Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-01 / 48. szám

Thursday, December 1, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 OEMS MARGIT ÍRÁSAI Fel a fejjel asszonytársak... Miénk a jövő!!! A választások körüli nagy kavarodásról és az át­lag választók tájékozatlanságáról és tévedéseiről próbált tiszta képet tárni hallgatói elé Lusztig Im­re, a Magyar Szó szerkesztője a Magyar Társaskör előadásán. Sajnos, kis számú hallgatóság előtt, holott — mivel ennek az “éremnek” nem két, ha­nem hat oldala is van és azok megismeréséhez több politikai tisztánlátás és mélyebb megfigyelő­képesség kell, mint amivel az átlag, többé-kevésbé félrevezetett választó rendelkezik, szükséges és hasznos lenne, hogy a felvilágositó beszédeket töb­ben hallgassák és az egyetlen magyar nyelvű heti­lapot — az események mindkét oldalát ismertető, de a munkásság érdekeit szem előtt tartó Magyar Szót — olvassák. Ez a lap mutatja meg a minden­napi kenyérért küzdő tábornak azt az utat, amely közös céljuk: a munkásosztály helyzetének javulá­sához vezet. Miután ennek MA első és főfeltétele a BÉKE, a háború mielőbbi befejezése s a már ha­lálra szánt sok-sok ezer fiatal élet megmentése, fontos lett volna CSAKIS olyan egyének megválasz­tása, akik a háború ellen emelik fel szavukat és érvényesítik hatalmukat. El kell ismernünk, hogy ember legyen a gáton, aki ebben a bábeli kavarodásban könnyen felisme­ri, hogy ki a jó — és hogy az mégis miért rossz... és éppen úgy megfordítva. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk — hisz napról-napra bebizonyítva látjuk — azt a réges-régi megállapítást, hogy Ame­rika a “korlátlan lehetőségek hazája!” így történ­het meg azután, hogy mig az egyik államban (Georgia) kibogozhatatlan “Gordiuszi csomó”-val találkozunk, addig egy másik nagy államban a LAKOSSÁG TÖBBSÉGE MEGELÉGSZIK AVVAL, hogy a jelöltnek megnyerő, jó, színészi egyénisége van! És reméli — sőt ELHISZI, hogy az vele, az ő jólétével törődni fog! Hallatlan! Az is lehet ugyan, hogy a szavazók nagy része nem is tudta, miért szavazott. Van azonban ebben a választásban valami, ami nekem nagyon megtetszett: ez Lurleene Wallace megválasztása! Azért tetszik ez nekem olyan na­gyon, mert ez egész különbé járatú, korlátlan lehe­tőséget nyitott meg a nők számára. Hiszen nem lehet tagadni, elég szépen, kissé lassú — de biztos léptekkel halad, fejlődik az “Emancipáció.” De eddig, ha egy nő valamit el akart érni, tanulnia, küzdeni kellett érte! De ha igy haladunk, akkor — ha előállna egy olyan eset, amikor pl. egy orvost valami kis abortuszért, vagy más — a hatóságnak nem tetsző kis műtétért — megfosztanak működésétől, ott van a feleség, aki beül a rendelőbe és folytatja ott, ahol férje abba­hagyta! Azt persze nem tilthatják meg a férjnek, hogy ő is benn legyen a szobában, hiszen a Lur- leen is mint “stand-in governor” működik majd. Hasonló helyzet állhat elő ügyvédekkel is. Ha pl. sikeresen kivédene valakit, akit bizonyos körök esetleg szeretnének félreállitani, vagy elhallgattat­ni, ott az asszony és máris kezében a diploma! De ez csak a kezdet, a “korlátlan lehetőségek hazájá­ban” még sok meglepetésben lehet részünk, de ugye asszonytársaim, mi az ilyenféle dicsőségről könnyen lemondunk. A “korlátlan lehetőség”-nek két útja van. AZ EGYIK FÖLFELÉ, A MÁSIK LEFELÉ VEZET! És amily gyorsasággal halad az egyik fölfelé, éppen olyan gyorsan halad a másik lefelé. Csak egy lehe- tősée van, amelv megállíthatná ezt a rohamosan közeledő veszélyt, ha a szakszervezetek vezetői MIND a békekövetelők óriási tábora mellé állná­nak ÉS ERRE A CÉLRA TÖMÖRÍTENÉK ÉS OK­TATNAK AZ ORSZÁG LEGHATALMASABB TÁ­BORÁT. A MUNKÁSSÁGOT. S miután a korlátlan lehetőségek hazájában nincs lehetetlenség, köny- nven bekövetkezhet, hogv a “VILÁG LEGGAZDA­GABB ÉS LEGHATALMASABB NÉPÉT”. ORSZÁ­GÁT AMBICIÓZUS SZÍNÉSZEK FOGJÁK KORMÁ­NYOZNI! Komputeres sakkjátszma folyik Moszkvában az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egyszer­re négy komputeren folyik a mérkőzés és mind­egyiken más stratégiát alkalmaznak. A Tassz hírszolgálat a sakkmeccsről szóló jelen­tésében kiemelte, hogy azért mégsem a gépek ver­senyeznek, hanem azok a tudósok, akik kidolgoz­ták és a gépekbe beadták a sakkjátszma programo­lását. Fodor Erna: Hodász, az almák faluja Nagy káli ón mentünk keresztül, elhaladtunk az uj gimnázium szép épülete mellett. A Báthoryak volt székháza és temetkezési helyén, Nyírbátoron is keresztül mentünk. Hodászra igyekeztünk. Hodász közelében messziről pirosló, terméstől roskadozó almafák tömkelegé fogadott bennün­ket. “Hát igen, arany itt az alma”, állapította meg az első hodászi lakos, akivel találkoztunk. A földmüvesszövetkezet bérelszámolója, Komoró- czy Gusztáv volt az, akinek másik érdekessége, hogy Chicago, 111. mellett született 1910-ben. Szü­leivel hazajött és húsz holdon gazdálkodtak. 1939- ben bevonult és csak 1945-ben, a háború végezté­vel jöhetett haza. 52-ig egyedül gazdálkodott, ak­kor a termelőszövetkezetben a gyümölcstermelő­Burgonyacsomagolás a kisvárdai növénymentési osztályon brigád vezetője lett. Egy év múlva feloszlott a csoport és 58-ig ismét magángazda volt, azóta mai állásában van. Három kisleánya van, kettő már gimnázista, a legkisebb általános iskolába jár. Komoróczy Gusztáv munkája elég komplikált, mert már egy betonüzem, a helyi vendéglátó ipar és a kiskereskedelem is hozzátartozik. “Nagy itt a forgalom, 4 millió forint csak a vendéglátó ipar évi bevétele, 14 milliót költenek ruházatra, ház­tartási eszközökre és kerékpárokra, itt helyben, az élelmiszereken kívül”, — mondja Komoróczy. 600 almatermelő család van a faluban. Itt te­rem a hires jonathan alma, amelyet a külföld is szívesen vásárol, valutáért. Csak a háztáji alma- termés 15 millió forintot hozott a múlt évben. Az idén almatermésből 70 millió forintot vár a falu, vagyis ennyire becsülik a termést. Sokan jártak Amerikában. Ez a falu inkább középbirtokosoké volt ezelőtt. Ezek között volt 6—8 Komoróczy is. Volt ezek­nek sok szegény Komoróczy rokonuk és ezek kö­zül többen is jártak Amerikában. Id. Komoróczy Lászlóval beszélgettünk. Hosszú időt töltött De- troitban, Clevelandon, Bridgeporton, New Haven- ben. Mint ács dolgozott és tagja volt az ácsok szakszervezetének. Eredetileg Kanadába ment Magyarországból és onnan vizűm nélkül ment át az Egyesült Államokban. Valaki feljelentette, mert több év után fogták el és 1933-ban, a nagy depresszió (gazdasági válság) idején deportálták. Itthon 5 hold földet örökölt és nem vágyott többé Amerikába. Fia, ifj. Komoróczy László itt él vele, persze már családot alapított; leánya, Valéria vi­szont Washington, D. C.-ben lakik férjével. Id. Komoróczy tiz évig terményfelvásárló is volt, most pedig szépen megél gyümölcsöséből, már a háztájiból, mert az ország egész területén min­den Tsz-tagnak jár egy hold háztáji föld, ame­lyen azt termel, ami tetszik, annak és ott adja el a termést, ahol és akinek jónak látja. Hodász 4,300 hold földjéből 2,200 hold állami gazdaság és 2,100 hold szövetkezeti. Lakossága 3,200 lélek. 45 előtt az 5 leggazdagabb családnak 1,000 hold körüli birtoka volt. A falu nagyobb része a tehetősebbeknek dolgozott a termés har» madáért. Szováti Gusztáv, a Béke Termelőszövet­kezet könyvelője beszél: “Édesapám is megjárta Amerikát, de szegényen jött haza és igy mind az öten harmados munkát végeztek családunkban, Komoróczy Tibornál. Én voltam a legkisebb, 1937- 38-ban, két éven keresztül, a hátamon vittem az ebédet minden nap 15 kilométernyi távolságra a Komoróczy kisasszonyoknak. Komoróczy Tibor volt az első a környéken, aki a gyümölcskultúrát kezdte. Faiskolát létesített, hitelbe is adott gyü­mölcsfákat, de akkor még nem igen értették meg az emberek az értékét. Ma a föld 90%-án almát termelünk. 22,000 forint körül van az egyéni évi munkaegység. A háztáji 6,000-től 60,000-ig hoz évente. Hodász minden évben megnyeri a takaré­kossági versenyt, annyi pénzt visznek lakói a ta­karékba. A faluban 13 magángépkocsi van és ren­geteg a motorkerékpár. Négy uj utcánk van. A 700 ház közül 150 uj, vagyis néhány éves,” mond­ta a könyvelő, akinek leányai zongorázni tanul­nak és gyönyörű lakásában nemcsak a legújabb modern bútorok, de koncertzongora is van, a TV. mellett. ( A faluban a 8 általános iskola mellett kertésze­ti technikum is létesült. 20 tanító végzi az okta­tást, az óvodán kívül. A falunak van szélesvásznú mozija. Havonta színház is ellátogat ide. Könyv­tárában 3,300 könyv várja az olvasókat. Renge­teg a televízió. Van egy komoly probléma is Egyetlen dologról panaszkodtak a hodásziak. A faluban igen sok a cigány és ezek még sok prob­lémát adnak. Egyesek közülük ugyan már beil­leszkedtek az uj társadalomba és annak hasznos tagjai, de vannak még olyanok, akiket tanitni kell a civilizált életmódra. Még sok közülük az iskola­kerülő, vagy ha kényszerítik az iskolába járásra, magaviseletével rontja az iskolai fegyelmet. “Az állam elrontja őket, — mondták egyesek, — igen sok előnyt nyújt részükre és visszaélnek vele.” Minden gyermek után kapnak családi pótlékot, házépítéshez kamatmentes kölcsönt, stb. Az öre­gek közül sokan nem értik meg ezt az embersé­ges politikát. Van a faluban egy Solya Miklós nevű görög-katolikus lelkész, ő viszont megérti és igen sokat foglalkozik a cigányok nevelésével. Nem könnyű munka, lassan megy a dolog, de egy­általán nem reménytelen. A tanácsban két cigány is helyet foglal és derekasan megállják helyüket. Beszélgettünk még id. dr. Tóth Mihály állator­vossal is, aki itt született, itt élt és itt dolgozott. Ma nyugdíjas és üdvözletét küldi Hackensack New Jerseyben élő édesanyjának. Végül elismerést kell adni a jónáthán alma fel­fedezőjének. Érdekes történet, még pedig ameri­kai. Ez az alma New York államban, Ulster Coun- tyban kelt magról és innen terjedt el 1,800 körül. Nevét Jonathan Habsrouckról nyerte, aki először hívta fel rá az almatermelők figyelmét. A jóná- thánt ma is termelik Amerikában, de sehol a vilá­gon nem termesztik olyan nagyüzemi mezőgaz­daságokban, mint éppen a nyírségben. Ez az al­mafajta az össztermelés 55%-át adja. A világ­piacon a magyar jónathán nagyon kedvelt, mivel helyes tárolással a legtovább őrzi meg értékés vitaminjait és üdítő izét. Uj fájdalomcsillapítót fedeztek föl Az American Cyanamid Co. Lederle laboratóriu­ma a piacra bocsátotta a “Levoprome” nevű fájda­lomcsillapítót, mely úgy hat, mint a morfium, de a szervezet nem szokja meg. A próbák bebizonyí­tották, hogy az uj szer nagyon hatásos szülésnél, operációval járó fájdalmak ,valamint az izületi gyulladás és a rákbetegség krónikus fájdalmainak csillapítására. Január óta több mint 4500 személyen próbálták ki. A Levoprome-ot injekció formájában adják, de most kísérleteznek azon, hogy tabletta formájában, is alkalmazható legyen. Állapotos asszonyoknak nem ajánlják, mert nem tudják, milyen hatása van a fejlődő embrióra. Súlyos szívbajban, vesebajban és májbetegségekben szenvedőknek sem ajánlatos a szer. A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD ... UJ OLVASÓKKAL LAPUNK MEGMARAD!

Next

/
Thumbnails
Contents