Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-20 / 16. szám

Vol. XXI. No. 16. Thursday, April 20, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 400,000 amerikai pol«í%: követelt: "békét most” 300,000 New Yorkban, 100 ezer San Franciscóban “HOLT ÜGY” LETT A RFCARRAN TÖRVÉNY Újabb történelmi mérföldkőhöz jutott az amerikai sza­badságjogokért folyó küzdelem, amikor az igazságügyminisz- térium április harmadikán bejelentette, hogy nem viszi a leg­felsőbb bíróság elé az Amerikai Kommunista Párt elleni eljá­rást, mert "holt ügy"-nek tekinti. Az igazságügy minisztérium­nak ez a tömör jelentése, hogy belenyugszik az alsóbb biróság véleményébe, amely szerint alkotmányellenes a McCarran tör­vény értelmében megindított eljárás, egy korszak letűnését jelenti, amelyet az üldözés, a megfélemlítés, a szabad véle­mény-nyilvánítás elnyomása jellemzett. Újabb építőkocka ez azok után a határozatok után, amelyek az utóbbi hónapok fo­lyamán hasonlóképpen egyengették az utat az amerikai pol­gárjogi, szólás- és gondolatszabadság helyreállításához. Nemcsak a kommunista párt ellen irányult ez a hosszú meghurcoltatás és üldöztetés, az ismételt vád alá helyezések és eljárások, melyeket a fellebbezési biróság minden alkalom­mal elvetett, hanem minden haladó szellemű, vagy liberális, a kormány politikáját kritizáló, sőt a béke érdekében tevé­kenykedő csoportot, vagy megnyilvánulást is veszélyeztetett. A baloldali pártnak a sikeres elnyomása, mindezeknek a cso­portoknak az elnyomását hozta volna maga után.. Kell, hogy uj szellemi korszak beharangozását jelentse ez a fontos fejlemény, amelyben remélni lehet a békéért, a pol­gárjogokért, a dolgozók jobb életéért folyó küzdelem hatalmas kibontakozását és sikerre vitelét. A tüntetők többsége fiatalokból állt. Fehérek, négerek, portorikói- ak, diákok, tanárok, háziasszonyok, szakszervezeti tagok tüntettek a békéért. — Amerika becsülete forog kockán. A nemzet érdeke megkívánja Észak-Vietnam bombázásának azonnali, feltétel nélküli beszüntetését A VILLÁMGYORS KONGRESSZUS Érdemes megfigyelni, miként működik nagy demokráci­ánk egyik legfontosabb szerve, a kongresszus. A nagy vasút­vonalak üzemeiben dolgozó 150,000 munkás, akik szakszer- vetbe tartoznak, minden lehetőt elkövetett, hogy békés tár­gyalások utján uj kollektiv munkaszerződés aláírására bírja a vasutbárókat. Minden igyekezetük eredménytelennek bizo­nyult. A vasutbárók profitéhsége zátonyra juttatta a tárgyalá­sokat. A vasuttröszt tulajdonosai nem teljesítették a munkások jogos követeléseit, mert tudták, hogy Johnson elnök és a kong­resszus megakadályozza a sztrájkot. így is történt. A munkások elhatározták, hogy április 12-én sztrájba lépnek. Johnson elnök a Punta del Este-i kon­ferenciára való elutazása előtt felkérte a kongresszust, hogy léptesse érvénybe a Labor Railway Act azon szakaszát, mely 20 napra eltiltja a sztrájkot. A KONGRESSZUS 24 ÓRÁN BELÜL TELJESÍTETTE JOHNSON KÉRÉSÉT. Amíg a kongresszus villámgyorsan döntött a vasúti mun­kások sztrájkjának megakadályozásában, addig a szövetségi társadalombiztosítás átlagban 20 százalékos emelése érdeké­ben eddig semmit sem tett, holott Johnson elnök ezt már több mint fél évvel ezelőtt a kongresszus elé terjesztett®. Amikor a trösztök profitjáról van szó, a kongresszus azon­nal cselekszik, amikor a szegények helyzetének javítása forog kockán, a kongresszus csigalassúsággal "huzza a lábát." Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a szegé­nyek, a szakszervezetek tagjai, az egyenjogúságért harcoló tömegek, a békére vágyó polgárok összefognak és együttesen nyomást gyakorolnak a törvényhozókra. Ha ez nem jár eredménnyel, meneszteni kell azokat, akik nem a nép érdekeit képviselik és helyükbe uj képviselőket és szenátorokat kell választani. '‘‘‘‘‘‘‘‘‘‘‘‘»»i»»__i__L__A.__A__A__A____________________lálllllllllitll-li.1. A "SURVEYOR-3" amerikai űrhajó a terv szerint szerda este végzi be 237,000 mérföld- nyi útját a Holdra. Zökkenés nélküli (csendes) leszállása után az űrhajón elhelyezett fényképezőgépek képeket van­nak hivatva a Földre küldeni és egy mechanikus lapát fel­ássa a Hold talaját és ebből a tudósok megállapítják a Hold szilárdságát. Szinte lehetetlen beszámolni arról az óriási méretű, minden eddiginél hatalmasabb béke­demonstrációról, amely múlt szombaton, április 15-én New York utcáin végbement. A Spring Mobilization to End the War in Vietnam rendezé­sében — melyben a különböző béke- és polgárjogi szerveze­tek a tüntetésen egységes jel­szavakban, követelésekben ál­lapodtak meg —, az ország különböző városaiból ezrével érkeztek a részvevők, hogy tiltakozzanak a vietnami hábo­rú ellen. A Central Park Sheep Meadowján csatlakoztak a newyorki és a környékbeli gyülekezőkhöz és rövid két óra ( alatt több százezerre növelték a különböző plakátok alatt gyű! lekező tüntetőket. Kora dél- j előtt 200 fiatalember nyilvá­nosan elégette sorozási kár­tyáját. Déli fél egykor indult el a menet, melynek élén a hábo- ruellenes veteránok és a Sioux indiánok békecsoportja mene­telt. Utánuk jöttek a női és a vegyes békecsoportok, talár­ban és sapkában az egyetemi tanárok és hallgatók, a külön­böző ifjúsági csoportok, politi­kai, társadalmi és szakszerve­zetek. Szembeötlően nagy számmal volt képviselve a né­ger és a portorikói ifjúság. A különböző egyházak papjai é apácák is szép számmal mene­teltek, úgyszintén pici gyer­mekeket a hátukon, vagy baba kocsiban vivő fiatal párok, öregek, tolókocsiban rokkant betegek. Voltak, akik gipszbe- tett lábbal is résztvettek a felvonuláson. Sokan úgy érez­ték. akik eddig még nem vet­tek részt tüntetésekben, hogy most nekik is ott kell lenniök. Ezeknek az uj tiltakozóknak a száma növesztette az ENSZ épülete elé özönlő tömeget a kora délutáni órákban 300 ezernyire. r A plakátok jelszavai szem­léltetően mutatják meg a bé­keszerető amerikaiak köve­teléseit a vietnami háború fel­számolására és a morális til­takozást az ártatlan vietnami nép legyilkolása ellen. “A gyermekek nem égetni valók”... “Akiket megölünk, testvéreink” — “Felhagyni a bombázással” — “A gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények meghalnak.” Sok né ger tüntető plakátján ez a felirat volt: “Engem nem ne­vez nigger-nek az N.L.F.” (Na­tional Liberation Front.) He­lyenként a felvonuló tömeg egy emberként harsogta: “Bé­két akarunk... Most!” A fia­talok pedig igy kiáltottak fel “Hell no, we won’t go!” (Az ördögbe is, a háborúba nem megyünk.) Végeláthatatlan felvonulás Órák hosszat tartott, mig a végeláthatatlan, tömött sorok­ban felvonuló menet a Central I Parkból, a Madison Avenuen í át az Egyesült Nemzetek előttij térségig jutott, ahol délutáni háromkor a szónokok beszélni kezdtek, mialatt a felvonulás vége még nem hagyta el a Central Parkot. A járdákról a szemlélők úgyszólván végig barátságos tapssal, örömmel üdvözölték a menetet, vagy komoly elgondolkodással és helyeslő egyetértéssel fogad­ták a háboruellenes érzés ily massziv megnyilvánulását. Dr. Martin Luther King, a főszónok, felszólította az Egye­sült Államokat, tartsa be adott szavát és szüntesse be Észak- Vietnam bombázását. “Sürget­ni szeretném, hogy az egyete­mi hallgatók az egész ország­ban arra használják fel ezt a nyarat és az; utána következő­(Folytatás a 12-ik oldalon) “FORRONGÁS VÁRHATÓ AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI NAGY VÁROSOKBAN” - DR. KING NEW YORK, N. Y. — “Min­den jel arra mutat, hogy a közelgő nyár folyamán forron-; gás várható mind a déli, mind; az északi városokban” — mon-i dotta Rév. Martin Luther j King, Jr. az újságíróknak adott nyilatkozatában. “Az utolsó tiz esztendőben nem javult a négerek helyze­te sem az északi nagy városok gettójában, sem a déli váró-, ■■■okban. Ez a magyarázata an-; nak, hogy Chicago, Los Ange- j les, Newark, New York, Phila-! delphia, Cleveland és sok más nagy város minden bizonnyal lázongások színhelye lesz. Én továbbra is a békés tiltakozás módszerét hirdetem, de félek, hogy szavaim süket fülekre találnak." “A déli államokban — foly­tatta dr. King — tarthatatlan a helyzet. A nép elkeseredett és nem látván kiutat tartha­tatlan helyzetéből, kétségbe­esésében erőszakhoz folyamo­dik. “Az egyenlő jogokért folyó harc uj szakaszához érkeztünk. Eddig nem került egy centbe sem, hogy az étkező helye­ken gyakorolt elkülönítést el­töröljék. Most azonban arról van szó, hogy a négerek mun­kát kapjanak, szakmát tanul­janak, emberséges lakásban lakjanak. E terv keresztülvite­le milliárdokat igényel és ezt mindaddig nem lehet előte­remteni, amig a vietnami há­ború tart. Ez az egyik oka an­nak, hogy határozottan ellen- I zem ezt a háborút”, fejezte be nyilatkozatát dr. King. *★★★★**★★★★★★★*★★★★*★*★***★★*****★★★★★★■*★★★★**★★* TILTÓPARANGSOT KÉR JOHNSON 4,900 SZTRÁJKOLÓ MUNKÁS ELLEN STRATFORD, Conn. — Az “Avco” vállalat 4,900 munká­sa sztrájkba lépett magasabb munkabérért, jobb munkavi­szonyokért és főleg azért, hogy biztosítsák munkájukat. A vállalat ugyanis Charleston, South Carolinába akarja áthe­lyezni az üzemet. Ha a mun­káltató érvénybe lépteti e ter­vét, 4,900 dolgozó elveszti munkalehetőségét. Az üzem T-53 helikopter­motorokat gyárt. McNamara hadügyminiszter azt mondotta, hogy a motorokra nagy szük­ség van és a “nemzetet veszé­lyeztetné a motorok gyártásá­nak beszüntetése.” McNamara jelentése alap­ján Johnson elnök kérte az igazság ügyminisztériumot, hogy folyamodjon bírói tiltó­parancsért, amely 80 napra visszarendeli a munkásokat az üzembe. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents