Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
Thursday, December 15, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD tőkésországok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai' és politikai szövetségek. Széthullott a bagdadi paktum Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán a görög—török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkésállamokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költség- vetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollár- tartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban. Általános jelenség a tőkésországokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán élesedik az osztályharc, fokozódik a sztrájkmozgalom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel, és jelentős hatást gyakorolnak a tőkésállamok belpolitikai életére. Kalandor lépéseket tesz a monopol töke Az imperializmus lehetőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, az úgynevezett “fellazitási” taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a leg- agresszivabb monopoltőkés köröket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormánya mi- Iitarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat kövét el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Viet- nam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás, nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második világháború alatt az egész csendes-óceáni hadszíntérre. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója mélységesen felháborítja a világ népeit, s még á tőkésországok, sőt az USA-val szövetséges országok kormányai is igyekeznek elhatárolni magukat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában “tanácskozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kormányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is. Támogatjuk Vietnam népének jogos harcát Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élenjárnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. (Nagy taps.) Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat. A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél-Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden hadi- technikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hős vietnami népet, erre ezután se lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. (Taps.) Amerika fokozza az agressziót Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az 1954 genfi egyezmény tiszteletben tar- tása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a délvietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az USA kormánya csak ennek a nemzetközi egyezményeken alapuló, a nemzetközi jog tiszteletben tartását jelentő rendezésnek az elfogadásával bizonyíthatja, hogy valóban békét akar, s minél előbb teszi ezt, annál jobb az Egyesült Államoknak is. A történelmi tapasztalatokat szem előtt tartva és országunk helyzetéből kiindulva, a Központi Bizottság nagy figyelmet fordít földrészünk. Európa helyzetére és problémáira. A szocialista világ erőfeszítései és az államközi kapcsolatokban bekövetkezett bizonyos mértékű javulás ellenére, továbbra is állandósítja az európai feszültséget a Német Szövetségi Köztársaságban hatalmon levő monopoltőkés csoportok revansista, militarista politikája. Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő két legagresszivabb monopoltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az eui'ópai szocialista országok, de valamennyi európai oi'szág biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője A béke és az eui'ópai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demoki-atikus Köztársaság, amelynek eredményei s aktiv békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki. Bonnból újabb olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy í'endezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság koi’mánya ismei’je el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anaki-onisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztái’saságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadon működnek a í’evanista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A szocialista országok ellen diverzáns, kém- és teri'orista szei’vezetek, emigránsügynök- ségek, uszító í’ádióállomások működnek az NSZK- ban, és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem 9: i várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztéséibe vonatkozó kijelentéseiket. A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes, a német éi’dekeket is sértő, zsákutcába vezető politikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktiv módon hozzájái’ulni az európai béke biztosításához. Fokozni kell az európai államok közti megértést A Varsói Szei’ződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszitésünket a bukai’esti nyilatkozatban megfogalmazott pi’ogi’am, az európai béke és biztonság megvalósitásáéi’t. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az eui’ópai államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést mind a. kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása éi’dekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektiv biztonságáért. Tisztelt kongi’esszus! Az utóbbi 4 évben fokozódott a magyar külpolitika aktivitása s hatékonysága. Növekvő külpolitikai tevékenységünk, s még inkább í'endszei'ünk szi lái'dsága, az, hogy a hatalmas szocialista közösség tagjaként léphetünk fel, tovább növelte a Magyar Népköztársaság nemzetközi súlyát. Ez meg- nyilvánul az ország növekvő kétoldalú kapcsolataiban és a nemzetközi szervezetekben, az ENSZ- ben, az UNESCO-ban és más területeken végzett munkában. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté- ben, mint ismei’etes, a beszámolási időszakban kimúlt az úgynevezett “magyar kérdés”, s tavaly az egyik főbizottság elnökévé, az idén a közgyűlés egyik alelnöki tisztségéin hazánk képviselőjét választották meg. Külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztésed A Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista FoiTadalom szülötte és hazája, a lenini eszmei örökség leghübb letéteményese, éppen ezért, a nemzetközi munkásosztálynak, a szocialista világrendszer országainak és népeinek, minden imperialista-ellenes erőnek és békeszerető emberek leghatalmasabb és legbiztosabb támasza. A Szovjetunióhoz való viszony mindig próbakő volt. Az elmúlt ötven évben az imperialistáknak gyűlöltebb ellenségük, és mindazoknak, akik a szocialista forradaloméit, a népek szabadságáért, a békééit sikraszálltak, igazabb barátjuk és támogatójuk a Szovjetuniónál nem volt. (Folytatjuk) — Edward J. Logue, a bostoni Redevelopment Authority adminisztrátora, nem fogadta el az ajánlatot, hogy ő vezesse New Yorkban az általa ajánlott város-ujjáépitési programot. Avval indokolta meg elhatározását, hogy úgy a városi, mint a szövetségi hatóságok többet beszélnek, mint ameny- h nyit tesznek a nyomortanyák újjáépítése terén. “Szövetségi barátaim — mondotta — elkoptatott szólamokkal adnak tanácsot, hogyan lehet utópiát megteremteni a nyomortanyákon. Nekünk ehhez kevesebb iránymutató, kevesebb bürokrácia és több pénz kell.” A több mint 500 országos építkezési szakértő előtt elmondott beszédét viharosan megtapsolták. A Laoszi Hazafias Front és a semleges erők képviselői konzultatív értekezletet tartottak. Szufanu- vong politikai beszámolója nyomán határozatokat hoztak az amerikai agresszió ellen folyó küzdelem napirenden levő feladatairól.
