Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-02 / 9. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 2, 1967 620 évig tartott egy per Magyarországon a leghosszabb per a budai bo­rok miatt zajlott le. A tatárjárás előtti Buda mel­letti falvak — Sasad, Örs, Csik, Keszi — jeles sző­lővidékek voltak. A per tárgya a szőlők és borok tizedszedési, dézsmálási joga volt. A per viselői: a veszprémi püspök, s az esztergomi érsek. Vesz­prémhez területi jogon, Esztergomhoz a királyi alapítás jogán tartoztak ezek a bordézsmák. A per úgy 1225 tájt indult meg és zajlott — hol a pápa, hol a király előtt — egészen 1845-ig. A per nem vett tudomást a tatárjárásról, túlélte a más­fél évszázados törökvilágot: élte a maga — min­dentől független — életét. Végét, csekély hatszáz- husz esztendő után, az vetette, hogy 1845-ben Bu­da város tanácsa a bordézsma jogát megváltotta az egyházi intézményektől. Sajnos, Buda városának rövid örömöt szerzett e drága jog: 1871-ben a mindent elpusztító filox- éra rátette a kriptafedelet a közel kétezer eszten­dős budavidéki szőlő- és borkultúrára. Ki hallott az Atfaytáról? Különös adatot jegyzett fel Abu Hamid al Gra­nada, spanyolországi arab kereskedő, aki 1,151 és 1,53 között két évet töltött Magyarorszá­gon. Abu Hamid — kinek naplóit csak 1953- ban Madridban adták ki — alighanem Pest váro­sában lakott. Naplójában többek között ez áll: “.Basgirdban (tehát Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan, akár az elefánt, A bőre egy­maga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha; feje akkora, mint egy borjú. Vadásszák, s az a neve: attayta. Csodálatos állat; nagyon jó, zsmos & húsa. Szarvai olyan nagyok, s olyan huSfeiüak, mint az elefánt orrmánya...” 1 Természettudósaink arra a rtiegállapitáSra ju­tottak, hogy ez az Abu Hamid említette állat két­ségtelenül az akkor még Kelet- és Közép-Európá- ban őshonos úgynevezett őstulok — Bős primige- nius — volt. Magassága 195 centiméter, te­hát csaknem kétszer akkora volt, mint a mai európai szelid szarvasmarha, súlya meghaladta az egy tonnát. Az európai őstulok, Bökönyi Sándor kutató szerint a XV. században veszett ki. Az állat neve nyelvkincsünkből kiveszett; talán in­kább vadászkiáltás volt, mintsem az állat magyar neve. Találkozás - kétezer év múltán Óbudán, a Szilikátipari Központi Kutató Intézet építkezése közben szokatlanul épen maradt római­kori téglaégető kemence került elő. A maradvá­nyok arra mutatnak, hogy ott időszámításunk második századában téglagyár működött. Viszony­lagos épségben előkerült a hajdani gyár szárító- helyisége és vízvezetéke is. Megtaláltak számos negativ mintát, amelyeket annakidején különböző kerámiák formázásához használtak, sok mécsest, eőt a gyár tulajdonosának, az egykori II. Légió­nak a bélyegzőjét is. A telken, ahol a lelet előkerült, éppen annak a kutatóintézeti részlegnek az épülete áll, amely a téglagyárak tervezésével, a téglagyártás techno­lógiájával és az égetőkemencék kérdéseivel fog­lalkozik. Eddig ez az egyetlen eset Európában, amikor egy kutatóintézet saját telkén speciális szakterületének csaknem 2,000 éves múltját ta­nulmányozza. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. < (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. j Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ! f MMMUivvuvMnniuuvvinnvvnwvwvwwvw Nevezetes faóriások Magyarországon Magyarország bővelkedik nevezetes fákban. Ezek a Rákócziak, a Zrínyiek korát idézik, mások költőinkről, zeneszerzőinkről vallanak, ismét má­sok legendás betyároknak, Rózsa Sándornak, Pat­kó Bandinak állítanak maradandó emléket. Hej, Rákóczi... A nép szeretete és ragaszkodása II. Rákóczi Ferenccel egész sor emlékfát hozott kapcsolatba. Leginkább talán a balatonakarattyai Rákóczi szil­fa nevezetes. Állítólag alatta tartották meg a ke­nései országgyűlést, s bár ez nem valószínű, az bi­zonyos, hogy a fa élő tanúja az akkori időknek, s az 1532-i kenesei országgyűlés már ott találhatta volna. A 12 méter magas, 400—600 éves szilfa mellől nagyszerű kilátás nyilik a Balatonra. Rom- hányban, a Lókos-pataktól délre eső. dombfokon, szántóföldek közepén áll egy 270 centiméter törzs- kerületü, óriási török-mogvorófa, amelyről a nép­hit azt állítja, hogy Rákóczi alóla irányította a romhányi csatát. A fa méreteit, helyét és korát illetően ez feltehetői Rákóczi hires tábornokának, Balogh Ádámnak is van emlékfája. Szekszárdiéi délre, a Csatári-patak partján áll — sajnos már csak roncsaiban — az a nagy szilfa, amely alatt 1711 október 29-éri Béi'i Balogohot a császáriak elfogták. A Zrínyiek emlékét hársfa őrzi Nagykanizsa mellett, a zsigárdi erdőben, 7,2 méter kerületű, korhadt, félredőlt törzséből ma is sarjak haj­tanak. “Megkötöm lovamat...” Még régebbi korokat idéznek a hédervári em- •lékfáki. Az úgynevezett Kont-fa alatt szőtték vol­na a héderváriak Zsigmond király ellen az össze­esküvést. Ez természetesen csak úgy elképzelhe­tő, hogy a jelenlegi, körülbelül 250—300 éves fa helyén annak őse állott, amely azóta többször meg­újult. Ez a nyárfa egyébként évszázadokig há­rom vármegyének (Győr, Mosony, Pozsony) volt a határfája. A másik hédervári híresség a 700 éves tölgyfa. A néphit 1,000 évesnek tartja, tör­zséhez Árpád apánk annakidején lovát kötötte volna. . .. A költők, zeneszerzők emlékfáihoz ennél jóval hitelesebb történetek fűződnek. A 30 méter ma­gas dömsödi tölgyfa alatt irta Petőfi a Salgó-t és több más dömsödi versét, igy a Levél Várady Antalhoz cimüt is. A margitszigeti tölgyfa-cso­port Arany János emlékét őrzi. Itt irta a Tölgyek alatt cimü versét, amely először Margitsziget cim- mel látott napvilágot. Gyulán, a most is szépen, diszlő, hatalmas mezei juhar alatt komponálta Erkel Ferenc a Bánk bán dallamait. Gyógyítják a fákat A felsorolt emlékfákat és még jónéhányat eze­ken kívül a Természetvédelmi Hivatal vette gon­dozásba. Ez a védelem háborítatlanságot jelent, sem a fát, sem környezetét nem lehet megboly­gatni. Szükség esetén a Természetvédelmi Hiva­tal restaurálja, gyógyitgatja a rokkant óriásokat, hosszabbítja — ameddig lehet — létüket. Leg­utóbb a balatonakarattyai Rákóczi szilfa kapott “orvosi” kezelést. Körülötte a betonkeményre ta­posott talajt fellazították, a fát gyepsávval, virá­gokkal vették körül, koronáját megtisztították, odvait betonblombával zárták le. S a faóriás meg- ifjudoit: uj hajtásokat, dús lombot, bőséges mag­termést hozott. Természetesen még ilyen gondo­zás mellett sem elkerülhető egy-egy érzékeny veszteség. A népművészeti és háziipari szövetkezetek sikeres éve A világ minden részébe eljutnak a HISZöV termékei Hogyan alakult a múlt évben á népművészeti és háziipari szövetkezetek dolgozóinak száma, mennyivel nőtt termelése, teljesitették-e megnö­vekedett exportrendeléseiket, kielégitették-e a hazai igényeket? Dr. Pillis Pálné, a Háziipari Szövetkezetek el­nöke mondotta: — Igen sikeres idegenforgalmi évet zárunk ja­nuár elsején, ami megmutatkozott a népművésze­ti és háziipari szövetkezetek termékei iránti ke­resletben is. A háromnegyed évet 50 milliós ter­melésnövekedéssel zártuk: 590 millió volt ez idő alatt szövetkezeteink termelési értéke, a túltelje­sített éves terv előreláthatólag a 800 milliót is meghaladja. Ebből az idén 320 millió forint érté­kű áru exportját irta elő tervünk: a háromne­gyed éves eredmény itt is 22 millió forintos túl­teljesítésről ad számot, amit év végéig tovább nö­velünk. Érzékletesen bizonyítja ezt- néhány szám­adat: a tavalyi félmillió hímzett gyermekruha he­lyett háromnegyed év alatt 700 ezret gyártottak szövetkezeteink. Ennek 80 százalékát szállítottuk a világ minden részébe. Torontáli és csomózott technikával készülő szőnyegekből tízmillió forint­tal nagyobb exportigény jelentkezett az idén, a Gobelin Htsz csaknem teljes termelését lekötöt­ték a külföldi cégek, kosáráruból 70 millió forint értéküt exportálnak a háziipari szövetkezetek. Változatlanul vezet népszerűségben a kalocsai és matyó hímzés: 4—5 millió forint értékűvel ebből is több került exportra és a belföldi forgalom — a Konzumtourist rohamosan fejlődő tevékenysé­gét is beleszámítva — ugyanennyivel nőtt. Ennek a megnövekedett érdeklődésnek köszönhető, hogy háromezernél több uj bedolgozót tudtunk foglal­koztatni, igy számos olyan területen jutnak a dolgozni kívánó nők munkaalkalomhoz, ahol erre más lehetőség számukra nincs. * :. Az idén állították először a vásárlók szölgála- tába az eddig kizárólag kiállítási célokat szolgált Régiposta utcai bemutatótermet, számolva az ide­genforgalom nagymérvű növekedésével. A kora­beli felújított csempék, melyekből falikép gyer­tyatartó és kályhacsempe egyaránt készült, különleges sikert arattak, a népművészet mes­tereinek más egyedi darabjaival együtt. A szövetkezetek szőnyegtervezői is számos uj öt­lettel, technikával jelentkeztek; Kordováner János például a szövőtechnikával készülő szőnye­gek terén hozott újat, amelyre a külföldi piac máris felfigyelt. — Szőnyegtervezőink a modern törekvések mellett tanulmányozzák az ősi szőnyegkultúrát, antik, és klasszikus elemeket is felhasználnak munkájukban, hogy a régi elemek segítségével újat alkothassanak. A MAGYAR KÖLTÉSZET nemzetközi kapcso­latai címmel készül kiállítás a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban a nemzetközi költői biennale alkalmából. A kiállítás a mai magyar lira eredményeit, a köl­tők és olvasóik kapcsolatát s a magyar és, az eu­rópai lira kölcsönhatását hivatott bemutatni. £ Ajándék 7—77 éveseknek! ^ { SZÜLŐFÖLDÜNK 5 . í A most megjelent művésziesen illusztrált 560 ■[ ■ü oldalas könyv a külföldön élő •} <£ magyarság könyve! «J Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon jj % át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi ■; szemelvények megértéséig! í A Szülőföldünk £ közel hozza Magyarországot, annak népét, i í tájait, történelmét, zene és népdalkincsét í ji Ára: $3.95 | 5 Megvásárolható minden magyar könyvet «5 5 árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál 5 íwJWWMVAmV.V.VW/.V A Moszkvában járt baranyai Barátság-vonat utasai a megye 150 községében tartanak élmény- beszámolót. Ezeken bemutatják az utjukról készí­tett filmet és a vonat utasai által készített fény­képeket. Mt TóÁTéNlK *z

Next

/
Thumbnails
Contents