Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-03 / 44. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 3, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Kire szavazzunk? CHICAGO, 111. — A Magyar Szó utóbbi számaiban levelek és cikkek jelentek meg azt a nézetet hangoztatva, amit az AFL-CIO. Nagyon szükséges ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozni. Pl. Illinois- ban a demokrata párt jelöltje Paul Douglas szenátor, aki már 18 éve képviseli az államot, tehát elsőbbségi joga van. Douglas szenátor országszerte elismert progressziv és mint nemzetgazdász tani- tott az egyetemen. Épp csak pár hete jelent meg egy könyve, melyben azzal foglalkozik, hogyan lehetne az országok közötti kereskedelmet úgy lebonyolítani, hogy ne kelljen aranyban fizetni a különbözetet. (Igaz, ez nem uj dolog, mert a népi demokráciák ezt teszik. Egy kis különbség azonban van, s pedig az, hogy a népi demokráciák nem tartozhatnak bele ilyen közösségbe.) Mr. Douglas gyűlöli a népi demokráciákat, 100 százalékban támogatja Johnson elnök imperialista kormányzatát, mint nemzetgazdász soha egy szót nem mondott az óriási hadi kiadások ellen. Most is, amikor arról van szó, hogy csapatokat vonjunk vissza külföldről, hogy ezzel a deficitet redukáljuk, hát hallgat. Ugyan miért? A republikánus jelölt, Mr. Percy, kitűnő üzletember, jól tudja hogyan lehet egy pár év alatt milliókat összeharácsolni, ö volt az első, aki ajánlotta, hogy az ázsiai országok a béke érdekében tanácskozásra jöjjenek össze. Ugyanezt hangoztatta Mr. Nixon is ,de ami jó Nixonnak, az nem lehet jó nekem, jól ismerve Nixon szerepét. Tehát kire szavazzunk? Van egy másik kérdés is, amivel nem vagyok tisztában. Nagy felháborodást keltett a kaliforniai lapkonferenciáról szóló jelentés azon kitétele, hogy volt olyan hang, mely szerint Johnson és Goldwa- ter között nincs különbség. Hát van? .A U.S. minden lépését az imperializmus kiterjesztéséről 1945- ben kidolgozott terv szerint teszi meg. Ha valaki azt hiszi, hogy Mr. Johnson a saját jóakaratából terjesztette elő a mostani és a múlt kongresszusi ülésszakon elfogadott jóléti és polgárjogi törvényeket, az nézetem szerint téved. Az elfogadott törvények mind a kapitalista rendszer fennállását erősitik meg, vagy egyenesen az imperializmus térhóditását szolgálják. Ha Mr. Johnson őszinte lett volna, a Taft-Hartley törvény 14B szakaszának eltörlését keresztül tudta volna vinni, mert a húsos fazékból való meritésnek még a legbefolyásosabb politikusok sem tudnak ellenállni. Ugyanez áll fenn a házak és lakások javaslatánál. Csak 9 szenátor támogatására lett volna szükség és ezt ne tudta volna megkapni az elnök? Hogyan tudjuk mi a világ szinesbőrü népeinek jóindulatát kiérdemelni, ha azt vethetik szemünkre iogy nekünk itthon olyan szinesbőrü polgáraink /annak, akik jogaikat nem érvényesithetik? Ezért /olt az, hogy Dirksen szenátor egyik keresztapja ett a polgárjogi törvénynek. Most kitérek egy kicsit Mr. Dirksen szerepére, íki névleg Illinois államot képviseli, de valóság- )an a gyárosok, a bankárok (Chamber of Com- nerce), az orvosok szövetsége és más hasonlóknak i szövetségese. Ezeknek ő a legbuzgóbb képvise- ője s érdekeiket mindig kész megvédeni. Sosem [épviselte a nép érdekeit. A legutóbbi megválasz- ása is úgy történt, hogy felsőbb körök értésére idták a demokrata párt helybeli hosszának, hogy >lyan jelöltet állitson, aki a választáson biztosan negbukik, Ez igy is történt. Mi tehát a különbség Johnson és Goldwater köJAMAICA ! REFRIGERATION S TV. ! 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Siereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia A FDVF7.fi FIZETÉSI FELTÉTELEK! zött? Mr. Johnson az elnökválasztási kampányban pontosan 1964 szeptember 28-án Manchester, N. H.-ben beszélt és többek között azt mondta, hogy minket minden ország sorsa érdekel, de ez nem kötelez vagy jogosit fel arra, hogy beavatkozzunk ügyeikbe. Persze, ez nem vonatkozik Dominikára, vagy Kongóra. Goldwater nyiltan ajánlotta Észak- Vietnam bombázását és erre Johnson, ugyanebben a beszédben igy válaszolt: “Mielőtt bombákat dobnék, szem előtt tartom a következményeket, mely a 700 milliós Kinát is a háborúba keverhetné. Sajnos, hogy már eddig is 190 emberünk vesztette életét, de ha tovább terjesztjük és fokozzuk a háborút, megtörténhet, hogy már az első hónapban nem 190, hanem 190 ezer amerikai életét veszítenénk el.” Tessék kérem ezek után megmagyarázni, hogy mi a különbség közöttük és azt is, hogy mi a különbség a két párt között? Bárki pályázzon is a politikai tisztségre, legyen az demokrata vagy republikánus, kell hogy magáévá tegye és segítse az imperializmus hódítását, mert ott van a pénz és az képviseli az erőt a választásnál. Amerika népének csak akkor lesz szava a törvényhozásban, ha egy harmadik pártot hoz létre. Ennek az AFL-CIO-ból kell kiindulnia. Ne ámítsuk magunkat, hogy ez, vagy az a jelölt jobb. Minél erősebb nyomást gyakorol a reakciós imperializmus elsősorban az AFL-CIO-ra, annál hamarabb születik meg az uj párt, a Nép Pártja. A. Stone Két ut áll előttünk BRONX, N. Y. — Egyik ut az emberiség végpusztulásához vezet. Ez az ut az, amelyen az uralkodó osztály minden eszközt felhasznál, hogy pénzuralmát fenntartsa éppúgy, mint ahogy elődeik a régi rendszerekben tették. Ez az osztály vakságában — ha látja, hogy uralma veszélyeztetve van — kész a hidrogénbombát is használni. Úgy gondolják, hogy ha ők nem uralkodhatnak, ha ők vesznek, akkor vesszen velük a világ. A kapitalistáknak any- nyira mániájuk a profitszerzés, hogy készek a nagy haszonért feláldozni saját apjukat, anyjukat, testvéreiket, gyermekeiket. Mit várhat hát akkor a munkásosztály? A kapitalizmus minden eszközt felhasznál, hogy a munkásosztályt a legjobban kihasználja és gyakran, állati színvonalú nyomorba süllyessze. Semmi jót nem várhatunk tőlük. Erről a kérdésről nagyon sokat lehetne Írni és remélem, hogy az olvasók és az írógárda is hozzászól. Fel kell rázni minden baloldali szervezetet, hogy megmentsük magunkat a végpusztulástól. Nem arról van szó, hogy kivívjunk magunknak egy pár morzsát, amit a kapitalizmus leejt asztaláról, hanem létezésünk és fennmaradásunk forog kockán. A másik ut, hogy fel kell rázni a munkásosztályt az évszázados tévhitből, meg kell vele értetni, hogy egyedül a nép által, a nép érdekében és a nép hatalma alatti kollektiv termeléssel lehetnek szabadok. Aki termel, az eszik is. Amig a kapitalista osztály el nem tűnik, addig fennmarad a bérrabszolga rendszer. A szocializmus az egyedüli eszköz a háború megszüntetésére. Ez az egyetlen rendszer, amely megszünteti a nyomort, a nélkülözést, felemeli állati sorból és igazán emberré neveli nemcsak a munkást, hanem a kapitalistát is. Mindaddig, amig a kapitalizmus létezik, háború is lesz. Erről is nagyon sokat lehetne Írni. G. Mecsey Látogassuk régi barátainkat NEW YORK, N. Y. — Mrs. Takáts Kornéliát látogattam meg nemrégen, aki már jónéhány hete a Village Nursing Home-ban, a 607 Hudson Street- en van, a 12. St. és 8th Avenue sarkán (szobaszám 204). Az épület régi, hét emeletes ház, melyet Nursing Hómmá alakítottak. A bennlakók legtöbbje öreg, akik már nem igen tudnak járkálni, van 300 beteg, nagyrészük tolószékben. Vannak 2—4 ágyas és hétágyas szobák, melyek elég kicsik. A felvonó (lift) bizony kicsi annyi embernek, a társalgó is szűk. Van egy televizió-szoba. Sajnos nem tudjuk, hogy mit hoz a sors az öregekre, talán jobb nem is tudni. Hiszen olvashatjuk minden nap a lapokban, hogy milyen helyzet van a kórházakban, nursing home-okban, pl. a BelTelefon: JA 6-2738 levue kórházban botrányos a helyzet. Most pedig arról írnak, hogy a Jacoby kórházban nincs elég ápolónő. Bizony fél napokat várni a kórházban, sem öregnek, sem fiatalnak nem kellemes, ha beteg valaki. Aki csak teheti, jelentkezzen néhány órára önkéntes ápolónak az ilyen intézményekben. S ne feledkezzünk meg arról, hogy látogassuk meg öreg barátainkat. Hirsch Paula Megemlékezés Rácz László születésnapjára Itt van velünk egy ember. .. Egy igazi nagy ember . .. Egy ember, akinél szerényebb embert még nem ismertünk. Ő a mi tanítónk, a mi mesterünk, aki nagy tudását, tehetségét egész életén keresztül az emberiség jobb jövőjéért áldozta. “Porszem a viharban” c. könyvén keresztül sokan ismerik őt szerte Amerikában, mondhatnánk azt is, hogy mindenütt, ahol progressziv magyarok élnek. Neve nagy tiszteletnek örvend. Ez a legmesszebbmenő elismerés megnyilvánult a Magyar Szó olvasóin keresztül is. Ez az ember dr. Rácz László, akinek 77. születésnapja alkalmával ezúttal kívánunk gratulálni. Az ő születésnapja nemcsak az ő magánügye. Rácz László élete, múltja és jelenje mindenkire tartozik, aki az ő kimagasló pályafutását, viszontagsággal teli életét, áldozatkészségét méltányolni tudja. Hogyan méltassuk őt érdemlegesen? Mint iró, rendkívül tehetséges. Mint ember kimagasló, de mint harcos a legkülönb. Igen, Rácz László életéről, cselekedeteiről nem szabad elfeledkezni. Példaként kell ennek szolgálnia minden haladó szellemű ember részére. Soha meg nem alkuvó ragaszkodása, kitartása a munkásosztályhoz, ragyogó példája az ő életének. Ezt a mély elismerést, hálát s szeretet, amit vele szemben érzünk, szeretnénk születésének évfordulója alkalmából neki tolmácsolni. Egyben hűséges, szerető élettársának is, aki mindenben vele volt szivvel-lélekkel. Vigyázott reá... Megosztotta vele az élet viszontagságait. Merném állítani azt, hogy drága élettársának nagy része van abban, hogy a mi Rácz Lászlónk még itt van velünk, örömünkre, segítségünkre. Az ő Margitjának szerető gondossága aranyozza be az ő életét. Rácz László hosszú küzdelmes életpályájának egyedüli jutalma az olvasó tábor elismerése, melyet a mai napig is tanít, nevel, mely őt olyan nagyra becsüli. Ha még meg tudnánk szerezni neki azt a méltó elismerést, hogy könyvét angol nyelvre lefordítva kiadják, hogy a jövő generáció is olvassa, az lenne a legnagyobb jutalom részére. Sok boldog évet kívánunk neki és kedves feleségének jó egészségben, hogy még sokáig folytathassa ezt a gyönyörű munkát az emberiség érdekében. A Los Angelesi Munkás Otthon és a Női Kör nevében: Faragó Margit A Magyar Szó ügyvezető bizottsága, szerkesztősége és kiadóhivatala, az olvasótábor nevében sok hasznos, egészségben eltöltött évet kíván Rácz László külmunkatársunknak és reméljük, hogy nívós cikkeivel továbbra is élvezetet és nevelést ad olvasóinknak. ÚJBÓL KAPHATÓ!-----I Rózsa Imre: “MÉGIS TAVASZ” című kitűnő kis verseskönyve, szép kemény kötésben CSAK 75 CENT Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ Kiadóhivatalától 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címen AZ ÉS CUKRÁSZDA | WENUE, NEW YORK, N. Y. ! sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J ítésnapi tcrták, lakodalmi, Bar- j — Postán szállítunk az ország < izébe. — Este 7.30-ig nyitva |
