Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-29 / 39. szám

Thursday, September 29, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Gárdos Emil: A kivándorlók nyomában w Mi újság azokban a járásokban, helységekben, ahonnan a nagy kivándorlási hullám tízezreket so­dort ki Amerikába? Érdemes lenne megismerked­ni a hazavándoroltakkal, a kint élő magyarok hoz­zátartozóival és beszámolni arról is, hogy mi tör­tént a szülőföldön több mint félszázad alatt. Ez az elgondolás vezetett arra, hogy a soproni üdülés alatt, akárcsak a szabadnapos levélhordó, kissé kö­rülnézzek és néhány gyors, felületes, de mégis hasznos megfigyelést papírra vessek. A soproni Levéltárban dr. Horváth Zoltán igaz­gató egy egész csomó könyvet nyomott kezünkbe: az alispán évi jelentéseit. Gyorsan átnéztük a Ki­vándorlás cimü fejezeteket, jegyzeteltünk, össze­adtunk és értékeltünk. A vármegye urai elég reálisan mérték fel a helyzetet. Már 1895-ben dagályos honfibúval mu­tattak az istencsapásnak tekintett kivándorlási hul­lám jelentőségére, következményeire. Utána is gyakran találkozunk “láz, járvány, tragédia, katasz­trofális” és hasonló kifejezésekkel, de okozati fej­tegetésre csak egyszer bukkantunk, még hozzá a következő gyöngyszemre: “A kivándoroltak mind legazdálkodott egyének (magyarul: földnélküli parasztok), kik vagyonuk romjaival mennek ki. . . de elősegítik ezt az adóvi­szonyok, melyek a kisembereket nyomják agyon.i.” így szól a királyi vármegye századeleji önkriti­kája. Miért a két járás? A statisztika gyors értékelése arra mutatott, hogy a hivatalosan nyilvántartott, tehát útlevél­lel határátlépő kb. 12,000 többsége a kapuvári és csornai járásokból vándorolt ki. Egyébként dr. Thirring Gusztáv “Magyarországi kivándorlás és külföldi magyarság” cimü, 1904-ben megjelent, alapos glemző müvében ugyanezt hangsúlyozza: “A kivándorlás a vármegyének éppen azon ré­szeiben lépett fel legerősebben, amelyeket a ter­mészet legdusabban áldott meg kincseivel és ame­lyeket egyúttal tiszta magyar nép lakta. A kapu­vári és csornai járások — másszóval a dustermő Rábaköz — sürü rajokban bocsátja a népet Ame­rikába, ahonnan rendszerint csalódva, szellemileg- anyagilag tönkretéve tér haza.” Azt is megírta, hogy a Vigore America nevű génuai hajóstársaság propagandájának “legtöbb hiszékeny áldozata” South Benden és néhány más középnyugati város­ban telepedett le. Miért ebből a két járásból tántorogtak ki a “le­gazdálkodott” magyarok ezrei? Dr. Csatkai Endre, nyug. múzeumi igazgató, a megye történetének tudós ismerője ránéz jegyzeteimre és tüstént vála­szol: Kapuvári járás, kb. 7.000 kivándorlóval? Itt az Eszterházy birtokok uralkodtak. A Kapuvár—Vit- nyéd helységből menekülő vagy 2 500 magyar? Eszterházy földek cselédei és bérlői. És Fertőszent- miklós, melynek 3500 főnyi—ismét feltöltött—la­kóiból 1.900 vette kezébe a vándorbotot? Az egy­kori Eszterháza vasútállomása volt. És a csornai járás? Hitbizományok, latifundiu­mok földje. 353 ment ki a kis Szany községből. Itt volt a püspöki birtok. És Szil? A káptalan ura­dalma. S miért adta Kópháza a soproni járás ki- vándoroltainak zömét? Itt már a nemzeti elnyomás is szerepelt: horvát lakosságú falu volt — még ma is az. Az Eszterházyk karriérje Érdemes néhány tömör adattal rámutatni e hír­hedt magyar arisztokrata család történetére. A XVIII. század elején Eszterházy Miklós protestáns köznemes áttért a katolikus hitre és a császár szolgálatába állt a független Erdélyért harcoló hazafiak ellen. Grófi cim, nádorság és hatalmas földbirtok volt a judásság dija. Fia. Pál már her­ceg lett, s mint az ország nádora tovább gyarapí­totta, kuruc földek bekebelezésével a hitbizomány- nyá váló családi vagyont. Miklós-József fényűző kedvtelésének emléke a “magyar Versailles”-nak nevezett pazar barokk palota-tömb, 400 személyes operaházával, melynek karnagya a nagy Haydn volt. A 222 000 holdra duzzadt hitbizománv. egyéb ingatlanokkal, palotákkal, bankok és ipari vállala­tok résztulajdonával az Eszterházykat az ezerhol­dasok leggazdagabbává. a megdöntött feudális-tő­kés rendszer egyik jelképévé tette. A jobbágyok éheztek, lázongtak, harcoltak Kossuth seregeiben, utódaik elpusztultak a “morbus Hungaricus-ban”, küszködtek cselédsorban és a nadrágszij-bérlemé- nveken, de hiába. így jött az utolsó szalmaszál, a vándorbot. Az utolsó hitbizományos “Eszterházy Pált, a hitbizománv utolsó urát a magyar népbiróság 1949-ben a demokratikus ál­lamrend ellen irányuló szervezkedés és más bün­tettek miatt 15 évi börtönbüntetésre Ítélte. Az 1956 októberi ellenforradalomkor kiszökött az or­szágból” — írja az Uj Magyar Lexikon. Nem pró­báltuk felderíteni, hogyan és mikor disszidált, be­várta-e Mindszenty bíboros rádiószózatát az eltu­lajdonított földek és gyárak visszaadásáról? Meg­jelentek-e a pünkösdi királyság alatt a nyugatról hazaszivárgó jószágigazgatók és tiszttartók, vissza­követelve a jusst? Mindez semmit sem billentett volna a történelem mérlegén. Annyi azonban biztos, hogy Pál herceg nem ke­rült a DP listára és nem szorult a Szabad Európa- bizottság segítségére. Ausztriába ment, amely mint “jogállam” visszaszolgáltatta a hatalmas burgen­landi földeket, melyeket a háború után felparcel­láztak és kedvező feltételek mellett bérbeadtak. A herceg felújította azoknak a bérleményét, akik ké­szek voltak az alaposan felsrófolt árakat megfizet­ni. Más választás nem lévén a bérlők nyögve fizet­nek és aligha vigasztalódnak azon, hogy a “szabad világban” élnek. Gyakran átrándulnak a határon és mint a tsz-ek vendégei tanulmányozhatják a földkérdés másfajta megoldásának eredményeit. A régi Kapuvár Az egykori sivár, poros mezővárosnak már a ne­ve is múltjára utal. Már az árpádházi időkben az ország egyik megerősített kapuja volt, de régészeti leletek évezredekkel hátrább mutatnak. Kemény nép lakta, mely ellentállt a törökök zaklatásának, a kurucok csillagában reménykedett, majd 1826-ban megtagadta a robotot és a rábaközi parasztlázadás központja lett. S mi történt a századforduló után? Ezt kérdez­tük Fodor Ernától, aki ebben a helységben nevel­kedett fel és itt élt 1920-ig, amikor kivándorolt. Kapuvár a hitbizomány árnyékában vegetáló, hátramaradt mezővároska volt, mondta. Szép volt a népviselet, mintás harisnyákkal, az egymás tete­jén hordott szoknyák sokaságával, csipkés kötény­nyel, de ez nem tudta eltakarni a paraszti élet ki­látástalan nyomorúságát. Két körorvos gyógyította a közeli falvak betege­it is. Ezekből szekéren hordták be a betegeket, de sokan kezelés nélkül haltak meg. Két négy-osztá­lyos zsúfolt felekezeti iskola mellett egy állami polgári iskola működött. Akik tovább akartak ta­nulni a győri vagy soproni gimnáziumban, a papok­hoz mentek latint tanulni a felvételi vizsgára. A kultúrát egy kis könyvtár és alkalmi mozielőadások jelképezték. A négy kocsma is ehhez tartozott, ezekben a vasárnapi verekedések, bicskázások szó­rakoztatták azokat, akiknek nem telt a berugásra. Természetesen dühöngött a kasztrendszer. Az egykori vár romjaira épített, hercegi tulajdonban lévő kastélyban éltek az uradalmi előkelőségek, akik az úri kaszinóban találkoztak a járás hivatali potentátjaival. A 480 főnyi zsidóság kiskereske­delemből. iparból élt — és csak 80 tért vissz í Auschwitzitól. Kapuvár ma A tervbe vett villámlátogatásra nem jutott idő, de szerencsére átadhattuk a riporter ceruzát Só­lyom László egyetemi hallgatónak, akinek feljegy­zéseiből a következőket emeljük ki: A szépen parkosított főtéren bolt boltot követ, beleértve könyvkereskedést. 