Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-28 / 30. szám
Thursday, July 28, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 BUDAPESTEN TANÁCSKOZNAK AZ ESZPENANTISTÁK Az Egyetemes Eszperantó Szövetség és a Nemzetközi Ifjúsági Eszperantó Szövetség idei reprezentatív megnyilvánulásainak Magyarország lesz a színhelye. Az Egyetemes Eszperantó Szövetség 51. világkongresszusa julius 30-a és augusztus 6-a között Budapesten, a fiatalok 22. világkongresszusa julius 23-a és 30-a között Pécsett, a délmagyarországi egyetemi városban kerül megrendezésre. A budapesti találkozóra junius végéig 38 országból mintegy 3,500 eszperantista jelentette be részvételét, körülbelül fele-fele arányban a szocialista és a kapitalista országokból. A legnépesebb csoportok érkezése Lengyelországból, Franciaországból, Angliából, Svédországból és Olaszországból várható. Ugyancsak junius végéig a pécsi találkozóra 25 ország mintegy 650 fiatalja jelentkezett. Az 51. világkongresszus és nemzetközi találkozó gazdag programját a budapesti Nemzetközi Vásár nagy kiállítási csarnokában megrendezésre kerülő ünnepélyes megnyitó vezeti be. Ezen az Egyetemes Eszperantó Szövetség képviseletében dr. I. Lapenna elnök, E. Cárién alelnök, G. Becker főtitkár, a vendéglátó Magyarország részéről Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács elnöke és Berceli Béla, a rendező bizottság elnöke köszöntik a kongresszus résztvevőit. Az Egyetemes Eszperantó Szövetség egyébként a kongresszus alkalmából vezetőségi ülést, választmányi ülést és két közgyűlést tart. A találkozó keretében több jelentős mozgalmi eseményre is sor kerül. A magyar főváros lesz a színhelye a 10. Nemzetközi Eszperantista Gyermekkongresszusnak. A Nemzetközi Eszperantista Nyári Egyetem programjában nyolc előadás hangzik el, többek között dr. I. Lapenna professzor “A szerzői jogok védelme, különös tekintettel az UNES(CO egyetemes egyezményére”, T. Umesao professzor “Japánok tudományos működés Kelet- Afrikában”, I. Ungar professzor a világhírű magyar, vak zongoraművész “Bartók Béla és a magyar népzene”, G. Waringhien professzor “A budapesti iskola’’ cimmel tartanak előadásokat. A találkozó részvevői az eszperantó nyelvből nemzetközi szinten vizsgát tehetnek, s ugyancsak eszperantó nyelven retorikai képességüket szónoki versenyen mérhetik össze. A kongresszus alkalmából különböző nemzetközi és eszperantista nemzetközi szervezetek is tanácskozást tartanak, összejövetelt rendez az Emberbaráti Világszövetség, a Háborút Megtagadók Internacionaléja, az Eszperantista Pedagógusok Nemzetközi Ligája, az Eszperantista Tudósok Nemzetközi Szövetsége, az Eszperantista Jogászok Nemzetközi Szövetsége, az Eszperantista Építészek Nemzetközi Társasága, az Eszperantista Orvosok-Gyógyszerészek Világszövetsége, az Eszperantista Agrárszakemberek Nemzetközi Ligája, az Eszperantista Diákok Világszövetsége, a Világbéke Eszperantista Mozgalom, a Keresztény Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége, a Kvéker Eszperantista Társaság, az Eszperantista Spiritiszták Társasága, a Világtalan Eszperantisták Szövetsége, a Nemzetközi Eszperantista Sakkszövetség, az Eszperantista Fotó - Film - Magnetofon - Amatőrök Nemzetközi Szövetsége, az Eszperantista Autósok Klubja, a Cserkész Eszperantista Szövetség, az Antialkoholista Eszperantisták Nemzetközi Társasága. Istentisztelet és színházi előadás Eszperantó nyelven Julius 31-én, vasárnap két budapesti templomban eszperantó nyelven istentiszteletet tartanak. A katolikus istentisztelet színhelye a budai Ferences-templom, a protestánsé a pesti Kálvintéri református templom lesz. A kulturális és művészeti programban több külföldi együttes lép fel. A Nemzetközi Művész Színház, amelynek székhelye Zágráb, s együttesében négy ország művészei szerepelnek, a Bolgár Eszperantó Színház és a Lodzi Népszerű Színház, négy-négy előadást tartanak eszperantó nyelven a magyar főváros legnagyobb színházaiban. A tanácskozások