Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-11 / 32. szám
Thursday, August 11, 1966 .. „-«vTAR SZÓ — HUNGARIAN WORD SZÉLJEGYZETEK Általános a hiedelem, hogy az amerikai kormány aranyfedezettel biztosítja a dollár értékét. A valóság viszont nem támasztja alá ezt a hiedelmet. Jelenleg körülbelül 30 billió dollár értékű amerikai papirdollár van külföldön bankokban és forgalomban. Ennek “biztosítéka” 13 és fél billió dollár értékű arany, amelyet Uncle Sam a kentucky-i hegyekben őriz. Kevesebb, mint a külföldiek kezében levő dollár fele. Ha a külföldi bankok, valami előre nem látható okból, követnék Franciaország példáját — ahová havonta 34 millió dollár értékű arany vándorol Amerikából —, és a náluk levő dollárokért egyszerre követelnék az aranyfedezetet, a nemzetközi pénz-piac egy csapásra összeomlana. Arthur Sylvester, hadügyminiszter-helyettes Saigonban adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az újságírók kötelessége arról Írni, ami előnyös színben tünteti fel Amerikát és elhallgatni az ellenkezőjét. Az egyik újságíró azt firtatta, hogy a hivatalos jelentések nem mindig fedik a valóságot, amire Sylvester igy válaszolt: “Aki azt hiszi, hogy egy amerikai hivatalos egyén az igazat fogja közölni, az ostoba. Hallotta mit mondtam? OSTOBA!” Ez volt az első egyenes beszéd, amit az újságírók Saigonban hallottak “amerikai hivatalos egyén” szájából. • • • Shirali-baba Muslimov, aki májusban ünnepelte 161-ik születésnapját, a Szovjetek legidősebb polgára. Azerbaijan Szovjet Köztársaság Barzava falujában született és ma is ott él. Mint ilyenkor szokás, az ő esetében is felmerült a kérdés: mi a magyarázata annak, hogy ezt a hihetetlennek tűnő kort jó egészségben érte el? Abdulla Karayev, az Azerbaijan Tudományos Akadémia élettani osztályának igazgatója igy válaszolt: A hosszú élet feltétele a hegyi levegő. Azután: a környékbeli 80 éven felüliek között nincsen kövér ember, valamennyien soványak. A táplálékuk hús, főzelékek és gyümölcsök. Mindent frissen esznek és mindenből keveset. A kenyerük durvára őrölt lisztből készül. A lakosság a mohamedán vallás követője és a legnagyobb részük nem fogyaszt szeszes italt. • A kitűnő "Ludas Matyi" szatirikus hetilap egyik munkatársa irta nemrégen, hogy meglátogatott egy száz éven felüli embert, akitől természetesen 6 is megkérdezte, hogy mi a hosszú élet titka. Ezt a rövid választ kapta: "Fiam, csak egyre kell vigyázni: nem szabad meghalni!" Az öregnek igaza volt. Aki erre az egyre vigyázni tud, hosszú életű lesz e földön. • • « Országh László Angol—Magyar Szótára szerint az angol “coach” szó magyar fordítása: “hintó, kocsi, vasúti személykocsi, távolsági autóbusz.” Ezt a legtöbbünk tudta, de amit kevés angol, amerikai és magyar tud, hogy a “coach” szó a magyar KÓCS község nevének mása, mert a 15-ik században Kócs községben az ügyes kócsiak készítették az első jármüvet, amelyet először a faluról “kocsi”-nak és végül a mai napig kocsi-nak neveztek el. Amikor Pocahontas, John Rolfe indián felesége 1616-ban Angliába látogatott, magával vitt egy indiánt, akinek a feladata lett volna megszámlálni a szigetország lakosságát. Megérkezése napján el-is Icezdte a rovások vágását a vele hozott pálcán, de gyorsan megunta a dolgot és a sok ember láttára eldobta a pálcát. Amerikába való visszaérkezésekor igy számolt be küldetése eredményéről: "Angliában annyi ember van, mint csillag az égen, levél a fán és homok a tengerparton." Miután ezeket az adatokat nem lehetett ellenőrizni, az atyafiai kénytelenek voltak tényként elfogadni. • • • Ha olvasóink között vannak olyanok, akik szeretnek számokkal bíbelődni, feleljenek gyorsan erre a kérdésre: egy állás betöltésére két ajánlat körül, 1) 500 dollár heti fiz-etés, vagy 