Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 12, 1967 _l_ . ■ • ■__________:__________i_____________________ NYÍLT LEVÉL GOMBOS ZOLTÁNHOZ, AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐJÉHEZ Tisztelt Gombos Kolléga! Az utóbbi néhány hónapban hébe-korba találkoztunk és elbeszélgettünk egyről-másról. E beszélgetések folyamán kialakult bennem a vélemény, hogy noha politikai kérdésekben homlok- egyenest ellenkező álláspontot foglalunk el, ön nem tartozik azon elvakultak közé, akik fejvesztve a mások vérével "teljes és határozott katonai győzelmet" hirdetnek Vietnamban. Ezért, az igazat megvallva, nagyon meglepett az Amerikai Magyar Népszava 1967 január 3-i számában megjelent “A kardinális kijelentése” cimü vezércikk. A vezércikk idézi a newyorki bíboros Vietnamban elmondott beszédét, melyben kijelentette, hogy a vietnami háborúnak “katonai győzelemmel kell végződnie.” A vezércikk majd rámutat arra, hogy Spellman álláspontja “merőben különbözik VI. Pál pápa álláspontjától.” “VI. Pál pápa — Írja a vezércikk — az elmúlt karácsony előtt igy nyilatkozott: szeretné, ha a vietnami háború nem valamelyik fél katonai győzelmével, hanem igazságos megegyezéssel érne véget.” Miután a vezércikk Írója idézte VI. Pál pápa véleményét, átveszi a szót és igy fejezi ki saját véleményét: “Súlyos tévedés volt az amerikai adminisztráció részéről, amikor úgy vélte: Észak-Vietnam bombázása megadásra fogja kényszeríteni a kommunistákat.” “Ez nem következett be és a jelek arra mutatnak, hogy nem is következik be. S ezekután valóban csak két megoldás látszik reálisnak: vagy ki kell vonulnia Amerikának Vietnamból, vagy katonai győzelmet kell aratnia.” “Az amerikai kivonulás következtében ellenállhatatlanná erősödnék az ázsiai kommunizmus, ezért tehát valóban csak egyetlen megoldás kínálkozik: A TELJES ÉS HATÁROZOTT KATONAI GYŐZELEM, félmegoldások és látszat-bombázás HELYETT.” Nem tudom, ki irta a vezércikket, de az amerikai magyarság önt, a lap szerkesztőjét, Gombos Zoltánt tartja felelősnek. Gombos ur persze nem az egyetlen, aki ilyen álláspontot vall magáénak, . Mendel Rivers képviselő, a képviselőház Fegyveres Erők Bizottságának (Armed Services Committee) elnöke a napokban hasonlóan nyilatkozott, amikor kijelentette: “Romboljuk le Hanoit. A fenébe a világ közvéleményével.” Walter Lippman, az országszerte nagy elismerésnek örvendő republikánus publicista szindikált rovatában válaszolt. Rivers képviselő förmedvé- nyére és azon véleményének adott kifejezést, hogy azok, akik katonai győzelemről beszélnek: "elvesztették gondolkodási képességüket." Ezt az udvarias kifejezést minden bizonnyal ön is le tudja fordítani, vagyis: Azok. akik katonai győzelemről beszélnek: megőrültek. Walter Lippman rámutat arra, hogy azok, akik “látszat bombázások helyett”, a világ közvéleményének fitymálásával katonai győzelemre uszítanak, azok: "buta, tudatlan emberek. Ezek nem ismerik a világot, amiről beszélnek. Ha az ő akaraJAMAICA------REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia VFÜVFZn FIZETÉSI FELTÉTELEK! tűk teljesülne, akkor éppúgy, mint a múlt militaristái, mi is szemben találnánk magunkat a világ nemzeteinek egységével.” Az Amerikai Magyar Népszava vezércikkirója Spellman bíboros és Rivers képviselő álláspontját fogadta el és azt hirdeti a lap hasábjain. A Magyar Szó, VI. Pál pápa álláspontját támogatja. Úgy véljük, hogy az amerikai magyarság érdekét VI. Pál pápa és nem Spellman bíboros képviseli. Úgy véljük, hogy az Amerikai Magyar Szó képviseli az amerikai magyarság érdekét és véleményét. Mi szeretjük hazánkat, és éppen ezért a békét nraéf jobban szeretjük, Lusztig Imre, az Amerikai Magyar Szó szerkesztője Munkás és szakszervezeti hirek í 1 • __________________________________ Az átlag munkabér elégtelen a kielégítő életszinvonalhoz Az amerikai munkások átlag heti keresete nem elég ahhoz, hogy olyan színvonalon éljenek, melyet a munkaügyi minisztérium “minimálisan elégségesnek” minősített. Az “elégséges” életszínvonal fenntartásához egy négytagú családnak 131 dollár jövedelemre van szüksége. Ezzel szemben az amerikai munkás átlag heti bére csak $98.46, ami $32.54-el kevesebb, mint amennyit az “elégséges” életszínvonal fenntartása megkövetel. Az ipari munkás átlag bére a múlt év júniusában 108 dollár volt, ami 23 dollárral kevesebb a szükségesnél. A kiskereskedelemben dolgozók átlagban csak $69.14-et kaptak hetenként. A munkaügyi minisztérium, a kongresszus utasítására, 1959-ben határozta meg, hány dollárba kerül a “kielégítő” életszínvonal fenntartása. Azóta az alapszámokhoz adnak egy összeget, mely fedezi az infláció által okozott áremelkedést. Jellemző a “kielégítő” életszínvonalra például az, hogy egy-egy családtagra csak egy tojás jut naponta. Közlekedési kiadásokra csak 696 dollárt mányoz elő, beleértve az autó vásárlást, fenntartást, biztosítást, benzint, noha a kormányszakértők szerint ez legkevesebb 1,000 dollárba kerül. Milliókra rúg azon munkások száma, akiknek keresete messze alul marad a $3.25 órabéren s ennélfogva, a “kielégítő” életszínvonalon, mely ilyen órabért követel. De számottevően vannak olyanok is, akik, mikor dolgoznak, megkapják a $3.25-es órabért vagy még annál is többet, de nem dolgoznak egész éven keresztül, több hónapon át munkanélkül vannak és igy évi átlagbérük sokkal alacsonyabb. Több család ugv emelkedik az alacsony életszínvonal fölé, hogy a család több tagja dolgozik. nak. Felhívást bocsátott ki az ország szervezett munkásaihoz, melyben kéri, hogy bojkottálják a Union Carbide vállalat gyártmányait: a Prestone fagy-elleni folyadékot, az Everready elemeket, az Englander matracokat. A Union Carbide vállalat elleni harc jelenleg a szervezett munkások egyik legfontosabb küzdelme. Középnyugati szakszervezetek fegyverszünetet követelnek 32 országos szakszervezet 400 tagja konferenciát tartott Chicagóban, ahol követelték a vietnami fegyverszünet meghosszabbítását, Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését és a Nemzeti Felszabadító Front elismerését. A legnagyobb, 100 tagból álló delegáció, a férfiszabók szakszervezetét képviselte. 47 autómunkás, 27 tanító 19 acélmunkás, 12 húsipari és számos más szakszervezeti tag vett részt. A vezérszónoklatot Frank Rosenblum, az Amalgamated Clothing Workers szervezet titkár-pénztárosa mondotta s kihangsúlyozta: “Az események egy hidrogénháboru bekövetkezése révén az emberiség elpusztulására vezetnek. Ezért kell, hogy a nemzetközi helyzet a legnagyobb figyelemben részesüljön részünkről.” “Az amerikai kormány vietnami magatartása erkölcstelen, brutális és meddő. A háború állandó felfokozása mindenkit meggyőzött arról, hogy a mi “béke” hozsannánk semmitmondó.” “A háborút nem lehet erőszakkal megnyerni. Az amerikai hadak kivonása Vietnamból nem csökkentené, hanem emelné az amerikai tekintélyt.” Rosenblum beszéde adta meg a konferencia hangulatát és lényegét. A delegátusok hasonló elgondolást hangoztattak. Bírói tiltóparanccsal kényszerítenek munkába 2,150 munkást A Taft-Hartley törvény igénybevételével Leonard P. Walsh szövetségi biró tiltó parancsot adott ki 2.150 acélmunkás ellen, akik 1966 szeptember 29-e óta szrtájkban állnak a Union Carbide vállalat Kokomo, Ind. üzeme ellen. A biró a Johnson-kormány kérelmére cselekedett. A washingtoni szószólók azt állítják, hogy a sztrájk akadályozza a hadirepülőgépek gyártását, ez veszélyezteti a nemzet biztonságát. A munkások szakszervezete, a United Steel Workers of America, megfellebbezte a biró döntését azzal az érvvel, hogy a Taft-Hartley törvény nem érvényes ebben az esetben és csak akkor lehet alkalmazni, ha egy egész ipart bénít meg a munka beszüntetése. A tiltó parancs 80 napra kényszeríti vissza munkába a munkásokat. Közben a Union Carbide vállalat 10 más üzemében tovább folyik a harc. A munkások egyik fő követelése az, hogy a vállalat egy országos kollektiv munkaszerződést Írjon alá és ne külön kössön szerződést minden üzemmel. A Wall Street Journal, a bankárok lapja, rámutatott arra, hogy a Union Carbide vállalat, amikor ellenzi az országos szerződés aláírását, nemcsak saját, de számos más vállalat érdekét szolgálja. Ezzel szemben, az AFL-CIO végrehajtó bizottsága teljes támogatást Ígért a sztrájkoló munkások20 százalékos béremelést követel 80,000 nőiruha munkás NEW YORK, N. Y. — A nőiruha iparban dolgozó 80,000 munkás kollektiv munkaszerződése január 31-én jár le. Az International Ladies Garment Unionhoz tartozó dolgozók benyújtották követeléseiket a munkáltatókhoz. A munkások 20 százalékós béremelést, egy és fél nappal több fizetett ünnepnapot, a minimum bér emelését követelik és azon munkáltatók szigorúbb büntetését, akik szervezetlen üzemeknek adnak ki munkát. A 20%-os béremelés nagynak tűnik fel, de valójában nagyon szerény, mert a munkások átlagbére heti 77 dollár. Még ha meg is kapnák a 20%-os béremelést a nőiruha ipar munkásai, még akkor is a legalacsonyabb bérért dolgozó munkások közé tartoznának. New Yorkban 40,000 és hat keleti államban szintén 40,000 munkást foglalkoztat ez az ipar. ÚJBÓL KAPHATÓ! Rózsa Imre: “MÉGIS TAVASZ” cimü kitűnő kis verseskönyve, szép kemény kötésben CSAK 75 CENT Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ Kiadóhivatalától 130 E. lóth St., New York, N.Y. 10003 cimen v 4