színhelyén, a magyar főváros egyik nagy kongresz- szusi palotájában, a találkozó idején a termek az eszperantista mozgalom nagyjainak: Zamenhov, Canuto, Hodlerl, Kabe, Lanti, Privat, Sebert, Yagi neveit viselik majd. Az egyik terem névadója az UNESCO lesz. Az Egyetemes Eszperantó Szövetség ezúttal másodszor tartja kongresszusát Magyarországon. Első ízben 1929-ben találkoztak Budapesten a nagyvilág eszperantisták Akkor a kongresszus MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN A kivándoroltak, akik túlnyomó többségben a nyugati államokban telepedtek le, — szerepüket tekintve — lehetnek elválasztó fal, vagy fontos összekötő kapocs a Szülőföld és az adott ország népei között. Nagy többségük örvendetes módon az összekötő kapocs szerepét játssza. A magyar kormány nem tartja a kivándorolt magyarok külföldi állampolgárságát és a Szülőföld iránti lojális baráti magatartást összeegyeztethetetlennek. A Magyar Népköztársaság 1963. évi széleskörű amnesztiájával egyaránt kinyilvánította erejét és emberiességét. Az a maroknyi ember, aki ezt követően, manapság felejti el, hogy mivel tartozik ennek az országnak, nem csodálkozhat, ha úgy tekintik őket, mint a magyar törvények megsértőit. . ' Klubok, egyesületek A külföldi magyarok viszonyát a Szülőföldhöz érzelmi és morális tényezők határozzák meg. Többségük magatartása igazolja Abraham Lincoln szavait: “Talán nem is lehet igazán jó polgára uj, fogadott hazájának az, akiben nem él a szülőföld tisztelete.” Mindenütt, ahol nagyobb számban élnek magyarok, megalapították klubjaikat, szervezeteiket. A többszáz külföldi magyar egyesület sokoldalú, élénk tevékenységet folytat és a legtöbb helyen eredményesen munkálkodik a magyar kultúra fenntartásában és terjesztésében. Vannak egyházi szervezetek (elsősorban református), ahol a vallási élet megszervezésén kívül jelentős kulturális missziót is teljesítenek — vannak biztositó társaságok, melyek elsősorban az anyagi biztonságot, az érdekvédelmet igyekeznek szolgálni — s vannak kulturális egyesületek, melyeknek célja a magyar nyelv és kultúra ápolása. Mindezekből az USA-ban, Kanadában és Franciaországban található a legtöbb. A három feladatkör persze általában összefonódik: az Amerikai Református Egylet például biztosítással és kulturális feladatokkal is foglalkozik. Kanadában a “Kossuth Betegsegélyző Egyesület” kulturális és biztosítási munkát végez, az amerikai William Penn társaság — 90,000 taggal — szinte kizárólag biztositással foglalkozik. A legtöbb magyar klub és egyesület természetesen ott van, ahol egyhelyütt és egyidőben sokan telepedtek le: Clevelandban, New York-ban, Párizsban, Detrortban, Chicagóban, Torontóban, Montrealban. Magyarul tanítanak A klubok és egyesületek fontos tevékenysége a magyar kultúra ápolása, a magyar nyelv tanítása. Az emigrációs rétegek nagy gondot fordítanak arra, hogy ők maguk és a gyermekeik ne szakadjanak el a magyar kultúrától. Általában mindenütt tapasztalható az az örvendetes jelenség, hogy a két világháború közötti időszakra jellemző népszinmüves magyar kultúra — a csikós-gulyás, délibábos kultúra — le- tünőben van. Igen nagy a magyar filmek iránt az érdeklődés. A Magyar Állami Népi Együttes észak- és dél-amerikai vendégszereplése hatalmas kultúrpolitikai siker volt. A nagyobb magyarlakta településeken vasárnapi iskolák, nyári tanfolyamok, hétvégi iskolák működnek. Ezekben az iskolákban a magyar nyelvet és történelmet tanítják. Sok ilyen iskola — és klub — Magyar- országról kér tankönyveket. A Magyarok Világ- szövetsége szívesen segítséget nyújt hozzá, hogy ezek az iskolák magyar ABC-könyvekhez, olvasó- és énekeskönyvekhez és általában magyar olvasnivalóhoz jussanak. A külföldre kivándorolt magyarság tájékoztatását körülbelül 150 napi, heti vagy időszaki magyar nyelvű lap szolgálja. Több mint száz évvel ezelőtt, még 1833-ban, New York-ban jelent meg a Kornis Károly által szerkesztett Magyar Szám- üzöttek Lapja, az első külföldi magyar sajtótermék. Azóta hosszabb-rövidebb életű újságok kösikerét a magyar eszperantisták lelkesedése biztosította. Most a hivatalos Magyarország is mindent megtesz a kongresszus sikere érdekében. A találkozó idején a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Parlamentben fogadást ad a kongresszus részvevői tiszteletére. vették egymást. A haladó szellemű lapok bizonyultak a legéletképesebbeknek. Mestersége: pézsmavadász Zuhog az eső a diófákra, zuhog a határra és zuhog a csendes, magányos kisházra itt Kapuvár szélén. A tyúkok a fészer szélén húzódtak, a kutya észre se vesz, a kölykével bajlódik éppen, a ház ajtaja zárva. A kopogásra, hangos szóra a hátsó konyhából előjön egy eleven, idősebb asszony, kötényével törli kezéről a szappanhabot. — Géza bácsi? —Nincsen itthon, csapást keres. — Ilyen esőben? — Neki mindegy. Kimegy a ház sarkáig, figyeli a határt, egy nyárfacsoportnál megállapodik a tekintete. De nem, tévedés. Nincs ott Sipőcz Géza, az ország első s legöregebb pézsmavadásza. Ő már a füzesek felé ballag. Itt érjük utói. Zsebretett kézzel, erősen szemébe húzott sapkával meg-megáll és figyel- Gumicsizmás lába csuszkái a felázott parton, időnként lehajol. Nyirfagallyal szúr le a partoldalba, amikor odaérünk. — Kerestem egy családot — szól magyarázva —, a nyárfáknál már nem találom őket, végül itt bukkantam a nyomukra. Szép család, kár volna elszalasztani. Mára elég ennyi a pézsmavadásznak. Zuhog az eső, ilyenkor nem járja a harminchat éven át megszokott utakat; holnapra halasztja-a fogást. Amikor újra a házához érünk, az asszony kérdőn néz rá, ő meg biccent. A tiszta szobában hellyel kínál. Leveti az átvi- zesedett felsőkabátot, nyújtja az asszonynak, aki a kályha melletti szögre akasztja száradni. A pézsmavadász cigarettára gyújt s csendes füsteregetés közben idézi fel az eltelt harminchat esztendőt. — Még jól emlékszem, huszonhétben fogtam a komámmal az első állatot. Nem tudtuk, mi az, vittük a Hencz szűcshöz, de az se tudta. Ő küldte fel az Állattani Intézetbe, azoktól jött a válasz, hogy fogjunk belőle, amennyit tudunk, megveszik. — Jól fizettek érte? — Hajjaj! Annyit kaptunk akkoriban egy pézsmáért, hogy két napig kellett volna dolgozni érte. Ezért maradt abba az addigi foglalkozás, a halászás. Biztatta őket Sreiber és a csornai szűcs, Witt- mann is. Hogy mondta? — Hozzátok csak Géza, ha kell, éjszaka is átveszem. A pénzt meg azonnal kiadom az ablakon. Az uj foglalkozást tapasztalatok és megfelelő eszközök nélkül kezdték. Ásóval dolgoztak leginkább. — Sokszor izzadtunk feleslegesen. Megtaláltuk a pézsma búvóhelyét, ástunk öt méter területet is, aztán semmi. Ravaszul építi ki búvóhelyét, szépen köti össze a csatornákat, elrejti a szökőlyukát. — Milyen vizeket szeret a pézsma? — Leginkább a csendes folyóvizeket. Tavasszal, nyáron, ősz elején a kis vizekben él. A többi időt a nagyokban tölti. Volt ideje kitapasztalni, hisz annyira hozzánőtt az életéhez ez a szokatlan foglalkozás. Az udvar most is erről árulkodik: dróthálók, meritőhálók, száradó bőrök. És a Dóri kutya emléke. — Dóri tavaly elment. El. Pedig mindig velem járt. A Dóri örököse, ez a kis sárga Lyon, még tanulatlan. Majd kijár ő is “mesterséget okulni”, csak most még hadd legyen a fiával. Géza bácsi meg már öreg, azért kell a kutya. — Kijön a szárazra is? — Ki hát és pusztítja kutya, macska, s agyoncsapja a varjú. — Mégis kijön? — Ki, különösen a him. Az olyan csatangolós. Meg aztán a házastársi hűséget sem nagyon ismeri.. Végül a szerszámokról beszél. Arról, hogy az ember csak kiokoskodja idők folyamán, mi a köny- nyebb. Most már játszva fogja a pézsmákat a maga készítette dróthálóval és a “lepkefogóval”. Azt mondja: a vizekhez akkor is lejárna, ha semmit se fogna. Mert hogy “kivadászott” belőlük jó házat, nyugodt életet magának. Elégedett volna nagyon, csak az eljárt idővel békül nehezen. H. S. összehívták az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát, hogy megtárgyalják Syria vádját Izrael ellen.
