Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-11 / 32. szám

Thursday, August 11, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Újabb szőnyegbombázás Vietnamban SAIGON. — B-52-es tipusu nyolc hajtómüves amerikai bombázók újabb szőnyegbombázást haj­tottak végre a 17-es szélességi fokon húzódó demi- litarizált övezet ellen. E zóna sérthetetlenségét “védi” az 1954-es genfi egyezmény egyik szakasza, amit az amerikai ható­ságok arcátlanul figyelmen kivül hagynak. Ebben a demilitarizált övezetben a kanadai, indiai és len­gyel képviselőkből álló nemzetközi ellenőrző bi­zottságnak megfigyelő állásai vannak. Az amerikai sajtótudósitó állítása szerint a múlt héten hat amerikai repülőt lőttek le és több mint 500 tengeri gyalogos vesztette el életét. Az "NFF'-al kell tárgyalni Norodom Sihanouk herceg, Kambodzsa elnöke kijelentette, hogy az egyetlen ut, mely Vietnam­ban a békéhez vezethet az, hogy ha az amerikai körök leülnek tárgyalni a Nemzeti Felszabaditó P'ront (Vietcong) képviselőivel. \ “Ma a Nemzeti Felszabaditó Front nagyobb köz­kedveltségnek örvend, mint bármikor. Éppen ez­ért, ha valaki békét akar, akkor nem Hanoit, vagy Pekinget kell megközelítenie, hanem a Nemzeti Felszabaditó Front képviselőivel kell tárgyalni.” "Békét" ajánl Thailand BANGKOK. — Thailand kormánya felhívást in­tézett Malaysiához és a Fülöp-szigetek kormányá­hoz, arra szólítva fel e kormányok képviselőit, hogy “az ázsiai országok vegyék kezükbe a béke ügyét.” Thailand megpróbálja Japánt és Indonézi­át is bevonni ebbe a mozgalomba. Tudván azt, hogy Thailand kormánya teljesen amerikai kontroll alatt áll, legtöbben kétellyel te­kintenek e “béketörekvés” elé. TILOS AZ ÁGSORGÁS Perth Amboy, New Jersey állam fontos ipari városa. Lakóinak száma 37,000. Nagy ré­szük lengyel, olasz és magyar bevándorolt és azok leszármazotttai. A Lehigh völgyi vasútvonal men­tén vannak a leromlott, sok évvel ezelőtt épített, rozoga házak. Itt laknak a portorikóiak. Latin szokás szerint vacsora után a fiuk és lá­nyok az utcára mennek sétálni, beszélgetni. Azok, akik nappal dolgoznak és megengedhetik maguk­nak, bemennek a sarki drugstore-ba fagylaltozni, vagy a közeli bárba egy pohár sörre. Julius 21-én a városatyák törvénybe iktatták, hogy ezentúl “tilos az ácsorgás”. E döntés óta a rendőrség állandóan zaklatja a portorikói fiatal­ságot. A minap a rendőrök — minden ok nélkül — letartóztattak egy közkedvelt fiatalembert. A karhatalom e provokációja felháborította a porto- rikóiakat. A sétálók száma megnövekedett és ami­kor a rendőrök erőszakot alkalmaztak, véres össze­ütközésre került a sor. Harminchárom embert le­tartóztattak és rendzavarás vádjával börtönbe ve­tettek. A portorikóiak nyomorlakásaiban tarthatatlan a hőség, még naplemente után is. Park nincs a kö­zelben, ahová kisétálhatnak. Kulturház (Commu­nity Center) nincs a környéken, ahol billiárdoz- hatnak, kuglizhatnak, sakkozhatnak, stb., stb. így csak az utcán találhatnak egy kis szórakozást, hű­vös levegőt. Kimennek tehát az utcára. Ez az a nagy “bűn”, amiért a rendőrök zaklatják őket. C+J> A munkanélküliség átka nehezedik sok portori- kóira. Azok, akik elég szerencsések és munkához jutnak, többnyire szakmanélküliek és éhbérért dol­goznak. A házbér magas, az élelmiszerárak állan­dóan emelkednek, nehéz a megélhetés, nagy az el­keseredés. Perth Amboy portorikói lakosainak promlémá- ját nem lehet rendőrbotokkal, a városi börtön megtöltésével megoldani. Munkába kell helyezni a munkanélkülieket. Szakmára kell tanítani a szakmanélkülieket. Em­berséges lakásba kell költöztetni a nyomorlakás­ban lakókat. Parkosítani kell a környéket. Kultur- házat kell épiteni a fiatalság részére. Ez csupán csak néhány lépés, amit életbe kell léptetni, ha Perth Amboy lakói békében és egyet­értésben kívánnak élni. "'WOAS­~ *■' «FIZETŐI síkra száll a békéért a dél-kaliforniai KONFERENCIA Az Amerikai Magyar Szó dél-kaliforniai konfe­renciáján megjelent delegátusok nagy része hozzá­szólt Lusztig munkástárs jelentésének azon részé­hez, melyben jellemezte a Johnson-kormány viet­nami politikáját. Lusztig tolmácsolta az Ügyvezető Bizottság véleményét, amikor kihangsúlyozta,: hogy “ezt a piszkos háborút nem nyerheti meg az Egyesült Államok, mert a vietnami nép szabadság- harcát támogatja a szocialista világ, a nemrég még gyarmati elnyomás alatt nyögő felszabadult orszá­gok, a világ közvéleménye, az amerikai nép egyre nagyobb rétege. De főleg azért, mert a vietnami nép kész minden áldozatra, hogy kiverje az ország­ból az oda behatolt amerikai haderőt.” A felszólalók támogatták ezen irányvonalat és rámutattak arra, hogy minden egyén feladata részt venni a békemozgalomban és megnyerni azokat a magyarokat, akik eddig távol tartották magukat g piszkos háború elleni küzdelemtől. A delegátusok egyhangú szavazattal a következő határozati javaslatot fogadták el: “A dél-kaliforniai kerületi sajtókonferencia el­itéli a Johnson-kormány vietnami politikáját. Úgy véli, hogy az nem egyéb, mint a legdurvább be­avatkozás a vietnami nép belső ügyeibe. A vietna­mi tömegmészárlás elidegenítette a világ közvéle­ményét és felkeltette a világ népének gyűlöletét az amerikai kormánykörök ellen, amelyeknek po­litikája a harmadik világháborúhoz vezethet, ami veszélyezteti az egész emberiség életét. Ezért a konferencia elhatározta, hogy 1. Követeljük Észak-Vietnam bombázásának azon­nali beszüntetését. 2. Azonnali béketárgyalásokat az összes harcoló felek között, beleértve a Nemzeti Felszabaditó Front képviselőjét is. 3. Üdvözöljük azon kormányokat és népeket, amelyek a békés egymás mellett élés politikáját szorgalmazzák. 4. Feladatunk az, hogy bekapcsoljuk a békemoz­galomba az amerikai magyarság lehető legszéle­sebb rétegét. Hisszük, hogy ez a program képviseli az ameri­kai nép és az egész emberiség érdekeit. A MAGYAR-FRANCIA PÁRBESZÉD BIZTATÓ EREDMÉNYEI — Magyarországi tudósítás — A francia külpolitikát nyugodtan jellemezhetjük úgy, hogy ma a vezető nyugati országok közül ez számol leginkább a realitásokkal. A francia kor­mány külpolitikai lépései kapcsán joggal beszél­hetünk egy, a világban végbement változásokat figyelembe vevő elképzelésről. Ez a politika érzé­kenyen reagál a nyugati táborban bekövetkezett hatalmi eltolódásokra, és érzékeli Európa szocia­lista felének igazi súlyát. S ez annál inkább sokat ígérő jelensége a nemzetközi életnek, mivel az Egyesült Államok vietnami agressziója következ­ményeként gyorsan romló légkör, a hidegháború ellen ható tendenciát fejez ki. Nem véletlen, hogy mindenekelőtt a vietnami háborút ellenző közös aggodalom teremtett alapot az eszmecserére, De Gaulle elnöknek és külügyminiszterének, Couve de Murville-nek az elmúlt időszakban a szocialista országokban folytatott tárgyalássorozatán. Uj kezdeményezés Párizs politikája, amelynek e látogatások is mér­földköveit jelentik, mutatja: Franciaország valóban viszonozza a szocialista országoknak közeledést, enyhülést, kapcsolatokat kereső kezdeményezését; és ezzel a stabilitás, a biztonság tényezőjévé válik kontinensünk nyugati