Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-28 / 30. szám
Thursday, July 28, 1966____________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGAP AN WORD Nemzetközi jog Most 30 éve a spanyol választáson a népfront legyőzte a reakciót, mire Franco megindította ellene marokkói zsoldosait Hitler és Mussolini támogatásával. A demokráciák cserben hagyták a törvényes kormányt, a diktátorok győztek, Franco százezreket legyilkolt és megnyilt a nácik útja Európa meghódítására. Az egész világ reakciósai rikoltó propagandát folytattak a spanyol fasisztákért, bizonyítva a No- bel-dijas béke-apostol, Norman Angell mondását, hogy a háború első áldozata az igazság. Amit az elnyomott, provokált spanyol nép elkövetett, azt százszor felnagyították, a jobboldali ezerszeres borzalmakat elhallgatták vagy dicsőítették. Például a “tengely” hajói a Földközi-tengeren kalóz- kodtak, de amikor Alicante város ágyúi elűzték őket, a németek és olaszok tiltakoztak “a nemzetközi jog megsértése” ellen és bosszúból lőtték a várost. Ök egész hadtesteket, vittek harcba, de amikor a franciák szállítani akarták a spanyol kormány által rendelt hadianyag egy részét, mélyen felháborodtak — s amikor a Szovjetunió az övékénél sokkal kisebb segitséget küldött, ezt ördögi összeesküvésnek bélyegezték. Ez volt a főpróbája a világháborúnak, amelyben a németek hatványozott szörnyűségeket követtek el, lábbal tiporták a nemzetközi jogot. Egyben panaszkodtak, hogy őket támadták meg, ők csak védekeznek. A német városok bombázásakor újra tetemre hívták a nemzetközi jogot. Legyilkolták a hadifoglyokat, a polgári lakosságot, de mikor Katinban lengyel tisztek tetemeit ásták ki (súlyos bűntény volt ez, de ők ezerszer súlyosabbakat követtek el) a Szovjetunió példátlan gaztettének minősítették (bár nincs bizonyítva, ki a bűnös). Számos példája van, nemcsak a “tengelyhatalmak” részéről, hogy azok hivatkoztak a nemzetközi jogra, akik azt maguk sértették meg; de a mai németek is elismerik, hogy a világháború borzalmaiért övék a fő felelősség. Ezért állították fel a szövetséges hatalmak a nemzetközi katonai törvényszéket, a közvélemény nürnbergi bíróság néven ismeri, amely Ítélt a háborús és az emberiesség elleni bűnösök felett. A többi legyőzött országban és a szövetséges államokban is bíróság elé állították a hazaárulással, kollaborálással, az emberiesség elleni bűnökkel vádoltakat. Ennek nemcsak büntetés volt a célja, hanem példamutatás a jövőnek, a történtek lerögzitése, a világ erkölcsi felháborodásának ébren tartása, a nemzetközi jog megalapozása, amely tiltja és elitéli: a. ) a béke elleni bűnöket: támadó háborúk tervezését és indítását, nemzetközi szerződések megszegésével; b. ) a háborús bűnöket: a hadijog megsértését, a polgári lakosság bántalmazását és irtását, hadifoglyok kínzását és ölését, lakott helyek hadi érdekkel nem igazolható elpusztítását; c. ) az emberiesség elleni bűnöket, mint a b.) pontban, a polgári lakosság politikai, faji, vallási üldözését. Mindezt nem a nürnbergi törvényszékért kodifikálták először, ősidőktől fogva igyekeztek a népek egymáshoz való magatartását szabályozni, nemzetközi és egyes országok közti egyezményekkel, a vörös kereszt egyezményen, dum-dum lövedékek, gáz és vegyi háború tilalmán át a szovjetamerikai atomrobbantási paktumig. A fő kódex az ENSZ kartája, amit minden tagnak be kellene tartania; ide tartoznak a tervezetek az emberi jogok biztosítására, a fajirtás (genocide) tilalmára. Vannak regionális egyezmények is, mint az Amerikai Államok Szervezetének kartája és külön szerződések, aminő az 1954-es az indokinai háborút befejező genfi egyezmény. Mindez nem járt elég eredménnyel. Nem küszöbölte ki a háborút, nem szabadította fel mind a gyarmatot, a rabszolgákat, nem védte meg a polgári lakosságot. A sikertelenség egyik oka a múltban és most is, hogy a világszervezet nem ölel fel minden nemzetet. A Népszövetségbe nem lépett be az US soká nem vették fel, majd kizárták a Szovjetuniót, Német- és Olaszország, Japán kiléptek, hogy támadó háborút folytassanak. A mai ENSZ-nek nem tagja a két Németország, nem vették fel Kínát az emberiség egy negyedével. A legfontosabb egyezményeket nem cikkelyezték be, mint a népirtás ellenit, amelyet