Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-30 / 13. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 30, 1967 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Jubileumi üdvözlet CHICAGO, ül. — Üdvözlöm a Magyar Szót a 65 éves jubileum alkalmából. Lapunk, mely több mint félévszázadon át terjeszti az igazságot, megérdemelné, hogy minden magyar olvassa és támogassa a nagy Amerikában. Lapunk iránti szeretetem kifejezéseként itt küldök $25-t és kivánom, hogy hosszú élete legyen és szerkesztőinek jó egészsége. Rontó Ferenc Hibát talált az Emlékkönyvben BALTIMORE, Md. — Én is hozzászólok az Em- lékköny dicsőítéséhez. Igen jó olvasmányok vannak benne, de én is csatlakozom F. Orosz munkástárs kifogásához, amely a márc. 2-i lapban megjelent. Nincs benne a Nap és Hold fényváltozás, pedig én már évekkel ezelőtt jeleztem és ezt azóta sem javították ki. S továbbá nem tudom, hogy valaki a mi családunkból meglátta-e azt a hibát, ami az Emlékkönyvben van? Ha a mi családunk nem nézne más naptárt, akkor abban a hiszemben van, hogy nálunk a Husvét április 16-án lesz! Pedig hát nem igaz, mert Husvét március 26-án lesz. Ilyen hibákat nem lett volna szabad csinálni az Emlékkönyvben. Elküldöm én is egy ismerősöm nevét és cimét, próbáljanak neki mutatványszámokat küldeni. Mellékelek tiz dollárt. Öreg Csont — Barna Chányi Egy uj olvasó levele ZEPHYRHILLS, Fia. — Becses lapjukat, úgyszintén a kedves és szép ajándékkönyvet megkaptam és boldogan élvezem. Kivánom, hogy a jó Istenke áldása kisérje önöket még sok számtalan évekig sikerrel, egészséggel és boldogsággal. Ismételten sok köszönet és kellemes húsvéti ünnepeket kivánva, maradtam őszinte tisztelettel: F. G. Levél Szamosszegröl Az alábbi levelet Mary Varga, Yorkville, O.-i olvasónk küldte be. Szamosszeg, 1966. május. — Kérdezed testvérem, hogy milyen világ van idehaza? Hát elég jó világ van most, különösen a fiataloknak. Aki bir dolgozni, annak hagyon jó. Egy fiatal pár összekerül, már az első évben is két mázsás disznót öl, egy pár év múlva meg házat épit, de még nem is akármilyet, hanem összkomfortost. Csak bizony az idősebbek már nem birnak keresni. Ritka ház, ahol rádió ne volna, tv is van már vagy 20 darab a faluban. Most épül egy nagy kulturház, mozihelyiséggel. Kérdezed, hogy milyen a kórház és hogy kell-e fizetni? Hát fizetni nem kötelező, de a betegse- gélyzőt fizetni kell minden hónapban. Itthon már senki sem babázik le, csak a szülőotthonban. A mentő jön érte és dijtalan, még babakelengyét is kapnak, ez is dijtalan. Az állapotos nőket minden héten vizsgálják. Van a községben egy védőnő, nagyon vigyáznak a csecsemőkre, nem is hal meg most annyi kisgyerek, mint azelőtt. Nagy gondot fordítanak mindenre. Az építkezést csak úgy engedélyezik, ha korszerű házat épit valaki. Igaz, hogy segíti az állam és a kölcsönt húsz évig kell visszafizetni. Az én házam már csak igy marad, nádfedelesen, hiába akartam leszedni a nádat róla és palát rátenni, mert palát nem lehet kapni, esetleg az IKKA által lehetne. Kérdezed az ivóvizet. Hát arra is nagy gond van, ha nem jó a viz, hát lezárják azt a kutat és abból nem lehet inni. Az állam sokat áldoz, hogy jobb legyen az élet. Még fogsort is csinálnak és gyógyfürdőbe rendelik, s ez is mind ingyenes, a vonatot sem kell fizetni. Nem is tudom leírni, hogy egy