Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-03 / 44. szám

Thursday; November 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Gyetvai János: KÉTSZÁZ NEMZETKÖZI KONGRESSZUS I960 BAN MAGYARORSZÁGON Húszezer külföldi résztvevő aHOGiJAn én-Cátcm... z rja. :EMIST Séta esőben Dél-Kaliforniában semmi szokatlan nincsen ab­ban, ha az év 7—8 hónapja — május és december között — eső nélkül múlik el. Ezért kellemes meg­lepetés, ha ezekben a hónapokban váratlan zápor tisztitja meg a levegőt és veri le a felgyülemlett port. Ilyen váratlan esőzés állt be szeptember vé­gén. A vállalkozó szellemű emberek ilyenkor — mint jó magam is tettem — sétára indulnak és élvezik az arcukba csapó esőcsöppeket. Ma, éppen csak hogy szemergett, amikor elindultam a közeli ten­gerpart felé. Az eső frissítő illata a virágok illatá­val vegyülten úgyszólván egy csapásra üdítővé va­rázsolta a levegőt. A rendesnél is zöldebb pázsiton mindenfelé madarak csipegettek. A nedvességre előbujtak a földi kukacok — vesztükre, mert ez a madarak előtt nem maradt titok és minden kukac­ra jutott egy madár: galamb, veréb vagy “fekete madár”. (Black bird.) Emberi szokástól eltérően, madarat nem zavar egy másik madár színe. A fekete madarak, a szür­ke verebek és a tarka és fehér galambok nem bántják egymást. Náluk csak a testnagyság szá­mit és abban hasonlítanak az emberekhez, hogy köztük is megvan a versengés, “aki birja, marja” náluk is a törvény. A nagy “market” felfalja a kis sarki fűszerest, a nagyobb madár pedig elfalja az élelmet a kisebb elől. A kis veréb elug­rik a nagyobb madarak elől, ha nem akarja, hogy rálépjenek, vagy a fejére koppintsanak. A tengerparton a szemergésből komoly zápor lett, amely bekergetett az előkelő “Miramar” szál­loda lobby-jába. Leráztam az esőt és leültem egy kényelmes karosszékbe, szemben a nagy üvegfal­lal, amely a szálloda úszómedencéjére nyílt. Kelle­mes látvány volt a záporban védett helyről nézni az uszoda tiszta, kékes vizét, a magasba nyúló da­tolya-pálmákat és az alattuk pompázó virágágya­kat. Amikor beteltem ezzel a látvánnyal, a fotelokban ülőket vettem szemügyre. Tizenegy férfit és négy nőt számoltam össze. Két fiatal lányon kívül a töb­bi kora 40 és a halál között volt. Két házaspár közül az egyik leveleket, a másik újságot olvasott. A két fiatal leány üresen, szótlanul nézett a leve­gőbe. Egy férfi kivételével valamennyi cigarettá­zott. A kivételes egy ember gyors ütemben, mintha kergetné valaki, gumit rágott. A férfiak mind új­ságot olvastak. Természetesen a Los Angeles Times-t, nemcsak azért, mert ez az egyetlen reg. geli napilap, hanem azért is, mert a Miramar kö­zönségének az ízlését ez az újság elégíti ki a leg­jobban. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy a férfiak öl­tözete egytől-egyig, kivétel nélkül teljesen egyfor­ma volt: sötétszürke, majdnem fekete öltöny, fe­hér ing, fekete cipő. Az urak valamennyien túl voltak a katona-koron, igy saját maguknak kellett “egyenruháról” gondoskodni. Mintha összebeszél­tek volna. De nem kellett összebeszélni. Ameriká­ban csak el kell kezdeni valamit és a tömeg gon­dolkodás nélkül követi a kezdeményezőt. Teen- agerek mezítláb, hosszú hajjal, kék farmer-nadrág­ban. Felnőttek sötét öltönyben, fehér inggel, fe­kete cipővel. Konformista nemzet lettünk öltözkö­désben, gondolkodásban, szokásokban. (Ez az, ami ellen a fiatalság egy része tütako- zik: hanyagul öltözködik, szakállt növeszt, hosszú hajat visel, mezítláb jár. Még nem találta meg a kivezető utat, amely egy jobb Amerika felé vezet, de már gondolkozik és lázong. A jobbak a háború, a sorozás ellen tüntetnek, a “napalm” gyártása és -szállítása ellen tüntetnek. A legjava szembefordul a McCarthyzmust folytató “Amerika-ellenes Bizott­sággal”, ha kell börtönbe megy, de — tiltakozik és lázong, ők tartják ébren a reményt egy béke­szerető. faji megkülönböztetést nem ismerő Ame­rika megvalósításáért.) Akik rámnéznek, talán azt gondolják: ki ez a furcsán öltözött ember? Sportnadrág, színes ing, barna cipő, vízmentes nylonujjas. Nem tudja ez az ember, hogy a divatos egyenruha manapság sötét öltöny, fehér ing, fekete cipő? Bizonyára érzik, ha tudat alatt is, hogy nem vagyok közéjük való. És igazuk is van. De nemcsak az öltözet miatt. . . A lobby-ban csönd van, csak csendes zene szól és időnként a csendet hangszóró zavarja meg. “Mr. Jones, to the phone, please! Mr. Smith, to the phone, please!” Mr. Jones és Mr. Smith a telefon­1966-ban a Magyar Népköztársaságban 200 na­gyobb arányú nemzetközi kongresszust rendeztek meg, több, mint 20,000 külföldi résztvevővel úgy a nyugati, amerikai, afrikai, ázsiai területekről, mint a szocialista országokból. Hogy a 200 nagyobb kongresszus közül csak né­hányat említsünk — miután valamennyi felsoro­lására nem is volna hely — ilyen nemzetközi ta­nácskozások folytak és még folytatódnak 1966-ban: Nagyjelentőségű összejövetel, az Európai Kultu­rális Társaság végrehajtó bizottságának tanácsko­zása Budapesten. Az emberiség minden kulturér- tékét őrző, ápoló Európai Kulturális Társaság 1948- ban alakult meg, főhadiszállása az olaszországi Ve­lencében van. Az alapitó tagok sorában a szellemi élet legkiválóbb képviselői foglaltak helyet, igy Pablo Casals, Ilja Ehrenburg, Julian Huxley, Tho­mas Mann, Pablo Picasso és mások. Ez a társaság a jelenlegi rendkívül feszült és az emberi kultúrát veszélyeztető nemzetközi helyzetben közös táborba fogja Kelet és Nyugat kultúrájának legkiválóbb képviselőit, hogy az emberiség haladását szolgál­ják, a humanizmus térhódítását szorgalmazzák, egyengessék a népek közti megértés útját. Erről tanácskoztak Budapesten. Az emberi kultúra nagy értékeinek sorában nem­zetközi zenei kongresszusokat is rendeznek. Mar- tonvásáron, ahol Beethoven élt és alkotott, Tihany­ban, Fertődön, ahol Haydn 25 évig élt és alkotott nemzetközi jellegű koncerteket rendeznek, azonkí­vül Liszt és Bartók zenei heteket tartanak. A tudomány számos ágát érdeklő kongresszusok folytak és folynak, mint pl. a radiológus kongresz- szus, a gyógyszervegyészeti tanácskozás. Két hó­nap alatt Budapesten, vagy Debrecenben nyolc orvoskongresszus volt és lesz. A sport területén: nemrégen az Európai Camp­ing rendezte meg elsőizben Magyarországon a nagy nemzetközi táborozást. Több mint 5,000 autó érke­zett trailer kocsival együtt és Balatonfüred mel­lett táboroztak, miután rengeteg autókaravánjuk végigvonult Budapesten is. Csak néhány hete, hogy itt zajlott le a nemzet­közi autóverseny. Ugyancsak Budapesten zajlott le az atlétikai Európa-bajnokság, valamint az úszó versenyek. A Hortobágyon nagyszabású lovas-napok voltak, ezer és ezer külföldi résztvevővel. így a debreceni Arany Bika szállodának az idegenforgalom kereté­ben 1570, a nemzetközi camping révén többezer vendége volt. Már 1965-ben 224 csoport 6,632 vendéggel kereste fel Debrecent. 1966-ban 442 turista csoport 21,000 látogatóval időzött Debrecen­ben. Kiemelkedő esemény volt a debreceni nemzetkö­zi kórus-fesztivál. Ugyancsak Debrecenben zajlott le a nemzetközi nyelvész kongresszus, amelyen az európai orszá­gokból érkezettekkel együtt 230-an vettek részt, ami nyelvész-kongresszuson jelentékeny szám. Budapesten tanácskozott az UNESCO nemzetkö­zi kerekasztalkonferenciája, amelyen angol, oszt­rák, belga, csehszlovák, francia, indiai, szovjet és magyar küldöttek vettek részt. Ide sorolhatnánk a Magyar Népköztársaságban csak 1966-ban megtartott számtalan konferenciát. A közelnapokban nemzetközi költő-tanácskozás lesz, amelyen jelen lesznek Európa legkiválóbb költői, tanulmányozzák és megtárgyalják a magyar Illyés Gyula, Devecseri Gábor, Füst Milán, Garai Gábor magyar költők, valamint a külföldiek közül fülkéhez siet, visszajön, elfoglalja régi helyét, rágyújt egy cigarettára és tovább böngészi az új­ságját. Újabb hívás megint: “Mr. Reagan, to the phone, please!” Mindenki felnéz az újságjából, hátha “azt a bizonyos” Mr. Reagant hívják, aki a színészi pá­lyát a kormányzói tisztséggel szeretné felcserélni. Senki nem mozdul, Reagan nevű vendég nincs a társaságban. Az eső elállt, már alig szemereg. Otthagyom az egyenruhás társaságot, a csillogó uszodát, a kényel­mes fotelt és folytatom sétámat a tengerparton. A tenger ólomszinü, csak a partnak ütődő hullámok törnek hófehérre. Az ég, ameddig a szem ellát, szürke, itt-ott gomolygó felhőkkel. Mindenfelé si­rályok röpködnek, éles kacagással visongnak, mint­ha ők is élveznék ezt a szokatlanul szép napot, Pablo Neruda, a Nobel-dijas nagy olasz költő, Quasimodo: Rozsgyesztvenszkij szovjet költő stb. munkáit. Mi a nagyértékü jelentősége ezeknek a Magyar- országban tartott nemzetközi kongresszusoknak? Az, hogy tudomásul veszi egész Európa a kiala­kuló, megszilárduló, uj, nagy kulturális, művészeti értékeket termelő szocialista társadalmunkat, ha­zánk növekvő nemzetközi tekintélyét. Tudomásul veszik, nagyra becsülik minden el­lenséges, hazug rágalom ellenére. Fasiszta fegyvertárt “fedezett fel” a newyorki rendőrség (Folytatás az első oldalról) ty irodájába is bombát dobtak. Furcsa, hogy egyet­len esetben sem találták meg a tetteseket. Jellegzetes és nyugtalanító Rockefeller kormány­zó megjegyzése. Mikor értesült a fasiszta csapat le­tartóztatásáról, igy vélekedett: “ezek az emberek félrevezetett hazafisággal vannak átitatva.” A ma­gyar amerikaiak számára tragikus visszhangja van a távol múltban ennek a kijelentésnek. Még sokan emlékeznek arra, hogy Magyarországon, a nyilasok és “Ébredő Magyarok” rémtetteinek idején, volt egy biró, aki csak megdorgálta a letartóztatott tet­teseket, azután kijelentette: “nem vehetjük rossz néven tettüket... csak HAZAFIAS FELBUZDU­LÁSBÓL tették”! A nyomozás folyamán a rendőrség felderítette a következőket: A Minutemen-ek a katonaság egy bizonyos oszta­gába próbáltak beférkőzni, ahol gerilla-háborús ki­képzést adnak. A terrorista banda a négerek ellen uszító nyomtatványokat osztott szét, amelyeken néger szervezetek nevében szemenszedett hazugsá­gokat közölt. A rendőrség azt is megállapította/ hogy a Minutemen-ek a WORKER hírlap kör­nyékét alaposan áttanulmányozták, még a forgalmi lámpát is beleértve. Röviddel azután robbantották fel a hírlap és a párt épületét, ugyanolyan bom­bákkal, mint amilyeneket a mostani razziákban ta­láltak. A világ népesedési kilátásai 2000-ben Az Egyesült Nemzetek Szövetsége “A világ né­pesedési kilátásai” címmel jelentést adott ki, mely­ből — egyebek között — kitűnik, hogy 2000-re a világnépesség várhatólag hatmilliárd fölé emelke­dik. A népességnövekedés túlnyomó része a fejlődő országokban következik be, ahol még jelentősen és gyorsan csökkenthető a halálozási arányszám. A jelentés megállapítja, hogy az egyéni élettar­tam ma hosszabb, mint a múltban volt, s ezért a világ népességének növekedése is meggyorsul. Nagy népességnövekedés várható Afrikában és számottevő Latin-Amerikában — hangsúlyozza a jelentés, majd hozzáfűzi, hogy Európa részesedése a népesség növekedésében csökkenőben van (je­lentős volt a huszas és a harmincas években) és vi­szonylag csekély. lan Smith miniszterelnök kénytelen volt félbe­szakítani “A biblia” cimü film megtekintését, mert egy ismeretlen telefonáló éresitette a Rhodesia Herald cimü lap szerkesztőségét, hogy “egy bom­ba várja a miniszterelnököt a moziban”. Vaklárma amikor végre nincs napsütés, nincsen “smog”, nincs por, csak eső van, csendesen szemergő, lan­gyos eső. Előttem egy teen-ager a zsebrádióját hallgatja. Elég hangos ahhoz, hogy megértsem: 160 mérföl- des hurrikán 23 embert megölt és most Kuba irá­nyában vágtat. . . Vietnamban az elmúlt hét nap alatt több amerikai esett el, több szenvedett sérü lést, mint bármely előző 7 napon. De a Vietconj veszteségei sokkal nagyobbak... Vigasztalódj amerikai anya, feleség, gyermek a Vietcong veszteségei sokkal nagyobbak. T« “csak” a férjedet, az apádat veszhetted el. A langyos kaliforniai eső tovább szemereg. P madarak békésen csipegetnek a pázsiton. Tovább sétálok az esőben... volt.

Next

/
Thumbnails
Contents