Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-11 / 32. szám
Thursday, August 11, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD B Victor Perlő: UJ HIROSIMÁK VESZÉLYÉVEL JÁTSZUNK II. rész ritésére való tervei csődöt fognak mondani — és az egész ázsiai kampány teljes kudarccal fog végződni. De ezek a kísérletek rendkívüli veszedelmet tartogatnak magukban. Felelevenítik Hirosima árnyékát, amely a világ népeire, Japánra is egyforma veszélyt jelent és ez a veszély az Egyesült Államokat éppúgy fenyegeti. Amint 1945-ben már látni lehetett, hogy Japán elveszti a háborút, Amerika ipari és katonai vezetői nyélbeütötték a távolkelet gyarmati, vagy félgyarmati kizsákmányolására szóló terveiket. Ezeknek a terveknek főpontját képezte az újraéledt japán gazdasági élet, a császár és a burzsoa-milita- rista parlament vezérlete alatt. A tervek szerint az olcsó és az állítólag mindenbe belenyugodó munkerő igénybevételével a japán monopolistáknak jutott volna az a szerep, hogy az amerikai trösztök és a távolkelet gyarmati népe között közvetítők legyenek. A japánok “tudják, hogy kell bánni az ázsiaiakkal” és ahhoz is értenek, hogyan kell “olcsó árut előállítani a bennszülötteknek” és végül csapatokat is tudnak szállítani kordában tartásukra. Az amerikaiak maguknak szereznék meg az ottani fontos nyersanyagokat és maguknak tartanák fenn a japán piacot, gyárfelszerelések és befektetések számára. Ezt a tervet alaposan kizökkentette, más kudarcok és késedelmek mellett, a kínai forradalom győzelme. De az U.S. imperializmus sohasem adta fel ezt a tervet. A koreai háború is fontos lépés volt ebben az irányban. Az egész indokinai félsziget jelenlegi megrohanása is ennek a gigantikus hóditó kampánynak egyik legjelentősebb állomása. A SEATO szövetség, az újabban kötött Japán— Dél-Koreai Szerződés és az uj Ázsiai Fejlesztési Bank, a vietnami háborúval kapcsolatban a U.S. Japán és a délkelet-ázsiai bábkormányok közötti háromoldalú kereskedelem magas fokra fejlesztése, mind részei ennek a kampánynak. De a japán imperialisták ezekből sokkal erősebben kerültek ki, mint ahogyan az amerikai kezdeményezők elképzelték. Iparának technikai színvonala és mennyisége szempontjából Japán ma a második kapitalista állam. Minden más országon túltett abban, hogy megakadályozza iparának a U.S. által való kisajátítását és áruival az amerikai piacra is behatolt. Mialatt Japán imperialistái Vietnamban Washington kezére játszanak, más téren szembeszállnak vele. Figyelemre méltó a gazdasági kapcsolatok kiterjedése Japán és a szocialista országok között. A Kínába exportált japán áruk ebben az évben 350—400 millió dollár értéket közelítenek meg, exportban második helyet foglalnak el a U.S. exportjaihoz képest. Japán az idén nagyszabású kereskedelmi és szállítási szerződést kötött a Szovjetunióval. Az Oriental Economist Írja: “Azok a kereskedelmi vállalatok, amelyek a vietnami szállítmányok legnagyobb részét látják el, a hírek szerint sóvárogva tekintenek a ... Kínával való kereskedelem kiterjesztésére... a kereskedők ezt szem előtt tartják... a vietnami háború befejezésének esetére, elővigyázatosságból.” (Május. 1966.) Ezek az irányzatok nemcsak a japán és az amerikai imperialisták között fennálló ellentmondásokat mutatják. Akik a vietnami háborút ellenzik, helyesen mutatnak rá arra, hogy egyik célja a háborúnak Kina-ellenes bázis felállítása. Az amerikai imperialisták, mialatt ellenzik Japán és Kina kereskedelmét, arra használják föl, hogy a japán monopolisták segítségével gazdasági hatalmukat a legnagyobb ázsiai országban, majd egész Ázsiában kiterjesszék. Közben pedig az Egyesült Államok távolkeleti hatalmának kiterjesztésével nyomást gyakorol Japánra gazdasági és katonai engedményekért. Különösen nagy erőfeszítést fejt ki az iránt, hogy letörje Japán ellenállását az amerikai vállalatok behatolásával szemben. Ez volt állítólag a tárgya a nemrég lefolyt U.S.—Japán diplomáciai tárgyalásoknak Tokióban és Washingtonnak sikerült is engedményeket kicsikarni. A japán kormány beleegyezett, hogy közös vállalatok létesüljenek, amelyekben a General Electric, a Scriptomatic és más amerikai vállalatoké legyen a döntő szó. A General Electric szállítja a felszerelést és ad 30 millió dollár hitelt az első japán nukleáris erőmű felállításához. Májusban a japán külföldi befektetési tanács helybenhagyott hét befektetési és 50 technikai segitségi szerződést külföldi cégekkel, amelyeknek többsége U.S. vállalat. A japán hatóságok bejelentették, hogy fokozatosan megszüntetik a külföldi befektetések ellenőrzését. Japán négy kulcsipara ellenáll ennek, mert attól félnek, hogy a sokmilliárdos amerikai vállalatok teljesen kiszorítják őket a kereskedelmi színtérről, az automobil, az elektronika, a petróleum- vegyészet és meglepően még a texiliparban is. Az a véleményem, hogy az Egyesült Államoknak Japán segítségével a távolkelet hatalomba keSVÉDORSZÁG NEM AD EL FEGYVEREKET A U.S.-NEK ÉSZAK-VIETNAM ELLEN Junius 13-iki kelettel Stockholmból azt jelentették, hogy hadiszállítók értesülése szerint a svéd kormány visszautasította az Egyesült Államok ajánlatát svéd hadiszerek vásárlására vonatkozólag, azzal az indokkal, hogy nem hajlandó fegyvergyártmányai eladásával segíteni az Egyesült Államok háborúját Észak-Vietnam ellen. Svédország ezen elhatározásához John Galbraith, a Harvard Egyetem országos hirü közgazdasági tanára, aki John Kennedy elnök egyik bizalmas tanácsadója volt, Providence, R. I.-ban tartott előadásában az alábbi megjegyzést fűzte: — Svédországnak olyan rossz véleménye van (vietnami) politikánkról, hogy fegyverkiviteli tilalmat szabott ki ellenünk. (Mindennek ellenére el szeretnék hitetni velünk, hogy az egész világ helyesli az Egyesült Államok jogtalan, törvénytelen és erkölcstelen háborúját a vietnami nép ellen. Rusk külügyi államtitkár berepülte a félvilágot és sehol sem ért el tényleges katonai támogatást. Az Egyesült Államoktól függő néhány kormány szavakkal, de csakis szavakkal, vagyis “helyesléssel” járult hozzá az egyre nagyobb áldozatokkal járó Vietnam elleni háborúhoz.) Mitől foszt meg bennünket a vietnami háború? (Emmet John Hughes cikke a Newsweek . heti folyóiratban) Emmet John Hughes cikkének bevezetésében leírja azt a jelenetet, amikor 1953-ban órákon át egyedül volt Eisenhower elnökkel a Fehér Házban, Sztálin halála után, közvetlenül John Foster Dulles külügyi államtitkár ellenforradalmi politikájának érvényesülése előtt. Eisenhower elnök első nagy beszéde, “The Chance for Peace” (Esélyek a Békéért) volt. Emmet John Hughes, aki Eisenhower elnök egyik bizalmasa volt és beszédeinek többszöri fogalmazója, leírja az aggódó Eisenhower elnök töprengéseit, amikor a Fehér Ház Ovális Termében a hadiszerek nagy költségéről tett említést és ezt a megjegyzést tette: — Ugyan meddig bírja a világ ezt a terhet? Majd e szavakban nyilvánult meg aggodalma: “A mostani emberiség vaskereszten csüng.” Majd gyakorlati formában fejezte ki a nagy fegyverkezés céltalanságát és esztelenségét. Ezeket a megjegyzéseket és összehasonlításokat tette: “Egyetlen háborús repülőgépért félmillió bushel búzával fizetünk. Egy torpedóromboló hajóért oly házzal fizetünk, amely 8,000 egyénnek nyújthatna lakást.” összehasonlításait ezzel a megjegyzésre érdemes mondattal összegezte: “Készek vagyunk arra. . . hogy erőnket inkább szükségleteink előteremtésére használjuk, mint a világ félelmének elhárítására.” Emmet John Hughes, aki kritikusa a vietnami háborúnak, felfrissítvén Eisenhower elnök kezdeti békés hajlamából fakadt megjegyzéseit, a következő nagyon megszívlelendő megállapitást szegezi le: — A demokrácia