Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-08 / 49. szám
Thursday, December 8, 1966 5 anoGyän én latent... l rjct: EU 1ST Kik a nyerők és kik a vésztők? Nem tudom, igy van-e az ország többi nagy városában, de nálunk Kaliforniában a szerencsések betegre nyerhetik magukat, egyszerűen azért, mert a nagy társaságok jószivüsége nem ismert határt. Milliókat osztanak szét azért, hogy boldoggá tegyék vevőiket és kevesebb profittal zárják az évet, mert sok a profitból is megárt. Azt már évek óta megszoktuk, hogy az élelmiszerek árusításával foglalkozó nagyvállalatok kék, zöld, sárga és piros bélyegekkel halmoznak el bennünket, amelyeket — ha kellő mennyiséget gyűjtünk belőlük —, különböző hasznos és haszontalan tárgyakra cserélhetjük be. Az utóbbi időben a bélyegek ajándékozása már nem elégítette ki a nagy társaságokat, amelyek tudvalevőleg azért vannak üzletben, hogy boldoggá tegyék a vevőket, még ha rá is fizetnek. Ettől a nemes érzéstől indíttatva, minden társaság keresett és talált módot arra, hogy egytől ezer dollárig terjedő készpénz-jutalmakat osszon szét a vevői között. Az autókat gyártó társaságok mindent elkövetnek, hogy ne maradjanak az élelmiszerárusitók mögött. A Ford társaság bármelyik képviselőjének csak be kell menni és a nevünk és címünk leadása ellenében csenszet kapunk arra, hogy 6,797 dij egyikének boldog tulajdonosai legyünk. Az első dij 1967-es “Thunderbird” 4-ajtós Landau, plusz szabad választás: a nyerő vagy elfogad tízezer dollárt kp-ben, vagy ehelyett annyi ezüst dollárt kaphat, amennyit három perc alatt képes az autóba lapátolni. (Vettem egy hatalmas lapátot és naponta egy teljes órán át gyakorlom a lapátolás művészetét.) A másodiktól számított többi nyerő között automobilokat, tv készülékeket és egyéb csekélységeket osztanak szét lapátolás nélkül. Amikor nyerési lehetőségekről beszélünk, nem szabad a gazolin-társaságokról sem megfeledkeznünk, amelyek túllicitálnak egymáson abban a törekvésben. hogy készpénz jutalmakkal és egyéb ajándékokkal csábítsák magukhoz a konkurrencia vevőit. Ma reggel a Shell társaság értesitett, hogy 1,011 nyeremény szétosztását határozta el, mert nem tud ellenállni a vágynak, hogy határt nem ismerő háláját a vevőkkel szemben kifejezésre juttassa. Ez esetben az első dij 25 ezer dollár készpénz, lapátolási lehetőség nélkül. A többi dij: tiz 1967-es Mercury Cougar automobil, 500 tv készülék és 500 fényképező masina, összesen 125 ezer dollár értékben. Ugyancsak a mai postával érkezett a Maxwell House kávétársaság ajánlata is. Mindössze egy kanna ilyen kávét kell vásárolnom, a kannán szereplő számot a mellékelt kártyára vezetnem és nevem, címem, stb. feltüntetésével a társaság newyorki cimére küldenem és ezzel lehetőséget kapok arra, hogy egyike leszek a 26,348 szerencsés pacáknak, akik között kétmillió dollár értékű készpénzt, automobilt, nerc szőrmekabátot, brillinsokkal díszített karórát és ezüst evőkészletet osztanak szét. A Maxwell társaság nem az egyedüli, amely hasonló ajánlatokkal boldogítja vevői sokaságát. Se szeri, se száma a sok ajánlatnak, amely az enni- és innivalókat rejtő dobozok, kannák és üvegek oldalán, tetején vagy alján szereplő szelvények utján a legcsábitóbb jutalmakat Ígéri a szerencsés vevőnek. Ezt vedd, azt tedd, emezt igyad, amazt rágd, küld be a nevedet, a címedet és nyerhetsz itt, nyerhetsz ott, nyerhetsz mindenütt, ha van szerencséd. Ha nincs, akkor minden hiába, kár volt a világra jönnöd... A ma reggeli posta eltér a szokottól abban, hogy egy Cantornak nevezett orvos