2) az első napi munkáért 1 cent, azután 30 napon át minden nap a kétszerese, 2, 4, 8, 16, stb. cent közül melyik ajánlatot fogadnák el? Akik a heti 500 dollárt választják, négy hét alatt 2,000 dollár fizetést kapnának. Akik a centek naponkinti kétszeresét választanák, számítsák ki, hogy a 30-ik napon mennyivel többet kapnának, mint — ötmillió dollárt? Tefemrehivás (Folytatás az első oldalról) szerte elismert békevezér azon szorgoskodik, hogy neves Írókból, tudósokból, államférfiakból Nemzetközi Bíróságot toborozzon, amely vád alá helyezi Johnsont, McNamarát, Rusk külügyminisztert. Lodge nagykövetet azokért a bűnökért, amelyeket az amerikaiak Vietnam népe ellen elkövettek. Lord Russell e tervével kapcsolatban felhívást intézett az amerikai néphez, melyben többek közt a következőket mondja: “Az amerikai népnek forradalmi tradíciója van. E tradíciót szegik meg azok, akik ma vérbe akarják fojtani a vietnami nép szabadságharcát.” Mi forog kockán Vietnamban Majd rámutat kiáltványában arra, hogy az amerikai bankárok érdekeltek Indokina nagy természeti kincseiben és idézi a New York Times 1950 febr. 12-i számát: “Indokináért érdemes sokat kockáztatni. Gazdag ez az ország tungstenban, mangánban, gumiban, fában, rizsben, stb.” Tény az, hogy az amerikai katonák azért ontják vérüket és az ártatlan vietnami nép vérét, hogy védjék a bankárok profitját. Majd igy folytatja Russell: "Az igazság az, hogy a vietnami nép ellenállása éppen olyan, mint az amerikai nép szabadságharca volt 1776-ban, amikor harcolt az angol gyarmatosítók ellen." Lord Russell felsorolja a bűnöket “Az amerikai nép nem hunyhatja be a szemét és nem mondhatja, hogy nincs tudomása arról, hogy amerikai repülőkről napalm-bombákat szórnak a vietnami lakosságra. A napalm-bombák felégetik áldozatukat és csak fortyogó tömeg marad az áldozatból.” “El kell ismerni, rá kell eszmélni, tudomásul kell venni, hogy az amerikai hadsereg mérges gázzal elpusztítja Vietnam rizstermését. Nem szabad szemet hunyni és meg nem látni azt a pusztítást, azt a borzasztó katasztrófát, mit az amerikaiak által használt ‘Lazy Dog’ okoz. Ez egy újfajta bomba, amely felrobbanáskor ezernyi, borotvaéles acéldarabot szór szerte-szét, melyek felhasitanak mindenkit, aki ut|ukba kerül." lii; A katonai-monopol együttes veszélye Lord Russel az amerikai néphez intézett kiáltványában részletezi milyen hatalommal rendelkeznek a trösztök, a monopóliumok és a velük szövetséges katonai erők. Rámutat arra, hogy az amerikai hadügyminisztérium 160 milliárd dollár értékű ingatlan tulajdonosa, mely 32 millió acre területet foglal el; hogy 1,400 tábornok, tengernagy és egyéb magasrangu tiszt tagja a trösztök igazgatóságának és ez a kis csoport az, mely valóban felelős nemcsak azért, ami Vietnamban történik, hanem azért is, hogy amerikaiak milliószámra nyomorban tengődnek. Neves emberek a bíróság tagjai Lord Russel felszólította Jean-Paul Sartre világhírű francia drámaírót, Simone de Beauvoir regényírót, Lelio Basso olasz jogászt, Lazaro Cardenas volt mexikói elnököt, dr. Josue de Castro brazíliai tudóst, Vladimir Dejider jugoszláv államférfit, Isaac Deutcher, londoni egyetemi tanárt, Danilo Dolci olasz közgazdászt, Peter Weiss német drámaű’ót és számos más közismert és nagy tekintélynek örvendő személyt a világ minden részéből, hogy vállalják el a bírói tisztséget. A tárgyalást novemberre tervezik Párizsban. A tárgyalásra meghívják Johnson elnököt, McNamara hadügyminisztert, Dean Rusk külügyminisztert, Henry Cabot Lodge nagykövetet, vagy képviselőiket. Tanúskodnak majd, akik személyes tapasztalatra tettek szert Vietnamban. Ott lesznek a rokkantak. a sebesültek, a kezüket-lábukat vesztettek, a megvakultak, a napalm-bombáktól megégettek, akik nem haltak bele sebeikbe. Ott lesznek az áldozatok. De megjelennek-e majd a bűnösök?? A Babcock & Wilcox kazángyár Barberton, O.