Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-28 / 30. szám

Thursday, July 28, 1966____________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGAP AN WORD Nemzetközi jog Most 30 éve a spanyol választáson a népfront le­győzte a reakciót, mire Franco megindította elle­ne marokkói zsoldosait Hitler és Mussolini támo­gatásával. A demokráciák cserben hagyták a tör­vényes kormányt, a diktátorok győztek, Franco százezreket legyilkolt és megnyilt a nácik útja Eu­rópa meghódítására. Az egész világ reakciósai rikoltó propagandát folytattak a spanyol fasisztákért, bizonyítva a No- bel-dijas béke-apostol, Norman Angell mondását, hogy a háború első áldozata az igazság. Amit az elnyomott, provokált spanyol nép elkövetett, azt százszor felnagyították, a jobboldali ezerszeres borzalmakat elhallgatták vagy dicsőítették. Pél­dául a “tengely” hajói a Földközi-tengeren kalóz- kodtak, de amikor Alicante város ágyúi elűzték őket, a németek és olaszok tiltakoztak “a nemzet­közi jog megsértése” ellen és bosszúból lőtték a várost. Ök egész hadtesteket, vittek harcba, de amikor a franciák szállítani akarták a spanyol kormány által rendelt hadianyag egy részét, mé­lyen felháborodtak — s amikor a Szovjetunió az övékénél sokkal kisebb segitséget küldött, ezt ör­dögi összeesküvésnek bélyegezték. Ez volt a fő­próbája a világháborúnak, amelyben a németek hatványozott szörnyűségeket követtek el, lábbal tiporták a nemzetközi jogot. Egyben panaszkod­tak, hogy őket támadták meg, ők csak védekeznek. A német városok bombázásakor újra tetemre hív­ták a nemzetközi jogot. Legyilkolták a hadifoglyo­kat, a polgári lakosságot, de mikor Katinban len­gyel tisztek tetemeit ásták ki (súlyos bűntény volt ez, de ők ezerszer súlyosabbakat követtek el) a Szovjetunió példátlan gaztettének minősítették (bár nincs bizonyítva, ki a bűnös). Számos példája van, nemcsak a “tengelyhatalmak” részéről, hogy azok hivatkoztak a nemzetközi jogra, akik azt ma­guk sértették meg; de a mai németek is elismerik, hogy a világháború borzalmaiért övék a fő fele­lősség. Ezért állították fel a szövetséges hatalmak a nemzetközi katonai törvényszéket, a közvéle­mény nürnbergi bíróság néven ismeri, amely Ítélt a háborús és az emberiesség elleni bűnösök felett. A többi legyőzött országban és a szövetséges álla­mokban is bíróság elé állították a hazaárulással, kollaborálással, az emberiesség elleni bűnökkel vádoltakat. Ennek nemcsak büntetés volt a célja, hanem példamutatás a jövőnek, a történtek lerögzitése, a világ erkölcsi felháborodásának ébren tartása, a nemzetközi jog megalapozása, amely tiltja és el­itéli: a. ) a béke elleni bűnöket: támadó háborúk ter­vezését és indítását, nemzetközi szerződések meg­szegésével; b. ) a háborús bűnöket: a hadijog megsértését, a polgári lakosság bántalmazását és irtását, hadi­foglyok kínzását és ölését, lakott helyek hadi ér­dekkel nem igazolható elpusztítását; c. ) az emberiesség elleni bűnöket, mint a b.) pontban, a polgári lakosság politikai, faji, vallási üldözését. Mindezt nem a nürnbergi törvényszékért kodi­fikálták először, ősidőktől fogva igyekeztek a né­pek egymáshoz való magatartását szabályozni, nemzetközi és egyes országok közti egyezmények­kel, a vörös kereszt egyezményen, dum-dum löve­dékek, gáz és vegyi háború tilalmán át a szovjet­amerikai atomrobbantási paktumig. A fő kódex az ENSZ kartája, amit minden tagnak be kellene tar­tania; ide tartoznak a tervezetek az emberi jogok biztosítására, a fajirtás (genocide) tilalmára. Van­nak regionális egyezmények is, mint az Amerikai Államok Szervezetének kartája és külön szerződé­sek, aminő az 1954-es az indokinai háborút befe­jező genfi egyezmény. Mindez nem járt elég eredménnyel. Nem küszö­bölte ki a háborút, nem szabadította fel mind a gyarmatot, a rabszolgákat, nem védte meg a pol­gári lakosságot. A sikertelenség egyik oka a múlt­ban és most is, hogy a világszervezet nem ölel fel minden nemzetet. A Népszövetségbe nem lépett be az US soká nem vették fel, majd kizárták a Szovjetuniót, Német- és Olaszország, Japán kilép­tek, hogy támadó háborút folytassanak. A mai ENSZ-nek nem tagja a két Németország, nem vet­ték fel Kínát az emberiség egy negyedével. A leg­fontosabb egyezményeket nem cikkelyezték be, mint a népirtás ellenit, amelyet az US nem kiván aláírni. Még károsabb, hogy a nemzetközi jog kö­rül ma is propaganda-játék folyik. Ha egy civilizált hatalom nem ir alá olyan hu­mánus egyezményt, amelyért "lip-service"-t (üres szóbeli pártolást) folytat, nyilván fenntartja magá­nak a jogot annak megsértésére. Aki nem kötele­zi magát a népirtás ellen, arról feltehető, hogy nem becsüli többre azok életét, mint a nácik be­csülték az általuk “alsóbbrendünek” bélyegzett népeket. De ebben legalább némi őszinteség nyil­vánul — nem vállalják, amit nem akarnak betar­tani. De az emberi értelmet megzavarja, ha egy hatalom a német nácikéhoz hasonló kettős játé­kot folytat a nemzetközi joggal, másoktól kérve számon, amit ő sért meg — és kivált súlyos morá­lis törés, ha az teszi ezt, aki ugyanezért törvényt ült a németek és a japánok felett. A nemzetközi jog, az ENSZ-karta, a genfi egyez­mény (s az erkölcstan és a vallás) megsértéséről sokat ir ez az újság is, mindezekre nem térünk rá, mert csak a legaktuálisabbról van szó, amely je­lenleg az US-ra, Délkelet-Ázsiára s az egész világ­ra a legnagyobb veszélyt jelenti. Ez a hadifoglyok kérdése. Észak-Vietnam azzal fenyeget, hogy az el­fogott amerikai repülőket mint háborús bűnösö­ket bíróság elé állítja, az US pedig a legsúlyosabb megtorlással, valójában népirtással fenyeget. Itt ismertetni kellene a kérdés politikai-jogi hátterét. Ha az US megígérte az 1954-es genfi egyezmény betartását, miért nem engedte meg, hogy a két Vietnam annak értelmében választást tartson( azért, mert mint Eisenhower mondta, Ho Csi Minh 80 százalékot kapott volna) és egyesül­jön. Ha egyik diktátort a másik után tette az or­szág élére, hogyan mondhatja, hogy kötelezettsé­get vállalt az ország védelmére. Hisz ha a népaka­rat nem nyilvánulhatott, kinek Ígérte ezt meg? És ki támadta meg kívülről Dél-Vietnamot, hiszen a két Vietnam az egyezmény szerint is egy ország. Hogyan állíthatta, hogy Észak-Vietnam a támadó, mikor Délen évekig folyt a felkelés ,mielőtt az északiak beavatkoztak volna? Mi jogon vitt az US katonákat és fegyvereket Vietnamba? Miért Ígér­tek csak 12 év után választásokat és hogyan nyil­váníthatja a nép