Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-14 / 28. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 14, 1966. Néhány szó a “Nyilatkozatról” BROOKLYN, NY. — Lapunk jun. 30. számában megjelent “Nyilatkozat” cimü förmedvény elolvasása után nem tudtam, nevessek-e, vagy bosszankodjam. Boszantó volt, hogy a kitünően szerkesztett, választékos stilusban Írott lapban ilyen alpárhangu, durva, sértegető nyilatkozat megjelenhetett. Másrészt valóban szórakoztató volt annak a sok badarságnak, tudatlanságnak és bárgyuságnak az olvasása, amit a “Tiszteletes” ur nyilatkozatnak, sőt megnyilatkozásnak vél. Ha véletlenül nem tudtam volna, hogy a nyilatkozat Írója teológiát végzett ember, a stüusa és kifejezései után azt hihettem volna, hogy a nyilaskeresztesek elemi fokú propaganda iskolájából került ide. Bizonyára tudja a “Tiszteletes” ur, hogy a stilus mutatja meg, ki milyen ember. Ha van benne még egy parányi szépérzék és irodalmi Ízlés, azt ajánlom neki, hasonlítsa össze az “idegennyelvü” Neuwald remek magyarsággal, szépérzékkel fogalmazott és mégis őszinte Írásait a saját otromba, faragatlan förmedvényével, tegye “keresztyén“ szivére a kezét és őszintén vallja be sajátmagának, hogy a hallgatás bölcsebb lett volna! Viszont a “Tiszteletes” urat nem a hallgatásért fizetik, ugyebár?! Neuwald munkástárs, akit én nagyon sokra becsülök, igen régen került el otthonról, nem ismeri eléggé ezeket a “thy” végződésű nevű urakat. Nem tudja, hogy ezektől az uraktól nem várhat jóérzést és akadémikus színvonalú vitát, csak gyűlöletet, sovinizmust és elvakultságot. Koromfekete sötétség van az ilyen agyakban és lelkekben egyaránt. Ezekkel nem lehet értelmes ember módján vitatkozni, kár a leirt szóért és az igyekezetért! Ezekkel szemben csak kemény harc használ és a harc otthon már eldőlt. A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Tiszteletes ur! A gorombaság és üvöltés csak szélmalomharc! A kutya ugat, a karaván halad! S. Z. Kövessük a jó példát TRENTON, N. J. — Schubert barátom felhívta az olvasók figyelmét, hogy írjanak a lapba, töltsék be a “Tisztelt Szerkesztőség” rovatát. Most ugyanerre kér minket a Magyar Szó szerkesztősége. Én is kérem az olvasókat, hogy tegyünk eleget a kérelemnek. Az olvasónak ezt is követniük kell: “Kiolvastad a lapot? Add tovább. Más is tanulhat belőle.” Hogyha ezt tették volna Los Angelesben, akkor Kecskeméthy tiszteletes biztosan nem irt volna olyan goromba választ a Neuwald levelére. Tiszteletes ur, merem állítani, hogyha ön a Magyar Szó olvasója volna, nem Írna üyen három elemit végzetthez való levelet. Tiszteletes ur, a tanulás nem szégyen. Ajánlom önnek, hogy olvassa a Magyar Szót. A Magyar Szó külmunkatársai tanítják, felvilágosítják az olvasót és ezek az irók hirdetik az igazi krisztusi tanokat. Tiszteletes ur, mi Neuwald és a Magyar Szó Írógárdája előtt kalapot emelünk, mert ők azok, akik Krisztus tanait szívből hirdetik, de nem csak hirdetik, hanem cselekszik is. Tiszteletes ur, én a Magyar Szónak és Írógárdájának köszönhetem, hogy noha vak voltam, látok, noha süket voltam, hallok. Tiszteletes ur, mi, a Sürgős felhívás olvasóinkhoz! A tervezett 1902—1967 EMLÉKKÖNYV előkészítéséhez sokkal előbb kell hozzáfognunk, mint a minden évben rendszeresen megjelenő NAPTÁRHOZ. Éppen ezért felkérjük olvasóinkat, hogy sürgősen intézkedjenek a lapunk junius 16-i számában megjelent egész oldalas hirdetés, valamint a minden olvasónkhoz kiküldött körlevél (szelvényekkel) értelmében. Nagyon kérjük, hogy a szelvényeket minél előbb állítsák ki és juttassák vissza csekkel, vagy money orderrel, a Magyar Szó Kiadóhivatalába, 130 East 16th Sfc.