Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-22 / 51. szám
Thursday, December 22, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A Nyírség közepén vagyunk. Most huztunk ki Nagykállóból és Kállósemjénhez közeledünk. A legközelebbi nagyobb helyiség a Báthoryak városa, Nyírbátor, de mi most pár kilométerrel hama- rébb letérünk a Nyíregyháza—Mátékszalka-i országidról és a nagy bucsujáróhelyre, Máriapócsra irányítjuk autónkat. Az általános búcsút, amely augusztus végén és szeptember elején szokott lenni, mi már rég lekéstük, de hiszen nem is a bucsu- sokat akartuk látni, hanem inkább a kegytemplomot és Fodor István főesperes úrral akartunk elbeszélgetni, ha idejében visszatérne Nyíregyházáról. Mielőtt utunkra indultunk, ott láttuk a főesperest a Tanácsháza előtt, igyekezett valahová, de reméltük, hogy csak hazatér hamarosan. A kegytemplom kőfallal van bekerítve, szép, nagy kéttornyos barokk stílusban épült. Udvarán száz esztendős fák terpeszkednek és tisztaság honol mindenütt, egy-két autó parkol csak benne. A főkapu csukva van és egy baloldali mellékajtón lépünk be a hires templomba. Teljesen üres, csak a takarítónő porolgatja az ikonokat és uj gyertyákat helyez a tartókba. Meglepetésünkre görög-katolikus templomban találjuk magunkat. Valahogy úgy volt az emlékezetünkben, hogy ez a rómaikatolikus egyházhoz tartozik. Valóban úgyis volt. Egy időben a görög-katolikus egyház közigazgatása alá tartozott. Papjai nősek voltak és ó-szláv nyelven tartották miséiket, de 1946-ban a római egyházhoz csatlakoztak és amikor a régi fatemplomot újjáépítették, a belső szimbólumokat továbbra is görög-katolikus stílusban díszítették. Az unió 300. évfordulójára, no és a könnyezés 250. évfordulójára, nagy megemlékezési ünnepélyt rendeztek amelyen ott voltak az egyház nagyurai és megemlékeztek arról az időről és politikai helyzetről, amely egybeesik az 1696. évi eseményekkel. Nagy jövedelmi forrás a templom A teplom baloldalán, elég magasan, megmutatták a csodaképet és a hímzett zsebkendőt, szintén berámázva, mellyel a kép könnyeit törölték A kép nem nagy (24x12 inch), de a ráma nagyobbá teszi. Alatta kicsinyítés, levelezőlap nagyságú, berámázva. Ezt a hívők megcsókolják. Az ikonok háta mögött lépcsős feljárat van a képhez. Közvetlen a kiskép alatt téglalaku láda vau, mely 30x18 10 inch lehet, nagyobb nyílással a tetején, hogy papírpénzt is be lehessen dobni. Magyarázónk szerint ez a templom 600,000 forintot utalt át jövedelméből a szegényebb körzetek részére. Máriapó- cson. a kegytemplom bizony nagy jövedelmi forrás. Milyen a búcsú? Havas Ervin, egy budapesti újságban rövidebb riportot irt a múlt havi Mária napi bucsujárókról. Ebből a riportból idézek néhány sort, miután Havas, mint szemtanú ir az eseményről. “A máriapócsi kistemplomnál nem mehettünk tovább. A tömeg, mint kiáradt folyó hömpölygött a főutcán... Elindultam a forgatagban. Körülölelt és mindenhová elkísért a monoton kórus, amely visszafojtott torokhangokból ötvöződött eggyé, s csak néha tört fel egy-egy felemelt fejhang, fájdalmasan és alázattal az érthetőség határáig.” “...Az ut közepe a körmeneteké: fehér Mária- zászlókkal, virágos ikonokkal énekelve-imádkozva vonulnak. A nagytemplom körül szabad oltárok a hangszórók egymásba vegyitik a prédikációk szavait ... A templom hátsó falán kis tábla: ‘Szentmisét itt jegyzünk.’ Fiatal pap írja a neveket grafit ceruzával. . . Fejkendős asszony diktálja a papnak a neveket. ‘4 József, Anna, Antal, Etel, 2 Ferenc, Jakab,’ aztán 100 forintot hagyott az asztalon... Itt tízszeres értéke van — magyarázza — Mária- pócson a bünbocsánat is tízszer annyit ér... A templom bejáratához koldusok települtek. A kőkerítéssel övezett templom-udvaron 14 nyitott gyóntatószék.” “Különös menet vonszolja magát a templom körül: hetven—nyolcvan éves asszonyok feketében. Térden mentek, földig hajló derékkal, de a kéz nem segitette a testet. Csak térden. Egy-kettő. Jobb térd, bal térd. Lassan haladtak, kínlódva. Amikor a főkapuhoz értek, megcsókolták a földet: ‘Eljöttünk hozzád Mária!’ Most kell összeszedni a pénzt “A temetővel szemben kápolna, a temetőkertben miniatűr templom-makett, odadobják a pénzt. 10, 20, 50 forintosok gyűltek halomba, a pap igét mondott, a hívők imát mormoltak...” “Özv. G. Józsefnénál kaptam szállást. Szoba, konyha, fészer, nyári-konyha, padlás valamennyi helyiség szalmával leteritve.” G. Józsefné azt mondta, hogy legalább 130-an fognak ott aludni. Akik a szalmán alusznak 5 forintot, aki pedig ágyon akar aludni 25 forintot fizet. “... Ilyenkor kell megkeresnünk azt a kis pénzt — mondta G.-né — ezen a két hónapon. Azelőtt évközben is jöttek, majd mindennap volt néhány vendég, de most csak augusztusban meg szeptemberben jönnek. Most kell összeszednünk azt a kis pénz...” I. Lipót elvitette a képet Dr. Czapik Gyula egri érsek 1946 szeptember 7-én beszédet mondott Máriapócson, ebből kitűnik, hogy a könnyezőkép Bécsben van, a Szt. István templomban. Voltunk ebben a templomban többször is. Remek gótikus stílusban építették a németrómai építészet iránya szerint, de senki se mondta, hogy a könnyező kép ott van. Tartally Ilona, aki könyvet irt Máriapócsról, azt mondja, hogy Lipót császár vitette el a képet és Pócsra egy másolatot küldött vissza. Nincs felvilágosítás arról, hogy mikor helyezték el a képet Bécsben, de a bécsiek soha sem jelentettek könnyezést. Dr. Dudás Miklós hajdudorogi megyéspüspök a könnyezést Magyarország politikai elnyomásával hozza kapcsolatba. “Pogány török dúlta az országot és a fajtánktól idegen német, védelem ürügye alatt sanyargatta népünket. Két tűz közé került az ország, két malomkő között őrlődött a magyar nép. Pusztult, szenvedett egyedül, magárahagyottan.” “Másodszor, a nagy II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának összeomlása után sir együtt a pócsi Szüzanya' a siró kurucokkal; az egész, reményét vesztett, magyar néppel, amikor 1715 augusztus 1—5-ig könnyezett...” Mindszenty is mondott beszédet Máriapócson 1946 szeptember 8-án. Megerősíti azt, hogy a képet még I. Lipót vitette Bécsbe. Továbbá megerősíti Dudás püspököt abban, hogy II. Rákóczi Ferenc kuruc seregeinek a bukása okozta a nagy szomorúságot Magyarországon. “Mária, Magyarország Nagyasszonya csodálatosan hullatott könnyeivel érezteti a magyar néppel, hogy mégsem elhagyatott, árva a népek nagy tülekedésében”, — igy ir Dudás püspök 1946 november 4-én. Tartally Ilona könyvében azonban azt is megjegyzi, hogy a reformáció ebben az időben olyan hatalmasan terjedt, hogy az egész környéken már csak két katolikus pap maradt. Nagy tért hódított a reformáció Tartally Ilona az “Ékes vü'ágszál” cimü írásaiban még a Kálvin tanokat is okolja a könnyekért. “Magyarhonban erős hulláma csapott fel a protestantizmusnak — Írja —. Az ország első zászlós urai közül igen sokan áttértek az uj hitre és népünket is az uj tanok felé hajlították. Bocskai erős egyéniségének hatása alatt, a keleti vármegyék magyarjai között egyre nagyobb tért hódított a kal- vinizmus. Szabolcs, Szatmár, Bihar, Hajdú... ó, nagy dolog volt ez, Kálvin tanainak prédikátorai magyar nyelven hirdették az igét s lassan-lassan eltöröltek minden egyházi parancsot is, amelyet Róma üdvösnek tartott. Elszakadni Rómától és szabadon, korlátozás nélkül, a megtartóztatási parancsok kiküszöbölése mellett élni... ez a jelszó.” — Már mint Kálvin jelszava. Van egy csomó ellentmondás az említett idézetekben. Bocskai István 1605-ben halt meg és a könnyezést 1696-ra teszik. A protestántizmus igaz, hogy terjedt. Tartally azt is mondja, hogy az uj vallás magyarellenes volt. Bár a prédikátorok magyarul beszéltek, magyar önállóságot követeltek, mégis idegenek voltak, mert elszakadtak Rómától. A könnyezés következtében azonban sokan visszatértek a katolikus valláshoz. A főpapok idézeteiből azt veheti ki az ember, hogy a feudális urak jelentették a magyar népet, akiknek a sorsáért sírni kellett. Viszont meg