Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-08 / 49. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 8, 1966 "1 í" ■ ........... ■ 1 ■■ 5r* > Munkás és szakszervezeti hírek __ . __ Sztrájkol a “Union Carbide” 7,500 munkása Kizárta a vállalat egy üzem munkásait WASHINGTON, D. C. — A “Union Carbide” Íz ország tíz nagy trösztjének egyike. Ez a társulat gyártja a “Prestone” fagy-ellenes folyadékodat, az “Englander” matracokat és sok másféle különböző gyártmányt. Ez a tröszt a legpökhendibb módon kezelte munkásait még azokban az üzemekben is, ahol a dolgozók szakszervezetekhez tartoztak. A cég Alloy, W. Va.-i gyárában, ahol a munkások az Oil, Shemical & Atomic Workers-hez tartoznak, önkényesen akarta meghatározni, hogy a munkások milyen nyugdijat, hány fizetett ünnepnapot és milyen hosszú fizetett szabadságot kapjanak. Amikor a munkások visszautasították a tröszt ajánlatát, lecsukták a gyárat és 1,200 munkást az utcára dobtak. A munkások szolidaritást vállalnak Amikor a cég Ohio, Indiana és Oregon államokban lévő gyáraiban dolgozó munkások, akik különböző szakszervézetekhez tartoznak, tudomást szereztek munkástársaik kizárásáról, szintén sztrájkba léptek. Most 7,500 Union Carbide munkás áll sztrájkban. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága megigérte támogatását a munkásoknak és felszólította az ország szervezett munkásait, hogy siessenek a Union Carbide munkások jogos harcának támogatására. Ha a munkások harca sikerrel végződik, az megkönnyíti a tröszt többi gyáraiban dolgozó munkások megszervezését. Ezért e sztrájknak nagy jelentősége van. A “GM” elbocsát 2,300 munkást DETROIT, Mich. — Az ország legnagyobb autótrösztje, a General Motors Corporation, e héten 2,300-al csökkenti a munkások létszámát. A leszállított termelés okozza a munkások elbocsátását. Januárban újabb 4 százalékos termeléscsökkentést irányoztak elő, ami 20,000 munkást foszt meg a megélhetés lehetőségétől. Atlanta, St. Louis és Willow Run üzemeiből bocsátották el a munkásokat. Bér javítást kap 115,000 mosodában dolgozó munkás NEW YORK, N. Y. — A város 400 mosodájában akalmazott 15,000 munkás nevében uj három évre szóló kollektiv munkaszerződést Írtak alá, melynek értelmében a dolgozók 25 százalékos béremelés kapnak. A munkások átlag órabére a szerződés aláírása előtt SÍ.35 volt. A szerződés harmadik évében $1.76 lesz. Ez azt jelenti, hogy a mosodákban dolgozók éhbérért dolgoznak, ami azonban nem gátolta a munkáltatókat abban, hogy a ruhamosás árát tiz százalékkal ne emeljék. Az önzés csimborasszója New York állam Catskill hegyeiben lévő szállodák a nyári hónapokban sok ezer newyorki lakosnak nyújtanak menedéket a város fullasztó, forró, párás levegőjétől. Itt a magas hegyekben nappal kellemes meleg van. Lehet napozni, a tavakban úszni, fürödni. Estére a hőmérséklet annyira lecsökken, hogy rendeszerint szvettert kell felvenni, ha kényelmesen akarjuk érezni magunkat. • A szállodákban dolgozó pincérek, kisegítők, takarítónők mindeddig éhbérekért dolgoztak. Az állami törvény előírja, hogy 1967 januárjától ezek az alkalmazottak $1.50 minimum bért kapjanak. A szállodatulajdonosok kérvényt nyújtottak be az állami munkaügyi hivatalba, hogy mentesítsék őket a törvény e követelménye alól. Kérésüket azzal támasztották alá, hogy ha kényszerülnek a minimum bért megadni, akkor elvesztik versenyképességüket. • A Munkaügyi Hivatal vizsgálatot rendelt el. Behívta az érdekelt feleket: a szállodatulajdonosokat és a munkásokat képviselő szakszervezeti tisztviselőket. A munkáltatók magukkal hozták ügyvédjeiket és álláspontjukat támogató tanúikat. E tanuk között — a legnagyobb meglepetésre — ott találjuk a környék épületipari munkásainak képviselőit is. • Hyman Zamansky, a szervezett ácsok Hudson Valley kerületének a titkára, igy tanúskodott: “Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a szállodatulajdonosokat nem szabad arra kényszeríteni, hogy $1.50 minimum bért adjanak alkalmazottaiknak. Még pedig azért, mert ez a tönk s ;élére sodorná őket, kénytelenek lennének lezárni szállodáikat, ami nemcsak a szállodatulajdonosokat károsítaná meg, de megfosztaná a mi szervezetünk tagjait is a munkalehetőségtől. Ellenezzük a minimum bértörvénynek a szállodai alkalmazottakra való kiterjesztését.” • így szónokolt Zamansky ur. Amikor megkérdezték tőle, hogy az ácsok, akiknek órabére $5.26 hajlandók-e kevesebb bérért dolgozni, hogy segítsék a szállodatulajdonosokat “nehéz helyzetükben”, akkor Zamansky természetesen nem-mel felelt. Szomorú és ugyanakkor felháborító látvány volt, hogyan tanúskodott egyik “szakszervezeti vezér” a másik után a szállodatulajdonosok érdekében. • Harry Van Arsdale, az AFL-CIO New York Central Labor Council elnöke is jelen volt a kihallgatáson és tehetetlenül nézte ezt a szemérmetlen és példátlan testvérárulást. Brutus merénylete Cézár ellen kismiska volt ahhoz képest, ahogyan a Hudson Valley épületmunkások képviselői hátba szúrták munkástestvéreiket, a szállodai munkásokat. Ez még az amerikai szakszervezeti mozgalomban is az önzés csimborasszóját jelenti. A szénbányászat a legveszedelmesebb foglalkozás A szövetségi és az állami bányabiztonsági törvényekkel s annak ellenére, hogy sok technikai újítást vezettek be, a National Safety Council ezévi statisztikája szerint “a szénbányászat még mindig a legveszedelmesebb foglalkozás az országban.” A múlt évben minden millió ledolgozott munkaóra alatt a szénbányákban 36.71 baleseti sérülés történt. Az egész iparra ez az arány mindössze 6.5. Ez még mindig azt mutatja, hogy életüket és épségüket teszik kockára azok, akik a föld alatt dolgoznak. mWMWiWWlWWWWWWWWVMWW — Westmoreland generális, az amerikai katonaság parancsnoka Vietnamban, sajtóinterjuban kijelentette, hogy ellenzi Észak-Vietnam bombázásának nemcsak beszüntetését, de még a lefokozását is. A generális optimista szemmel tekintette a háború további fejlődését, de figyelmeztetett, hogy jó lesz, ha elkészülünk “hosszú háborúra.” #12345678901234567890123456789012345678901234567890* í A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla Í 2 1 #12345678901234567890123456789012345678901234567890 • Amerikai külföldi beruházások antiszociális hatása Az amerikai “Big Business” óriási jövedelmét külföldön helyezi el. Az Egyesült Államokon kívül kb. 100 vezető vállalat (kb. 50%-át képviseli a külföldre menő tőkének) ötször olyan gyorsan növelte befektetéseit külföldön, mint a belföldieket az utolsó évtizedben. Ma már Amerika nemzetek feletti hálózatot épitett ki. Az ilyen jövedelmeknek egyes vállalatoknál több mint a fele külföldről származik (Standard Oil, Singer, National Cash Register, Colgate, stb.) és más vállalatoknál 30— 35% között mozog (Eastman Kodak, Int. Harvester stb.). Az óriási vállalatok jövedelmét lényegesen befolyásolja a külföldön elhelyezett tőke, amely számokban is imponáló: 1964-ben