Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-08 / 49. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 8, 1966 SZ&UIM Z E TE K FOGADOTT hazánkban minden lehető és lehe­tetlen váddal, gyanúsítással a “kommunistákat” illetik. így nem csoda, hogy az ivóvíznek “flouri- ne”-nel való vegyítését is “kommunista összeeskü­vésnek” bélyegezték azok, akik a fejüket gondol­kodás helyett kizárólag kalapviselésre használják. William Winter, a haladó szellemű “World News & Comments” szerkesztője, oroszországi látogatása alkalmával ezzel kapcsolatban két dolgot állapított meg. Az egyik: az orosz átlagpolgár soha nem hallott “flourine”-ről. A másik: az orosz fővárost ellátó ivóvizet évek óta “fluorine”-nel vegyitik, mert az orvosok ezt hasznosnak találták. Egy orvos szerint: “A hozzá nem értőket meg sem kérdeztük, hogy mit gondolnak erről. Elvégre mi vagyunk az orvo­sok, mi vagyunk hivatva népünk egészségéről gon­doskodni.” • • • SAVATORE DeBATE newyorki tűzoltó kapitány viszont az orosz tűzoltási módszerek érdekelték és oroszországi útja előtt érintkezésbe lépett a moszk­vai, leningrádi és sochi-i hatóságokkal, amelyek­nek ko-operációját kérte. DeBate kapitány választ keres arra, hogy az orosz oxigén-álarcok miért tízszer hatásosabbak, mint a legjobb amerikai álarcok. És tudni szeret­né, mi az oka annak, hogy a hat és félmilliós Moszkvában évente EZER tüzeset van és a nyolc­milliós New Yorkban minden évben HARMINC­EZER tűzről tesznek jelentést. Tapasztalatait szak­lapokban tervezi nyilvánosságra hozni. • • • AZ IZRAELI kormány az amerikai Baldwin-Lima- Hamilton társaságtól átvette az első telepet, mely naponta egymillió gallon tengervizet iható és öntö­zésre alkalmas édesvízzé változtat. A telep a vörös­tengeri Eilat-öbölben működik és egyben villamos­sággal is ellátja Eilat várost. Számítanak arra, hogy ezt a telepet további és nagyobb hasonló telepek követik Izraelben és má­sutt, ahol vízhiány van. • I « A VENEZUELAI kongresszus az eddiginél 111 millió dollárral több adó behajtását határozta el, amelynek 70%-át az ott működő külföldi olajtár­saságok fogják szolgáltatni. Az olajban gazdag ország területén jelenleg 24 külföldi olajtársaság működik, köztük 20 amerikai korporáció. Kétségtelen, hogy a külföldi nagy tár­saságok mindent elkövetnek, hogy kibújjanak az újabb adóztatás alól és — tekintettel óriási va­gyonukra és nagy befolyásukra — nem lesz csoda, ha igyekezetük sikerrel jár. Ez esetben a felemelt adók Venezuela szegény tömegeinek a nyomorúsá­gát fogják növelni. • • • E. P. MORGAN, a los-angelesi konzervatív (gyak­ran reakciós) Hearst esti újság egyik legutóbbi számában “Ki hisz neki?” (Who Can Believe Him?) c. cikkében irt arról, hogy Johnson elnök egyik szavával megcáfolja a másikat és hovatovább oda jutunk, hogy még a hívei sorában sem hiszik el, amit mond. A cikk címében feltett kérdéshez, “Ki hisz ne­ki?” csak az a megjegyzésünk, hogy bennünket ne gyanúsítson. • • • Amerikában az autógyárosok az acéllemezek 50, a gumi 60, az ablaküvegek 75, az ólom és bőr 40 százalékát igénylik és a gyapjú, a plasztik, a szö­vetek és egyéb anyagok tekintélyes százalékát hasz nálják fel az átlagos autó 15 ezer részének gyártá­sához. — MINEOLA, Li. . I— A Nassau megyei rendőr­ség felkérte a vállalatok vezetőit, hogy a munka­helyeken szokásos ünnepi mulatságok alkalmával gondoskodjanak a pityókos és ittas alkalmazottak hazaszállításáról. Azért kéri ezt a rendőrség, hogy redukálja az ünnepi szezon növekvő autóbaleseteit. Csak azt szeretnénk tudni, hogy ha már előzőleg az üzleti szellem sajátította ki magának a Béke ünnepét, miért kell azt még részegeskedéssel is betetőzni? Mi köze mindezeknek a “Szeretet” ün­nepéhez? CHICAGÓBAN SZERVEZKEDNEK A LAKÓK Kényszerítik a háziurakat a lakások karbantartására Chicago nyugati vidékén, egy alacsony-jövedel­mű néger lakónegyedben a lakosok múlt tavasszal megszervezték az “East Garfield Park Union to End Slums” egyesületet. Házbérsztrájkot rendez­tek és evvel kényszeritették a háztulajdonost, a Condor and Costalis ingatlan céget, hogy renovál­ja a leromlott épületeket és javíttassa meg a la­kásokat. Az egyik szervező, a hatgyermekes Mrs. Ella Kyles mondotta: “Már eredményt értünk el”, amint bemutatta az újságíróknak a lakónegyed házaiban bevezetett uj villanyvilágítást, az újravakolt falakat és az uj ablakkereteket. East Garfield 2 ezer lakosának ez­zel sokat javult az élete. Chicago más negyedeiben is hasonló megmoz­dulások történnek. Szárnyra kapott a lakók szer­vezkedése, amelyet az AFL-CIO. a Chicagói Egye­tem jogi fakultásának tagjai és Rév. Martin Lu­ther King szervezete, a Southern Shristian Leader­ship Conference egyaránt támogatnak. A szerve­zőknek az a meggyőződésük, hogy csak igy lehet véget vetni a nyomortanyákon fennálló tarthatat­lan állapotoknak, hogy legalább valamennyire lak­hatóvá tegyék a javítást nélkülöző, leromlott épü­leteket. Az AFL-CIO azért segíti a lakók mozgal­mát, hogy a nyomortanyák lakóit is szakszervezet­be tömörítse. Egyelőre még csak a tanácsadó szere­pét tölti be, de ha ezek a mozgalmak — amint a jelek mutatják — más városokban is elterjednek és sikeresen működnek, az AFL-CIO készen áll, hogy ezeket a szervezeteket is kebelébe fogadja. Chicagóban már több mint 10 ezer tagja van a különböző lakó-szervezeteknek. Az indította meg a kezdeményezést, hogy dr. King meglátogatta a vá­rost az év elején és kampányt indított a lakás­kiadásban való faji megkülönböztetés ellen és a lakókat saját érdekük védelmére szervezkedésre ösztönözte. Azóta már több lakó-szervezet kötött sikeres, javításra kötelező szerződést a háziúrral. Érdekes, hogy Chicago északi negyedében, a csinos Old Town Gardens lakótelepen, a lakók egy hóna­pi sztrájk után kivívták, hogy a háztulajdonos haj­landó eladni az épületet egy egyházi csoportnak, mely hajlandó a lakók szervezetével tárgyalni. E siker nyomán a többi, Chicago környéki középosz- tályu, integrált lakótelepen, mint Austinban, Hyde- Park-Kenwoodban, és a South Shore-on is lakó­szövetségek alakultak, melyek a háziurakkal tár­gyalnak. Egyes esetekben piketeléshez és házbér- sztrájkhoz folyamodtak, hogy követeléseiket meg­hallgassák. Minden megszervezett épületben ház­bizalmit neveznek ki, aki beszedi a tagsági dijat, feljegyzi a panaszokat és gondoskodik arról, hogy a háztulajdonos véghezvigye a megígért javításo­kat. 1 RÓZSI FONTOS IPAR BULGÁRIÁBAN A rózsaolajat az egész világon keresik A New York Times november 22-i számában je­lent meg az alábbi cikk, melyet érdemesnek tar­tunk leközölni. SZÓFIA, Bulgária. -— Zvetko Grigorov Íróasz­tala mellett, Lenin képe alatt ülve, a finom parfüm jó tulajdonságairól beszélt. Zvetko virágot jelent és ez a név jól ráillik Grigorov urra, mivel rózsák­kal foglalkozik, melyekből ? millió dollár értékű mennyiséget ad el egy évben, attar nevű rózsa­olaj formájában, mely a finom parfüm legfonto­sabb kelléke. “Enélkül nem lehet finom parfümöt előállítani” — mondotta meggyőződéssel Mr. Grigorov. Habár a parfümnek csak 2—-5 százalékát képezi a rózsa­olaj, mégis ez a