Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-08 / 49. szám

Thursday, December 8, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KIK ERŐSEBBEK, A FÉRFIAK, VAGY A NŐK? Ml JELENT AZ ÖJ MEGÁLLAPODÁS ? Az amerikai magyarok nagy örömmel fogadták a hirt, hogy az Egyesült Államok és a Népi Ma­gyarország közti diplomáciai kapcsolatot nagyköve­ti szintre helyezték. Ez azt jelenti, hogy a wash­ingtoni kormány belátta, hogy a szocialista Ma­gyarország szilárd alapon nyugszik, hogy a 11 mil­liós magyar nép szivvel-lélekkel támogatja azt a rendszert, mely a dolgozók és az értelmiségiek ke­zébe helyezte az ország sorsát, azt a rendszert, amely a romokból felépítette az országot és amely a nép érdekét, anyagi és kulturigényeit szolgálja. Különös jelentősége van e megállapodásnak az amerikai magyarságra. Köztudomású, hogy az ide­menekült ’56-osok vezérkara (megkülönböztetve az ’56-osok legnagyobb részétől) azon szorgoskodott az elmúlt tiz esztendőben, hogy szítsa az ellentétet az óhaza és az Egyesült Államok között. Ha ezek a “vezérek” határoznák meg az amerikai kormány politikáját, akkor az háborút eredményezne, mert Ők erre is hajlandók azon álmuk megvalósítására, hogy a bankárok, gyárosok, földesurak, csendőrök uralmát visszahozzák Magyarországra. Ezek a “vezérek” a kulisszák mögött minden tő­lük telhetőt elkövettek, hogy a két ország közti diplomáciai viszony enyhülését megakadályozzák. Minden áskálódásuk, minden hazaáruló tevé­kenységük, eredménytelen volt. Az uj egyezmény létrejötte uj utat nyit meg a megélhetésüket becsületes munkával kereső ame­rikai magyarok számára, hogy politikai, vallási és minden más különbségre való tekintet nélkül egy­ségbe tömörüljenek. Ennek az egységes amerikai magyar tábornak a feladata, hogy támogasson minden olyan mozgal­mat, amely az amerikai magyarok gazdasági és kulturérdekeit előmozdítja (mint pl. a szövetségi nyugdíj száz százalékos felemelése és a nyugdíj­nak Magyarországra való átutalása), ugyancsak a szoros baráti kapcsolat kiépítése az amerikai és az óhazai magyarság között. Az Amerikai Magyar Szó e célkitűzések megvaló­sítását teljes erejével támogatja. A MÉRGEZETT LEVEGŐ ÉS A TÖRVÉNYHOZÓ TESTÜLET A kongresszus 89. ülésszakának “vívmányait” az egekig magasztalják a Johnson-adminisztráció tá­mogatói. Ezek közé tartoznak nemcsak a demok­rata politikusok, de az AFL-CIO országos vezetői­nek nagy része is. Ez a magyarázata annak, hogy a szervezett mun­kások hivatalos lapja, az AFL-CIO News nov. 19-i számában hosszú cikk jelent meg, mely beszámol arról, hogy a kongresszus az ország levegőjének mérges gázoktól való megtisztítására törvényt fo­gadott el. Ez a törvény azonban nem változtatott azon a tényen, hogy november 24-, 25- és 26-án New York város nyolcmillió lakosa fuldoklott a fertőzött le­vegőtől, mely ezeken a napokon az átlagosnál öt­ször több mérges gázt tartalmazott. Mit mond a statisztika? A kormány hivatalos adatai szerint naponta 50 ezer tonna kénsav (kéndioxid), 300,000 tonna szén­gáz és egyéb vegyi méreg kerül a levegőbe a sze­mét elégetéséből, az autók millióinak használatá­ból, a gyárkémények füstjéből. Volna technikai módszer a levegő tisztán tartására. Ehhez csupán megfelelő mennyiségű dollárra van szükség. Az adó-dollárokat azonban a vietnami háború folyta­tására és felfokozására használja a Johnson-kor- mány ahelyett, hogy megvédje a lakosság egészsé­gét, életét, a levegő megtisztításával. Mit ér, ha törvényt hoznak a levegő megtisztítá­sára. ha azt nem ültetik át az életbe és tétlenül nézik, hogy a mérgezett levegő megölje és idő előtt sírba vigye a polgárok ezreit? WASHINGTON, D. C. — Egy mezőgazdasági mér­nök kidolgozott egy műszert, amely radioaktivitás segítségével megállapítja, hogy melyik tojás héja törékenyebb. Ennek révén remélhető, hogy a jövő­ben nem kerül törötthéju tojás kereskedelmi for­galomba. Irta: LUSZTIG IMRE Amióta a világ világ, vita folyik afelett, hogy melyik “nem”-hez tartozók az erősebbek, a férfiak, vagy a nők? Ki volt erősebb? Ádám, vagy Éva? Én úgy vélem, Éva győzött (az alma és a kígyó se­gítségével). Ki került felül? Cézár vagy Kleopatra? Úgy vélem, hogy Kleopatra vonzó ereje nagyobb volt, mint Cézár ellenálló képessége. Kleopatra, amint tudjuk, nemcsak Cézárral bánt el alaposan, de Márkusz Antóniusznak is jól elhúzta a nótáját. Amint a történelemben olvassuk Márkusz Antóni- usz, Kleopátrával kötött egyezmény alapján ön- gyilkosságot követett el, abban a hiszemben, hogy Kleopatra már a másvilágon vár rá. Antonius azon­ban nem tudta, hogy Kleopátrának esze ágában sem volt saját életének véget vetni és a nagy ró­mai hadvezér halála után még soká kivette részét a földi élvezetekből. Ki volt hatalmasabb: Sámson, vagy Delila? Ki­nek az akarata érvényesült: Napóleoné, vagy Jose- finé? Ki vált a nagyobb humanista: Roosevelt, vagy Eleanor? • Számos iró foglalkozik ezzel a kérdéssel. Többi közt Bernard Shaw az “Ember és felsőbbrendü ember” cimü könyvében. Többször olvastam e klasszikus müvet és láttam a színpadon, a televí­zión és a moziban is. A színdarab utolsó jelenete vésődött legmaradandóbban az agyamba, amikor a nő a hintán ülve mondja... a férjére utalva: “csak hadd beszéljen.” A dedukció, a következtetés elkerülhetetlen: a férfi beszél. . . a nő dönt.és cse­lekszik. • Biztosan sokan hallották az anekdotát: Egy férfi kérdi barátjától: Nálatok ki hoz döntést a család­ban? Válasz: A fontos kérdésekben én, a nem fon­tosakban a feleségem. Kérdés: Mit értesz az alatt, hogy fontos kérdések? Válasz: Azt például, hogy bevegyék-e Kínát az Egyesült Nemzetekbe? És mit vélsz nem fontos kérdésnek? Azt. hogy vegyünk-e házat, vagy sem. Milyen autót vásároljunk és mi­kor és más hasonló kérdéseket. • Mondom, lehet e témáról sokat vitatkozni. Két­ség nem fér ahhoz, hogy mindkét álláspontot sú­lyos, meggyőző érvekkel lehet alátámasztani. Én, ahelyett, hogy visszatérnék a bibliai időkre, a saját tapasztalataim alapján szeretnék véleményt nyilvánítani. Huszonöt esztendős szakszervezeti te­vékenységem alatt számtalan sztrájkban vettem részt. Volt olyan, mely csak pár napot tartott, vagy csak pár órát. Ilyen esetekben nem lehetett jól megismerni a sztrájkban részvevőket, nem le­hetett megtudni, hogy ki milyen fából faragott. De amikor hetekig vagy hónapokig tartó küzde­lemben vettünk részt, akkor aztán kiderült, hogy ki a legény a gáton? • Ilyen harcokban legtöbbször összeütközésre ke­rült sor a sztrájkolok és a sztrájktörők és az azokat védő rendőrség között. Úgyszólván kivétel nélkül, ilyen esetekben a lányok és az asszonyok bátrabb, elszántabb harcosoknak bizonyultak, mint a fér­fiak. Hosszú ideig elhúzódó sztrájkokban, amikor va­lóban “meg kellett huzni a nadrágszijat”, amikor az döntötte el a sztrájk kimenetelét, hogy a mun­kások birják-e a nélkülözést, az adósság felhalmozó­dását, sokszor az éhezést — tovább, mint a mun­káltató a profit veszteséget... akkor ismét a nők voltak azok, akik önfeláldozásra, győzelemre ser­kentették a csüggedőket. • Ha vannak olyanok, akik nem tudnák, hogy még ma is vannak üzemek itt az Egyesült Államokban, melyek kiszipolyozzák, megnyuzzák a munkásokat egészségtelen berendezésű üzemekben, mi ezúttal tudatjuk velük, hogy igenis vannak ilyen “sweat shopok.” Egyike ezeknek a los-angelesi “Barth and Dreyfuss Company” törülköző-gyártó üzeme­Ebben az üzemben 600 mexikói és néger nő dol­gozik. Az üzemben nyáron tarthatatlan a hőség, télen tűrhetetlen a hideg. Rossz a tető és ha esik az eső, a munkásokra csurog a viz. Órabérük $1.30. Ebből az éhbérből a hét végén egy cent sem ma­rad ... de mégis elhatározták, hogy sztrájkba lép­nek. Az elhatározást