Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-22 / 51. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 22, 1966----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------- - ' ■' f1 1 Bódog András: A KAÜSAS-I KÉT TÖMEGGYILKOS ÉS TÁRSAIK Az elmúlt hetek nagy és megemlegetett társadalmi eseménye volt a newyorki fényes álarcos bál, amelyről a New York Timestól kezdve az ország legkisvárosiasabb lapjai is hasábokon emlékeztek meg. Pedig nem volt az egész több mint amit üzleti nyelven népszerüsitési kampánynak mondanak, vagyis olyan propagandaesemény, mely nem kimondottan hirdeti portékáját, hanem úgyszólván a hátsó ajtón keresztül. Az történt, hogy T. Capote, a népszerű iró és kiadója nagy, előkelő álarcosbált rendeztek vagy négyszáz vendéggel, gondosan kiválogatva a szines, társadalmi hangadó, divatos és előkelő neveket. A meghivás kitüntetésnek és elismerésnek számitott; nem csoda, ha tülekedés, tolakodás, befolyáskeresés és ha nem ment, megsértődés és örökharag következett be a boldogtalan kimaradottak részéről. Egy meghivó büszke birtokosa pedig joggal úgy érezhette, mint aki elérte élete nagy célját, hiszen őt nem lehetett kihagyni az álarcos mulatságból. Egymagában mindennapos dolog, hogy iró és kiadó nagy fogadtatást rendeznek egy uj könyv kiadása alkalmából; az ilyesmi segiti a könyvet a hangadó pletykakörökben. De Capote könyve nem volt uj, idestova több mint egy esztendeje a könyvpiac legjobban kelendő könyve és nem is számit társaságbeli embernek az, aki — ha nem is olvasta — de beszélgetni nem tud róla. Hát igy. Ez a nagy estély is inkább arra volt szánva, hogy a karácsonyra, sőt tán még egy további esztendőre is fenntartsa a szenzációs érdeklődést és végül, de nem utolsó sorban 1 millióval, sőt többel emelje a példányszámot. Mondogatják: a szerencsés iró eddig is vagy kétmillió dollárt keresett ezzel az egyetlen könyvével. Lehet, hogy ez csak egy része ugyan a nagy reklámirozásnak, amely hegitett megemelni a nagy sikert, hiszen az olyan okos ember könyvét, aki egy csapással annyi pénzt tud keresni, mindenki el akarja olvasni. Az egészben csak egy bizonyos: Soha olyan gyorsan és szenzációsan amerikai iró egyetlen könyve sem ért el ilyen hallatlan sikert. Mindez azonban csak része volt az álarcos estély szenzációjának. A nagy vonzóerőt más dolgok fokozták fel igazán. Ilyen volt maga az álarcosság. Az álarcosság nagy dolog. Az ember úgy csinál, mintha azt hinné, hogy nem ismerik fel hangjáról s mozdulatairól a barátai, ezért levethet magáról sok társadalmi megkötöttséget. Úgy viselkedhet, mint ahogy szeretne viselkedni igazából, lazán, szabadon, esetleg disznólkodón is beszélhet, mondhat akármit, vagyis lelkileg mesztelenkedhet boldogan: hiszen megjátszotta, hogy senki sem ismerte fel. Egyszóval szőröstül-bőröstül saját maga lehet a többi előkelőség között. Végre valahára, ha pár órára ugyan, de igazi felelősség nélküli szabadsághoz jut igazi énje. Aki felteheti álarcát, az levetheti társadalmi álarcát. Csoda-e, hogy a részvevők nagy része nem a bazáráruházakhoz ment holmi pár filléres farsangi papirálarcért, hanem terveztettek és csináltattak maguknak külön erre az alkalomra. Ha csak a fele igaz a hireknek, némelyik 50 dollártól felfelé úgy 500 dollárig költött csak A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKA! MAGYAR KULTUR KLUB 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 / Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este. — Elsőrendű konyhánk választékos ételekkel várja vendégeinket. — Minden vasárnap este műsor. — Cigányzene. — Minden kedden társasdélután Női Osztályunk rendezésében az álarcra. Ha jól meggondoljuk, ez nem is