1965-ben 504 tv ké­szüléket és 242 mosógépet adtak el. Két kép a hirdető oszlopról: “Az I. Általános is­kola népitánc csoportja a megyei úttörő kulturális seregszemlén elért aranyfokozat jutalmául 10 na­pos üdülésre utazik a csillebérci úttörő táborba.” — “Nemzetközi Szövetkezeti Napok. A szövetkezeti Népi Együttes 15 éves jubileuma.” Beszélő statisztika: Ezer lakóház énült a felsza­badulás óta és hat millió forint beruházással a me­gye legkorszerűbb művelődési otthona, színház­teremmel. Ma 13 orvos (5), 52 ápoló (22) 9 állatorvos (2) és 84 pedagógus (33) van Kapuvárt. (Zárójelben az 1945 előtti adatok.) Két nyolcosztályos általános iskola mellett gim­názium, 500 ipari tanulót képző MTH intézet és zeneiskola működik. Népművelési adatok: A muzeum állandó kiállí­tása 1960-ban nyílt meg. Tízezer darabos gyűjte­ményével. 3.000 kötetes szakkönyvtárával beépült az iskolai oktatásba. Van ezenkívül 15.000 kötetes könyvtár is, a vállalati, szövetkezeti könyvtárak­ról és kulturális tevékenységekről nem is beszélve. Virágzó gazdasági élet Kapuvár környékén 5 tsz működik, a járásban 27, továbbá 2 állami erdészet és egy állami gazda­ság. Szépen fejlődik a baromfi- és állattenyésztés. A városka alaposan iparosodott. A korszerűsí­tett, hütőházzal bővült húsüzem csaknem teljesen exportra dolgozik. Működik még kender-len fel­dolgozó üzem és a győri Richards szövőgyár rész­lege. A kisipari szövetkezetekből kiemelkedik a 280 főt (túlnyomóan nőket) foglalkoztató Szabó KTSZ, mely 1960-ban zsebkendő-részleggel bővült. Az utóbbi termelésének 40 százalékát tavaly exportál­ták, főleg nyugati országokba. Idei tervszám ará­nya 80 százalék. A szövetkezeten belül két szo­cialista brigád működik. Zárjuk be az összegezést népszámlálási adatok­kal: 1964-ben 10,693 lakos. 1909-ig kivándorolt 2,386 személy, visszatért 449. • Ez az Írás eléggé sommás, s a legfontosabb hi­ányzik belőle: Nem került sor beszélgetésre haza­vándoroltakkal, a kint élők hozzátartozóival, eset­leg hazalátogató amerikásokkal. De a gyorsan ösz- szeállitott riport igy sem hiábavaló. Bemelegítés volt ez számunkra, betekintést nyújtott az olvasó­nak az előttük sem ismeretlen múltról és az élet szépségeiből egyre többet feltáró, sokat ígérő je­lenből. Fölemelték a minimum bért WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök aláírá­sával törvényre emelt egy javaslatot, mely felemeli a mai SÍ.25-ös minimum órabért $1.40-re jövő év februárjában és $1.60-ra 1968 februárjában. A törvényt kiterjesztették 8 millió munkásra, akikre eddig nem vonatkozott. Ezek főleg a szállo­dákban, nagy üzletekben, mosodákban és a mező- gazdaságban vannak alkalmazva. NYUGDÍJBA MENJÜNK? NEM!!! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK' AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $............. összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényké­pét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $10-t kérünk.) Itt küldök $...............összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fény­képes üdvözletért legalább $10-t kérünk. Kö­zölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a követke­zőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $.......................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város:....................................Állam:................. Beküldő neve: ..................................................... Cime:.................................................................... ............... • • • »•»■>»» »-.< Név: ...................................................................... Cim:.........................................................v........... Város: ................................................................... (v\AMAVVWVVvVWVVWVVWS'"e'vvvvvvvvv'y t/Cbé. |! ! RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA i 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. Í [ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J I Mignonok .születésnapi torták. lakodalmi. Bar- ] > Mitzvah-torták. — Postán 3zállit unk az ország i i minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *• WWVJVWUWMWWWVW1 (wwwwuvewcvw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents