Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-02 / 9. szám

Thursday, March 2, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Fodor Erna: Herend, a porcelán faluja Veszprém megyéről nem adhatunk tudósítást anélkül, hogy Magyarország legrégibb, művészi értékű porcelántárgyakat előállító falujáról, He- rendről ne adnánk legalább is rövid beszámolót. E falu az északi és déli Bakony között a veszpré­mi járásban terül el. Lakossága 2,120 és dombol­dalon épült. Jellegzetes boltíves oszlopos tornácu, bakonyi stilusu építményei bizony festői látványt képeznek. A község igazi érdekessége mégis a domb lábánál épült porcelángyár. 1839-ben egy fazekascsalád leszármazottja, Fischer Móric kez­deményezte. Terve az volt, hogy kommerszporcelá nokat gyárt. A silány termőföldü községekből, Herendről, Bánóról, Márkéról és SzentgálróL könnyű volt a gyár részére munkásokat verbuvál­ni. A gyártáshoz szükséges kaolint pedig a közeli agyagbánya biztosította. Kezdetbén nem sok si­kerrel dolgoztak. A negyneves években áttért a hires kinai és a 18. századbeli finom európai por­celánok utánzására. A Meissen, Sévres, Bécs, Ca­po DL Monte ]x>rcelánokat olyan remekül utánoz­ta, hogy az 1851, londoni világkiállításon elisme­réssel és bámulattal adóztak a Mária Teréziát és a pozsoyni főúri rendeket ábrázoló nagy porcelán tálnak. E kiállításon rendelte meg Victoria király­nő azt a hires lepkés, virágos készletet, amelyet azóta is “Victoria Service” név alatt^gyártanak. Fischer remekül utánozta a hires kinai porcelá­nokat is. 1843-ban az Első Magyar Iparmű Kiál­lítás alkalmával Kossuth Lajos is nagy elismerés­sel adózott Fischer Móric művészi munkájának. A herendi gyár megtekintés valóban izgalmas látvány. A gyár és belső udvara inkább vidéki, repkénnyel befuttatott falusi kastélyra emlékez­tet, mint gyárra. Bolthajtásos ablakai, pázsitos, virágos udvara méltó környezetet ad az itt folyó finom művészi munkának. A gyárat bővítették, de eredeti stílusát teljes mértékben megőrizték. Uj bemutató műhellyel és uizeummal is bővült. Itt a látogatók megnézhe­tik mindazon alkotásokat, amelyeket az elmúlt 120 év folyamán kikerültek a gyárból. Herenden kizárólag kézifestésü edények, dísz­tárgyak és szobrok készülnek. A gyár szive a nagy festőterem, ahol vékony ecsetekkel, toliak­kal rajzolják, festik a csodaszép mintákat, a ma­gyar nép gazdag diszitőmüvészetének fényes bi­zonyítékait. Talán nincs is olyan család Herenden, akinek valami köze ne volna a gyárhoz, hiszen e mester­ség apáról fiúra száll. Férfiak és nők egyaránt dolgoznak a művészi munkákon. Egy-egy min­ta néha napokig készül. A szobrok öntése is nagy hozzáértést igényel, hiszen olyan is van, amely 21—32 darabot igényel és abból illesztik össze. A múzeumban vagy 15,000 különböző porcelán formát őriznek a polcokon és vitrinekben. A fes­tési minták száma pedig meghaladja az 500-at. Ott áll az első herendi porcelántermék, egy kis neobarokk piros-fehér-zöld szegélyű tejszinkan- csó. Nagy kincsként őriznek egy áttörtszélü tá­nyért is: a gyár 1843-ban történt leégését ábrá­zolja. Csodálatos a balatoni tájakat, füredi, tiha­nyi tájakat ábrázoló kávéskészlet, amely a múlt században készült; VII. Edward, angol király át­tört, duplafalu söröskancsója, II. Sándor cár sza­movárja és II. Erzsébet királynő részére készült étkészlet is. Ott van az 1900. évi párizsi világkiál­lításon nagydijat nyert diszváza is. De ki tudná mindazokat a csodálatos dolgokat felsorolni, me­ÍJBÓL KAPHATÓ!