még a felsoroltaknál is értékesebb ajánlattal szerencséltetett meg engem és kétségtelenül másokat is. Mindössze $5.95 beküldését javasolja a kiadó cimére, aminek ellenében elküldik a doktor ur könyvét és amit ez a könyv tartalmaz, az több mint amennyit Shakespeare, Tolsztoj és Jókai együttvéve helyezett az általuk kiagyalt müvekbe. Mert ez a könyv gondoskodik arról, hogy (az én esetemben és hozzám hasonlók esetében) egészségesek maradjunk és (gyengélkedők esetében) kigyógyuljanak abból a betegAMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A 15 év előtti koreai háború óta a reálbérek legnagyobb csökkenését a vietnami háború idézte elő. Még a Labor Department adatai is a gyári munkások valóságos keresetének néhány centes csökkenését mutatják ki a legutóbbi 12 hónap alatt, de ezek aláértékelik a bércsökkenést, mivel: j'" Nem veszik tekintetbe a szövetségi jövedelmi adó emelését április elseje óta. Igaz, hogy ez elméletben valamennyire kiegyenlítődik a jövő évben az adóvisszafizetésekkel, de a valóságban ez most megcsappant vásárlóképességet idéz elő. v0 Nem veszik tekintetbe az állami és a helyi jövedelmi és fizetési adókat, amelyek a fizetésekkel együtt emelkednek. v0 A megélhetési ármutató nem mutat ki min * 1 den áremelkedést. A Bureau of Labor Statisticc (BLS) szolgáltatja erre a legkirívóbb példát, mikor csak egy tizedét mutatta ki az 1967-es autómodel- lek áremelésének. Elfogadja az autógyárosok állítását, hogy az autók javított minősége indokolja az áremelkedést. Hogy képet mutassak az adóemelések következményeiről, kiszámítottam a newyorki dolgozók reálbérének változását 1965 szeptembertől 1966 szeptemberig. Ebben nem szerepelnek a BLS adatainak eltolódásai. Ezek a kalkulációk a független munkásokra vonatkoznak, akiknek nincsenek eltartott családtagjaik (no dependents), de hasonló változások álltak be a családfenntartó munkások keresetében is. VÁLTOZÁSOK A REÁLBÉREKBEN. NY-I DOLGOZÓK ELTARTOTT CSALÁDTAGOK NÉLKÜL: Gyáriparban Építkezésben Kiskereskedelemben 9/66 9/65 9/66 9/65 9/66 9/65 Heti fizetés $99.90 $98.40 $185.50 $173.23 $86.55 $85.20 Szöv. jövedelmi adó 13.40 12.10 30.80 22.70 11.40 10.10 Állami jövedelmi adó 1.80 1.80 5.70 5.20 1.40 1.30 N. Y. városi jöv. adó .70 0 1.70 0 .55 0 Soc. Sec. adó 4.20 3.35 5.33 3.35 3.64 3.09 t N.Y. áll. disability .30 .30 .30 .30 .30 .30 Teljes levonás 20.40 17.55 43.83 31.55 17.29 14.79 Nettó fizetés $79.50 $80.85 $141.67 ^141.68 $69.26 $70.41 Megélhetési ármutató (1957—59) 117.3 112.9 117. 3 112.9 117.3 112.9 Valóságos nettó fizetés (1957—59) $67.77 $ 71.61 $120.78 $152.49 $ 59.05 $ 62.36 1 Dollárveszteség $3.84 $ 4.81 $ 3.31 Százalék 5.4% 3.8% 5.3% (A keresetek a N.Y. State Labor Dept., az adólevonások az alkalmazók adótáblázatából, a megélhetési ármutatók a U.S. Labor Department adataiból.) Az elmúlt évben a newyorki ipari munkások heti névleges bruttó fizetése $1.50-el emelkedett. A levonások azonban $2.85-el emelkedtek, igy a nettó heti kereset $1.35-el lett kevesebb. Ha ezt a számot kügazitjuk a városi megélhetési ármutató 3.9%-os emelkedése szerint, akkor a veszteség $3.84, vagy pedig 5.4%, az 1957—59-es dollárérték alapján. A heti $99.90 bruttó kereset 1966 szeptemberben, az 1957—59-es dollárérték szerint csak $67.77 nettó fizetésnek felel meg. A gyári munkások keresetének kimutatása már- csak azért is kedvezőtlen, mert a ruhaiparban állandóan hanyatló munkaviszonyok vannak. Mi a helyzet a jól megszervezett építkezési iparban? Ott a munkások számottevő, heti $12.27 fizetésemelést kaptak papíron, de nem a valóságban a levonások heti 12 dollár 28 centtel emelkedtek, vagyis igy pontosan egy centtel kevesebbet vittek haza hetenkint, mint azelőtt. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel a heti levonások a hihetetlen összegű $43.83-ra emelkedtek, azaz az 1957—59-es dollárhoz viszonyítva 3.8%-os emelkedést mutatnak. Eszerint a munkások valóságos nettó fizetése a bruttó keresetnél több mint egyharmaddal kevesebb. Ugyanez a helyzet áll fenn a kereskedelmi alkalmazottaknál is, akik $1.35 heti fizetésemelésük ellenére, nettó fizetésükből $1.15-öt vesztenek. New Yorkban még rosszabb a helyzet, mint az országban általában, mivel ott szeptember óta városi jövedelmi adót is levonnak. Sok más helyen is emelték az adókat, még ha nem is jövedelmi adók formájában. A munkások jövedelmének valóságos csökkenését többé kevésbé egyaránt a magas árak és a magas adók idézik elő. Közvetlenül a vietnami háború az oka a reálbér csökkenés 50 százalékának, amit a munkások adó formájában fizetnek. A csökkenés többi részét közvetve is a háború okozza azáltal, hogy a privát monopóliumok most háromszor olyan mértékben emelhetik áraikat, mint azelőtt. ségből, amely éppen sanyargatja őket. Ami a legszenzációsabb: a könyv percek, sőt másodpercek alatt gyógyít, amit az ajánlatot tartalmazó levélben foglalt néhány példa kétséget kizárólag bizonyít. íme: 1. sz. példa: Egy ismert színésznél hírneves orvosok reumatikus arthritis-t állapítottak meg. Dr. Cantor könyve 30 másodperc alatt kigyógyitotta és hét év elmúltával a betegség nem ujult fel. 2. sz. példa: Sue Ellen-t (titok, hogy ki ő és hol van a hazája) szénaláz gyötörte. Dr. Cantor utasítása "abban a pillanatban" kigyógyitotta. 3. sz. példa: Egy 18 éves páciens, aki hat éves kora óta asztmában szenvedett, ‘‘rövid időn belül” teljesen kigyógyult az $5.59-es könyv segítségével. Egy cikk keretében nem lehet minden nyerési lehetőséget felsorolni, de még egyet nem lehet kihagyni... Az “Alpine” nevű cigaretta csomagjait kuponok kisérik és aki 47,185 kupont gyűjt, az a kuponokat egy nyercprém-bundára cserélheti be. A számítás a következő: ha egy 26 éves fiatalember naponta elfüstöl egy egész csomag “Alpine” cigarettát, akkor 155 éves korában a feleségét meg lepheti a nerc-bundával. Ha a felesége nem akar ilyen sokáig várni, akkor az ifjú és gáláns férj az asszony kedvéért elfüstölhet naponta KÉT csomag “Alpine” cigarettát és akkor már 91 éves korában megkaphatja a bundát — feltéve, hogy közben a napi két pakli cigaretta elfüstölésével kiérdemelt tüdőrák nem öli meg őt. Ezzel elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor választ adhatok a címben feltett kérdésekre: Kik a nyerők és kik a vésztők? Ne féltsük a nagy társaságokat: amit “ajándékoznak”, amit “nyeremények” címén szétosztanak (ha egyáltalán szétosztják, amit egyesek kétségbevonnak), azzal nem a profitjukat csökkentik. Ezeket az összegeket a vevőkön vasalják be. Ami bizonyára nem lepi meg az olvasót, mert közben már hallotta a megszokott hirt, hogy a megélhetési költségek a múlt hónapban MEGINT rekordmagasságot értek el, ami MEGINT fájón érintette a zsebét. A nagy társaságok a nyerők, mert a csábitő ajánlatok mézesmadzagja révén uj vevőket nyertek. a forgalmukat (és azzal a hasznukat) növelik és a “bőkezűség” nekik semmibe nem kerül, sőt keresnek rajta, mert levonják az adójukból. A vésztők mi vagyunk. Te meg én. kedves olvasó. mert amit egy az ezer közül “nyer”, arra a 999 fizet rá. MI: a vásárló közönség. Vidor Perlő: A reálbérek csökkenése