az US nem kiván aláírni. Még károsabb, hogy a nemzetközi jog körül ma is propaganda-játék folyik. Ha egy civilizált hatalom nem ir alá olyan humánus egyezményt, amelyért "lip-service"-t (üres szóbeli pártolást) folytat, nyilván fenntartja magának a jogot annak megsértésére. Aki nem kötelezi magát a népirtás ellen, arról feltehető, hogy nem becsüli többre azok életét, mint a nácik becsülték az általuk “alsóbbrendünek” bélyegzett népeket. De ebben legalább némi őszinteség nyilvánul — nem vállalják, amit nem akarnak betartani. De az emberi értelmet megzavarja, ha egy hatalom a német nácikéhoz hasonló kettős játékot folytat a nemzetközi joggal, másoktól kérve számon, amit ő sért meg — és kivált súlyos morális törés, ha az teszi ezt, aki ugyanezért törvényt ült a németek és a japánok felett. A nemzetközi jog, az ENSZ-karta, a genfi egyezmény (s az erkölcstan és a vallás) megsértéséről sokat ir ez az újság is, mindezekre nem térünk rá, mert csak a legaktuálisabbról van szó, amely jelenleg az US-ra, Délkelet-Ázsiára s az egész világra a legnagyobb veszélyt jelenti. Ez a hadifoglyok kérdése. Észak-Vietnam azzal fenyeget, hogy az elfogott amerikai repülőket mint háborús bűnösöket bíróság elé állítja, az US pedig a legsúlyosabb megtorlással, valójában népirtással fenyeget. Itt ismertetni kellene a kérdés politikai-jogi hátterét. Ha az US megígérte az 1954-es genfi egyezmény betartását, miért nem engedte meg, hogy a két Vietnam annak értelmében választást tartson( azért, mert mint Eisenhower mondta, Ho Csi Minh 80 százalékot kapott volna) és egyesüljön. Ha egyik diktátort a másik után tette az ország élére, hogyan mondhatja, hogy kötelezettséget vállalt az ország védelmére. Hisz ha a népakarat nem nyilvánulhatott, kinek Ígérte ezt meg? És ki támadta meg kívülről Dél-Vietnamot, hiszen a két Vietnam az egyezmény szerint is egy ország. Hogyan állíthatta, hogy Észak-Vietnam a támadó, mikor Délen évekig folyt a felkelés ,mielőtt az északiak beavatkoztak volna? Mi jogon vitt az US katonákat és fegyvereket Vietnamba? Miért Ígértek csak 12 év után választásokat és hogyan nyilváníthatja a nép az akaratát, amikor a választásból kizárják az US politikáját ellenzőket? Sok ilyen kérdés van Vietnamról és még rengeteg Laosról, Thailandról, Cambodiáról, Kínáról. De most csak a hadifoglyokkal foglalkozunk és itt mit látunk? Az ismeretes adatok és tények kis töredéke is tiszta képet ad. Északon kevés amerikai hadifogoly van és róluk kevesebbet tudunk; de nem olvastunk mást az amerikai és a külföldi sajtóban, mint hogy ott eléggé humánusan bánnak velük; a szabadon engedett foglyok is mind ezt vallották. Ha nem igy lenne, ezt a propaganda már rég világgá kürtölte volna Az US és Dél-Vietnam hadifoglyairól sokkal több és sokkal rosszabb az értesülésünk. Sokszor mutatta be a tv kínzásukat — pedig nyilván a legsúlyosabb esetekhez nem hívták meg a sajtót. Szörnyű fényképeket közöltek az újságok a kínvallatásukról, a has felhasításáról, a gúzsbakötésről, fejberugásról, stb. A napilapok állandóan Írtak a halálos fenyegetésekről, a sebesültek fejbe- lövéséről, fülek levágásáról, a koponya átfúrásáról, repülőgépekből lehajitásról, a "Green Berets" sokat reklámozott szadizmusáról, egész falvak lakosságának elhajtásáról, egész vidékek internálásáról. Jót minderről amerikai (és külföldi) újságokban nem olvastunk. Ellenkezőleg sokszor olvastuk, hogy a dél-vietnami katonáktól természetes, ha a foglyaikat kínozzák, megölik; hogy Montgomery főparancsnoknak is végre fel kellett szólalnia a kegyetlenségek ellen, miután a Vörös Kereszt sokszor tiltakozott és követelte, hogy az 1949-es egyezmény alapján meglátogathassa a foglyokat: hiába. Olvastuk, hogy az ausztrál katonák levágják a sebesültek fejét; hogy az US ezentúl megtartja a foglyokat, mert a vietnamiak kezén nem biztos az életük. Nem olvastuk, hogy itt az US a nemzetközi jogot követelte volna. De most változott a helyzet: az a hir, hogy az északiak bíróság elé állítják a fogoly pilótákat mint háborús bűnösöket. Ezek — mondják — nem hadifoglyok, hanem háborús bűnösök, mert az US nem üzent hadat. És a nürnbergi ítéletek — sőt a mai frankfurtiak is — kimondták, hogy a németek nem hivatkozhatnak felső parancsra, ha