Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak.! Az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépi- tő munkáját. A párt politikája, a tömegek támogatása, a kommunisták irányt mutató és szervező munkája, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek céltudatos erőfeszítése nagy eredményeket hozott; anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Pártunk megfelelően készült a IX. kongresz- szusra. A Központi Bizottság az irányelveket és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta. A taggyűléseken és a párt- értekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt, és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott él. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. Felhívásunkra az irányelveket megtárgyalta és véleményezte a Hazafias Népfront Országos gos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsának végrehajtó bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. E testületek átiratukban közölték, hogy egyetértenek a párt politikájával, az irányelvekben körvonalazott célokkal és készek közreműködni azok megvalósításában. A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozattervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A párt IX. kongresszusának tiszteletére országos méretű szocialista munkaverseny bontakozott ki. A dolgozók százezrei, élükön a szocialista brigádok tagjaival, a népgazdaság, az alkotómunka minden területén az ország szükségleteinek megfelelő felajánlásokat tettek, és ezek teljesítésével nagyszerű munkasikereket érték el. A kongresszus fórumáról köszöntőm a szocialista mun- fcaverseny kezdeményezőit és részvevőit, mindazokat, akik alkotómunkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját. (Taps.) Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa eredményesen végezze munkáját a nép, az ország javára. A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlesz- szé tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet uj követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az. előttünk álló időszakra szocialista épitőmun- kánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Mielőtt rátérnék a Központi Bizottság beszámolójának részletes ismertetésére, én is szivből köszöntőm kedves vendégeinket, a testvérpártok küldötteit. Köszöntőm a magyar forradalmi munkásmozgalom veteránjait és a Hazafias Népfront körünkben megjelent párton kivüli képviselőit. Személyükben Központi Bizottságunk nemzetközi osztálytestvéreit, a kommunista eszme hazai úttörőit és a mindennapi munkában velünk együtt lolgozó párton kivüli szövetségeseit köszönti. Üdvözlöm a kongresszus küldötteit, a meghívótokat és a közreműködő elvtársakat. Személyükben a Központi Bizottság köszönti egész párttagságunkat, a kommunistákat, azokat, akik önmagukat nem kímélve, önzetlenül és fáradhatatlanul tolgoznak a közösségért, rendszerünkért, népünk szocialista jövőjéért és mindenkor megadták munkánkhoz azt a támogatást, amelynek a párt minden eredményét köszönheti. A nemzetközi helyzet és a külpolitika A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a magyar nép szocialista épitőmunkája szempontjából meghatározó jelentőségű nemzetközi kérdésekre. A külpolitikai helyzet az utóbbi négy évben ellentmondásosan fejlődött. A kongresszus bonyolult nemzetközi viszonyok között tanácskozik. A helyzet bonyolultságát a beszámolási időszak olyan kritikus eseményei mútatják, mint a karib-tengeri válság, az amerikaiak dominikai agressziója, a Kongó népe elleni folyamatos imperialista támadás, az indonéziai reakciós terroi', a ghanai jobboldali államcsíny és más események, jelenleg pedig legkiélezettebb f< rmában az Egyesült Államok Vietnami elleni barb ír, gyarmatosító célzatú háborúja. Pártunk, k jrmányunk politikájának legfőbb eredménye, hog r hatalmas szövetségeseinkkel együttműködve, í bonyolult nemzetközi viszonyok közepette is s Ikerült népünk békéjét és az épitőmunkához szükséges nemzetközi feltételeket biztosítani, x íeghiusitva az impeiáalisták minden, ezt veszélye xtető szándékát. A világban ma az alapvető ellenté; először a kapitalizmus és a szocializmus, a nem; etközi burzsoázia és a nemzetközi munkásoszt; ly, másodszor, az imperializmus és a gyarma í rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, har nadszor, a fegyverkező és háborús tei’veket ková soló mono- poltőkésmilitarista körök és a béké irt küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek ; harca ha- tározza meg a nemzetközi helyzet ala kulását. Pái'tunk VIII. kongresszusa óta te ?