legfontosabb része, mert minden más alkotórésznek az illatát tartósítsa. A parfüm- készitők osztoznak Mr. Grigorov véleményében, 1200-tól 1300 dollárig terjedő árat fizetnek kilo­grammonként, 600 dollárt fontonként, a zöldessár­gás folyadékért. A rózsából való attar készítése Bulgária legré­gibb ipara. Az erős és nem nagyon kellemes sza­gú attart a Rózsák Völgyében már valószínűleg év­századok óta disztillálják. Az ország déli középső területe, mikor a rózsák nyílnak, május közepétől junius közepéig, Bulgária legnagyobb turista-att­rakciója. De a turisták aligha láthatják azokat a rózsákat, amelyek a parfümükbe kerülnek, mert kora hajnalban, amint a bimbó kifakad, azon har­matosán leszedik őket. A kertekből azonnal a gyárakba szállítják a ró­zsákat. melyeket még aznap disztillálnak, hogy aro­májukból amennyit csak lehet, megőrizzenek. Egy kilogramm attarhoz 5500—6000 font rózsa kell. Erre a célra leginkább a damaszk rózsát termelik. Körülbelül ötven faluban termelik a rózsát a völgyben, mely 60 mérföld hosszú és 6 mérföld szé­les és északra a hatalmas Balkán-hegylánc, délre más hegységek között terül el. A völgyben levő 40 disztilláló központból az at­tart Szófiába szállítják, ahol keverik és különleges vörösréz tartályokban tárolják. A különböző fal­vakból való attar keverése, hogy megfelelő illatú legyen, hasonló a bőrkereskedő eljárásához, mi­kor a különböző földekről eredő szőlőt valamilyen jóizü borrá keveri. A kommunista Bulgáriában az attar sokkal tisz­tább, mint 1948-ban, az ipar államosítása előtt volt, Mr. Grigorov véleménye szerint. “Akkor úgy volt, hogy a privát cégek sok minden mást belekever­tek” — mondotta. Ezért Mr. Grigorov nem sokat tart Bulgária konkurrensének, Törökországnak termékéről. A magániparban előállított török at­tar sokkal olcsóbb, de nem éri meg a pénzt, mond­ta udvariasan Mr. Grigorov. A Szovjetunióban is termelnek valamennyi attart, de ez nem üti meg a nemzetközi piac mértékét. Az 57 éves Mr. Grigorov azelőtt bankban, majd gazdasági szakértőként dolgozott. Nem lát ellent­mondást abban, hogy a Bulgáriában fennálló rend­szerben méregdrága áru luxuscikkeket termeljenek “Ami ma még luxus, az holnap már a tömegek tu­lajdona lesz”, mondotta és az a meggyőződése, hogy akinek az arcképe a falon függ, az is helye­selné az attar termelését. Adatok megerősítik a dohányzás veszedelmét Az egészségügyi minisztérium jelentette, hogy 1963-ban az emphysema nevű tüdőbetegségben majdnem hatszor annyian haltak meg, mint 1953- ban. Több millió amerikai lakos szenved ebben a betegségben, kisebb, vagy nagyobb mértékben. Gyakrabban fordul elő, mint a tüdőrák és a tuber­kulózis együttvéve és majdnem olyan elterjedt, mint az izületi gyulladás. Az emphysema okozóját még nem találták meg, de gyanítják, hogy a tüdőt ingerlő vegyszerek, ba- cilusok, vagy baktériumok, szennyes levegő, do­hányzás és más anyagok, melyekre egyének ki- sebb-nagyobb érzékenységgel reagálnak, mind hoz­zájárulnak az emphysema kifejlődéséhez. Jellegzetes, hogy 13-szor oly gyakran fordul elő ez a betegség azok között, akik cigarettáznak, mint a nemdohányzók között és többnyire 40 éven fe­lüli férfiakat érint. "^T^crikai w-/pfczgrifczr* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10903. Telephone: AL 4-0397' Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: N*~“ York városban, az Egyesült Államokban és B"_»-edlában egy évre 510,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- i: - 84 be egy évre ÍJ dollár, félévre $6.50. fT:*

Next

/
Thumbnails
Contents