Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-11 / 32. szám

Thursday, August 11, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD B Victor Perlő: UJ HIROSIMÁK VESZÉLYÉVEL JÁTSZUNK II. rész ritésére való tervei csődöt fognak mondani — és az egész ázsiai kampány teljes kudarccal fog végződni. De ezek a kísérletek rendkívüli veszedel­met tartogatnak magukban. Felelevenítik Hirosi­ma árnyékát, amely a világ népeire, Japánra is egyforma veszélyt jelent és ez a veszély az Egyesült Államokat éppúgy fenyegeti. Amint 1945-ben már látni lehetett, hogy Japán elveszti a háborút, Amerika ipari és katonai veze­tői nyélbeütötték a távolkelet gyarmati, vagy fél­gyarmati kizsákmányolására szóló terveiket. Ezek­nek a terveknek főpontját képezte az újraéledt ja­pán gazdasági élet, a császár és a burzsoa-milita- rista parlament vezérlete alatt. A tervek szerint az olcsó és az állítólag min­denbe belenyugodó munkerő igénybevételével a japán monopolistáknak jutott volna az a szerep, hogy az amerikai trösztök és a távolkelet gyarmati népe között közvetítők legyenek. A japánok “tud­ják, hogy kell bánni az ázsiaiakkal” és ahhoz is ér­tenek, hogyan kell “olcsó árut előállítani a benn­szülötteknek” és végül csapatokat is tudnak szál­lítani kordában tartásukra. Az amerikaiak maguk­nak szereznék meg az ottani fontos nyersanyago­kat és maguknak tartanák fenn a japán piacot, gyárfelszerelések és befektetések számára. Ezt a tervet alaposan kizökkentette, más kudar­cok és késedelmek mellett, a kínai forradalom győ­zelme. De az U.S. imperializmus sohasem adta fel ezt a tervet. A koreai háború is fontos lépés volt ebben az irányban. Az egész indokinai félsziget jelenlegi megrohanása is ennek a gigantikus hó­ditó kampánynak egyik legjelentősebb állomása. A SEATO szövetség, az újabban kötött Japán— Dél-Koreai Szerződés és az uj Ázsiai Fejlesztési Bank, a vietnami háborúval kapcsolatban a U.S. Japán és a délkelet-ázsiai bábkormányok közötti háromoldalú kereskedelem magas fokra fejlesz­tése, mind részei ennek a kampánynak. De a japán imperialisták ezekből sokkal erőseb­ben kerültek ki, mint ahogyan az amerikai kezde­ményezők elképzelték. Iparának technikai színvo­nala és mennyisége szempontjából Japán ma a má­sodik kapitalista állam. Minden más országon túl­tett abban, hogy megakadályozza iparának a U.S. által való kisajátítását és áruival az amerikai piac­ra is behatolt. Mialatt Japán imperialistái Vietnamban Wash­ington kezére játszanak, más téren szembeszállnak vele. Figyelemre méltó a gazdasági kapcsolatok ki­terjedése Japán és a szocialista országok között. A Kínába exportált japán áruk ebben az évben 350—400 millió dollár értéket közelítenek meg, exportban második helyet foglalnak el a U.S. ex­portjaihoz képest. Japán az idén nagyszabású ke­reskedelmi és szállítási szerződést kötött a Szov­jetunióval. Az Oriental Economist Írja: “Azok a kereskedelmi vállalatok, amelyek a viet­nami szállítmányok legnagyobb részét látják el, a hírek szerint sóvárogva tekintenek a ... Kínával való kereskedelem kiterjesztésére... a kereske­dők ezt szem előtt tartják... a vietnami háború befejezésének esetére, elővigyázatosságból.” (Má­jus. 1966.) Ezek az irányzatok nemcsak a japán és az ame­rikai imperialisták között fennálló ellentmondáso­kat mutatják. Akik a vietnami háborút ellenzik, helyesen mutatnak rá arra, hogy egyik célja a há­borúnak Kina-ellenes bázis felállítása. Az amerikai imperialisták, mialatt ellenzik Japán és Kina ke­reskedelmét, arra használják föl, hogy a japán monopolisták segítségével gazdasági hatalmukat a legnagyobb ázsiai országban, majd egész Ázsiá­ban kiterjesszék. Közben pedig az Egyesült Államok távolkeleti hatalmának kiterjesztésével nyomást gyakorol Ja­pánra gazdasági és katonai engedményekért. Kü­lönösen nagy erőfeszítést fejt ki az iránt, hogy le­törje Japán ellenállását az amerikai vállalatok be­hatolásával szemben. Ez volt állítólag a tárgya a nemrég lefolyt U.S.