magas ár egyeseknek, ha azért kitombolhatták rejtett hajlandóságaik egy részét. De ne felejtsük el az ünnepelt könyv tárgyát sem. Ennek volt a legnagyobb szerepe a dologban. Ugyanis igazi történet: “In Cold Blood” — magyarul “Hidegvérrel.” Megtörtént eseményről szól a könyv. Két fiatal bűnöző belopódzott egy kansasi módos farmercsalád házába és a legnagyobb hidegvérrel legyilkolta a négyszemélyes családot, a két serdülő gyereket, az anyát és az apát sorban, egymásután. Azután némi apróbb zsákmánnyal elmenekült. Vagy két év múlva fogták el a gyilkosokat hosszantartó nyomozás után és amint a társadalmi igazságszolgáltatás szerint szokásos, letárgyalták, halálra Ítélték és végül kivégezték őket. Truman Capote, az iró kinyomozta, kivizsgálta és leírta a rémes esemény-sorozatot, a szerencsétlen családot, a környezetet, a gyilkosok elfogását, lelkivilágát — mindez tette ki a “valóban megtörtént - regény” anyagát. A közönség pedig falta a könyvet. Egymagában nem ritkaság a könyv, amely erőszakot, bűnöket, gyilkosságokat tesz tárgyává. A népszerű detektivregények és ponyva ritkán tartalmaz egyebet és még az értékesebb irodalmi müvek is nem ritkán ilyen anyag köré fűzik mondanivalóikat. A “Hidegvérrel” leirt családirtás nagy vonzóerejét tehát nem a gyilkosság tényében kell keresni, hanem részben abban, hogy a történet valódi és hogy annyira cél, értelem és indulat nélkül cselekedtek a tettesek. Előre és pontosan kitervelték az egészet. Belopództak a házba, sorban és egyenkint megkötözték az áldozatokat fenyegetésekkel és kínzással pénzt próbáltak kicsikarni belőlük. Csak pár dollár volt a házban és némi apróságot találtak zsákmánynak — mindezzel nyugodtan elsétálhattak volna. Egyike lehetett volna ez a mindennapos rablásoknak. De nem: a két fiatalember, amikor már nyilvánvalóan nem nyerhettek vele semmit —a legnagyobb “hidegvérrel” sorban egymásután fejbelőtték az anyát, a két serdülő gyereket és végül az apát. Ez történet. Ostoba és céltalan családirtás. Az ilyesmi, ha szabad igy mondani: divatba jött nálunk. Ez az eset vagy 5 évvel ezelőtt történt, de azóta, sőt a legutolsó két éven belül három többé-kevésbé hasonló “eset”-re emlékszem. Az egyik esetben egy fiatalember ugyancsak egy családot irtott ki, újabban pedig az állig felfegyverzett gyilkos az egyetemi épület tornyából kezdte lövöldözni a járókelőket. Ennek az “eset”-nek kilenc áldozata lett. Legutóbb pedig nyolc növendék ápolónő lett áldozata egy hidegvérű gyilkosnak Chicagóban. A két előbbi gyilkost még a helyszínen megölték, de a fiatal ápolónők gyilkosa élve került kézre. Őt mostanában nyilvánította “épel- méjünek” az orvosszakértő, éppen úgy, mint a “Hidegvérrel” tetteseit sem nyilvánitották őrülteknek. Tudjuk, hogy olyanok, akiket nem beszámitha- tóknak tartanak (mint pl. az elmebajosokat) a bíróság nem Ítélheti el. Általában szólva nem beszá- mithatóknak azokat tekintik, akiknél hiányzik az erkölcsi belátás, hogy a jót a rossztól megkülönböztessék. De mit gondoljon az ember az ilyen ostoba és gonosz, de teljesen értelmetlen büntettek elkövetőjéről? Vagy őrült fenevadak, vagy pedig azért nem tudják a rosszat a jótól megkülönböztetni, mert a társadalom, amelyben felnőttek, maga sem tudja ezt a megkülönböztetést megtenni. Mert mit hallottak ezek a gyilkos fiatalemberek a társadalomtól, amelyben felnőttek? Mint apró gyerekek televízió, puska, ágyú, bomba, tank és hasonló játékok révén tanulták meg a háborúzás, a harc és ölés dicsőségét. Később mondták nekik vasár- naponkint és karácsony táján, hogy jó legyél, de nem azt, hogy miként legyen az ember jó. Hétköz- naponkint pedig arra tanították őket, hogy a rossz nem rossz, hanem férfias és dicsőséges dolog, ha messze idegenben csinálod és lehetőleg egyenruhában. Ha tehát nem egy texasi toronyból, hanem repülőgépről a magasból géppuskázod a bennszülötteket, vagy eregeted a bombákat rájuk, akkor nem elvetemedett őrült gyilkos vagy, hanem hős. Nem a gyilkosság, hanem csak a tett helye teszi- a különbséget. Nem a te dolgod, hogy megkérdez zed hogyan, miért, mi okból, milyen célból öltöztettek egyenruhába, adtak véres szerszámokat a kezedbe és visznek el valahová a földgömb másik felére. Elég ha elfogadod, hogy amit ott te teszel, az helyes és jó, akármi is legyen az. De ha eltéveszted a helyet és itthon próbálod meg ugyanazt, akkor villanyosszékbe kerülsz, mert gonosz gyilkos vagy. Rossz és gonosz vagy, ha gyilkos hajlamaidat követed, de jó és férfias leszel, mihelyst a kormány engedi szabadon az ilyen hajlandóságaidat. Ölni cél és értelem nélkül csak a társadalom rendeletére szabad. Mégis mi lehetett az oka annak, hogy a “Hidegvérrel” cimü könyvben leirt “igazi” történet annyira megigézte az olvasók millióit? Hiszen csak négy áldozatról és két gyilkosról van benne szó! A vietnami háborús aratás minden napja kapcsán talán százszor annyi áldozatot ünnepelnek lapjaink. És miért volt az, hogy társadalmunk divatos elitje olyannyira tülekedett a könyv tiszteletére rendezett álarcos bálra. Hiszen csak egy esztelen családn-tás és két gyilkos történetét irta le. Honnan jött egy ilyen “esemény” igézetes varázsa? Nehéz' ezt a kérdés megválaszolni, mert sokféle válasz lehetséges. Lehet, hogy az a borzalmas benne, hogy itt a közelben történt Kansas-ban a tettesek nem viseltek egyenruhát és a kormánytól sem kaptak felhatalmazást, hanem tisztán gyilkoló ösztöneiket követték. Lehet azonban, hogy a divatos társadalom a vietnami háború embertelen esztelen- ségét ünnepelte meg benne. Végre is még egy messze földi háborút sem ünnepel meg az ember nyíltan és szégyentelenül, legfeljebb, hogy úgy mondjuk, suba alatt, jelképesen, mert ünnepelni csak a békét illik. A jobbérzésü ember azonban úgy tekintheti Capote könyvét, mint két elvetemedett ember által Kansas-ban elkövetett céltalan és értelmetlen tömeggyilkosság leírását. A tettesek belopódzkod- tak a házba és kiirtottak egy egész családot. Milyen apró és jelentéktelen ez a történet a vietnami háborúhoz képest. Feketelistát állítanak össze Franciaországban a rossz autóvezetőkről. A belügyminisztérium kartotékrendszer fektetett fel tizenkét millió jogosítványról és ezeken minden komolyabb végtséget feltüntetnek. A bejegyezések alapján szükség esetén megvonják a jogosítványt, hosszabb ideig tartó “jó magaviselettel” pedig a rossz pontokat töröltetni lehet. ÚJBÓL KAPHATÓ! jj ORSZÁGH LÁSZLÓ: j! Angol-magyar és magyar angol !} | ZSEBSZÓTÁR Kötetenként $2.50 (\ és 25 cent posta- és csomagolási költség j> i[ Megrendelhető J» J a Magyar szó Kiadóhivatalában, JÍ | 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 j| [ címen ' \ MAMWWMWVWWUWIAMWWMIWWWtMUUVWUWVW • Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul * és fájdalommentesen } a legmodernebb felszereléssel J IRENE FREMD ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN J 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. 2 Hívja tel este 6 óra után 294-6957 számot, • szombaton egész nap { • • #|#VWWWWWWWt?WWVWWVWWWt!WWWVVWWWtF; | JYesi&irfx jj ]í RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA i j! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! ([ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. j 11 Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J 11 Mitzvah-torták. — Postán számi unk az ország j j I minden részébe. — Este 7.30-ig 'nyitva