- ban és Brunswick, Ga.-ban lévő üzemeiben alkalmazott munkások sztrájkban állnak julius 17-e óta. A vállalat Mt. Vernon, Ind.-i munkásai is csatlakoztak a sztrájkhoz. Több mint 3,000 munkás áll harcban a vállalattal szemben. Hárman a mélységbe zuhantak és elpusztultak, amikor a 15,781 láb magas Mont Blanc-ot akarták megmászni. FELEMELIK AZ ACÉL ÁRÁT (Folytatás az első oldalról' a kormány meghívását; azok, melyek reagáltak és elmentek a megbeszélésre, a konferencia után azonnal csatlakoztak azokhoz, melyek felemelték az acél árát. Gardner Ackley, Johnson elnök gazdasági tanácsadóinak vezetője, a következő táviratot küldte a U.S. Steel-nek és a többi vállalatnak: “Tudomásomra jutott, hogy az ország egyik acélgyárosa felemelte a hengerelt acél árát. Kihangsúlyozva kérem önöket, hogy ne intézkedjenek addig, amig nem tárgyalnak a kormány képviselőivel. Lekötelezne, ha válaszolna e táviratra.” Az acélvállalatok egy része válasz nélkül hagyta a kormány táviratát és felemelte az acél árát, mások válaszoltak, tárgyaltak a kormányemberekkel és azután emelték fel az acél árát. Ez a határozat Ackley szerint “felelőtlen, határozottan meggyorsítja az inflációs folyamatot és ellentétben áll a nép érdekeivel.” Magas profit Az acélvállalatok felemelték az acél árát. holott nagy profitot könyvelnek el. Az Inland Steel Co. pl. $18,364,000 tiszta haszonról számol be az utolsó három hónapban. A U.S. Steel Co. 1965-ben rekord profitot csinált. Ez évben az eladott acéltermékek csak 8 százalékkal emelkedtek, de a profit 16.3 százalékos emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva és $275,576,312-re ugrott. Hasonló a helyzet a többi acélvállalatoknál is. Csökken a dollár vásárló ereje Most, hogy felemelték az acél árát, várható, hogy minden más közszükségleti cikk ára is emelkedni fog, ami azt jelenti, hogy a dollár vásárló ereje csökken. Nagy aggodalmat okoz ez a bérért dolgozóknak és különösen súlyos helyzetet teremt azok részére, akik fix fizetésből élnek. A nyugdíjasok helyzete válságossá válik. Sztrájkba iépsli 11.000 acélrcunkás TORONTO, Canada. — A Steel Co. of Canada 11000 munkása sztrájkba lépett, mert a munkáltató nem hajlandó megadni bérköveteléseiket. A vállalat dolgozói a szakszervezeti vezetők figyelmeztetése ellenére kezdték meg a sztrájkot. A vezetők azt akarták, hogy maradjanak munkában, amig a tárgyalások folynak. A vállalat szószólói kijelentették, hogy nem veszik fel a tárgyalást mindaddig, amig a munkások vissza nem térnek a gyárba. ISMÉT AZ “AGYMOSÁSRÓL” LOS ANGELES, Cal. — V. B. “Agymosásról” szóló cikke a lap jul. 21-i számában végre annyira megrázta agyamat, hogy kénytelen voltam papírra vetni azokat az elgondolásokat amelyek már évek óta rágnak. Bár a cikk több agyrázó adatot sorol fel, én csak egyet tartok szükségesnek kiemelni és erre a szerkesztőség figyelmét felhívni: “az agymosott amerikai munkások örömmel gyártják, rakják vonatokra, hajókra a legborzalmasabb öldöklő szereket.” Engem ez a tény állandóan kínoz. Miért ne lehetne egy állandó rovat a lapban azzal a céllal, hogy a munkások lelkiisméretét felrázza. Ebben fel lehetne mutatni, hogy azok a gyártmányok, melyeket ők gyártanak, rakodnak, stb., stb. visszafelé is elsülhetnek. Megtörtént ez, amikor Japánt elláttuk scrap metallal, azzal a különbséggel, hogy most a gyártmányokat még szállítani sem kell. mert készen lesznek, ha elszámolásra kerül a sor. H. K. D. A/V\CRIKAI p Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Allan: okban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^^33Sí^84 be egy évre 12 dollár, félévre $6.50.
