Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-14 / 28. szám
Thursday, July 14, 1966. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ~ HUNGARIAN WORD 7 ftuoGWáin én -Cátom... KERESÜNK fasiszta hajlamú politikusokat, hírmagyarázókat, lapkiadókat és újságírókat; FBI besúgókat s pénzért tanuskodókat; kikopott un. “színésznőket” és jómódú embereket, akik anyagilag támogatnak szélső jobboldali vállalkozásokat. Jelentkezések az un. Szabadságharcos Szövetség kaliforniai csoportjánál. Ha ilyen szövegű hirdetést tettek volna közzé a harcok elől meglógó un. “szabadságharcosok”, akkor sem tudtak volna különb seregletet összecső- diteni, mint junius 18-án tették a “magyar gála bálon.” Az “invitation-meghivó” jelenlétüket Ígérte, vagy jelen volt: Murphy, a táncos-énekes szenátor, Reagan, a táncos-énekes rep. kormányzójelölt, Yorty, a bukott kormányzójelölt és háborús tanácsadó. Jelen volt a szélsőjobboldali Putnam hírmagyarázó és Todt újságíró, továbbá az FBI besugó-tanuskodó Miller-házaspár. Paul Millernek ez volt az első szereplése (illő társaságban!), amióta a bíróság bűnösnek találta William Winter rágalmazásában és szájkosár viselésére Ítélte. A díszvendégek között szerepelt a Knott-házas- pár, a Knott Berry Farm vagyonos tulajdonosai, akik a szélső jobboldali mozgalmak kitartó anyagi támogatói. Patrick Trawley Schick, a “hason nevű” borotvapenge gyáros, aki az “American Citizens’ Committee”-ben részvételt vállalt és aki szintén ismert anyagi támogatója a fasiszta hajlamú megmozdulásoknak, ezúttal lemondott a “gálán” való szereplésről. Ellenben ott tündökölt teljes fogsorával Zsa Zsa Gábor és a húga, Éva, akik NEM színésznői tehetségük révén tettek világhírnévre szert. Sabados lapkiadó, “a kimondott nyilasok foglya” és bájos neje, aki a Hungarian Music & Gift Shop” tulajdonosa, ezúttal kénytelen volt a “védnökök” (nem is a “Fővédnökök”!) hátsó soraiban szerény hellyel beérni. Viszont Henriett Széchényi GRÓFNŐ kapott helyet a “Fővédnökök” között. A hírszolgálati bizottság vezetője, az általunk ismételten és illően ismertetett Kecskeméthy László, sehol nem kapott helyet. Ha valakinek talán még voltak kételyei, hogy ezek az un. “szabadságharcosok” milyen társaságban érzik otthonosan magukat, az most ebből az “invitation-meghivóból” egyszer és mindenkorra tudomásul vehette, hogy ők a KKK-nal, a birchis- tákkal, a Minutemen-ekkel egy szinten működnek a haladás, a BÉKE és a népek közötti megértés ellen. De százat egy ellen, hogy a magyarországi ellen- forradalom dátumán és más alkalmakkor az ő képviselőik fogják a leghangosabban emlegetni Kossuth és Petőfi nevét, akik — ha élnének — messze elkerülnék az ilyenfajta “szabadságharcosok” háza táját. Mint ahogyan a szabadság, egyenlőség és testvériség minden őszinte, igaz hive elkerüli őket. Uj hazaffyas párt Robert B. De Pugh, a Minutemen-ek országos ko-ordináló tisztviselője, a St. Louis Post-Dispatch riporterének adott interjúban jelentette, hogy az Egyesült Államokban működő kb. 30 szélsőjobboli PAUL’S SHELL SERVICE 1 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS 9 I Telefon: 'IV A 8-980G — SZŐKE PÁL, tulajdonos % r »•••••••••••••••••••» JOHN K. S0L0SY - FUNERAL HOME j • * i LINCOLN PARK —telefon: DUnkirk 3-1870 « \ DETROIT — telefon: Vlnewood 1-2353 • • KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY m 5 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich & s 9 John Kochis watchmaker — Tel.: DU 3-5865 5 Siiiiiiimriiuiiiiimiiiiimiimiu dali csoport “Patriotic Party” néven igyekszik egyesülni. Az eddig függetlenül működő csoportok az első országos konvenciót julius 4-én tartották Kansas Cityben, ahol az uj párt alapszerkezetét öntötték formába. Jelenleg még nem tudhatjuk (de sejthetjük), hogy melyik magyar alakulatok vesznek majd részt ebben a “Patriotic” — hazaffyas — pártban, mely joggal számíthat Schick és Knott bőkezű támogatására. Körbe-körbe Az ország legnépesebb államának politikai frontján nagy a sürgés-forgás. Yorty, — aki azt képzeli, hogy a zsebében hordhatja és alku tárgyává teheti azokat, akik a júniusi előválasztásokon reá szavaztak —, Sacramentoba repült, hogy Browntól Ígéretet csikarjon ki olyan törvényhozásra, amely súlyos büntetéssel sújtja a kilátásban levő zendülé sek részvevőit. Brown először azt próbálta Yorty-nak megma gyarázni, hogy a zendüléseknek nem törvényekkel, hanem a rossz körülmények megjavításával kell elejüket venni, — de miután Yorty ragaszkodott eredeti helytelen elgondolásához, végül mégis kilátásba helyezte, hogy Yorty kívánsága teljesülni fog. Elvégre is Brownnak — ha szeptemberben győzni akar —, szüksége van Yorty támogatására, abban a hitben, hogy Los Angeles polgármestere novemberben majd neki szállítja a szavazókat. HA tudja. . . A ravasz Yorty következő útja Reagan-hoz, a rep. párt kormányzó jelöltjéhez vezetett. Együtt ebédelt a két háborús uszító és könnyű kitalálni, hogy a kettő közötti tárgyalás is azokról a szavazó polgárokról folydogált, akiket Yorty a legtöbbet ígérőnek szeretne szállítani. HA hagynák magukat. . . Yorty következő útja természetszerűleg Nixon- hoz vezetett. Ez esetben a köpönyegforgatás két szakértője fogyasztotta együtt az ebédjét. A csám- csogás közben Nixon próbálta Yortyt rábírni, hogy (lehetőleg a rá-szavazókkal együtt) álljon Reagan mellé, akiben ő nemcsak a jövendő kaliforniai kormányzót, hanem azt is látja, hogy 1968-ban még a rep. párt elnökjelöltje is lehet. Közbefüzöm, hogy a Yorty-val való ebédelés annyira megfeküdte Nixon gyomrát, hogy erős lázálommal az AMA konvenciójára repült, ahol az orvosokat arra unszolta, hogy “Fight Medicare!”— magyarul: szabotáljátok a Medicare-t! És végül: Reagan és Murphy szenátor, a két táncos színész folytatott tárgyalásokat San Franciscóban Christopherrel, a bukott kormányzó-jelölttel, arról, hogy melyik milyen szerepet tanuljon be a novemberi választásokig rendelkezésre álló próba-idők alatt. így röpködnek a-kaliforniai politikusok ebédről- ebédre, tárgyalásról-tárgyalásra, konvencióról-kon- vencióra, színfalak mögötti beszélgetésekre, hogy végeredményben megállapodjanak azokban a módozatokban, amelyekkel a legkönnyebb, a legbiztosabb a szavazó polgárság félrevezetése. És mit gondolsz, nyájas olvasó: az ebédeket végeredményében kik fizetik ki? Csak az elküldött levél számit Helyénvaló kérdést tett fel “P.B. öreg olvasó” lapunk junius 9-i számában, amikor Kovács Erzsitől azt kérdezte, hogy “a magyarul megirt szép levelet elkülate-e angolul. . . Mrs. Wallace-hoz” Hiszem, hogy P. B. öreg olvasó nyugodt efelől, mert ismerve ezen éleseszü, okos külmunkatársát, biztosra veszem, ő is tudatában van annak, hogy csakis az elküldött levél számit. Ennek bizonyítására alant közlöm Alphonzo Bell junius 9-i dátummal hozzám intézett levelét, amely válasz arra a levélre, amelynek magyar fordítása lapunk május 26-i számában jelent meg és amelynek a szerkesztőség ezt a címet adta: “Megszívlelendő példa.” “Köszönöm levelét, amelyben vietnami politikánkat kritizálja. A mi dél-ázsiai szereplésünk felveti azt a kérdést, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben vállaljon kötelezettséget az egész világon és ezért különösen értékelem az ön igyekezetét, amellyel érdeklődését megosztja velem. “Én teljesen támogattam az elnök törekvéseit megegyezés létrehozására. A szabadság és a béke megőrzése a US politikájának alaptétele s a tárgyalások útja a legjózanabb mód a kettős cél elérésére. Minden amerikai élet pusztulása megerősíti a meggyőződésemet, hogy tárgyalásokra van szükség. “Még egyszer köszönöm, hogy időt töltött azzal, hogy írjon nekem a legkritikusabb és leg- messzehatóbb problémák egyikéről, amelyek hosszú idő óta kerültek a Kongresszus elé. Az ön nézetét a Kongresszus és az amerikai nép szemjontjából fontos kérdésekről mindenkor szívesen fogadom.” Ez a levél, diplomatikus nyelvezete ellenére is bizonyítja, hogy választott tisztviselőink figyelembe veszik a szavazók hozzájuk intézett leveleit és még a legélesebb hangon megirt kritikát is köszönettel fogadják — vagy legalább is ezt ÍRJÁK a válaszlevélben. Megismétlem ezért, amit eredeti levelemhez fűztem: szeretném remélni, hogy sokan írnak leveleket a törvényhozókhoz, mert — csak az elküldött, angol nyelven megírt levél számit! •123456789010111213141516171K1920212242233456789e»7e I A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla * e • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • Mi baj van Kalifornáiban? Ma az egész ország arról beszél, hogy valami baj van Kaliforniában. Brown, a Knowland- és Nixon verő sárkányból ártatlan bárány lett a júniusi előválasztáson és nem sok reményt fűznek megválasztásához novemberben. Mi történt ebben az államban, ahol több a demokrata regisztráló, mint a rep ublikánus és az eredmény mégis ilyen silány! Három fő oka van ennek: 1. Dél- Kalifornia lakosságának összetétele bevándorlás révén megváltozott. 2. A demokrata párt három részre oszlott, a republikánus párt legfeljebb csak két részre. 3. A wattsi lázongás és a Berkeley-i egyetemen lezajlott események megijesztették a jámbor kispolgárt. 1. Dél—Kaliforniát elárasztottak a mezőgazdaság technikai haladásának áldozatai. Ez a haladás főként a déli államokban, a “solid south”-on vált érezhetővé, ahol a gépek két millió mezőgazdasági munkást tettek feleslegessé. A déli államok, bár iparosodtak, még sem tudták felszívni ezt nagy tömeget, számos mezőgazdasági munkás a nagyvárosokba menekült, sokan a gazdag Kaliforniába igyekeztek, ahol az éghajlat hasonló elhagyott otthonukéhoz. A fehér farmer Los Angeles külvárosaiban telepedett le és ott helyezkedett el, a néger résztermelő csak Watts-ban talált rokonra, lakásra, vagy legalább is rokonszenvre. Ugyanbban az időben a háborúban meggazdagodott réteg Orange-megyében talált kedvező éghajlatra és tiszta levegőre. így a liberális Kalifornia egyik részében nagyon is konzervatív népréteg lakik, az újonnan jöttek, pedig bár hagyományosan a demokratákra regisztrálnak, de közelebb állnak Goldwater világnézetéhez. 2. A demokrata párt a Johnson komány szerencsétlen vietnami háborúja következtében elvesztette a liberálisok szavazatait és a kisebbség támogatását. Most tehát vannak háboruellenes demokraták, de még mindég nincs igazi vezetőjük, mert Robert Kennedy nem mei-i még ezt a szerepet átvenni. A háború melletti (vagy inkább a kormányt támogató) demokraták Brown kormányzó mögött tömörülnek. S itt vannak azután a fasiszta érzelmű és háborúra uszító Yorty-tá- mogatók, akik semmiben sem különböznek a “goldwateristák”-tól. 3. Az előválasztások eredményét nagy mértékben befolyásolták a wattsi események. A fehér kis polgár már fegyverkezik, fél és nem bízik a néger -tömegben, szereti I/. A. rendőrfőnökét, Parkért. Másrészt az újságok nagyban hangoztatják a Berkeley-i és más egyetemi hallgatók Vietnam- ellenes tiltakozását és igyekeznek félőrülteknek, narkotikum-élvezőknek és kommunistáknak feltüntetni őket. Ez szintén hatott asz avazókraA demokata párt jövője a háború igazságos befejezésétől függ. Egyelőre azonban a háború csak a republikánus párt részére hasznos. !*----------------------------------------------------------------j Amerikai Magyar Szó | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 | Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* | küldök megújításra $...................-t. [ Név:............. | I Cim: ...........................................................................| 1 I | Város:............................................Állam:............... ' Zip Code............... ■ L........................................... j