felében. A francia külügyminiszter budapesti tárgyalá­sai során világossá vált, hogy közös gond az euró­pai biztonság, s bár a magyar álláspont nem min­denben azonos, a De Gaulle-i külpolitika alapállá­sa lehetővé teszi a közeledést. Újra kitűnt, hogy Franciaország korunk több nagy kérdésében ész­szerű, az enyhülést előmozdító vonalat tett magá­évá; hogy rendezésre törekszik Európában. Keressük a közös megoldást Eszmecserét ugyanis bárkivel folytathatunk, konstruktiv tárgyalások viszont csak megfelelő ala­pokon képzelhetők el. Couve de Murville három­napos magyarországi látogatásának mérlegét ké­szítve, épp ezért sorolhatjuk a Kádár Jánossal, Kállai Gyulával és Péter Jánossal folytatott tár­gyalásait az említett hasznos megbeszélések sorá­ba. Kállai Gyula joggal emelte ki: “Jóleső érzés számunkra, ami jelenlegi tárgyalásainkon nyilván­valóvá vált: egyetértünk a jelent illető néhány alapvetően fontos kérdésben. Más kérdésekben ál­láspontjaink közel állnak egymáshoz, s ezekben a kérdésekben is megnyilvánul az a kölcsönös szán­dék, hogy keressük és megtaláljuk a közös meg­oldás, az együttműködés útjait. Megelégedésünkre szolgál, hogy kormányaink a vietnami béke helyre­állításának útját az amerikai agresszió megszün­tetésében és a genfi megállapodások végrehajtásá­ban látják.” Válaszában Couve de Murville han­goztatta, hogy “népeink az enyhülés útját kíván­ják. és ezt az utat nem szabad kívülről fejlődő vál­ságoknak veszélyeztetniük...” Melyek a közös feladatok? Mindenekelőtt ilyen tennivalók a Franciaország és Magyarország közötti gazdasági, kulturális kap­csolatok szorosabbra fűzése. Örvendetes az a tény, hogy Couve de Murville látogatása már viszontlá­togatás — viszonzása Péter János tavaly januári párizsi utjának, amellyel a kapcsolataink uj szaka­sza kezdődött. S fontos momentum, hogy a buda­pesti tárgyalások három fontos okmány — kultu­rális, műszaki-tudományos és konzuli egyezmény — aláírásával kezdődtek. A két fővárosban elhang­zott hivatalos megnyilatkozások, s Couve de Mur­ville-nek a sajtó számára adott tájékoztatója épp­úgy elégedetten nyugtázzák a látogatás atmoszfé­ráját és mérlegét, mint a budapesti tárgyalások francia sajtóvisszhangja. A kapcsolatok fejlesztésé­nek igénye mutatkozott meg a gazdasági problé­mák hasonló értékelésében s abban is, hogy fran­cia és magyar részről egyaránt hangsúlyozták a to­vábbi erőfeszítések szükségességét, az egyezmény­ben is rögzített kereskedelmi forgalomnövekedés és az ipari kooperáció gyakorlati megvalósítása ér­dekében. Couve de Murville maximális erőfeszítést óhajtott gazdasági téren s ennek nyilvánvalóan meg is lesznek az eredményei, hisz’ mindkét állam, fontos ügyének tekinti e kapcsolatok fejlesztését. A francia külügyminiszter budapesti tárgyalá­sain tapasztalt szívélyes légkör, a Párizs részéről kifejezett s a magyar részről megnyilvánult jó szándék kétségkívül alapot ad arra, hogy bizako­dóan ítéljük meg a két ország kapcsolatainak pers­pektíváját. ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol ZSEBSZÓTÁR Kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 címen ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkon­ferencián Detroitban. Kérem, hogy biztosít­sanak szállást .............. személy részére. Név: ........................................................................................... Cim: .................................................................. Város:......................................Állam:.............

Next

/
Thumbnails
Contents