Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-11 / 32. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.X Felemelik az acél árát Meggyorsítják az inflációs folyamatot Vol. XX. No. 32. Thursday, August 11, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 40397 AZ ÖTÓRAI KABARÉ Minden délután öt órakor, az amerikai hadsereg saigoni sajtómegbizottja informálja az amerikai és a világhírekre éhes emberek millióit, hogy mi történt az utolsó 24 órában Vietnamban. A SAJTÓKONFERENCIÁT AZ AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓK NAGY RÉSZE ÖT ÓRAI KABARÉNAK KERESZTELTE EL. Dean Brelis, az NBC vietnami tudósítója tárta fel ezt augusztus elsején a WNDT állomáson közvetített program­ban. 3 újságíró társa: Malcolm Brown, Pulitzer-dij nyertes, Charles Mohr, a New York Times képviselője és Jack Foisie, a Los Angeles Times riportere megerősítették Brelis vádját. "A JOHNSON-KORMÁNY SZÓSZÓLÓI, DE KÜLÖNÖSEN ROBERT McNAMARA HADÜGYMINISZTER, FÉLREVEZE­TIK A NÉPET", mondották az újságírók. Majd igy folytatták: "A HIVATALOS KÖZEGEK ÚGY AKARJÁK FELTÜN­TETNI EZT A HÁBORÚT, MINT TISZTA HÁBORÚT. NEM AKARJAK, HOGY LEÍRJUK A NAPALM-BOMBÁK ÁLTAL OKOZOTT RETTENETES PUSZTÍTÁST." "ÁLLANDÓAN ARRÓL BESZÉLNEK, HOGYAN TÁMAD­JA MEG ÉSZAK-VIETNAM DÉL-VIETNAMOT, NOHA ITT LÉNYEGÉBEN POLGÁRHÁBORÚRÓL VAN SZÓ." Az amerikai hadsereg sajtótudósitási módszerének eme leleplezése eszünkbe juttatja az Egyesült Nemzetek főtitkárá­nak, U Thantnak a kijelentését: "HA AZ AMERIKAI NÉP TUDNÁ A TÉNYLEGES HELY­ZETET, AKKOR MÁSKÉNT CSELEKEDNE." Itt az ideje, hogy az amerikai nép megismerje a tényleges helyzetet. WASHINGTON, D. C. — Az Inland Steel vállalat felemel­te a hengerelt acéllemezek árát 2—3 dollárral tonnán­ként. Az acéllemezgyártás az össz-acéltermékek 33 százalé­kát teszi ki. “A helyzet megkívánta, hogy sokkal nagyobb áremel­kedést léptessünk életbe, de korlátoztuk magunkat, mert 1 együtt óhajtunk működni ai Johnson-kormánnyal”, mond-! ta az acéltröszt képviselője Nem válaszolnak a táviratra Ez a kijelentés homlokegye-1 nest ellenkezik a tényekkel, mert a kormány megbízottjai konferenciára hivta az Inland Steel képviselőjét az áremel-1 kedés kérdésében, a tröszt azonban válaszra sem méltat­ta a meghívást és önkényesen nyilvánosságra hozta a henge­relt acél árának emelését. A legtöbb acélvállalat két napon belül követte az Inland példáját és igy az áremelkedés általánossá vált. Az acéltrösz­tök többsége nem fogadta el (Folytatás a 2-ik oldalon) 20,000-EN KÖVETELNEK BÉKÉT NEW YORKBAN 30 CENT EGY FONT KENYÉR Nemzeti botrány szemtanúi vagyunk. 30 centbe kerül egy font kenyér. 