az akaratát, amikor a választás­ból kizárják az US politikáját ellenzőket? Sok ilyen kérdés van Vietnamról és még rengeteg Laosról, Thailandról, Cambodiáról, Kínáról. De most csak a hadifoglyokkal foglalkozunk és itt mit látunk? Az ismeretes adatok és tények kis töredéke is tisz­ta képet ad. Északon kevés amerikai hadifogoly van és róluk kevesebbet tudunk; de nem olvas­tunk mást az amerikai és a külföldi sajtóban, mint hogy ott eléggé humánusan bánnak velük; a sza­badon engedett foglyok is mind ezt vallották. Ha nem igy lenne, ezt a propaganda már rég világgá kürtölte volna Az US és Dél-Vietnam hadifoglyairól sokkal több és sokkal rosszabb az értesülésünk. Sokszor mutatta be a tv kínzásukat — pedig nyilván a leg­súlyosabb esetekhez nem hívták meg a sajtót. Szörnyű fényképeket közöltek az újságok a kín­vallatásukról, a has felhasításáról, a gúzsbakötés­ről, fejberugásról, stb. A napilapok állandóan Ír­tak a halálos fenyegetésekről, a sebesültek fejbe- lövéséről, fülek levágásáról, a koponya átfúrásá­ról, repülőgépekből lehajitásról, a "Green Berets" sokat reklámozott szadizmusáról, egész falvak la­kosságának elhajtásáról, egész vidékek internálá­sáról. Jót minderről amerikai (és külföldi) újsá­gokban nem olvastunk. Ellenkezőleg sokszor olvastuk, hogy a dél-vietnami katonáktól termé­szetes, ha a foglyaikat kínozzák, megölik; hogy Montgomery főparancsnoknak is végre fel kellett szólalnia a kegyetlenségek ellen, miután a Vö­rös Kereszt sokszor tiltakozott és követelte, hogy az 1949-es egyezmény alapján meglátogathassa a foglyokat: hiába. Olvastuk, hogy az ausztrál kato­nák levágják a sebesültek fejét; hogy az US ezen­túl megtartja a foglyokat, mert a vietnamiak ke­zén nem biztos az életük. Nem olvastuk, hogy itt az US a nemzetközi jogot követelte volna. De most változott a helyzet: az a hir, hogy az északiak bíróság elé állítják a fogoly pilótákat mint háborús bűnösöket. Ezek — mondják — nem hadifoglyok, hanem háborús bűnösök, mert az US nem üzent hadat. És a nürnbergi ítéletek — sőt a mai frankfurtiak is — kimondták, hogy a németek nem hivatkozhatnak felső parancsra, ha embertelenséget követtek el. Most — mint egykor Ribbentrop náci külügyminiszter, Goebbels náci propaganda-miniszter — Humphrey alelnök, Rusk külügyminiszter, Golaoerg ENSZ követ követelik a nemzetközi jog tiszteletét; Goldberg most a Vö­röskereszthez fordul a hadifoglyok érdekében. .Nemrég a genfi egyezmény ellen nyilatkoztak, most hivatkoznak rá. Acfceson volt külügyminisz­ter, fő tanácsadó leszögezte, hogy az US nem le­het tekintettel a nemzetközi jogra, a szerződések­3 re — most követelik hogy mások tartsák be azo­kat és rettenetes bosszúval fenyegetnek. Könnyen, tehetik, mert Hanoinak nincsenek gépei és ameri­kai támaszpontjai, honnan az US-t bombázzák, azért, amit az ő foglyul esett katonáik ellen már elkövettek. Goebbelst, Ribbentropot, magát Hitlert legalább könnyebb volt megérteni, ők nyíltan az erőszakot hirdették, Goebbels propaganda-elmélete nyíltan a hazudozáson alapult. A mai amerikai vezetők lélektana nehezebb. Úgy elteltek isteni küldeté­süktől-és felsőbbségüktől, hogy talán nincsenek is tudatában, ha egyik szavuk a másikat, egyik tet­tük a másikat