------j| Rózsa Imre: II “MÉGIS TAVASZ” jj j! cimii kitűnő kis verseskönyve, ] | szép kemény kötésben jj CSAK 75 CENT jj ! | Rendelje meg még ma a MAGYAR SZ6 < | Kiadóhivatalától (| 11 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 cimen j! A világhírű Herendi Porcelángyár festőterme lyek itt a falakon, minden sarokban, minden szeg­letben szinte rabul ejtik a szemlélőt. A régi gyár az utóbbi néhány évben szintén megfiatalodott. Az ősi fakemencéket korszerűsí­tették. Gázzal és villannyal működnek. A munka­helyek is kényelmesek. Mikor utoljára ott jár­tunk, bizony még nagyon zsúfoltak voltak. Az uj beruházások erősen növelték a termelést. Uj tö­rekvések, uj elgondolásokkal szerepelnek különö­sen a fiatalok, friss modern formákkal, uj min­tákkal, uj színezéssel gazdagítják a gyár terme­lését. Jóval a felszabadulás után épült fel az uj Mü- vészház is, ahol rajztermek, szobrászmühelvek, tanulószobák, kerámiai és művészeti könyvtár segíti a gyár dolgozóit. Herend nem egyszerű iparvállalat, hanem — elsősorban kézifestészete révén — világszerte elismert művészeti központ. Magyarország és a bakonyi táj egyik büszkesége, amelynek megtekintése egész életre szóló élményt nyújt látogatóinak. Az egyik községi tanácsban beszélgetés közben az iránt érdeklődtünk, hogy a fiatalok közül az 1956. ellenforradalom idején ki hagyta el a falut ? Azt válaszolták, hogy onnan senki sem ment el, de példaképpen megemlítettek egy leányt, aki a herendi porcelán gyárban a festészeti osztályon dolgozott éí elment. Azt hitte, hogy az ipari fes­tészettel több anyagira tesz szert majd külföl­dön. Amerikában kötött ki, ir haza néha. Nem sikerült semmi. Végre férjhez ment és a festésze­ti munkája megszűnt. Hiába, Herend csak egy van. Pedig, mondták, ezen a munkán már akkor is jól kerestek a munkások, ma pedig sokkal job­ban és nagy megbecsülésnek örvendenek. Meg is érdemlik. Nagyon szép és értékes munkát vé­geznek. A Herendi Porcelángyár, 1965-ben a nyár elején a bűnügyi rovatban is szerepelt. Többször gon­doltam arra. hogy vajon hová lettek a múlt ha­szonélvezői a mostani szocialista rendszerben? Va­lahol bujkálnak, talán álnév alatt, még talán jó állásban is lehetnek egyesek, de ha vannak is, előbb-utóbb oyasmit csinának. ami egyhamar e- leplezi őket. Ilyen volt az eset Herenden. Az egyik minősítési alkalmazott és kereskedelmi osztályvezető, aki a gyártmányokat ellenőrizte, rá­jött arra, hogy a minősítési kérdésben az övé az utolsó szó. Ennélfogva úgy tűnik, hogy vezető po­zícióban volt. Ezt igyekezett aztán anyagilag ki­használni. Elsőrendű termelést harmadrendűnek tüntetett fel, vagy még annál is rosszabbnak. Ezenkívül hamis szállítólevéllel láda-számra lop­ta az értékes porcelánt, összeköttetést keresett Szombathelyen és másutt működő üzletekkel, amelyek a herendi porcelánt árusították és bi­zony sikerült neki a hosszú évi ismeretség alapján cinkostársakat találni. így harmad, vagy negyedrendű árut számiáztattak, viszont a kiske­reskedésben, mint elsőrendű árut bocsátották forgalomba, mert hát valójában az is volt. Olyan óvatosan dolgoztak, hogy a gyárban nem tudtak rájönni a csalásra. A selejtes áruért természete­sen a munkásokat okolták, akik mint becsületes emberek elhitték, hogy a selejtet ők csinálták. De hát az a mesebeli korsó is addig járt a kút­ra, mig egyszer csak eltörött. így járt a gyár fő­ni inősitője is. Az ellenőrök, akiknek a sok selejt