ább növekedtek a szocializmus és a béke erő . Közöttük döntő jelentősége van a szocialista o: szágoknak, A szocialista országok gazdasági í jjlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szov, etunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országé k ipari termelése 510 százalékra növekedett, n iközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében ; 11 j uk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert ah ig 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari t rrhelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig i Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának sz írvezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ te- riiletének 26 százalékán szocialista őrs zágök vadnak, amelyek 1965-ben a világ ipari t< emelésének már 38 százalékát adták. Mint látható, a szocialista világrenc szer 14 országának gazdasági — és természete; en katonai — ereje nemcsak abszolút mértékbe], hanem a tőkésországokhoz viszonyítva is hatalr lasabb lett. E tények teljes mértékben alátámasztj ik az 1957- es és 1960-as moszkvai tanácskozás iák azt a nagy fontosságú megállapítását, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalmi. fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A nemzetközi helyzet megitéléséné ez a legfontosabb, és a szocializmus, a béke sz imára kedvező tényező. Nem hallgathatjuk el « zonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista vi ágrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erej f megosztja és teljes érvényesülését gátolja az :gység hiánya, A kínai vezetők jelenlegi, egyse,1;bontó politikája — bármi legyen is szándékuk -- gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez juttatta,, de nem változtat azon, hogy töi-ténelmileg korunk a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszaka. Harc a haladás és a reakció erői közt A haladás és a reakció erői között folyó világméretű harc egyik fontos területe Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigáThursday, December 15, 1966 zóik ellen. Az imperialisták elkeseredetten védelmezték gyarmati biimdalmaikat, azonban a gyarmati rendszer szétzúzásáért felkelt népek harca feltartóztathatatlan. A második világháborút követően az egykori gyaivnati területek helyén 60 uj független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még “klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. Erősödik az elnyomottak harca A leplezetlen gyarmati ux-alom és nyílt elnyomás országaiban, a portugál gyarmatokon, Rhodesiában, a Dél-afrikai Köztársaságban s másutt erősödik az elnyomottak harca. A függetlenné vált országok erősitik önálló nemzetgazdaságukat és függetlenségük más biztosítékait. Ebben a helyzetben az imperialisták uj, leplezett “neoko- lonialista” módszei'ekkel, a gazdasági befolyás és zsarolás eszközeivel akarják továbbra is kizsákmányolni a politikai függetlenségüket nemrég kivívott országokat. Az utóbbi években az imperialisták a volt gyarmatokon a-“titkos háború’* eszközeivel, mexényletekkel, összeesküvésekkel, puccsokkal ellentámadásokat szerveztek, helyenként, mint Ghana esetében, sikeri*el. Az imperialisták ellentámadásaihoz bizonyos lehetőséget nyújtott és nyújt a függetlenné vált, volt gyarmati országok gazdasági kifosztottsága és elmaradottsága, a munkásosztály fejletlensége. Gyengíti az uj önálló országok ellenállóképességét a gyakran mesterségesen kialakított és szított törzsi, nyelvi, felekezeti és területi megosztottság, belső és egymás közötti ellentétek. Mint ismeretes, ilyen, a gyarmatosítók által tudatosan és szándékosan teremtett és örökül hagyott ellentétek okozták a Pakisztán és India között kirobbant fegyvei'es összeütközést is. Az újonnan függetlenné vált országokban napirendi-e kerül a további ut, a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista vagy a nem kapi- pitalista utat választják-e? A belső feudális, bur- zsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozásái-a, és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes fe- lülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat, és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vivőit imperialista-ellenes küzdelemnek. Egységre van szükség Az imperialisták gyarmati rendszere és uj, ál- cázottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniuk kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha továbbfejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeibői indulnak ki, ha országukban a néptö- megekx-e, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Minél mélyebb lesz a történelmi egymásra utaltságnak ez a felismei*ése, annál hamarabb válik kilátástalanná az imperialisták minden ellentámadása, s annál hamarabb semmisül meg teljesen a gyarmati rendszer minden formája. A tőkés világon belül jelentős változások mentek végbe. Bár a vezető tőkésországok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkésországok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szere- pe az impei’ialista táborban. Éleződtek az egyes KÁDÁR JÁNOS BESZÁMOLÓJA AZ M.SZ.M.P. KONGRESSZUSÁN AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD a