—Japán diplomáciai tárgyalá­soknak Tokióban és Washingtonnak sikerült is en­gedményeket kicsikarni. A japán kormány bele­egyezett, hogy közös vállalatok létesüljenek, ame­lyekben a General Electric, a Scriptomatic és más amerikai vállalatoké legyen a döntő szó. A General Electric szállítja a felszerelést és ad 30 millió dol­lár hitelt az első japán nukleáris erőmű felállítá­sához. Májusban a japán külföldi befektetési ta­nács helybenhagyott hét befektetési és 50 techni­kai segitségi szerződést külföldi cégekkel, amelyek­nek többsége U.S. vállalat. A japán hatóságok bejelentették, hogy fokozato­san megszüntetik a külföldi befektetések ellenőr­zését. Japán négy kulcsipara ellenáll ennek, mert attól félnek, hogy a sokmilliárdos amerikai válla­latok teljesen kiszorítják őket a kereskedelmi szín­térről, az automobil, az elektronika, a petróleum- vegyészet és meglepően még a texiliparban is. Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok­nak Japán segítségével a távolkelet hatalomba ke­SVÉDORSZÁG NEM AD EL FEGYVEREKET A U.S.-NEK ÉSZAK-VIETNAM ELLEN Junius 13-iki kelettel Stockholmból azt jelentet­ték, hogy hadiszállítók értesülése szerint a svéd kormány visszautasította az Egyesült Államok aján­latát svéd hadiszerek vásárlására vonatkozólag, az­zal az indokkal, hogy nem hajlandó fegyvergyárt­mányai eladásával segíteni az Egyesült Államok háborúját Észak-Vietnam ellen. Svédország ezen elhatározásához John Galbraith, a Harvard Egye­tem országos hirü közgazdasági tanára, aki John Kennedy elnök egyik bizalmas tanácsadója volt, Providence, R. I.-ban tartott előadásában az aláb­bi megjegyzést fűzte: — Svédországnak olyan rossz véleménye van (vietnami) politikánkról, hogy fegyverkiviteli ti­lalmat szabott ki ellenünk. (Mindennek ellenére el szeretnék hitetni ve­lünk, hogy az egész világ helyesli az Egyesült Ál­lamok jogtalan, törvénytelen és erkölcstelen há­borúját a vietnami nép ellen. Rusk külügyi állam­titkár berepülte a félvilágot és sehol sem ért el tényleges katonai támogatást. Az Egyesült Álla­moktól függő néhány kormány szavakkal, de csakis szavakkal, vagyis “helyesléssel” járult hozzá az egyre nagyobb áldozatokkal járó Vietnam elleni háborúhoz.) Mitől foszt meg bennünket a vietnami háború? (Emmet John Hughes cikke a Newsweek . heti folyóiratban) Emmet John Hughes cikkének bevezetésében leírja azt a jelenetet, amikor 1953-ban órákon át egyedül volt Eisenhower elnökkel a Fehér Házban, Sztálin halála után, közvetlenül John Foster Dulles külügyi államtitkár ellenforradalmi politikájának érvényesülése előtt. Eisenhower elnök első nagy beszéde, “The Chance for Peace” (Esélyek a Bé­kéért) volt. Emmet John Hughes, aki Eisenhower elnök egyik bizalmasa volt és beszédeinek többszöri fo­galmazója, leírja az aggódó Eisenhower elnök töp­rengéseit, amikor a Fehér Ház Ovális Termében a hadiszerek nagy költségéről tett említést és ezt a megjegyzést tette: — Ugyan meddig bírja a világ ezt a terhet? Majd e szavakban nyilvánult meg aggodalma: “A mostani emberiség vaskereszten csüng.” Majd gyakorlati formában fejezte ki a nagy fegyverkezés céltalanságát és esztelenségét. Ezeket a megjegyzéseket és összehasonlításokat tette: “Egyetlen háborús repülőgépért félmillió bushel búzával fizetünk. Egy torpedóromboló hajóért oly házzal fizetünk, amely 8,000 egyénnek nyújthatna lakást.” összehasonlításait ezzel a megjegyzésre érdemes mondattal összegezte: “Készek vagyunk arra. . . hogy erőnket inkább szükségleteink előteremtésére használjuk, mint a világ félelmének elhárítására.” Emmet John Hughes, aki kritikusa a vietnami háborúnak, felfrissítvén Eisenhower elnök kezdeti békés hajlamából fakadt megjegyzéseit, a követke­ző nagyon megszívlelendő megállapitást szegezi le: — A demokrácia nem tarthat kétfajta könyvet, egyiket a szónoklatokra, másikat pedig a cselek­vésre. Johnson nagyratörő “Nagyszerű Társadalom” tervei messze túlszárnyalják Eisenhower elnök szerény céljait. Mégis tervei minden prédikálás mellett nagyon is meglapulnak a bombázó gépekre való költekezés mögött. Emmet John Hughes egy kis összehasonlítást vé­gez Eisenhower elnök nyomdokain, mi mindent lehetne elérni a bombázó és gyilkoló eszközökre való költekezés hasznos felhasználásával. A vietnami háború szerinte évente 20 milliárd dollárba kerül. McNamara honvédelmi miniszter havi egy milliárdra (1,000 millió) becsüli a vietna­mi háború költségeit. Ezekkel a költségekkel hét éven keresztül min­den hónapban fedezhetnénk 70,000 tudós kiképzé­sét. Ötven állam és város rendőrségének költségeit fedezhetnénk minden évben, 10 százalékkal emel­hetnénk minden nyilvános iskolánk tanítójának a fizetését — minden évben. Megduplázhatnánk a 20 millió nyugdíjas társadalombiztositását minden év­ben. Az elmúlt évben lelőtt helikopterjeink költségé­vel 800 millió gyermeknek 118 országban lehetna a kiadásait fedezni az UNICEF segítségével. Egyetlenegy lelőtt nagy bombázó gép költségé« vei egymillió bushel gabonát lehetett volna vásá­rolni, vagy New York állam iskoláinak a költségét lehetett volna fedezni. Nem halnak ki Libanon ősi cédruserdői “Jajgass te ciprus, mert elesik a cédrus, leom­lott, ami legjava! Jajgassatok Básán tölgyfái! Mert elpusztul a rengeteg erdő.” — így j aj dúlt. fel Zakariás próféta néhány ezer évvel ezelőtt, 8 a bibliabeli panasz sajnálatos módon időszerű maradt egészen a legutóbbi évekig. Birodalom) birodalom után múlott el, de mind rablógazdál­kodást űzött a libanoni hegyvidéken: irtotta a valaha nagy kiterjedésű cedruserdőket, hol hajó- épités, hol házépítés céljaira, sőt a két világhá­ború között — tragikus utolsó felvonásként —* vasúti talpfa és tüzelő céljaira is. Végül mind­össze négy kicsiny liget maradt meg az ókori próféták és költők által megénekelt cedruserdők- ből. '! Nemrég azonban a libanoni kormány az Egye­sült Nemzetek Különleges Alapjának és a FAO» nak (Az ENSZ élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete — Szerk.) segítségével az úgyneve­zett libanoni “Zöld Terv” keretében megkezdte a régi területeknek cédrussal való ujra-erdősité- sét. Már eddig sok ezer csemetét telepitettek és még milliónyit ültetnek el a továbbiakban. E nagyszabású terv célja Libanon ősi természeti szépségének helyreállítása mellett az, hogy aa erdősítéssel a hegyi gazdák földjét is jelentősem megjavítsák. v w ▼ ^ v ▼ ▼ «r ▼ v v ▼ T T r CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segitad, ha hirdetőinket támogatod) • flrhan’c Plnuiarc TERMELŐK ÉS ELADÓK ­uruan s rlowers Telefon. 721.1500. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qk;rlou I siinili'u BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonén íifvnsy Lö^nsry Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyös, stb. tisztítása különleges eljárásiéi saját üzemünkben. AL VAS Shell Service £*!£“ Delco Batteries - — Tune ups. — Firestone Tires — Brake Service Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth & Go. ten»etésrendez°k- Két ingy*. * nes kápolna használata v gyászolók kényelmére.—12014 es 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4424 Louis A. Bodnar & Son Elismert temetkeaétf vállalkozó — 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon; MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos ára* Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers “ *l‘~ 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési ci.kk-k és építkezési va» aruk raktára. RICZO FUNERALHOMES, INC. Steven Lukács eng-délyezett temetkezési vállxlkomi balzsamozó. — Két kay-olna’ 12519 Buckeye Read ÓH 17504 Harvard Av*. — Telefon: LO 1-2M0.

Next

/
Thumbnails
Contents