-, New York, N. Y. 10003 címre. Aki gyorsan cselekszik, az kétszer cselekszik. Magyar Szó olvasói tanulunk és másokat is tanítani próbálunk. Szabó János Az olvasók véleményét kéri FAIRFIELD, Conn. — Néhány szóban hozzászólok a timföld hasznosításához c. cikkhez. Ugyanis, a timföld iparának fellendítésére én sokkal jobbnak tartanám, ha a timföld kellő közepén építenének feldolgozó gyárat, minthogy elküldjék 600 km. távolságba és onnan szállítsák vissza a kész alumíniumot. Ez sok idő és pénz pazarlása. Szeretném tudni, mit szólnak ehhez más olvasók. Frank Varga Nem talál kellő szavakat... NEW YORK. — Némely olvasó felrója, hogy nincs elég színes cikk a lapban, mint tárcák, stb. Némelyek keveslik a szakszervezeti cikkeket. Akármit hiányolnak, a szerkesztőség — természetesen nem válaszolhat egyebet, mint hogy a lap csak 16 oldal. Miért kellett akkor ebből a becses 16 oldalból egy oldalon oly szemetet közölni, mint a Kecskeméthy cikk volt? Ilyet csak a 20-as évek elején, a legvadabb Horthy években olvastam. Nem álmodtam akkor, hogy én ezt valamikor még egy magyar munkásujságban fogom nyomtatásban látni. Nem is találok kellő szavakat, hogy a megbotránkozásomat kifejezzem. Én, aki egyike vagyok a lap régi olvasóinak és támogatóinak, tiltakozom az ellen, hogy ilyen cikkek lapunkban megjelenhessenek. Kérem a Szerkesztőséget, hogy ne idézzék ellenségeink badar, hazug rágalmait a jövőben. Leplezzék le őket, mutassák be az igazi arcukat, mivoltukat, hogy az olvasóink tudják, kikkel állnak szemben. Schafer Vilma Kérés nélkül is menni fognak a levelek A múlt heti lapban Rosner Sándor, a lap szerkesztője leveleket kért az utóbbi időben elhanyagolt “Tisztelt Szerkesztőség” rovathoz. Azt hiszem, hogy most kérés nélkül is menni fognak a levelek, ha nem is ahhoz a témához, amit a szerkesztő megpendített. De most eltörpült a “Személyi Kultusz” körüli vita fontossága. A fő kérdés most a múlt heti lapban megjelent Kecskeméthy cikk körül forog. Mi volt a szerkesztőségnek a célja azzal, hogy azt leközölte? Kit érdekel az, hogy Kecskeméthy hogyan vélekedik lapunkról, vagy Magyarországról? Ki akar ilyen ocsmányságokat olvasni? Ki akarja olvasni azt a levitézlett — Horthy-fasiszta förmedvényt? Neuwald helyesen tette, hogy leleplezte Kecs- keméthyt, de azt csak egyik rovatjában kellett volna megírnia, vagyis, helyesen megirt eheti cikke elég lett volna. És erre a Kecskeméthy cikkre hívtuk fel az olvasók figyelmét az első oldalon a múlt héten is, e héten is, hogy véletlenül ki ne hagyják és okvetlen elolvassák! Miért? A szerkesztőség szerint a Neuwald iránti tiszteletből!!! Ezután mi következik? Elővesszük a többi ame rikai magyar fasisztát és leközöljük a véleményű két, hogy aztán kioktassuk őket? Remélem nem vagyok egyedül az olvasók közül akit ez a cikk mélyen megbántott. Most aztán tegyenek eleget az olvasók a Rosner Sándor kérésének és Írják meg a véleményüket erről, a “Tisz telt Szerkesztőségnek”. U. I. — Különben én voltam az, aki kifogásolta, hogy a szerkesztőség minden héten az első oldalon csak a Neuwald cikkére hívta fel az olvasók figyelmét. Szerintem úgy Rev. Gross, Bódog András, Rácz László, Pál Máthé és a többiek is megérdemelték volna, hogy felváltva egyiket- má sikat néha kiemeljék. Kovács Erzsi Válasz a fentiekhez Meg tudjuk érteni az olvasók felháborodását, amikor a lapunkba nem való írások kerülnek közlésre. De ha visszaemlékezünk az előzményekre, akkor az olvasók belátják hogy helyesen cselekedtünk. Kecskeméthy ugyanis a békéért emelt szót, amikor a NY Times hasábjain, a sokezer más aláírás között az ő aláírása is megjelent, más lelkészek, hivatásbeliek, tudósok, művészek aláirása között, akik mind a vietnami háború befejezését sürgették. Neuwald munkástársunknak feltűnt ez, mivel ismeri Kecskeméthy gondolatmenetét és ezért felkérte, nyilatkozzon, azt remélve — jogosan —, hogy talán megváltoztatta véleményét és szélső reakciós beállitását. Felajánlotta, — a szerkesztőség beleegyezésével — hogy a nyilatkozatot teljes egészében leközöljük. Nemcsak Kecskeméthynek szólt a nyílt levél, mert annak a lapszámnak, amelyben a felhívás megjelent, számos extra példányát kiosztották Kaliforniában és Kecskeméthy egyházának tagjaihoz is eljutott-. Bár nyüatkozata ízléstelen és elvakultságból, bigottságból és reakciós gondolkodásból bizonyítványt állít ki evvel önmagáról és mozgalmáról, de ha a Magyar Szó megígérte, hogy közli, nem tehettünk egyebet. Leközöltük úgy ahogy azt ő megírta Neuwald válaszával együtt. Ezt is ugyanúgy kiosztották Kaliforniában, mint az előbbit. A tény az, hogy olvasóinknak nem szükséges megmutatni, hogy egy erkölcsös és egy erkölcstelen cikk miben különbözik egymástól. De nem csak előfizetőink, régi olvasóink kezébe kerül a lap. Az uj olvasók, és azok akik először ismerkednek meg lapunkkal megláthatják, hogy milyen különbség van a kétféle cikk között. Rosner Sándor Eltemettük Báthory Maryt YOUNGSTOWN, O. —Nem is tudom szavakba foglalni érzéseimet, mert olyan valakit ragadott el a halál közülünk, akit pótolni nem lehet. Nemcsak férjének és családjának okozott nagy fájdalmat és veszteséget Báthory Mary elhunyta, hanem az egész munkásmozgalomnak is, hiszen csak ő és férje, Andy tudta összetartani a Youngstown környéki lapolvasókat és barátokat. Az ő portáján jöttünk össze piknikezni, ott sütötte Horváth barátunk a finom bárányokat a nyárson. Olyan híresek voltak ezek a piknikek, hogy Pittsburghból, Clevelandból, Akronból, Cantonból, Nilesból, stb. is eljöttek a jó barátok, hogy élvezzék a finom ele- séget, mely az asztalokra került. De attól tartok, hogy a mi jó Marynk sajnos ezeket a szép összejöveteleket magával vitte. Junius 30-án búcsúztunk el utoljára a mi drága Báthory Marynktól a Lake Park temető kápolnájában. A sok rokon és jó barát zsúfolásig megtöltötte a kápolnát .úgyhogy soknak állni kellett. Ha a mi drága Marynk körülnézhetett volna, bizonyára el sem hitte volna, hogy neki olyan sok rokona és jó barátja volt. Még temetésrendezőnk Mr. Szabó is megjegyezte, hogy ilyen sok gyászoló még nála egy temetésen sem volt. Angolul Mr. Krchmarek Clevelandból búcsúztatta el Marynket a munkásmozgalom nevében. Eljött Mr. Kovács New Yorkból, hogy szép angol búcsúbeszédet mondjon szeretett nagynénje temetésén. Magyarul Papp Miklós munkástárs beszélt Clevelandból, nagyon meghatóan. Minden drága Marynknak kívánsága szerint történt, melyet férje, Andy tiszteletben tartott. Nyugodjál békében, emlékedet örökké megőrizzük. L. Nagy Neki ez a legértékesebb lap ST. PETERSBURG, Fia. — Itt küldöm csekély öt dolláros adományomat, hogy az újság fennmaradjon, mert bizony nem szeretném, ha nem kapnám. Ennél értékesebb újság nem létezik az én részemre. Helen Varga IWWWWVVVVVVWVWWWVV\WVWVWWUWV — Szabadtéri múzeumot 1 é t esitenek a sóstói tölgyerdőben; a Nyírség, a Rétköz, a Mezőség, a Tiszahát, az Erdőhát és az Ecsedi láp múltjának jellegzetes emlékeit, félezer éves mezőgazdasági szerszámait, lakberendezési tárgyait helyezik el it. <N-9 — Uj gimnázium épült Szarvason és Békéscsabán. Az uj oktatási intézményekben szeptemberben megkezdik a tanítást. e+s — Történelmi kirándulások történelemtanárok részére. A történelemtanárok debreceni nyári egyetemének részvevői felkeresték a környék történelmi nevezetességű helyeit; ellátogattak Nyírbátorba, Hajdúszoboszlóra és a Hortobágy- ra is. —Kerámiakiállitás nyílt Pécsett a Tudomány és Technika Házában. Negyven iparművész több mint 400 alkotását mutatják be.