beteg mi mindenben részesül. Testvéri szeretettel: János A 85 éves Picasso Pablo Picasso 1906-ban még csak 25 éves' volt, de sok barátja és tisztelője szerint már akkor is nagy festőművész. Ma, hatvan évvel később még mindig nagy, újat és megint csak újat kereső, tág horizontokat bejáró. Egyéniségének bélyegét rányomta félévszázad képzőművészetére, szinte nincs olyan irányzat vagy iskola, amely ne valla- ná mesteréül, és nincs ország vagy világrész, ahol ne tisztelnék nevét. Egyes müvei, mint a békegalambot ábrázoló rajza, a század legfontosabb és legismertebb jelképévé váltak, nagyszabású és bonyolult képei valamennyi modern képzőművészeti könyvben megtalálhatók. Ez a hatalmas hatás és a személyét övező népszerűség a történelem kivételes ajándéka, csak a legnagyobbaknak adatik meg. S Picasso életműve a század nagyszerű eredményeit, kitágult látókörét és tragikus ellentmondásait egyaránt hiven tükrözi. E nagy festő életútja is tele van mozgalmas fordulókkal. Spanyolországban született 1881- ben, s apja, aki szintén festő volt, már kezdettől a művészpályára nevelte. Picasso 1900-1901-ben látogatott először Párizsba, ahol az impresszionizmus művészete és Toulouse-Lautrec bravúros rajzai gyakorolják rá a legnagyobb hatást. A Montmartre és a Montparnasse kávéházainak életét festi, idealizálás nélkül, drámai őszinteséggel. 1901-től kezdve végleg Párizsban telepszik le, ekkor kezdi festeni “kék” képeit, ezjeken a külvárosok nyomorgó elesettjei jelennek meg szorongató éjszakai világításban, és szánalmas magányosságban. Ké őbb a ‘ró saszin’ árnyalat válik uralkodóvá müvein, ekkcr készülnek gyöngéd körvonalú és törékeny szépségű Harlekin-figurái, a cir- kirz ok és a vándorartisták életét rokonszenvvel bemutató kompozíciók. Igazságot szomjazó nyugtalansága azonban nem elégedhetett meg a perifériákra szorultak iránti rokonszenvvel. Az érzelmes képeket festő Picassóból — 1908 körül — türelmetlen és rombolva építő szenvedély lobbant fel, amely aztán végigkísérte egész életében. A néger faszobrok, vagy a kései Cezanne-képek geometriája a valóság mélyebb és igazabb arcát Ígérték számára. Megkezdődött az a formaelemző és foi’maépitkező munka, amelynek eredménye a kubizmus lett. Picasso, és francia barátja, Braque elsősorban csendéleteket festettek ezekben az években, a testek és a formák egymásba-kulcsolódó játékát, dinamikus elevenségét igyekeztek megragadni. A kubista képek erősen geometrikus formái teljesen felbontottak az eddigi ábrázolás törvényeit, ám a formák azóta áthatották a modern civilizáció tárgyi világát; az építészettől — az autó-karosszériáig. Picasso művészete a későbbi évtizedekben is egyre változott és gazdagodott. Az 1920-as években az Európában turnézó Orosz Balett, és a számukra zenét komponáló Stravinszkij hatására Picasso is elkezdett egy neoklasszikus korszakot, amelyben a népművészet figurái és mesés elemei nagy szerepet kaptak. A húszas-harmincas évek szürrealizmusa Picassót a kollektiv hiedelemvilág örökségének, a mítoszoknak ujra-felfedezéséhez vezette. A spanyol származású művész ekkor talált vissza szülőföldjének népi világához, a bikaviadalok tradícióihoz, és az arénán folyó küzdelem hősi erejű jelképeihez. A harmincas évek erősödő fasizmusa és a spanyol polgárháború tragédiája alkalmat adtak ahhoz, hogy ezt a mitoszvilágot Picasso ne öncélúan, hanem a humanitás küzdelmeinek és megpróbáltatásainak jelképeként ábrázolja. 1937-ben festette Guernica cimü óriási vásznát, amely életművének koronája, itt összegeződ- tek korábbi korszakainak elvont kutatásai a XX. század gondolkodó emberének szenvedélyes leikével. A 85 évet betöltő Picasso a soha nem nyugvó kutatószenvedély, a művészi bátorság, és az emberi nagyság, a békés alkotómunkáért vívott harc egyik eleven szimbóluma. E nagy művész müvében a tragikus mellett mindig fontos szerepet játszott a komikus is: az álarc mögé rejtőző, és igazi arcát és érzéseit csak a válságos pillanatokban megmutató Harlekin-figura. Harcolni az igazságért, és felszabadultan játszani, játszva teremteni — ezek azok az erények, amelyeket Picasso oly nagy erővel mutat. Ezért köszönti őt, születésnapján olyan hálával és szeretettel a világ. Guernica Picasso e 3 % m magas és majd 8 m hosszú szürke, fekete és fehér szinü képen azt festette meg, amit átélt, mikor a német repülők, 1937-ben, a spanyol polgárháború idején, bombazáport zúdítottak a védtelen Guernica kisváros polgári lakosságára. A bika itt a fasizmust jelenti, a vadságot, erőszakot — (a háborút marokkói csapatokkal és német bombázókkal nyerték meg) — és a lándzsával keresztüldöfött ló a spanyol nép. A csupasz villanykörte, bántóan éles fényével mintha az óvóhelyek hangulatát idézné fel, a ló alatt a levágott kar a kettétört karddal meg a virág, a bika és a ló feje felett az égre gágogó, kétségbeesetten vergődő liba — minden csupa szimbólum. A téma égre- kiáltó szörnyűsége ellenére a kompozíció klasszikus: a fő cselekmény középen háromszögbe összefogva, a levágott karót a baloldali sarokban, a ló fején át a menekülő asszony hátranyuj- tott lábáig, a jobb, alsó sarokban. A középponti cselekmény mellett az oldalszárnyak — egyrészt a bika és a jajveszékelő asszony a megölt gyermekével, másrészt a két kezét felnyujtó, fejét hátrahajtó asszony az égő házban és az ablakon kihajló fáklyát tartó asszonyi alak — egyensúlyban vannak. E festményen a szürke hol sárgásnak tetszik és mintha meleg volna, hol meg kékes és hideg. Picasso nem akarja lerázni magáról a francia iskola kifinomult szinkulturáját. Ami az élőlények formáinak erőszakos eltorzítását illeti, arra feljogosítja a téma. A karikatúrában megszoktuk, hogy a művész túlozza, amit észre akar vétetni és elhagyja, amit nem érez lényegesnek. Itt a lelkét tette fel rá, hogy kifejezze ezt a minden emberi mértéken túli kint, fájdalmat, haragot, tiltakozást. Száz meg száz vázlaton át jutott el, hosszú keresés, tapogatózás után ide, ahol minden vonás maga a tömör erőszak. Rudolf Broby-Johanson jellemzése alapján (-**★★★★*★★*★**•★*>. ****★*★★★+★★**★•* ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! I WAVAWAWMWAW/AWAVAWAV.V '• Ajándék 7—77 éveseknek! £ ! SZÜLŐFÖLDÜNK \ ; A most megjelent művésziesen illusztrált 560 'j ! oldalas könyv a külföldön élő í v magyarság könyve! í ■ I Az ABC-töl nyelvtani, nyelvi magyarázatokon í ■" át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi % S szemelvények megértéséig! í A Szülőföldünk íj közel hozza Magyarországot, annak népét, ? "■ tájait, történelmét, zene és népdalkíncsét ■; Ára: $3.95 -j I* Megvásárolható minden magyar könyvet S ^ árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál 5