26—28 cent egy quart tej. A tojás, főzelék, gyü­mölcs ára egyre emelkedik. Eljutottunk a prosperitás magaslatán ahhoz a helyzethez, amikor az anyák milliói képtelenek gyermekeiket a legszüksé­gesebb élelemmel ellátni. A vásárló közönség felháborodása határtalan. A politiku­sok látva ezt, "vizsgálatot" indítottak annak megállapítására,! hogy mi okozza az áremelkedéseket. Nem egyéb ez, mint a megkárosítottak, a kifosztottak arculcsapása. A New York Times augusztus 2-i számának vezető vezér- j cikke megadja a választ: "Noha a munkaegység költsége nem emelkedett, az átlag profit 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt." Nem kell tovább menni. Nincs hosszadalmas vizsgálatok-1 ra szükség. A baj okát a túl nagy profitban kell keresni. Az egyik felháborodott háziasszony fejezte ki legjobban a mi érzéseinket is, amikor ezt mondta: "A Johnson-kormánynak sokkal nagyobb gondot okoz, hogy mi az ára a rizsnek Saigonban, mint a kenyérnek itt az Egyesült Államokban." "Hozzuk vissza fiainkat él­ve Vietnamból!” “Harcoljunk a nyomor ellen és nem a viet­nami nép ellen!” “A trösztök meggazdagodnak, katonáink életüket adják!” Ilyen és eh-i hez hasonló jelszavakat olvas­tunk a plakátok százain a múlt szombati béketüntetésen, mely ben több mint 20,000 new- yorki vett részt. A Fifth Avenue Békebizott­ság ren dezésében tartott impozáns tüntetés részvevői­nek 80%-a fiatalokból állt. Feketébe öltözve, halálfejes álarccal, halott gyermekekkel a kézben (a gyermekek persze fából vagy viaszkból voltak) vonult fel egy fiatalokból álló csoport. "Soha többé Hiroshi- mát!” olvastuk a feliratot. Gyászba öltözött asszonyok, akik azokat az anyákat képvi­selték, akik gyermeküket vesz­tették el a háborúban: “Saj­nálattal tudatjuk...” felira­tokat hordtak. Megható, meg- | rázó és lelkesítő volt a tünte­tés. A tüntetők tömeggyülést j tartottak a Dow Chemical vál­lalat épülete előtt, ahol fel­háborodásuknak adtak kifeje­zést, hogy ez a tröszt millió­kat harácsol napalm gyártá- j sából, amelyből készített bom- ! bák halálra égetik az ártatla- ' nők ezreit Vietnamban. FEGYVERES HARCRA USZÍTANAK A FASISZTÁK CHICAGÓBAN CHICAGO. III. — “Szerez- zetek fegyvereket, muníciót és j álljatok harcra készen a fehé-| rek felsőbbrendűségének vé­delmében!”, mondja többek között az a röplap, melyet a | náci szervezetek tagjai oszto­gattak az ötezer főnyi csőcse­lék soraiban. A tömeg kövek- j kel, “Molotov koktélokkal”, | szódásüvegekkel dobálta a bé-1 kés tüntetőket, akik a város B e 1 mont-Cragin negyedében tüntettek az ingatlankereske­dők faji megkülönböztetése ellen, mely abban nyilvánul; meg, hogy Chicago e részében! négerek nem vehetnek házat, j A múlt pénteken a város egy másik negyedében a “Loop”-| tói 5 mérföldre, huligánok megtámadták a tüntetőket, ki­ket dr. King jr. vezetett. Kö­vekkel, sörösüvegekkel “fo­gadták” a békésen tüntető né­gereket. Az egyik kő súlyos sebet ejtett dr. King fején. “Öljük meg a feketéket!” “Le a zsidókkal!” és ehhez ha­sonló fasiszta szólamokkal je­lezték, hogy itt szervezett fa­siszta támadásról van szó. AZ AMERIKA-ELLENES BIZOTTSÁG ISMÉT VERESÉGET SZENVEDETT MARSHALL-TERVET AMERIKÁNAK Dr. Rév. Martin Luther King, Jr., a néger nép kimagasló vezére, a Nobel-dij nyertese, aki ország és világ előtt nagy tisz­teletnek örvend a minap a következőket mondta: "Ha komolyan vesszük a nyomor elleni harcot itt az' Egyesült Államokban, akkor évi tizmilliárd dolláros költség- vetésre van szükség a következő 10 esztendő folyamán. Hi­szem, hogy az amerikai nép érdeke fontosabb, mint a vietna­mi háború. A néger nép lázadását csak úgy tudjuk megoldani, ha munkát adunk a munkanélkülieknek, emberséges lakást az arra rászorulóknak, oktatási lehetőséget a néger gyerme­keknek, orvosi kezelést a betegeknek." Mi teljes erőnkkel támogatjuk dr. King álláspontját. 