Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-30 / 13. szám

Thursday, March 30, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Éhhalálra ítélik a mississippi-i négerek tízezreit JACKSON, Miss. — 1954-ben a szövetségi kor­mány megkezdte az élelmiszer fölösleg ingyenes kiosztását a nyomorban élők támogatására. Azóta a néger és fehér szegények tízezrei az ország minden részében a kiosztott rizs, tej-por, kukorica- liszt, hus-konzervből tengetik életüket. Uj rendszert vezetnek be Mississippi állam több megyéjében 1965-ben uj rendszei't vezettek be: megszüntették az in­gyenes élelem szétosztását és követelték, hogy a nyomorban élők 2—12 dollár ellenében vásárolja­nak élelmiszer szelvényeket. Két dolláros szelvény ellenében 10 dollár értékű élelmiszert lehet vásá­rolni. A nyomorban élők ezrei azonban készpénzzel nem rendelkeznek és igy képtelenek megvenni az eladásra ajánlott szelvényeket. Ezáltal ezek a csa­ládok az éhhalállal küzdenek. Mivel egyre több megye tér át az uj rendszerre, az éhezők száma is állandóan növekszik. Politikai sakkhuzás? “Most azt akarják, hogy fizessünk az élelmiszer­szelvényekért, még pedig azért, hogy ezzel arra kényszerítsenek bennünket, hogy itt hagyjuk me­gyénket, Chicagóba, vagy más nagy város gettó­jába menjünk, csökkentsük az itt lakó négerek szá­mát és igy megerősítsük a fehérek politikai hely­zetét”, mondotta Amzie Moore, Cleveland, Miss.-i lakos, a négerek jogaiért harcolók egyik vezetője. “Nem megyünk el innét — folytatta Moore — és követeljük, hogy a szövetségi kormány állítsa vissza a fölösleges élelmiszer ingyenes kiutalását.” Anya és hat gyermeke éhezik A megyei hatóság által bevezetett uj szelvény­rendszer oly nagy felháborodást keltett, hogy a Szövetségi Polgárjogi Bizottság (United States Commission on Civil Rights) vizsgálatot rendelt el. Mrs. Beulah Mae Miller, hat gyermek anyja tanú­vallomásában ezt mondta a bizottságnak: “Amióta az ingyen élelmet kapjuk, azon tengődünk. Most, hogy pénzt kérnek az élelmiszer szelvényekért, éhezünk, mert készpénzt nem láttam hosszú évek óta.” A szelvény rendszer kezelése több kiadással jár a megyei hatóságok részére, de ennek ellenére előnyösnek tartják, mert az uj rendszer profitot jelent a helybeli kereskedőknek. C'éO Még ha hallgat, akkor is téved. Némely főnök bánatos, ha egy nap nincs kiabál- nivalója. Oppenheimer emlékezete TALÁLÓ MONDÁSOK Minden esetben nemcsak a legrosszabbra szá­mit, de mindig mindent el is tud rontani. Sok ember a pletykát csak azért terjeszti, mert ő maga nem tud kitalálni. Hajszás korban élünk, panaszkodott társának egy horgász, s öt óra múltán kicserélte a kukacot. Az ember rendszerint olyasmire mondja, hogy hallani sem akarok róla, amiről hallott. f BELGRÁDBAN ülést tartott a jugoszláv par­lament külügyi bizottsága. Napirendjén a Tito köztársasági elnök Szovjetunióban és Magyaror­szágon tett látogatása szerepelt. Hangsúlyozták, hogy Tito elnök szovjetunióbeli és magyarországi útja jelentős mértékben hozzájárult Jugoszlávia és a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. i VIGADÓ-MAYOR 1 RESTAURANT az elegáns West Side-i magyar étterem jf CLIFTON HOUSE \ 127 West 79th Street, New York, N.Y. 10024 $ Telefon: TR 4-4525 és EN 2-7500 8 Legkitűnőbb konyha. Külön helyiségek partyk, $ < esküvők stb. céljaira. — HÉTFŐN ZÁRVA < Irta: JANOSSY LAJOS Néhány héttel ezelőtt, 62 éves korában, meg­halt Robert Oppenheimer professzor, amerikai fizikus az atomfizika egyik kiváló úttörője. Op­penheimer tudományos működését a molekula- fizika területén kezdte el mint elméleti fizikus, de- érdeklődése már korán az atommagfizika és a kozmikus sugárzás felé vonzotta. 