embertelenséget követtek el. Most — mint egykor Ribbentrop náci külügyminiszter, Goebbels náci propaganda-miniszter — Humphrey alelnök, Rusk külügyminiszter, Golaoerg ENSZ követ követelik a nemzetközi jog tiszteletét; Goldberg most a Vöröskereszthez fordul a hadifoglyok érdekében. .Nemrég a genfi egyezmény ellen nyilatkoztak, most hivatkoznak rá. Acfceson volt külügyminiszter, fő tanácsadó leszögezte, hogy az US nem lehet tekintettel a nemzetközi jogra, a szerződések3 re — most követelik hogy mások tartsák be azokat és rettenetes bosszúval fenyegetnek. Könnyen, tehetik, mert Hanoinak nincsenek gépei és amerikai támaszpontjai, honnan az US-t bombázzák, azért, amit az ő foglyul esett katonáik ellen már elkövettek. Goebbelst, Ribbentropot, magát Hitlert legalább könnyebb volt megérteni, ők nyíltan az erőszakot hirdették, Goebbels propaganda-elmélete nyíltan a hazudozáson alapult. A mai amerikai vezetők lélektana nehezebb. Úgy elteltek isteni küldetésüktől-és felsőbbségüktől, hogy talán nincsenek is tudatában, ha egyik szavuk a másikat, egyik tettük a másikat megcáfolja. Hitler csak Európát fenyegette — ők az egész világot. Mi lesz a világgal, ha ilyenek fenyegethetik. És mi lesz Amerikával, ha itt vannak olyanok, akik őket túlságosan mérsékelteknek tartják! Kasszandra Fajgyűlölő huligánok lelőttek egy néger gyermeket (Folytatás az első oldalról) tetést rendeztek a környéken. Rendó'rsortüz Clevelandon Egy fiatal néger anya és három gyermeke súlyosan megsebesült a múlt héten, amikor a rendőrök sortiizet adtak le arra az autóra, melyben. Mrs. Towns és három gyermeke menekült a vá- ros néger negyedéből, ahol a négerek tarthatatlan nyomoruk ellen lázongtak. A rendőrsortüzet minden provokálás nélkül adták le. Az újságírók 21 golyólövést találtak Mrs. Towns autóján. A szemtanuk egyhangúan azt állítják, hogy a rendőrtámadásra nincsen megfelelő magyarázat. Anya és gyermekei sulvoa sérüléseket szenvedtek. j Dr. King nyilatkozik * Dr. Martin Luther King, Chicagóban kihangsúlyozta, hogy “a néger nép lázadását le lehet verni fölényes haderővel, de ha a helyzet tovább tart, akkor ez csupán a demokrácia leveréséhez vezethet és az országból rendőrállam lesz.” Felhivta a társadalom vezetőit, hogy olyan változásokat hozza- nek létre a néger nép részére, melyek szükségtelenné teszik ezeket a lázadásokat. Kongresszusi vizsgálatot terveznek Emanuel Celler, a képviselőház jogi bizottságának elnöke kongresszusi vizsgálatot követel, melynek feladata volna megállapítani mi az oka és mi a megoldása a Clevelandban és az ország különböző városaiban lezajlott néger lázadásoknak. (Itt jegyezzük meg a lázadások oka az, hogy az ország képviselői és szenátorai 59 milliárd dollárt szavaztak meg hadi célokra és nem találnak elég pénzt az amerikai nép és elsősorban a néger nép nyomora elleni harcra). Érthető a négerek lázadása S. M. Peck, a Western Reserve Egyetem társadalomtudományi tanára a négerek lázadásáról nyilatkozva többek közt ezeket mondta: “A néger nép lázadása arra vezethető vissza, hogy a négerek nem tapasztaltak lényeges változást nyomorúságos helyzetükben a mérsékelt vezetők munkája révén. Egy másik ok, hogy a vezetőség szétforgácsolt, nem egységes. A vietnami háború is szerepet játszik. Besorozzák a néger ifjakat és olyan háborúba küldik őket, mely iránt súlyos- kétségeik vannak.” Dr. Peck kihangsúlyozta, hogy amig a néger nép helyzete nem javul, további lázadásokra vau kilátás. . , A város újjáépítése Robert B. Johnson, egy másik egyetemi tanár meglátogatta Cleveland néger negyedét és szemtanúja volt annak, amikor néger ifjak fölgyuj- tották a házakat és igy kiáltoztak: “Most már majd újra kell a várost felépíteni.” Dr. Johnson élesen eiitélte a városi, állami és szövetségi hatóságokat, melyek nem adtak munkaleheőtséget a négereknek, nem építettek iskolákat, házakat és kórházakat a négerek részére. Ezekben a mulasztásokban látja a néger nép lázadásának okait. Dr. Johnson tanár azt is megcáfolta, hogy a lázadást “radikális elemek” mesterségesen uszítják. Ifjak tüntettek a békéért Groton, Conn-ban, ahol Mrs. Hubert Humphrey felszentelte a ÍOS milliós dolláros költséggel épített “Will Rogers" atomhajtásu és Polaris távlöveggel felszerelt tengeralattjárót. 1