már régebben gyanús volt, figyelni kezdték a mi­nősítést és nem tartott soká leleplezni a csalást és felszámolni az egész bűnügyet. A gyárban egy sereg leszállításra váró ládát találtak, mind se- lejtnek minősítve. Kibontásuk után a legfigyel­mesebb vizsgálat sem tudott selejtet felfedezni rajtuk. A bíróság, mint általában a magyar bíró­ság, humanista szempontokat vesz igénybe. A százezer forintokat kitevő kárért több évi börtön- büntetést kaptak, de nem nagyon súlyosat Vi­szont kötelezték őket a kár visszafizetésére. A bűnösök vagyoni helyzete olyan volt, hogy ezt megtehették. Ezzel lezárult a herendi bűnügy. Útban Budapest felé Veszprém után letértünk a főútvonalról és Ber- hidának tartottunk. A csíki származású Koka Lászlót vittük haza, aki elmulasztotta vonatát miattunk. Berhida is ipari centrum. Több, mint 4,000 lakosa és nagy vegyipari gyára van, fő ter­méke a festékanyag. A gyártelepet nagy terjedel­mű lakóház telepitvény egészíti ki. Itt laknak a gyár munkásai. Az uj iparüzemek egyik legfonto­sabb kelléke a lakótelep. A munkások, akik leg­többször a faluról származnak, vagy a különböző technikumokból kerülnek ki, nemcsak jó fizetést akarnak, de modern lakást is. Kóka László invi­tálására betértünk hozzá “csak egy pár percre” — mint mondotta, — “no meg egy teára”. A teából feketekávé lett, a pár percből egy egész óra. A pedagógus Kóka felesége szintén tanító, két fia pedig már most könyvbuvó. A könyvszekrények és szekrények teteje könyvekkel van tele. Köny­vek és virágok mindenfelé. Modern lakásban va­gyunk, szép tágas helyiségek, csak messze a mun­kahelytől. Meg kell várni, mig az uj lakást kiutal­ják, addig is egy kis türelem, de már útban van, mert más pedagógusoknak már megkezdődött a kiutalás. A televíziót a gyerekek kikapcsolták, hogy ne zavarjanak bennünket, de a könyveiket vitték magukkal a másik szobába. Kókáóknak kö­szönetét mondtunk a vendégfogadásért és meghív­tuk őket, ha fellátogatnak Budapestre. HADITECHNIKAI KIÁLLÍTÁS nyílt a sziget­vári várban — a Hadtörténeti Muzeum rendezé­sében —a török elleni várvédelem 400 éves ju­bileuma alkalmából. C+3 t* A BÉKE FENNTARTÁSÁNAK PROBLÉMÁI* val foglalkozó III. nemzetközi konferencia meg­kezdődött Bécsben, szocialista és kapitalista or­szágok tudósainak, neves személyiségeinek rész­vételével. Az eszmecsere magyar részvevői kö­zött van Szalay Sándor akadémikus és Zsebők Zoltán professzor. o*J> v* A GEORGIKON NAPOK tudományos üléssza­ka három szekcióban folytatta munkáját. A többi között dr. Manninger G. Adolf, a keszthelyi nö­vényvédelmi Kutatóintézet Kossuthdijas osztály- vezetője tartott tudományos ismertetőt a növény- védelem hatásos módszereiről. u* Ha tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! .......................-............................................................... I Amerikai Magyar Szó | 130 East 16th Street 1 New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal!- Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelvej I küldök megújításra $..................-t. * Név:.........................................................................I I I Cim: .......................................................................| (Város: ..........................................Állam:..............j ! Zip Code.............. * !...................................................................................£

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents