Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-01 / 48. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 1, 1966 UJ VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON Nem voltak látványos viták, nem csaptak ösz- sze heves szenvedélyek a magyar Országgyűlés legutóbbi ülésén, amelyen az uj választójogi törvényjavaslatot tárgyalták meg és fogadták el a képviselők. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a nagyjelentőségű törvény csak úgy “megszületett”, mert valakinek netán eszébe jutott, hogy jó lenne valami ilyesmit csinálni, aztán mindenki bólogatott hozzá. Bizony volt vita, nemegyszer szenvedélyes is, az alatt a két esztendő alatt, amióta a közvéleményben nyilvánosan is felmerült a választójogi törvény módosításának, korszerűsítésének igénye. S hogy a Parlamentben a javaslat most egyhangú helyesléssel találkozott, annak éppen az a magyarázata, hogy azt előzőén már a legszélesebb körben — a lakógyűlésektől a Hazafias Népfront rendezvényein át az országgyűlési bizottságokig — valóban az egész nép megvitatta, javaslataival kiegészítette, észrevételeivel, helyesbítette. Ily módon a választójog további demokratizálását megvalósító uj törvény maga iáuá legdemokratikusabb módon született meg. Mit tartalmaz hát, s mi az uj ebben a törvényben ? A leglényegesebbet úgy fogalmazhatnánk meg, hogy ezentúl nemcsak a tanácstagok, hanem az országgyűlési képviselők választása is egyéni választókerületekben történik majd. Első pillantásra talán nem is tűnik különösebben jelentősnek ez a változás. Az eddigi, lajstro- mos választási rendszer is biztosította azt, hogy a választók akarata érvényesüljön, hiszen a.jelö- lögyüléseken elfogadhatták vagy elvethették a Hazafias Népfrontnak a képviselőjelölt személyére tett javaslatát. Ám ha akadt is olyasmire példa, hogy a jelölt személyét elutasították, ez a rendszer mégsem volt maradéktalanul kielégítő ahhoz, hogy a választók és képviselőjük között a kívánatos kapcsolatot biztosítsa. A Hazafias Népfront jelöltjei — lettek légyen párttagok vagy pártonkivüliek — természetesen a szocializmus hívei voltak, de akik megválasztották, nem mindig ismerték őket “emberközelből” is. így aztán, akik rá szavaztak, elsősorban a szocializmusra, s nem a személyre adták szavazatukat. Ma azonban a rendszer szilárdsága — s ami ettől elválaszthatalan és ezzel egyértelmű: népszerűsége! — már azt igényli, hogy választó és képviselője között ne csak politikai nézetazonosság legyen, hanem olyan személyes kapcsolat és személyes bizalom is, amely kölcsönösen lehetővé teszi, hogy az élet úgynevezett apró — de a mindennapok szempontjából nagyon is fontos — kérdéseiben is megtalálják egymást és szót értsenek egymással. Jelöljék hát a választók közvetlenül maguk jelöltjüket — s ha úgy tetszik, egy mandátumra akár többet is —, hogy aztán az arra legmegfelelőbb kerüljön a törvényhozásba. Hiszen éppen mert a szavazópolgárok túlnyomó többsége őszinte hive a szocializmusnak, nyilvánvaló, hogy képviselőjükként is csak az eszme hi- veit jelölik és választják meg. Az pedig, hogy, a szó tágabb értelmében véve, Személyes ismerősükre adják szavazatukat, egyszersmind biztosíték arra is, hogy képviselői tevékenysége közben is' állandó kapcsolatban maradnak vele, problémáikkal, tanácsaikkal, ötleteikkel, s ha kell, bíráló' észrevételeikkel is bármikor meg tudják keresni. És ez a személyes kapcsolat ad uj értelmet annak a jognak, hogy a választók a képviselőt — ha méltatlannak bizonyult megbízatására — visszaI MEGHÍVÓ I f. A Chicagói Kultur Bizottság | É' ezúttal meghívja Chicago és környéke haladó » J| szellemű magyarságát a * december 11-én, vasárnap % délután 2 órai kezdettel tartandó & DISZNÓTORRA % a 1632 Milwaukee Ave. alatti helyiségben ívj * Mivel az egész bevételt a Magyar Szó fenn- ® tartására fordítjuk, kérjük, hozzák el H barátaikat és ismerőseiket | • Otthon készített kolbász és hurka, | Kitűnő hűsítők — Tálalás 2 órakor | n Az ebéd ára csak $2.50 I Tisztelettel: A RENDEZŐ BIZOTTSÁG § WSSSSSSSSSSSSSSSÄSSSSSSSSSÄSSSSSSSSSSSsi hívják. Ez a jog megvolt korábban is, gyakorlati alkalmazása azonban meglehetősen nehéz és kérdéses volt. Hiszen a lajstromos rendszerben a képviselőket egy egész megye lakossága közösen választotta meg, s igy természetesen alig volt mód rá, hogy a választók szemmel is tarthassák, figyelemmel kisérhessék munkáját. Az egyéni választókerületekben viszont a választóknak ez a joga reálissá válik, mert képviselőjük munkáját, magatartását közvetlenül ellenőrizhetik. Az uj választójogi törvény tehát kiszélesíti, mélyebb tartalommal tölti meg a szocialista demokráciát. Különösebben magyarázni sem kell, hogy ez a rendszer mennyivel méltóbb a “demokratikus” jelzőre, mint bármely, amit eddig a magyar nép ismert, vagy ami bármelyik tőkés országban ma érvényben van. A felszabadulás előtti Magyarországon demokráciáról még csak beszélni sem lehetett. A választások népellenes jellegét sokminden biztosította. Elég, ha csak arra hivatkozunk, hogy a szavazatok nem voltak egyenlő értékűek, hiszen volt szavazókörzet — például Budapest belvárosa, vagy a Budai Vár körzete — ahol alig kellett négyszáz szavazat egy képviselő mandátumhoz ugyanakkor, amikor a munkásnegyedben, vagy a szegényparaszti vidékeken tízezernél is több szavazat volt szükséges hozzá. A szavazójogosultsá- got is olyan megszorításokhoz kötötték, amelyek a szegényebb néprétegek jelentős hányadát kizárták a szavazóhelyiségekből. Nem is szólva arról, hogy mig a jobboldali pártok jelöltjei előtt a koi’teskedés minden útja nyitva volt, a baloldali pártokat ezerféle korlátozás kötötte gúzsba, a kommunista pártot pedig a legvadabb üldözéssel szorították illegalitásba és jelölteket sem állíthatott. De összehasonlithatatlan'ul demokratikusabb ez a választási rendszer bármelyik tőkés “demokráciában” érvényben lévő rendszernél is. Hiszen ezekben az országokban nem a szavazók jelölik ki a mandátumért vetélkedő jelölteket, még csak beleszólásuk sincs ilyesmibe. Joguk csupán annyi, hogy a pártok vezetői által szűk körből kiválasztott jelöltek közül válasszák meg ezt, vagy amazt, márpedig, hogy a polgári pártok vezetése általában kiknek a kezében van, az senki előtt sem titok. Ezekben az országokban nem arról döntenek a szavazók, hogy kinek a kezében legyen a törvényhozási hatalom, csak arról, hogy melyik párt gyakorolja a hatalmat. S ha hozzávesszük, hogy a hatalomért egymással versengő polgári pártok ezekben az országokban micsoda óriási apparátust, milyen csillagászati összegeket “vetnek be” a korteshadjáratba, micsoda csinnadrattával és a sohanapjára szóló ígéretek micsoda áradatával igyekeznek a maguk emberének biztosítani a vok- sokat, teljesen nyilvánvaló, hogy a szavazónak a jelölésben semmi, a szavazásban pedig csak formális jogai maradnak. S ha hitt az Ígéretekben, de csalódott? Ha a kortesut után a képviselő többé a választói felé se néz? Nincs mit tenni. Amint a szavazófülkéből kilépett, szerepe, “demokratikus jogai véget értek.” A megválasztott mandátumát választója nem, legfeljebb csak pártjának vezetősége vonhatja vissza — az sem minden országban. Valóban, az a választójogi törvény, amelyet a magyar Országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvénybe iktatott, összehasonlíthatatlanul demokratikusabb minden felszabadálus előtti, vagy tőkés rendszerbeli mai választójognál. Egyenesen folytatása és kiterjesztése a Magyar Népköztársaság Alkotmányában lefektetett állampolgári jogoknak, s híven tükrözi azt a bizalmat, amellyel a nép viseltetik szocialista rendszere és kormánya, s a kormány a nép iránt. Olyan törvény ez, amelyet csak az a rendszer és kormány terjeszthetett elő, amely szilárdan maga mögött érzi a nép támogatását, mert politikája híven fejezi ki a nép érdekeit. /VW)MA<VMA/\An/WA/VV\MAA/VWVVVVVVVVVUVWMMMVVWWVVVV<AWVWVVVVVVVVVVVWt/VVUVVVUVVVW< MIT JELENT DONALD REAGAN MEGVÁLASZTÁSA? Ronald Reagan, a Republikánus Párt reakciós, szélső jobboldali szárnyának jelöltje, a fasiszta John Birch Society dédelgetett kedvence, a fajgyűlölők szószólója és támogatója. Ronald Reagannak a kormányzói tisztségbe való megválasztásával, országunk legnépesebb államában fajgyűlölő, munkásellenes, fasiszta méregtől átitatott egyén jutott e fontos pozícióba. Reagan megválasztása veszélyezteti a demokrata Brown kormányzósága alatt törvénybe iktatott haladó szellemű társadalmi törvényeket. Reagan megválasztása azt jelenti, hogy a kaliforniai állami kormány ezentúl nyomást gyakorol a Johnson-kormányra a vietnami háború felfokozására. Reagan megválasztása azt is lehetővé teszi, hogy 1968-ban az elnökségre pályázzon és fennáll a veszély, hogy hamis jelszavakkal élve, ez sikerül is neki. Reagan megválasztása súlyos csapást jelent a szervezett munkásságra. Reagan győzelme megnyitja a gátat a kaliforniai fasiszták részére. A John Birch Society és hasonló ultrai\akciós szervezetek még nagyobb szabadságot élveznek majd Kaliforniában népellenes tevékenykedésük folytatására, felfokozására. Reagan megválasztása az amerikai nép elé tárta a fasizmus veszélyét. Ki a felelős Reagan megválasztásáért? Azok a polgárok, akik távoltartották magukat a szavazóhelyektől, nem éltek szavazójogukkal, mondván: az együk (Brown) olvan, mint a másik (Reagan). Azok, akik szavaztak, de szavazatukat Reaganra adták. Azok. akik sem Brownra, sem Reaganra, hanem egy harmadik párt jelöltjeire adták szavazatukat. A politikai szüzek, akik azt mondották, hogy “lelkiismeretem nem engedi, hogy arra a Brownra szavazzak, aki támogatja Johnson vietnami politikáját.” Ezek a politikai szüzek a Szocialista Munkás Pártra szavaztak. E párt programjának legfontosabb pontja az Amerikai Kommunista Párt és a Szovjetunió ellen irányul. Mivel a Szovjetunió a béke leghathatósabb védelmezője azok, akik ez ellen a szocialista ország ellen emelik fel szavukat — a béke ellenségeihez csatlakoznak. Most, hogy Reagan került be a kaliforniai kormányzói székbe, nincs mit tennünk, mint folytatni a harcot a nép érdekét szolgáló társadalmi törvények érvényben tartására, a szakszervezetek és a nép érdekét szolgáló más szervezetek elleni támadás visszaverésére, a szövetségi nyugdíj fölemelésére és a nép érdekében működő mozgalom előmozdítására. A harc nehezebb lesz, mint eddig volt. Reagan újabb akadályokat gördít majd utunkba. Az uj, nehéz körülmények közepette, megsokszorozott erővel, az amerikai népben való hitünkkel, szívós elhatározással kell folytatni tevékenykedésünket a békéért, a demokráciáért, a nép jólétéért. Nincs szükség hüségesküre - Mindenki jogosult a “Medicare”-re A 9-ik kerület (Los Angeles) fellebbezési bírósága engyhangu döntéssel úgy határozott, hogy minden 65 évét betöltő egyén jogos a “Medicare” előnyébe, nem szükséges, hogy bárki is hüségesküt. tegyen. Mrs. Alda T. Reed ez év márciusában folyamodott a “Medicare” törvényben foglalt előnyökért. A kérvény benyújtásakor arra kérték Reed asz- szonyt, hogy hüségesküt írjon alá, melyben kijelenti, hogy nem tagja “kommunisták kontrollja alatt álló szervezetnek.” Mrs. Reed megtagadta az eskü aláírását és törvényre vitte az ügyet. A bíróság egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy az alkotmány első módosításának megsértését jelentené, ha bárkit is hüségeskü aláírására köteleznének. Szaván fogták. Miamiban egy garázs ezzel a reklámfogással hirdetett “Ingyen mosunk elefántot, kocsit is alig drágábban!” A napokban szaván fogták a garázs tulajdonosát. 22 elefántot hajtott ingyenes mosás céljából a garázsba egy vándor- cirkusz. ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol ZSEBSZÓTÁR Kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 cimen WWVMAAMMVVWMVVVWAMAmmMMVWWWV