megcáfolja. Hitler csak Európát fe­nyegette — ők az egész világot. Mi lesz a világgal, ha ilyenek fenyegethetik. És mi lesz Amerikával, ha itt vannak olyanok, akik őket túlságosan mér­sékelteknek tartják! Kasszandra Fajgyűlölő huligánok lelőttek egy néger gyermeket (Folytatás az első oldalról) tetést rendeztek a környéken. Rendó'rsortüz Clevelandon Egy fiatal néger anya és három gyermeke sú­lyosan megsebesült a múlt héten, amikor a ren­dőrök sortiizet adtak le arra az autóra, melyben. Mrs. Towns és három gyermeke menekült a vá- ros néger negyedéből, ahol a négerek tarthatat­lan nyomoruk ellen lázongtak. A rendőrsortüzet minden provokálás nélkül adták le. Az újságírók 21 golyólövést találtak Mrs. Towns autóján. A szemtanuk egyhangúan azt állítják, hogy a rendőrtámadásra nincsen megfelelő magyarázat. Anya és gyermekei sulvoa sérüléseket szenvedtek. j Dr. King nyilatkozik * Dr. Martin Luther King, Chicagóban kihangsú­lyozta, hogy “a néger nép lázadását le lehet ver­ni fölényes haderővel, de ha a helyzet tovább tart, akkor ez csupán a demokrácia leveréséhez vezethet és az országból rendőrállam lesz.” Felhivta a tár­sadalom vezetőit, hogy olyan változásokat hozza- nek létre a néger nép részére, melyek szükségte­lenné teszik ezeket a lázadásokat. Kongresszusi vizsgálatot terveznek Emanuel Celler, a képviselőház jogi bizottságá­nak elnöke kongresszusi vizsgálatot követel, mely­nek feladata volna megállapítani mi az oka és mi a megoldása a Clevelandban és az ország külön­böző városaiban lezajlott néger lázadásoknak. (Itt jegyezzük meg a lázadások oka az, hogy az ország képviselői és szenátorai 59 milliárd dol­lárt szavaztak meg hadi célokra és nem találnak elég pénzt az amerikai nép és elsősorban a néger nép nyomora elleni harcra). Érthető a négerek lázadása S. M. Peck, a Western Reserve Egyetem társada­lomtudományi tanára a négerek lázadásáról nyi­latkozva többek közt ezeket mondta: “A néger nép lázadása arra vezethető vissza, hogy a nége­rek nem tapasztaltak lényeges változást nyomo­rúságos helyzetükben a mérsékelt vezetők mun­kája révén. Egy másik ok, hogy a vezetőség szét­forgácsolt, nem egységes. A vietnami háború is szerepet játszik. Besorozzák a néger ifjakat és olyan háborúba küldik őket, mely iránt súlyos- kétségeik vannak.” Dr. Peck kihangsúlyozta, hogy amig a néger nép helyzete nem javul, további lázadásokra vau kilátás. . , A város újjáépítése Robert B. Johnson, egy másik egyetemi tanár meglátogatta Cleveland néger negyedét és szem­tanúja volt annak, amikor néger ifjak fölgyuj- tották a házakat és igy kiáltoztak: “Most már majd újra kell a várost felépíteni.” Dr. Johnson élesen eiitélte a városi, állami és szövetségi hatóságokat, melyek nem adtak munkaleheőtséget a négerek­nek, nem építettek iskolákat, házakat és kórhá­zakat a négerek részére. Ezekben a mulasztások­ban látja a néger nép lázadásának okait. Dr. Johnson tanár azt is megcáfolta, hogy a lázadást “radikális elemek” mesterségesen uszítják. Ifjak tüntettek a békéért Groton, Conn-ban, ahol Mrs. Hubert Humphrey felszentelte a ÍOS milliós dolláros költséggel épített “Will Rogers" atomhajtásu és Polaris távlöveggel felszerelt ten­geralattjárót. 1

Next

/
Thumbnails
Contents