Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-28 / 30. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at tne P.O. of N.Y., N.l Vol. XX. No. 30. Thursday, July 28, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-CW7 akWWVlVWVWVWVVWVWWVVWWWiWVWVWWVX'VVVWWWWVVWWWlVWVVWWWWWVVWWWWWVWWWWVWVVWiVVVWVira KI AZ UTCÁRA AUGUSZTUS 6-ÁN A világ minden józanul gondolkodó diplomatája azon szorgoskodik, miként lehet az emberiség elpusztítását megakadályozni, miként lehet elkerülni a harmadik, mindent elpusztító hidrogénbomba háborút. E háború veszélye napról, napra növekszik, amint a Johnson kormány — tehetetlen dühében — egyre fokozza a vietnami háborút. Mig Washington a háborúra uszitók főfészke, Moszkva a békére törekvők találkozó helye. Itt járt az utolsó néhány hét folyamán De Gaulle, Franciaország elnöke,Wilson angol miniszterelnök és Mrs. Indira Gandhi, India miniszterelnöke. E három ország vezető politikai képviselői azért zarándokoltak Moszkvába, hogy utat és módot találjanak arra, miként vessenek véget a vietnami háborúnak. Mrs. Gandhi a Moszkvában tartott tanácskozások révén arra a következtetésre jutott, hogy a vietnami háborút csak úgy lehet a harctérről a tárgyaló terembe vinni, ha az Egyesült Államok kormánya hajlandó minden előfeltétel nélkül, egyszer és mindenkorra felfüggeszteni Észak-Vietnam bombázását. Kina után, India Ázsia legnagyobb állama, mely sok millió dollár segélyt kap évente az Egyesült Államoktól. Sem Washington, sem a Pentagon szószólói nem állítják azt, hogy India, vagy Mrs. Gandhi a Szovjetunió csatlósa. Ha tehát ilyen személyiség helyezkedik erre az álláspontra, akkor kinek lehet kétsége afelől, hoc>7 a vietnami háború befejezéséhez, a harmadik világhábotu kitörésének elkerüléséhez szükséges, hogy a Johnson kormány szüntesse be Észak-Vietnam bombázását. Ez kell, hogy AZ ELSŐ LÉPÉS LEGYEN. Miután ez megtörtént, egybe lehet hivni az indo-kinai kérdésben 1954- ben megtartott genfi konferencián résztvevő államok képviselőit és tárgyalások kezdődhetnek, hogyan számolják fel a vietnami háborút. Ez a tény nagy felelősséget hárít az amerikai népre. Rajtunk múlik, milyen erős nyomást gyakorolunk kormányunkra, mellvei kényszerithetjük az első lépés megtételére. Minden apa, anya, nagyapa, és nagyanya, tekintet nélkül arra, milyen templomba jár, mi a foglalkozása, mi a véleménye bármilyen kérdésben, ha embernek vallja magát és meg akarja védeni szeretteinek életét, kell, hogy tegyen VALAMIT a béke érdekében. Ez a "valami" megnyilvánulhat abban, hogy levelet ir képviselőjének, szenátorának és arra kéri őket, hassanak oda, hogy a Johnson kormány eleget tegyen a világ közvéleményének és beszüntesse Észak-Vietnam bombázását. Ez a "valami" megnyilvánulhat abban, hogy csatlakozzunk az ország különböző városaiban AUGUSZTUS 6-án TARTANDÓ BÉKETÜNTETÉSEKHEZ és igy járuljunk hozzá azon népmozgalom létrehozásához, mely szükséges a Johnson kormány jelen háborús politikájának megváltoztatásához. FULBRIGHT SZENÁTOR ELÍTÉLJ JOHNSON ÁZSIAI POLITIKÁJÁT WASHINGTON, D. C. — J| W. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a napokban tartott beszédében, a legélesebben elitélte a John- son-kormány ázsiai politikáját. “Az Egyesült Nemzetek mellőzésével és a nem működő SEATO-nak (Délázsiai Államok j Szövetsége) csupán névleges j megkérdezésével, magunkra vettük, hogy minden támogatást megadunk és győzelemre visszük a vietnami polgárháborúban a mi általunk választott felet, igy akarván felépíteni a Nagy Társadalmat Ázsiában.” “Kérdem — folytatta Fulbright szenátor —, megkérdeztük-e mi valaha is az ázsiai népet, hagy hajlandók- e, óhajtanak-e résztvenni ebben az épitkezésben?” Johnson elnök a szenátus megkérdezése és jóváhagyása nélkül egy ázsiai Monroe Doktrínát hoz létre és alkalmaz. Ennek súlyos, végzetes következményei lehetnek — mondotta Fulbright szenátor. E vezető szerepet játszó szenátor éles támadására Bili D. Moyers, a Fehér Ház sajtótitkára próbált válaszolni. Azt igyekezett bizonyítani, hogy Johnson elnök többször “tárgyal” szenátorokkal, mint bármely más elnök. Csupán azt felejtette kihangsúlyozni, hogy Johnson értesíti a szenátorokat a történtekről, de nem kér és nem fogad el tanácsot tőlük. A REFORMÁTUS EGYHÁZAK A HÁBORÚ ELLEN GENF Svájc. — Az Egyházak Világszövetsége által egybehívott konferencián megjelent 400 delegátus határozati javaslatot fogadott el, melyben elitélte “az amerikaiak egyre fokozódó háborús cselekedeteit Vietnamban.” Az Egyházak Világszövetsége magába foglalja világszerte az összes keresztény egyházakat (a katolikusok kivételével). A négyszáz delegátus közt i 73 amerikai delegátus volt. Az amerikai delegátusok táviratot küldtek Johnson elnök- j höz, melyben többek között kihangsúlyozták: “mi ma sok-! kai hathatósabban érezzük azt a kritikát, amit az egyházak és a világ közvéleménye hangoztat az amerikai kormány; vietnami politikájával szem-1 ben.” A 73 amerikai delegátus között van Margaret Mead, antropológus, Edith Green. Oregon állami demokrata képviselő, Rev. dr. John C. Bennett, a newyorki Teológiai Intézet igazgatója, Kenneth Boulding, a Michigan Egyetem tanára és Right Rev. John E. Hines, a newyorki Református Egyház püspöke. A delegátusok által elfogadott határozati javaslatot elküldik a református egyház minden szervezetéhez világszerte, hogy azt “tanulmányozzák, megfontolják és a szükséges lépéseket megtegyék.” Rev. Blake támogatja az egyenjogúságért folyó harcot Rev. Eugene Carson Blake, az Egyházak Világszövetségének konferenciáján arra Ösztökélte a világ református egyházait, hogy “lépjenek azok sorába, akik harcolnak emberi jogaikért, de egyedül képtelenek elérni jogos célkitűzéseiket.” Rév. Blaket választották meg az Egyházak Világszövetségének kongresszusán megjelent delegátusok a szervezet első titkárává. Dr. Blake e tisztségébe ez év decemberében lép. “Meg vagyok győződve arról — mondta dr. Blake —, hogy ha a helyzetnek megfelelő időben és alkalommal aktivan részt veszünk az emberi jogokért folyó küzdelemben, lehetővé tesszük, hogy a keresztény egyház kellőképpen hozzájáruljon a társadalom átformálásához.” NAGY SIKERREL VÉGZŐDÖTT A GEMINI-10 ÜRHAJÓREPÜLÉS Három mérföldnyi távolságra szálltak le a kijelölt helytől CAPE KENNEDY, Fla. — A Gemini-10 űrhajó nagy sikereket arató három napos Űrrepülés után simán a tengerre szállt, csupán hái’om mérföldre a kijelölt ponttól. John W. Young és Michael Collins, az űrhajó utasai julius 21-én este 5:07-kor tértek vissza a tenger vizére e várostól 500 mérföldre, keleti irányban. Dr. George E. Mueller, az Űrrepülő Bizottság helyettes elnöke kinyilvánította: “Nagyon meg vagyunk elégedve e repülés folyamán elért eredményekkel.” Dr. Mueller rámutatott arra, hogy az űrhajósoknak sikerült összekapcsolni űrhajójukat az Agena rakétával, ami nagy lépést jelent az űrkutatás tovább fejlesztése terén. Ez volt a legfontosabb előirányzott teljesítmény, amit végre is hajtottak. A Gemini-10 útja nem ment teljesen simán. Amikor Collins ezredes az űrbe lépett, mérges gáz szállt a szemébe, mely arra kényszeritette hogy előbb téi*jen vissza az űrhajóba, mint eredetileg tervezte. Amikor másodizben elhagyta az űrhajót, ismét idő előtt kellett visszatérnie ezúttal a tüzelőanyag hiányában. E két problémától eltekintve Young és Collins Űrrepülése minden tekintetben nagy sikernek könyvelhető el. Nem állítják bíróság elé az U.S. hadifoglyokat Ho Chi Minh táviratot küld i a CBS-nek HANOI. — Ho Chi Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke táviratot küldött a Columbia Broadcasting Systemhez, melyben kijelentette, nincs kilátásban, hogy az amerikai hadifoglyokat bi- róság elé állitsák azzal a vád-! dal, hogy háborús bűnt követtek el Vietnam népe ellen. Ho Chi Minh távirata meg-l hazudtolja mindazt a mérgező propagandát, amit az amerikai kormány ország-világ- szerte terjeszt az utolsó néhány hétben. Azok a szenátorok és képviselők, akik azon szorgoskodnak, hogy a háborút tárgyalások utján számolják fel, kérik Johnson elnököt, hogy viszonozza Ho elnök humánus magatartását és tegyen lépéseket a béke érdekében. •••••••••••••••••••••••••••««••••••••••••••••••••‘a 7 bányász hall meg bányaszerencsétlenségben FAJGYŰLÖLŐ HULIGÁNOK LELŐTTEK EGY NÉGER GYERMEKET Rendőrsortüz Clevelandban megsebesített egy néger anyát és három gyermekét NEW YORK, NY. — Egy 11 éves néger gyermeket fajgyűlölő fehér suhancok az éj sötétjében lelőttek Brooklyn East New York negyedében. Mire Eric Dean-t a kórházba szállították, belehalt sérülésébe. Brooklyn kerület e negyedében az utolsó néhány napj ban véres harcok folytak a j négerek, portorikóiak és olasz I lakosok között. A nyomorban élő négei’ek és fehérek ahe- lyet, hogy egységesen harcolnának nyomorúságos helyzetük ellen, egymás ellen fordulnak kétségbeesésükben. A gaz merénylet hallatára Lindsay polgármester azonnal a helyszínre sietett. Szemé- j lyes jelenlétével akarta meg-! akadályozni a véres lázon-1 gást. Mozgósította a rendőr- i séget is, úgyhogy több száz i gyalogos és motorbiciklis ren- j dőr állt készenlétben. A merénylet előtt fehér hu- j ligánok néger-ellenes tűn(Folytatás a 3-ik oldalon) 1 MT. HOPE, W. Va. — Metángáz robbant e kis város közelében lévő puhaszénbánya aknájában. A szerencsétlenség következtében 7 bányász elvesztette életét és ketten súlyosan megsebesültek. A gázrobbanás a New River szénbánya-vállalat Siltix bányájának egyik aknájában, 14,000 láb mélységben történt. A két bányász, Howard Morris öt, Luke Bowyer hat árvát hagyott maga után. Az elmúlt “üzleti” évben a vietnami háború 5.8 milliárd dollárba került. A newyorki autóbuszok 15 centről 20 centre emelték a 1 viteldijat. • Junius hóban ismét emelkedett a szükségleti cikkek ára. Ezúttal 0.3 százalékkal.