kell állapítani, hogy R& kóczi győzelme a Habsburgok felett, egy más Ma gyarországnak adott volna helyet, de ennek a megmagyarázása úgy látszik nem tartozott a főpapok hatáskörébe. Minden vallásnak megvannak a csodatételei t A pócsi csoda nem egyedüli a különböző vallások történetében. Nincs vallás, amely ne rendelkezne csodákkal és csodatételekkel. Lourdes, Franciaországban 1859-ben a 14 éves Bernardette Soubi rous nevű leánynak látomásában Mária megjelent.. Hasonló az eset Ausztriában, Mariazell községben, de alig van ország a világon, ahol ne hivatkoznának látomásokra, vagy csodatételekre. Amerikában, Smith József 15, majd 18 éves korában jelentette ki látomásait. Tanúi is voltak, hogy a látomások arra hívták fel, hogy egy uj keresztény vallást alapítson. így született meg a mormon vallás. A Bronx, N. Y.-ban valami 10 éve, hogy egy kislány, aki olasz szülőktől származott, kijelentette, hogy látomásai voltak és rövidre rá olasz szárma zásu katolikusok elárasztották a környéket. A? egyház azonban távoltartotta magát a csodától és rövidesen minden feledésbe ment. A tanulság E cikk megírására több dolog vezetett. Mária- pócs nem mai keletű és látni akartam, hogy a nép hogyan értelmezi a mai világban a csodatételt. Meg kell állapítani, hogy az idősebb generáció, különösen a nők, mint vallásos tradíciót továbbra is értékelik. A fiatal generáció, ha elmegy7 is, a mulatságot nézi elsősorban. Meg kellett állapítani azt is, hogy teljes vallásszabadság van Magyarországon. A búcsúra az megy, aki akar. Semmi akadályt nem gördítenek a bucsusok útjába. Tekintettel arra, hogy a búcsú a mezőgazdasági termékek betakarítása után van, sok embernek van ideje, hogy ha akar, búcsúra mehessen. A pénz. amit a hívők ott hagynak az egyház tulajdona még akkor is, ha százezrekre rúg. Sajnos Fodor István főesperes ur nem érkezett vissza időben és igy nem tudtunk vele beszélni, de elegendő felvilágosítási kaptunk a pócsiaktól, hogy véleményt tudjunk alkotni. Máskülönben semmi szándékunk vitába bocsátkozni azokkal, akik pro vagy kontra álláspontot foglalnak el a kérdésben. Nem is találjuk a vitát fontosnak a bucsusokkal kapcsolatban. A fontos az. hogy a hívők jó termelőszövetkezeti tagok részt vesznek a békemozgalomban, támogatják £ szocialista termelést és nyíltan vallják, hogy az uj rendszer életszínvonalukat mérföldes lépésekké! vitte előre, ezért hü támogatói az uj Magyarország nak. A magyar fiatalok sikere az idei Liszt-Bartók zongoraversenyei Szeptember 19 és október 3 között bonyolították le Budapesten a nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyt. Tizenkét ország 31 ifjú zongoristája nagytekintélyű művészekből álló zsűri előtl mutatta be produkcióját. A versenyen ugyanis csak azok indulhattak, akik még nem töltöttéit be 32. életévüket. A verseny nagy magyar sikerl hozott: a döntő 6 résztvevője közé 4 magyar került, s nagyszerű játékukkal ők szerezték meg av első négy helyezést. A zsűri a 30,000 ezer forintos első dijat nem adta ki, a 20,000 forintos második dijat Antal Imre, a 15,000 forintos harmadik dijat Torma Gabriella, a 10,000 forintos negyedik dijat Kiss Gyula és Lux Erika nyerte, ötödik helyen Jorge Gomez Labrana kubai, hatodik helyen pedik Ewa Synowiecz lengyel zongorista végzett. A győztes Antal Imre 31 éves, 1959-ben szerezte meg művésztanár! oklevelét, őt már külföldön is jól ismerik. Dijat nyert 1959-ben s 1960-ban Bolzanoban, 1961-ben Nápolyban, tavaly pedig Rio de Janeiróban. Torma Gabriella mindössze 18 éves. öt éves kora óta zongorázik s egy év óta a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatója, ahol Wehner Tibor professzor tanítványa. Kiss Gyula 22 éves, a Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál professzor tanítványa, ő nyerte a Magyar Rádió 1966. évi zongaraversenyén az első dijat. Lux Erika a-Zeneművészeti Főiskola harmadéves hallgatója. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI M áriapócson Irta: Fodor Erna