a gyáripar külföldi termelése a belföldi gyáripar termelésének 8.4%-át tette ki. (37.3 billió dollár.) Hova megy külföldön a magántőke? — Nyugat- Európába 50%, Kanada és Latin-Amerikába 25%, Ázsiába 16%, Ausztráliába 5%, Afrikába 3%. Nyilvánvaló, hogy az amerikai tőke nem a hátramaradt államokat segíti, hanem főként az iparosodott Nyugat-Európában és Kanadában keres elhelyezést Az amerikai beruházások fő irányelve az energiagazdálkodásban a szenet mindinkább kiszorító olajiparra összpontosul. De itt a növekedés üteme a gyáriparhoz képest lelassult, előretört az automobilipar (1964-ben 1783 millió dollár). A gyáripar óriási fejlődést mutat, 7 év alatt majdnem nyolcszorosára emelkedett (1186 millió dollár), a vegyipar 1073 millió dollárral. Elektronikában (számítógép gyártásában) óriási a fejlődés. De nem hanyagolták el a többi ipart sem (fém és élelmiszer- ipar). Ma már Nyugat-Európa nem szívesen látja az amerikai automobilipar és vegyipar terjeszkedését és igyekszik a gyárak felvásárlását megakadályozni, vagy megnehezíteni. Konkrét intézkedésekre eddig csak Franciaország szánta rá magát, amikor retorzióként dollárkészletének egy részét aranyra váltotta, példáját már más európai ország jegybankjai is követték. (Jól tudjuk, hogy arany- készletünk ezeket az akciókat megszenvedte.) A mammutvállalatok lassanként nagyobb hasznot fognak nyerni külföldön, mint belföldön, aminek súlyos társadalmi következményei lehetnek. Baran és Sweezey ebből messzemenő következtetéseket vonnak le. Szerintük súlyos érvek hozhatók fel annak alátámasztására, hogy az amerikai vállalatok az utolsó 15 évben külföldi érdekeltségeiket hazai termelőüzemeik rovására vezették, sőt azokkal gyakran közvetlen versenyben vannak. Így üzleti módszerük a gazdasági növekedés (1963-ig észlelt) alacsony ütemének és a munkanélküliségnek is egyik főoka. Az automobilgyárak az európai piacot nem detroiti, hanem angol és nyugatnémet gyárakból látják el. Nem véletlen, hogy az 1966 májusi kongresszusán az automobilipari munkások szakszervezete azért szállt síkra, hogy a külföldi gyárakban dolgozó munkások amerikaiakkal egyenlő bérfizetésekben részesüljenek. így akarták megakadályozni, hogy az alacsonyabb külföldi bérek vonzóereje a külföldi üzemek létesítésének indító oka lehessen. Ezek az óriási vállalatok Európára is rossz gazdasági és társadalmi hatással vannak. így több vállalat újjászervezés kapcsán üzemeit lezárta és a munkásokat elbocsátotta. A japán verseny majdnem mindenki előtt ismeretes. Amerikai tőkével létesített gyárak olcsó importáru cikkekkel veszélyeztetik nemcsak külföldi exportunkat, hanem esetleg belföldi vállalatok is kénytelenek lesznek elbocsátani munkásaikat, vagy egy-egy termelési ágat teljesen beszüntetni, mert a Japánból importált áru lényegesen olcsóbb az amerikai gyártmánynál. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! • Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul 2 ® és fájdalommentesen • ' a legmodernebb felszereléssel 1 IRENEFREMD • ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 2 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. • Hivja fel este 6 óra után 294-6957 számot, * 2 szombaton egész nap 2 • • ji RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ |! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] ([ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J j i Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ]