tett követte. Ott vannak a pi- ketvonalon, napról-napra, hétről-hétre. Minden jel arra mutat, hogy csak akkor adják fel a harcot, ha a munkáltató megadja jogos követeléseiket. • Az utóbbi néhány hét folyamán egy uj fejle­ménynek lett tanúja Amerika lakossága: az asszo­nyok százai otthon készített plakátokkal jelentek meg a szupermarketek előtt, New Yorkban, Chi­cagóban, Philadelphiában, San Franciscóban, Los Angelesben, az ország más kisebb-nagyobb városá­ban. Az élelmiszerárak leszállítását követelik. Lá­zadnak az égig emelkedő árak ellen. S amikor majd ezek a harcra kész háziasszonyok ráeszmél­nek arra, hogy az élelmiszerek drágulását a viet­nami háború okozza... akkor kap majd a háború- ellenes tömegmozgalom nagy lendületet! • A fentemlitettek, úgy vélem, azt bizonyítják, hogy a női “nem” az erősebb, a szivósabb, az eltö- kéltebb. Én legalábbis rájuk adom szavazatom. Súlyos összetűzés a kínai munkások és “vörösgárdisták” között A “vörösgárdisták” súlyos eseményekről szá­molnak be Kina Anhuj tartományában. A véres események — ahogyan maguk a gárdisták neve­zik a Penpu városban lezajlott incidenst — no­vember 17-én és 18-án történtek. Húszezer mun­kás, paraszt és alkalmazott a tartományi pártbi­zottságot s annak I. titkárát, Li Pao-huát védve és éltetve, összecsapott helyi és más vidékekről érkezett “vörösgárdistákkal”. Az összetűzés so­rán — amint a gárdisták Írják, nem teljes ada­tok szerint — több mint 400-an sérültek meg, közülük heten súlyosan, hárman meghaltak, 40 ember pedig eltűnt. A “vörösgárdisták” a mun­kásokat, a parasztokat és az alkalmazottakat “a tartományi pártbizottság által félrevezetett tö­megeknek nevezik. A “kulturális forradalom” vörös karszalagos rohamcsapata már hosszabb idő óta a lehető legélesebb hangon támadja An­huj tartomány pártbizottságát és annak első tit­kárát, Li Pao-huát. A Nenni-Saragat párt veresége, a baloldal előretörése Nyilvánosságra hozták az olasz községtanácsi pótválasztások eredményét. Eszerint az Olasz Kom­munista Párt csaknem minden fontos centrumban tovább erősödik, és több helyütt még a legoptimis­tább várakozásokat is felülmúló eredményeket ért el (40—60 százalék). Az újdonsült Olasz Egyesült Szocialista Párt — néhány dél-olaszországi község kvételével — mindenütt csúfos vereséget szenve­dett. Több a politikai közvélemény kialakítása szempontjából fontos járásban és városban az egye­sített szocialista és szociáldemokrata párt együt­tesen sem szerzett annyi szavazatot, mint ameny- nyit azelőtt maguk a szocialisták elértek. A volt szocialista-szociáldemokrata szavazók jó része, ki­ábrándulva a jobboldali egyesülésből, ezúttal az olasz kommunista pártra szavazott. Az egyesitett jobboldali szociáldemokrata párt látványos bukása az olasz választások legnagyobb szenzációja, mely­nek később komoly következményei lehetnek. A kereszténydemokraták általában megtartották korábbi szavazataikat. Az olasz újfasiszták, akik a legutóbbi nyugat-németországi választások ered­ményei alapján óriási eredményeket vártak a mos­tani szavazástól, kénytelenek voltak megelégedni a szavazatok egy-két százalékával A olasz pótválasztásoknak néhány negativ voná­sa is van. így például az Olasz Kommunista Párt­nak továbbra sem sikerült lényegesen előbbre ha­ladnia Dél-Olaszországban és Szicíliában. A választások után az OKP soraiban öröm és megelégedettség, a kereszténydemokrata körökben hallgatás, az Egyesült Szocialista Pártban pedig mélységes zavar uralkodik. GENF. — Az Egyházak Vliágszövetségének uj elnöke, az amerikai presbiteriánus egyház volt ve­zetője dr. Eugene Carson Blake kijelentette, hogy a béke kérdésének tanulmányozása az egyházak közös felelőssége kell hogy legyen. Javasolta azt is. hogy az egyház párbeszédet folytasson a marxis­tákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents