Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-30 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 30, 1967 Hogyan tehet az élővizeket tisztára “mosni” Budapesten 24 ország képviselői tanácskoztak a vízszennyezés nemzetközi ellenőrzéséről. Kilenc szakértő tartott előadást, köztük a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője, Benedek Pál. — A konferenciát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája rendezte. A tanácskozást. azért hívták össze, hogy megtárgyalják Európa területének vizszennyezettségi helyzetét, és a világszervezet európai tagállamai együttesen alakítsák ki a közös vízvédelmi politika alapjait. Egységes nézet alakult ki arról, hogy nemzetközi együttműködésre és az együttműködés közgazda- sági, jogi alapjainak megteremtésére van szükség. A magyarországi felszíni vizek 94 százaléka például külföldön ered. Nem közömbös tehát, hogy e vizek “milyen állapotban” érkeznek Magyarország területére. nyos eredményekről tájékoztatták egymást, most a tudományos eredmények gyakorlati megvalósítására került a hangsúly. — A konferencián érdekes módon az is szóba- került, hogy Magyarországon milyen és mennyi mosószert használnak? Kiderült, hogy a keleteurópai országok kevesebbet használnak és szigorú rendeletek határozzák, hogy az ipar csak biológiailag lebontható mosószereket gyárthat. Vízminőségi felügyelet — A tanácskozásokon 15 pontos^ határozat született. Ezek szerint az élővizeket — szennyezettségük mértéke szerint — Európában egységesen kell osztályozni. Megállapították, hogy szükség van a nemzetközi szakértő cserére, a viz minőségének távlati előrejelzésére. Minden országban meg kell alakítani a központi vízminőségi felügyeletet. Ebből a szempontból Magyarország élenjár, az Országos Vizügyi Főigazgatóságnál már megalakult a felügyelet. T. E. A MŰSZAKI EGYETEM diákszállójának építkezése megkezdődött. Az új épület a lágymányosi lakótelep Duna-parti szakaszának befejező része lesz (Gyulavári Béla falvétal Magyar víztornyok külföldön Az első számú “vádlott” — A vízszennyezésben az elsőszámú “vádlott” az ipar. Magyarországon az ipar, jelenleg nyolcszor annyi vizet használ, mint a lakosság — és ezért mind nagyobb a vizek szennyezése, is. A mezőgazdaság, ha kisebb mértékben is, de szintén szennyezi a vizet. A vízbe kerülő rovarirtószerek a halállományt pusztítják. A műtrágya pedig segíti az algák és más; vízben élő növények elburjánzását, a viz eliszaposodását. Elsősorban azonban az ipart kell a szennyvíztisztításban érdekeltté tenni. Hiszen számukra sem mindegy, hogy milyen vizet kapnak. A folyók folyásirányában a le- jebb fekvő ipartelepek például mindig szennyezet- tebb vizhez jutnak, számukra ezért sokkal nehezebb és drágább a vízkivétel. A szennyvíztisztítás költsége emeli az áruk termelési költségét. — Az uj ipartelepítéseknél előre lehet megállapítani, hogy milyen területek alkalmasak üzemek építésére, hol megfelelő például a vizek ön- tisztitóképessége. — Jellemző, hogy Los Angelesbe négyszáz kilométerről szállítják az üzemekbe a vizet, mégis, a városban és környékén az ipar fejlődési üteme meghaladja az országos átlagot. Az USA-ban egyébként, mint azt a tanácskozáson vendégként jelen volt amerikai professzor elmondotta, olyan mértékű a vizek szennyezettsége, hogy a következő években kénytelenek körülbelül annyit költeni a szennyviz-tisztitásra, mint az űrkutatásra. Ma már világszerte a vizbeszerzést és a használt viz elhelyezési lehetőségét épp annyira fontosnak tartják, mint az ipari nyersanyagokat. Magyarországon most folyik az ipartelepítésre legalkalmasabb területek felmérése. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező években az ipari fejlődés elsősorban a Tisza vízrendszerét érinti majd. Szennvezettségi térkép A fali térkép Magyarország vizeinek szennyezettségét ábrázolja. Ahol kék színűre festették a folyót, ott tiszta, ahol zöldre, ott közepesen szeny- nvezett, és ahol rózsaszínűre, ott erősen szennyezett. A Duna ezen a térképen egységesen zöld, kivéve a délpesti részt, ott rózsaszínű, tehát erősen szennyezett. A Tisza sok szakasza az év legnagyobb részében még tiszta, de a Sajó és a Bodrog vize már szennyezett. Az élővizeket műszaki beavatkozással részlegesen átalakítják, öntisztitó képességüket fokozzák. A szennyvizet, tisztítása után a mezőgazdaságban is hasznosíthatják, öntöznek vele, vagy más vízgyűjtő rendszerbe irányítják. A balatonfüzfői gyártelep szennyvizét például a Dunába szivattyúzzák, nehogy a Balatonba kerüljön. Persze, ez nem végleges megoldás. Hogy hol melyik megoldás a legalkamasabb, annak megállapításához a vizek fizikai, kémiai, biológiai adottságairól több éves adatok kellenek. Egy-egy terület vízminőségi védelmének biztosításához hosszú lejáratú tervekre és széles körii tapasztalatcserére van szükség. Eddig általában az országok a tudomáMagvar—Csehszlovák szerződés a Pozsonyitól épülő különleges Duna-hidról A napakban a KOMPLEX képviselői Pozsonyban aláírták a pozsonyi Duna-hid kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozó szerződést. Ennek élteimében a 420 méter hosszú, acélszerkezetű hid a két ország szakemberei közti együttműködés eredménye lesz. Építészetileg a hid különleges megoldású lesz. Csak a déli partszegélyre állítanak egyetlen, nagy A betűre emlékeztető pilont, amely azonban nem merőlegesen áll majd, hanem körülbelül 18 fokos szögben a part felé dől. Tetején 150 személyes, 25 méter átmérőjű, kör alapterületű kávéházat építenek, amelynek “csupa üveg” falán át minden irányban szabad kilátás nyílik. A kávéházhoz a pilon egyik oszlopának a belsejében gyorsliften, a másik oszlopban lépcsőn lehet feljutni. A szerződés aláírása után most a magyar szakemberek magára a kivitelezésre vonatkozó ajánlati terveket készítik elő. A tervezőmunka értéke várhatólag egymillió rubel körül lesz. Az építkezés körülbelül 214 évet vesz igénybe, beleértve a feljárók és a csatlakozó utak megépítését is. Uj magyar találmány Kilója huszonkétezer dollár Kilómként 22,000 dollár az értéke annak a félvezető-alapanyagnak, amelyet egy uj magyar eljárás révén az arzén és a bauxit-bányászat egyik hulladékából kitermelhető gallium egyesítésével állítanak elő. Az eljárást a Fémipari Kutató Intézetben dr. Papp Elemér professzor irányításával Legát Tibor és dr. Zsindely Sándor tudományos munkatársak dolgozták ki. Az ily módon előállított galliumargenid rendkívül tiszta. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének ellenőrző vizsgálatai szerint a galliumon és az arzénen kivül legfeljebb annyi idegen anyag marad benne, amennyi nem haladja meg az egész anyagmennyiség tizmil- liomod részét. A két fő alkatelem pedig olyan tökéletesen társul egymással, hogy végül is egyetlen kristály formájában jelenik meg. Ez pedig azért lényeges, mert csak igy készíthetők belőle megfelelő szeleteléssel egészen azonos elektromos tulajdonságú híradástechnikai építőelemek. A galliumarzenid ugyanis a legkorszerűbb félvezető elemek, a mikrohullámú erősítők, a diódák, a napelemek stb. legjobb alapanyaga, s igy a nemzetközi piac egyik legkeresettebb cikke. Befejezték idei lakásépítési tervüket a dunaújvárosi 26. számú Építőipari Vállalat dolgozói. Az év végéig 56 lakást adtak át terven felül. A magyar víztornyok, amelyeket hydroglobus néven ismernek szakkörökben, külföldön is népszerűek. Az idén például mintegy száz darabot szállítanak külföldi megrendelésekre, többek között Jugoszláviába, Egyiptomba és Csehszlovákiába. Az acélszerkezetű hydroglobusokat, amelyek minden éghajlat alatt használhatóak, 12, 25, 50, 100 és 200 köbméteres kivitelben készítik, s á magyar ipar évente belőlük mintegy kétszázötvenet állít elő. Legutóbb Magyarországon tett látogatása során az iráni sah megtekintette a hydro- glóbust és a delegációba résztvevő szakértők jelentős tételre kértek ajánlatot a magyar féltől. Az afrikai országok érdeklődésére a lagosi és az accrai nemzetközi vásáron js bemutatják majd a magyar találmányt. Szakmái tanul a magyar fiatalok 80 százaléka Az elmúlt tanévben Magyarországon az általános iskola nyolcadik osztályát 157,700 gyermek fejezte be, s ezek 87 százaléka — szakmai képzés, illetve középiskolai szinten — folytatta tovább tanulmányait. Az általános iskolát végzettek 45 százaléka ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tanulónak szerződött, mig 42 százalékuk különböző középiskolákba iratkozott be. Ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolásoknak több mint egyharmada az úgynevezett szakközépiskolát választotta, ahol az érettségi bizonyítvány mellé valamelyik szakma oklevelét is megszerzik, akkor kiderül, hogy az általános iskolát végzett gyerekeknek körülbelül 60 százaléka részesül szakmai képzésben. Magyar ötvöshlntó nyugat-németországi kiállításokon A magyar Állami Pénzverő ötvös-stúdiójának munkái külföldön is ismertek. Az ötvösékszeré- ken és az ötvösdisztárgyakon kivül a stúdió évente 20—25 miniatűr hintót is készít külföldi megrendelésre. Legutóbb egv nyugatberlini ékszerészcég rendelt különleges ötvöshintót, hogy azt Nyugat-Németország különböző városaiban kiállításain bemutassa. Az elmúlt napokban leszállított hintó eredetije a XVIII. században, II. Katalin orosz cárnő korában volt divatos. Kicsinyített mása 600 munkaórával készült, mintegy négyezer gramm úgynevezett sterlingezüstből, 18 grammnyi szinarany bevonattal. Magát a hintót türkesz- és achátkövek, igazgyöngyök és kézifestés díszítik. Az utat, amelyen a hintó áll, ametisztkristá- lyok teszik csillogóvá. Az Állami Pénzverő nyugatnémetországi cégeken kivül olasz, osztrák és török cégek megrendelésére is készít korabeli öt- vöshintókat.
