Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-30 / 13. szám
lnursöay, March 30, 1967 Hogyan élnek a vakok Gépiró világtalanok — Magnóposta külföldön élő vak magyaroknak A hazai statisztika legszomorubb adata: 9,000 vak ember. A Magyar Vakok és Csökkentlátók Szövetsége azonban eredményes munkát végez, hogy tagságának hasznossá, szebbé tegye életét. A szövetség sokoldalú tevékenységében, amelyhez az állam biztosítja a költségvetés pénzügyi fedezetét, gondoskodik tagjai iskoláztatásáról, szakmatanulási lehetőségéről. Iskolákat, szakmai tanfolyamokat, üzemeket, s hallgatóik, dolgozóik számára kollégiumokat, otthonokat tart fenn. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzését valamennyi vak gyerek számára, a jótanulóknak a középiskola, a legjobbaknak az egyetem elvégzését is lehetővé teszi. Iparitanuló intézetében a hagyományos kosárfonáson és kefekötésen kivül újabban a kárpitos és könyvkötő szakma is elsajátítható. Még újabban pedig az a kísérlet is a szövetség vezetőit igazolja,. hogy a vakok gyógymasszőrökké képezhetők ki és a látó emberek szintjén tanulhatnak meg gépírni. Legnehezebb feladatának, az Írott szó terjesztésének is változatos formában tesz eleget a szövetség. Házinyomdájában, amelynek vezetője maga is vak ember> tapintható Írással öt újságot, folyóiratot jelentet meg. A Vakok Világa, a havonta megjelenő, érdekképviseleti, társadalmi, kulturális és tudományos kérdéseket tárgyaló folyóirat a legnépszerűbb közülük. A Rádiómüsor-t hetente, a Zenei Értesitő-t és a Sakkujság-ot havonta, az Irodalmi Értesitő-t negyedévenként adja ki a nyomda. A szövetség Braille-irásu könyvtárát ugyancsak világtalan, fiatal nő vezeti. Jelenleg a könyvtár olvasói mintegy 1,100 mü, illetve 9,000 kötet közül válogathatnak. A könyvespolcokon a magyar és a külföldi, a klasszikus és a modern irodalom alkotásai csagugy megtalálhatók, mint a tapintható Írással megjelent iskolai kötelező olvasmányok, a magyar-angol, magyar-francia, magyar-német, magyar-orosz szótár és nyelvtan. Sokan a látható Írás olvasását megközelitő gyorsasággal tapogatják a betűket. A vidéki olvasóknak a posta ingyen szállítja házhoz az olvasnivalót. öt esztendeje a modern technikának is szerep jut az irodalom terjesztésében. Azóta működik a Hangos Könyvtár. Eddig 410 müvet, 8,500 magnótekercsre vettek fel, neves színészek tolmácsolásában: A legnépszerűbb felolvasó azonban Körmendi László, a rádió bemondója, akinek hangját a “Szülőföldünk” cimü műsorból a nagyvilágban élő magyarok is jól ismerik. Természetesen a magnóregények kölcsönzése, postai szállítása is dij tálán, s valamennyi megyében megalakultak már a magnó-csoportok, a kis közösségek, amelyeknek tagjai együttesen hallgatnak meg egy-egy regényt. Olykor a postára adott könyvek, magnótekercsek címzettjei külföldön élő világtalan magyarok. Az Egyesült Államokban élő Görgényi Emil például állandó olvasója-hallgatója a könyvtárnak, de Kanadába és Izraelbe is küldött már könyvet, magnótekercset a könyvtár. Az egyik magnófelvétel pedig, amely a vakok Homérosz Énekkarának, Ungár Imrének, a világhii-ü vak zongoraművésznek műsorát és eszperantó nyelven a magyar- országi vakok életéről szóló előadást örökíti meg, már Ausztráliát is megjárta, s több külföldi rádióállomás műsorán is szerepelt. A könyvtár egyik olvasója egy amerikai, nem magyar származású egyetemi hallgató, a pittsburghi D. R. Henderson, aki a tapintható szótárbó 1 -nye 1 vtan- ból tanulja a magyar nyelvet. Restaurált római ut a turizmus szolgálatában Nyugat-Magvarország két néprajzi tájegységét, Göcsejt és az őrséget régi, rómaiak által épített ut köti össze. Az utat most restaurálják, s a magyar idegenforgalmi szervek a közeljövőben a nemzetközi turizmus szolgálatába állítják. A helyreállított utat május elsején tiz európai ország képviselőinek jelenlétében nyitják meg ezzel az ENSZ által kiadott jelszóval: “Az idegenforgalom ut a békéhez.” AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Kossuth Lajos kéziratai a török nyelvről A Magyar Tudományos Akadémia kiadója Ka- kuk Zsuzsa “Kossuth kéziratai a török nyelvről” cimü tanulmányát jelenteti meg. Kossuth Lajos, a XIX. század közepének nagy magyar államfér- fiuja emigrációban két évet Törökországban töltőt te. Törökül a vendéglátók iránti rokonszenvből tanult meg s több olyan munkát irt,amely a török nyelvet tárgyalja. Ezeknek kéziratait az Országos Levéltár őrzi, de eddig még senki sem foglalkozott velük. Pécs Újra pezsgőt gyártanak Pécsett. A székesegyház előtti Szent István tér alatt — majdnem húsz évi szünet után — ismét pezsgővel telnek a palackok. Az ötemeletes pince a magyarországi pezsgőgyártás bölcsője. 1895-ben Littke József, a később világhírűvé vált Littke-cég alapitója, itt kezdte meg a pezsgő készítését, jóval megelőzve a nem kevésbé hires Törley-céget. A kilencvenedik évfordulót már nem érte meg a vállalat: az állomositás után — rosszul értelmezett puritánságból és megalapozatlan gazdasági számítások miatt — felszámolták a pezsgőgyárat. Érdekes, amig az ország határain belül csaknem elfelejtették már az emberek a Littke-pezsgőt, külföldről állandóan érdeklődnek, utána. Főleg tengerentúlról érkeznek megrendelések, legutóbb például Argentínából és Kanadából, amit a Littke-cég utódja, a Mecsekvidéki Pincegazdaság mindeddig kénytelen volt elutasítani. Három évi kísérlet, előkészület után indult meg most a pezsgőgyártás a Szent István téri pincészet legalsó szintjén, amelynek különleges kiimája igen kedvező a pezsgő érlelésére. Négy fehér és egy vörös pezsgő készül, s decemberben már hatvanezer palackot töltöttek meg. Annakidején a Littke-cég évente 150,000 palack pezsgőt készített, a Mecsekvidéki Pincegazdaság viszont egymilliót gyárt majd, amint az üzem eléri teljes kapacitását. Mohács Bontják a Duna-parti utcákat. Földgyaluk tolják félre az útból a kicsi, öreg házakat, amelyeknek többsége földből, vályogból készült. A Selyemgyártól délre fekvő parti városrészt halálra Ítélte az árvízvédelem, amely helyet kért a töltés- erősítések számára. A vízügyi mérnökök már a század elején követelték ezt az intézkedést, de pénz hiányában eddig nem valósulhatott meg. A múlt évi nagy árvízveszély ébresztette rá az illetéseket, hogy nem lehet tovább várni, a dunai árhullámok törvényszerűsége ugyanis, hogy Mohács alatt futnak össze, s tartósságukkal és magasságukkal rendkívül veszélyes helyzetet teremtenek itt. Emlékezetes, hogy 1956 tavaszán és 1965 nyarán — a nagy árvizek napjaiban — többször is veszélyben forgott a 20,000 lakosú városka. Különösen a Selyemgyártól délre húzódó védvonal bizonyult kritikusnak; ezen a keskeny töltésű szakaszán reális veszély volt a gátszakadás. Ez ugyan nem következett be, de oly erős volt az átszivárgás, hogy a töltés mögött valóságos belső tó keletkezett és a házak tele voltak vízzel. Most tehát lebontják a töltés mögött álló mintegy; ötven házacskát. A lakókat kártalanította a Vízügyi Igazgatóság és többségüknek Mohács uj városnegyedében — emeletes, modern házakból álló lakótelepen — adott uj otthont a tanács. A terep megtisztítása után a vízügyi munkások azonnal megkezdték a védvonal erősítését. A töltés lába harminc méterrel, a koronaszintje pedig hat méterrel lesz szélesebb a jelenleginél, s magassága 130 centiméterrel haladja majd meg a folyó eddigi legnagyobb vizszintjét. Elvileg elképzelhetetlen, hogy a Duna áradása bármikor is áttörhetne ilyen erősségű gátat. A történelmi múltú várost tehát többé nem fenyegeti az elöntés veszélye. A pedagógus képzőművészek miskolci stúdiójának