1937-ben Carlsonnal együtt kidolgozta a koz­mikus sugárzás elektron-foton záporainak elmé­leti értelmezését, az un. kaszkádzápor-elméletet. Érdekes megemlíteni, hogy ez a munka egyszer­re jelent meg Bhabha és Heitler kaszkádelméleté- vel, akiknek ugyancsak sikerült ezt a problémát megoldaniuk. Mindkét csoportot megelőzte azon­ban Landau szovjet profeszor, aki már egy évvel előttük kvalitatív formában bevezette a kaszkád- eimélet alapvető megoldásait. A második világháború elején Oppenheimer a kaliforniai egyetemen, Berkeleyben dolgozott, és onnan hívta meg az Amerikai Atomenergia Bi­zottság a második világháború alatt az akkori legnagyobb fizikai kutatómunkában, az atombom­ba megkonstruálásában való részvételre. Oppen­heimer professzor mindvégig vezető szerepet ját­szott ebben a kutatási programban, először mint egy kisebb tudóscsoport vezetője, később pedig mint a Los Alamos-i kutatóközpont igazgatója. A kiváló szervező Oppenheimert erre a rendkívül nagy jelentő­ségű feladatra nemcsak fizikusi képességei, ha­nem kiváló szervezőkészsége is alkalmassá tették. Kinevezését megelőzően a katonapolitikai bizott­ság aggályokat hangoztatott Oppenheimeürelj szemben “pályafutása során régebben fenntar­tott kapcsolatai miatt”. Az atomfegyver előállí­tási munkálatainak, az un. Manhattan-program- nák vezetésével megbízott Groves dandártábor­nok szerint azonban nála alkalmasabb személyt nem lehetett volna találni, hiszen: “csodálatos szeílemi képességekkel megáldott ember, kiváló eredményeket elérő fizikus, és a tudomány vilá­gában nagy tiszteletnek örvend”. Ellenzi az atomfegyverek további fejlesztését Nagy lelkesedéssel és energiával végezte ezt a feladatot, abban a meggyőződésben, hogy a segít­ségével előállítandó atomfegyver a nácik ilyen irányú erőfeszítéseinek megelőzését és az embe­riséget fenyegető veszély elhárítását célozza. Hi­rosima és Nagaszaki pusztulása után szembefor­dult az atomfegyverek további fejlesztésével és gyártásával, s amikor később a hidrogénbomba kidolgozását tervezték, Oppenheimer ellenezte ezt a programot. Ezért 1954-ben megfosztották állá­sától és az atomenergia-bizottságban viselt tiszt­ségétől, sőt baloldali kapcsolatai és haladó gon­dolkodása miatt nyilvánosan is meghurcolták. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az Oppenheimer-ügy annak idején a világ egész közvéleményét felkavarta, a tekintélyes fiziku­sok, köztük a legjelentősebb amerikai fizikusok is, nyíltan kiálltak Oppenheimer mellett. A világ közvéleményének és a haladó tudósok közbenjárásának nyomására Robert Oppenhei­mert 9 évi hajsza után, 1963-ban rehabilitálták azzal, hogy megkapja az 50 ezer dolláros Fermi- dijat, a legmagasabb amerikai fizikai dijat. A kitüntetés okmányát még Kennedy elnök irta alá és Johnson nyújtotta át. Oppenheimer a második világháború után új­ból visszatért régi érdeklődési köréhez, a magfi­zikához és a kozmikus sugárzáshoz. 1947-ben a kozmikus sugárzás elektronkomponense és külö­nösen az un. kiterjedt légi záporok elektronkom­ponense létrejöttének magyarázatára feltételezte a semleges pi-mezonok két gamma-fotonra való bomlását. Személyes találkozás Ugyancsak munkatársaival együtt foglalkozott a mezonkeltés elméleti értelmezésével, amely pro­blémával ugyanebben az időben, Heitler profesz- szorral együttműködve, én is foglalkoztam. Köz­vetlenül a háború után egy kozmikus sugárzási konferencián találkoztam Oppenheimer profesz- szórral Birminghamben, és ott a konferencia nyil­vánossága előtt, majd magánbeszélgetések során, részletes vita alakult ki köztünk a kozmikus su­gárzás áthatoló záporaival és a mezonkeltés me­chanizmusával kapcsolatban. Ebben a vitában Oppenheimert magam is, mint kiváló fizikust és mint érdekes, energikus embert ismertem meg, Robert Oppenheimer neve jól ismert a fiziku­sok előtt, és jól ismert a világ közvéleménye előtt is. Szerepe az atombomba kialakításában igen nagy jelentőségű volt. A vállalt és elvégzett fel­adat kettősségét maga Oppenheimer is nyomasztó súllyal érezte. 1945. október 16-án, amikor az amerikai hadügyminisztérium kitüntette az álta­la vezetett Los Alamos-i laboratóriumot sikeres munkájáért, az elismerést Oppenheimer a követ­kező szavakkal köszönte meg: “Hálával és köszönettel veszem át ezt az ok­mányt a Los Alamos-i laboratórium valamennyi munkatársa nevében, akiknek munkája és lelke­sedése létrehozta az eredményt. Bízva bízunk benne, hogy az elkövetkezendő években büszke­séggel tekinthetünk majd erre az okmányra és mindarra, amit kifejez. Ma büszke örömünket óhatatlanul mélységes aggodalom zavarja meg. Ha az atombomba újabb pusztító eszközzel fogja gyarapítani a hadviselő világ, a háborúra készülő nemzetek fegyvertárát szükségképpen eljön az idő, amikor az emberiség átkozni fogja Los Alamos és Hirosima nevét. Földünk lakosságának egységbe kell forrni, mert különben elpusztul. Ez a tanulsága a mos­tani háborúnak, amely a világ tetemes részét romba döntötte. Az atombomba ezt a tanulságot véste bele minden ember leikébe. Régebben, ré­gebbi háborúkban más fegyverekkel kapcsolato­san is hangzottak már el efféle kijelentések, de senki sem figyelt rájuk. Ám, aki ezúttal sem érti meg a tanulságot, azt az emberiség történelme ha­mis ábrándokban ringatja. Nekünk nem szabad ilyen ábrándokban ringatóznunk, munkánkkal elköteleztük magunkat egy olyan világ mellett, amely a közös veszély láttán a törvény és az em­beriesség talaján egyesül.” Oppenheimer életének, magatartásának tanul­ságai nagy hozzájárulást jelentenek a világ tu­dósai ilyen elkötelezettségének kinyilvánításához, a világ lelkiismeretének ébresztéséhez. Felemelik a Coca-Cola árát. A tiz centes édes vízért ezután 15 centet számítanak. Ez minden bi­zonnyal kissé megkeseríti a Coca-Cola izét. JAMAICA 1 “ “6 58 REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók 1 Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- ! lanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — ! ! Porszívó készülékek — Legolcsóbbanl • Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia : ; htUVbZn FIZETÉSI FELTÉTELEK! j | Amerikai Magyar Szó I 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 Tiszteit Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel I küldök megújításra $.................-t. I Név:.........................................................................g * 1 I Cím: .......................................................................| J Város: ..................................Állam:.........................J * Zip Code ................. I L.........................................................................-J

Next

/
Thumbnails
Contents