nem tarthat kétfajta könyvet, egyiket a szónoklatokra, másikat pedig a cselekvésre. Johnson nagyratörő “Nagyszerű Társadalom” tervei messze túlszárnyalják Eisenhower elnök szerény céljait. Mégis tervei minden prédikálás mellett nagyon is meglapulnak a bombázó gépekre való költekezés mögött. Emmet John Hughes egy kis összehasonlítást végez Eisenhower elnök nyomdokain, mi mindent lehetne elérni a bombázó és gyilkoló eszközökre való költekezés hasznos felhasználásával. A vietnami háború szerinte évente 20 milliárd dollárba kerül. McNamara honvédelmi miniszter havi egy milliárdra (1,000 millió) becsüli a vietnami háború költségeit. Ezekkel a költségekkel hét éven keresztül minden hónapban fedezhetnénk 70,000 tudós kiképzését. Ötven állam és város rendőrségének költségeit fedezhetnénk minden évben, 10 százalékkal emelhetnénk minden nyilvános iskolánk tanítójának a fizetését — minden évben. Megduplázhatnánk a 20 millió nyugdíjas társadalombiztositását minden évben. Az elmúlt évben lelőtt helikopterjeink költségével 800 millió gyermeknek 118 országban lehetna a kiadásait fedezni az UNICEF segítségével. Egyetlenegy lelőtt nagy bombázó gép költségé« vei egymillió bushel gabonát lehetett volna vásárolni, vagy New York állam iskoláinak a költségét lehetett volna fedezni. Nem halnak ki Libanon ősi cédruserdői “Jajgass te ciprus, mert elesik a cédrus, leomlott, ami legjava! Jajgassatok Básán tölgyfái! Mert elpusztul a rengeteg erdő.” — így j aj dúlt. fel Zakariás próféta néhány ezer évvel ezelőtt, 8 a bibliabeli panasz sajnálatos módon időszerű maradt egészen a legutóbbi évekig. Birodalom) birodalom után múlott el, de mind rablógazdálkodást űzött a libanoni hegyvidéken: irtotta a valaha nagy kiterjedésű cedruserdőket, hol hajó- épités, hol házépítés céljaira, sőt a két világháború között — tragikus utolsó felvonásként —* vasúti talpfa és tüzelő céljaira is. Végül mindössze négy kicsiny liget maradt meg az ókori próféták és költők által megénekelt cedruserdők- ből. '! Nemrég azonban a libanoni kormány az Egyesült Nemzetek Különleges Alapjának és a FAO» nak (Az ENSZ élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete — Szerk.) segítségével az úgynevezett libanoni “Zöld Terv” keretében megkezdte a régi területeknek cédrussal való ujra-erdősité- sét. Már eddig sok ezer csemetét telepitettek és még milliónyit ültetnek el a továbbiakban. E nagyszabású terv célja Libanon ősi természeti szépségének helyreállítása mellett az, hogy aa erdősítéssel a hegyi gazdák földjét is jelentősem megjavítsák. v w ▼ ^ v ▼ ▼ «r ▼ v v ▼ T T r CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segitad, ha hirdetőinket támogatod) • flrhan’c Plnuiarc TERMELŐK ÉS ELADÓK uruan s rlowers Telefon. 721.1500. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qk;rlou I siinili'u BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonén íifvnsy Lö^nsry Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyös, stb. tisztítása különleges eljárásiéi saját üzemünkben. AL VAS Shell Service £*!£“ Delco Batteries - — Tune ups. — Firestone Tires — Brake Service Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth & Go. ten»etésrendez°k- Két ingy*. * nes kápolna használata v gyászolók kényelmére.—12014 es 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4424 Louis A. Bodnar & Son Elismert temetkeaétf vállalkozó — 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon; MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos ára* Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers “ *l‘~ 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési ci.kk-k és építkezési va» aruk raktára. RICZO FUNERALHOMES, INC. Steven Lukács eng-délyezett temetkezési vállxlkomi balzsamozó. — Két kay-olna’ 12519 Buckeye Read ÓH 17504 Harvard Av*. — Telefon: LO 1-2M0.