tagjai a Nevelők Házában kiállítást nyitottak, amelyen első Ízben mutatják be alkotásaikat, olajfestményeket és grafikákat. Magyar nyomdamérnök nemzetközi sikere Nagy Zoltán, a. budapesti Első Magyar Betűöntődé főmérnöke nagy sikerrel szerepelt a New Ypi'k-i Visual Graphics Corporation- nemzetközi betüterv-pályázatán. A magyar nyomdamérnök- betütervező “Antikva Margaret” betűje a 35 országból beküldött 777 pályamű közül a díjazottak közé került. Nagy Zoltán címére a pályázatot kiíró Visual Graphics Corporation-től azóta már megérkezett a pályadij, egyben a szerződésajánlat is, hogy járuljon hozzá az uj betű nyomdaipari alkalmazásához. Nagy Zoltán most 46 éves. Betűszedőként kezd te pályafutását. Felnőtt korában beiratkozott a* egyetemre. A budapesti Műszaki Egyetem nyomdaipari szakmérnöki tagozatát végezte el. A feleségéről elnevezett “Margaret”-et megelőzően már három uj nyomdabetíi fűződött nevéhez: a “Reklám Kurzív”, a “Calligraphie” és az Ecsetirás egy- egy uj változata. “Reklám Kurziv”-ja az Angid Betüenciklopédiában is szerepel. “Avarok, akiket magyaroknak is neveznek” Honfoglalás 670-ben? A feltevés tulajdonképpen a történelem egyik talányával kapcsolatban merült fel. A talány a következő. A sirleletek félreérthetetlenül tanúsítják, hogy az avarok 568 óta a Kárpátmedence állandó lakói voltak. Itt találták őket Árpád honfog- lakói is, akik azonban — ugyancsak a temetők földrajzi helyzetéből kiolvashatóan — nem szállták meg az avarlakta területeket. Ott tehát továbbra is avarok éltek, de mégsem avar, hanem szinmagyar helynevek maradtak ránk e területek nagy részén. Hogyan lehetséges ez? - volt a nagy talány. A kézenfekvő válasz csak az lehet, hogy ezek az “avarok” szintén magyarul beszéltek. Kényszerű módon vetődött fel ez a gondolat László Gyula egyetemi tanárban és néhány más kutatóban. De mikor, honnan kerültek ide? Megint csak az avar sírok bizonyítják, hogy a VII. század végén valami történt ezen a tájon. Az akkori sírokban ugyanis újszerű diszitőelemek, másfajta övék, szablyák, lószerszámok stb. tűnnek fel. Ez pedig csak egy uj népcsoport, közelebbről a második “avar” hullám, a magyarul beszélő “kései avarok” népe lehetett, amely egy bizánci forrás, valamint az orosz őskrónika szerint 670 körül vándorolhatott a Duna-Tisza tájára, mégpedig feltehetőleg arról a területről, ahol a magyarság kialakulását sejteni lehet. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy dr. Lipták Pál antropológus megállapítása szerint a kései avarok és a XI. századi magyarok csontmaradványai annyira azonos jellegűek, ami csak a kései avar alapnépesség további fennmaradásával magyarázható. E feltevések szerint nem ok nélkül beszélnek a régi krónikák mindig két magyar honfoglalásról, nem hiába találhatók az egykori nyugati forrásokban az “avarok vagy magyarok” és az “avarok, akiket magyaroknak is neveznek” fordulatok, s igy tehát mégsem “elirás”, mikor Kézai 670 tájára keltezte krónikájában a magyarok honfoglalását. Kongresszust tart Budapesten az Italianisták Nemzetközi Szövetsége Az Italianisták Nemzetközi Szövetsége március 29-e és április 2-a között Budapesten rendezi meg soron következő kongresszusát. A kongresszus napirendjén az “Olasz romantika és európai kapcsolatai” cimü témakör megvitatása szerepel. A tanácskozásra eddig három kontinens 22 országának képviseletében 140 tudós jelentette be részvételét. A kongresszus rendezősége az italia- nisztika 200-nál több neves művelőjének részvételére számit. A kongresszus alkalmából a magyar könyvkiadás több reprezentatív müvet jelentet meg. Ezen kivül a Nemzeti Galériában “Itália a magyar festészetben” címmel a magyar festők legjelentősebb itáliai képeiből kiállítás nyílik. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! a-