1963-ban Kaoru Yasi japán békeharcos körútra jött az Egyesült Államokba. Körútja j sikere érdekében dolgozott] Russ Nixon, a National Guar­dian kiadója, Mrs. Donna Al­len és Mrs. Dagmar Wilson, a Women Strike for Peace szer­vezet vezetői. A fasiszta jellegű Amerika- ellenes Bizottság beidézte a fentnevezett három amerikai polgárt és a bizottság tagjai zárt gyűlésen kérdéseket in­téztek hozzájuk Yasi kőrútjá­val kapcsolatban. Ők megta­gadták a választ — mondván — a titkos gyűlés sérti alkot­mányos jogaikat és nem haj­landók válaszolni, mivel ezzel egyetlen törvényt sem szeg­nek meg. Az Amerika-ellenes Bizott­ság azt javasolta, hogy a be- idézetteket tiszteletlenség vád­jával fogják perbe. A képvi­selőház — mint a múltban — többségi szavazattal jóváhagy­ta a bizottság javaslatát. Bí­róság elé állították őket, az alsó bíróság 1965 jun. 4-én bűnösnek találta mind a hár­mat és 12 hónapi felfüggesz­tett börtönbüntetést és 100 dollár pénzbüntetést szabott j ki reájuk. Az elitéltek fellebbeztek és; a Fellebbezési Bíróság most hozta meg döntését: felmen­tette a vádlottakat, megsem­misítve az alsó bíróság ítéle­tét. Igaz, hogy a bíróság techni­kai kérdés alapján hozta meg döntését és nem vitatta az ügy alkotmányosságát, az ered­mény mégis csak a vádlottak felmentése volt. Kihangsúlyoz­zuk, hogy az utolsó öt eszten­dőben mindazokat felmentet­ték, akik ellen az Amerika- ellenes Bizottság vádat emelt. Itt az ideje, hogy a kong­resszus véget vessen eme al­kotmányellenes bizottság rom­boló munkálkodásának. 46.200 embert soroznak október havában A Hadügyminisztérium elrendelte, hogy októberben 46.200 fiatalembert kell a hadseregbe besorozni. A koreai háború óta nem soroztak ilyen sok embert. TETEMREHIVÁS A középkorban a gyilkosság­gal vádoltakat elvonultatták az áldozat holtteste előtt és ha a vádlott nem ragaszkodott ártatlanságához és nem tá­masztotta alá álláspontját es­küvel, akkor bűnösnek minő­sítették. Ez volt a tetemrehivás. A mi századunkban is szem­tanúi voltunk tetemrehivás­nak. 1945-ben, amikor a ná­cizmus vezetőit a világ közvé­leménye előtt tetemrehivták Nürnbergben. A vád: a zsidóság kiirtása, az ‘alsóbbrendű’ lengyel, cseh, orosz nép millióinak legyilko- lása, a katolikus és reformá­tus hivők százezreinek bebör­tönzése és kínzása, a békés szomszédok oknélkülj megtá­madása. A vádlottakat a Nemzetkö­zi Bíróság bűnösnek találta és legtöbben megkapták méltó büntetésüket, felakasztották őket. Tetemrehivják Johnsonékat Bertrand Russell, a világ- (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents