Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-29 / 39. szám
2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 29, 1966 SZÉLJEGYZETEK ____________e___________________________________ Tiz év előtt 22 billió dollár értékű aranya volt Amerikának. Jelenleg 13 és fél billió értékű aranyat őriznek a kentucky-i hegyekben. Tíz év előtt 14 billió értékű arany volt a külföld tulajdonában. Jelenleg ez az aranymennyiség több mint 27 billió. Tiz év előtt kevesebb, mint 14 billió amerikai dollár volt a külföld tulajdonában. Jelenleg több, mint 28 billió dollár forog közkézen, vagy annyit őriznek külföldi bankokban, amelyért aranyat követelnek. de nem kaphatnak — mert nincs annyi! Ez az oka, hogy a dollár veszélyes helyzetbe került és ez az egyik oka annak, hogy Amerika korlátozni próbálja külföldi kiadásait. Kivéve a vietnami piszkos háború költségeit, mert az Johnson- nak és tanácsadóinak minden pénzt megér. Hogy a hadiszergyárosokról ne is- beszéljünk. .. • • • Egy rádióra betelefonáló asszony szavait idézzük: "Nem tudok semmit a kommunizmusról. Mondjon valamit, ami okot ad arra, hogy gyűlöljem." A hírmagyarázó válasza: "Kommunizmusban minden az államé. Önnek egy dolga lenne: naphosszat árkot ásni, amiért két cent órabért kapna és azért semmit nem kapna. Semmije nem lenne, mert mindent elvesz a kormány." Betelefonáló asszony: "Köszönöm, hogy adott okot arra, hogy gyűlöljem a kommunizmust." És, a félrevezeft, eibolonditott. milliók tábora eggyel megint szaporodott... *« • • A “Dome” havi folyóirat vezércikkben támadást intézett a legutóbb New Jerseyben hozott fegyver- tartási tilalom ellen. A vezércikk szerint ez az uj törvény sérti az egyéni jogokat és különben sem .ér semmit, mert “a legtöbb bűnöző úgy sem törvényes utón vásárolja a fegyverét.” A folyóirat szakértelemmel szólt a kérdéshez, mert a kiadói és szerkesztői a — Rahway állami fegyház lakói. Ők, a Ku-Klux-Klan és a lövész egyesületek tagjai elleneznek minden-olyan korlátozást. amely akadályozza a működésüket és esetleg -meghiúsítja jövőbeli terveiket. • • • j,T ) A sariia-m^nicai Típ:Top vásárcsarnok egyik legutóbbi heti hirdéteseriék á szövegét ezzel a fejeimmel kezdte: “A magas adók elveszik a háztulajdonosok kedvét attól, hogy továbbra is magánházakban lakjanak és támogatják a kommunista eszmét, hogy minden ingatlan állami tulajdonba kerüljön. Pártolja a Tip-Top üzletet, ahol pénzt spórol és kifizetheti az adóját.” A főzeléken, a gyümölcsön, a húsokon és a tejtermékeken keresztül ingyen agymosást szolgáltat a . Tip-Top. Dehát miért legyen ő más, .mint az elnökünk, a külügyminiszterünk, a hadügyminiszterünk és az amerikai háborús külpolitika többi kiszolgálói ... í • • • Az emberek általában nem gondolnak arra, hogy mibe kerül valami, amiről naponta szó esik a rá- *• tv-n, vagy az újságokban. Hogy néhány példát említsünk: egy ür-repülőnek a légürbe küldése 278 millió dollárba kerül. Vagy: egy rendelésre készült Rolls Roys automobil "Silver Cloúd" modell jáért legalább 25 ezer dollárt kell fizetni. A világ legdrágább postabélyege az angol Gui- ana-ban 1856-ban kibocsátott egy-centes bélyeg, amelyet 1873-ban 6 schillingért (84 centért) adtak el. Jelenleg százezer dollárra becsülik az értékét. Az 1455-ben készült eredeti Gutenberg-biblia eqy példányának az értékét 300 és 500 ezer dohár közötti árra becsülik. A világ legnagyobb értékű festménye: Rembrandt "Aristoteles Homér mellszobrát szemléli" festménye, amelyet nemrégen több mint kétmillió dollárért vásárolták meg. • • • Ez teszi időszerűvé annaK a megemlítését, hogjr lapunk egyik régi olvasója elküldte a kaliforniai Escondido várokában működő “Golden Door” fürdőhely és szépségápoló központ hirdetését. Az "Arany Kapu” tulajdonosa egyben tulajdonosa a mexikói Tacate falunál lévő “Rancho Le Puerta” üdülőnek is. Az utóbbi helyen egy személynek 125 dollárba kerül egy heti üdülés a téli szezonban. Az escondidoi szépségápolás teljes ellátással többe kerül. Pontosan 425 és 475 dollár között szemé- ^renkint és — hetenkint. Mind a két helynek ugyanaz a dr. (?) Székely a tulajdonosa, aki évtizedekkel ezelőtt Los Angelesben a haladó magyarok között kezdte a pályafutását, amint látjuk: nagy sikerrel. TÚL SOKAT liHK-E A NÉGER KÉRDÉSRŐL? Olvasóink között egyesek időnként panaszképpen róják föl, hogy túl sokat foglalkozunk a polgárjogi harcokkal, a néger gettók forrongásaival és a néger mozgalomban felmerülő kérdésekkel. Azt ajánlják, hogy ezeknek a közlése helyett, többet írjunk az általános problémákról és különösen, az öregeket érintő kérdésekről, mint a Medicare, stb. ..Aki lapunknak az utóbbi években kiadott számait végiglapozgatja, azt hiszem megtalálja bennük a legszélesebb körű témákat befogadó cikkeket. Ezek között első helyen vannak a vietnami háborúról és a béke kérdéséről, a munkásmozgalomról, az öregeket érintő kórházi és társadalom- biztosításról szóló cikkek, valamint a néger polgárjogi mozgalom eseményei. Lapunk terjedelméhez és a rendelkezésre álló erőnkhöz képest igyekeztünk mindig a legfontosabb kérdéseket előtérbe juttatni. A ktilmunkatársak hozzájárulása pedig gondoskodott arról, hogy a világ különböző részein végbemenő fontos eseményeket is visszatükrözze a lap. De mik is a legfontosabb kérdések manapság? A Magyar Szó régi olvasói életük folyamán részt vettek koruk legfontosabb küzdelmeiben, a CIO megszervezésében, a munkásságért, a fasizmus ellen és a békéért folyó küzdelmekben. Mindig elől voltak azok között, akik a társadalom megváltoztatásáért a legnagyobb áldozatokat hozták. A következetesség megkívánja, hogy szembenézzünk a jelenkor legfontosabb kérdéseivel is.,.. Mindenkinek tudomásul kell venni — és ezt nem lehet eléggé kihangsúlyozni —, hogy az amerikai életben a különböző társadalmi megmozdulások között jelenleg a néger polgárjogi mozgalom az, amely forradalmi jelleget öltött. Ez a mozgalom olyan széleskörű, hogy az ország minden részébe behatol és életereje egyre növekvőben van. Jelentőségét még kidomborítja, hogy újabban a néger mozgalom a munkásság szempontjából is oly követelményekkel jött elő, hogy egyelőre a munkásszervezetek is elmaradnak mögötte. — A néger mozgalom úgyszólván élesztőjévé, serkentőjévé vált az amerikai munkásmozgalomnak és lényegesen kiegészíti, sőt előrelenditi a békemozgalom fejlődését. A néger mozgalom oly feltartóztathatatlan erővel halad előre, amelyben nincs meghátrálás és ahhoz, hogy a négerek úgy társadalmilag, mint politikailag elnyerjék teljes egyenjogúságukat a társadalom gyökeres megváltoztatása szükséges. Előre kell bocsátani, hogy a világeseményeket, úgyszintén a belföldi eseményeket nem az határozza meg, hogy a Magyar Szó mit ir és mit nem ir meg. Az egyetlen, amit a Magyar Szó megtehet, hogy visszatükrözi az eseményeket és esetleg kommentárt fűz hozzájuk. Ha nem vennénk az eseményekről tudomást, csak elszigetelnénk magunkat a valóságtól. Söpörjünk a magunk ajtaja előtt? Egyes olvasóink azt mondjá: “Törődjenek a négerek a maguk dolgával, mi söpörjünk a magunk ajtaja előtt.” Olyan vélemények is' elhangzottak, melyek kb. ezt a gondolatot fejezik ki: “A négerek 'fífegérdemlik sorsukat. Miért oly“an nagy K'bűnözés a néger gettókban? Mi is bevándoroltak voltunk, minket is ellenségesen fogadtak, a bányákban, a gyárakban minket is kiszipolyoztak és sokan közülünk keserves nyomorúságban küszködtek, mig beilleszkedtek az amerikai életbe. A magyarlakta vidékeken mégsem terjedt el a bűnözés, mégis, idővel beilleszkedtünk az amerikai életbe,, stb.” Ezekhez az érvekhez szükséges hozzáfűzni: Igaz, mi magunk, vagy elődeink bérrabszolgaként jöttünk ebbe az országba és a legnagyobb kizsákmányolásban volt és van részünk. De ez a bér-rabszolgaság mégsem hasonlítható össze a valóságos rabszolgasággal. A mi nagyapáinkat nem erőszakkal, rabszolgaként hurcolták ide. Nagyapáinkat és nagyanyáinkat nem a rabszolgapiacon árulták, mint az igavonó állatokat. Kisgyermekeinket nem szakították el örökre szüleiktől a rabszolgapiacon. — A rabszolga élet révén a négereknél még a családi kötelékek sem fejlődhettek oly normális mederben, mint a bevándoroltak között. — A mi elődeink hosszú keserves munkával és szerencsével sok esetben ki tudtak evickélni az elkülönitettség- ből, sőt sokan a proletársorsból is ki tudtak emelkedni és beleolvadtak az amerikai életbe. A négereknek, a bőrük színe miatt ez sohasem volt lehetséges. Ők különleges kizsákmányoltjai maradtak az amerikai kapitalista rendszernek. Most történelmükben elérkeztek arra a pontra, amikor nem tűrik tovább a megkülönböztetést. Nem mostoha gyermekei, hanem egyenlő polgárai akarnak lenni ennek az országnak. Feltartóztathatatlan forradalmi mozgalmuk, a fejlődő forradalmak törvényszerűségével, minden egyéb haladó megmozdulást magával ragad és előre lendít. Az ő érdekük a mi érdekünk Igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy söpörjünk a magunk ajtaja előtt. Igen ám, de ebbe a söpörgetésbe tartozik az is, hogy nézzünk szembe saját lelkiismeretünkkel, amikor a fehér lakó- vidékeinken nyugodtan élünk és szemet hunyunk sötétbőrii embertársaink küzdelme előtt, amikor azok is tisztességes lakásokat, iskolákat, munka- és előmeneteli lehetőséget, a nyomorból való kiemelkedés lehetőségét követelik maguknak. Söpörgessünk a magunk ajtaja előtt és a lakóvidékeinken, a szakszervezetekben győzzük meg fehér testvéreinket, hogy önmagunk érdekében is meg kell adnunk minden segítséget a polgárjogi mozgalomnak, mert amint Kari Marx mondotta: a fehér munkásság mindaddig nem szabadulhat fel, mig a sötétbőrü munkásság rabszolgaságban marad. Aki szemet huny a nagy társadalmi erjedések, forrongások előtt, aki — a német nép példájára a náci uralom alatt — “nem akar tudni semmiről”, ami nem közvetlenül abban a percben az ő életét érinti, azt előbb utóbb a történelem fogja kérdőre vonni. Nem az a kérdés, hogy mennyit Írjunk a néger kérdésről, hanem az a kérdés: hogyan Írjunk, hogy az eseményeket megfelelően visszatükrözzük és hogy minél nagyobb megértéssel, minél szélesebb rétegeket mozgassunk meg a néger ügy és az egész amerikai munkásság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Vágó Klára Megltabk fia kell, a szabadságomért Nem lehetett több tiz évesnél. A vékonydongá- ju, nagy fekete szemű kislány szép hajviselettel, pirospettyes ruhában, könyvekkel a hóna alatt jött ki az iskolából, ahol felnőtt férfiakkal és asszonyokkal találta magát szemben, akik sorfalat álltak az iskola bejáratától két utcatömbön át. Nem volt mit tennie, mint köztük elhaladni. A férfiak kezében vasrudak,, bunkósbotoky;Az asszonyok, -.mint boszorkányok sikították: “higgepjB.ó\)vek< ne me^ jetek holnap iskolába menni) mert r ákkor halott niggerek lesztek.” S mig a női alakot öltött emberi állatok igy rikácsoltak, a felnőtt férfiak lesújtottak vasdoron- gaikkal, bunkósbotjaikkal a sorfal között hazamenni szándékozó kis gyermekekre: lányokra, fiukra egyaránt. Az egyik fiú lábát eltörték. Többen véres fejjel próbáltak menekülni. Számos csapás érte a tiz éves kislányt is. Csoda, hogy senki sem halt meg. Mikor az egyik újságíró a gaztett színhelyétől párszáz lábnyi távolságra találkozott a kis tízévessel, a következő párbeszédet közvetítette a televízió állomás: — Miért jöttél ebbe az iskolába? —r Mert jó iskolába akarok járni. Jó tanítás nélkül nem megyünk semmire. — Miért nem mentél ugyanabba az iskolába, mint tavaly? — Mert itt, ebben az iskolában jobban tanítanak. Közben könnyek peregtek ártatlan arcán és kezével dörzsölte pirosra sirt szemét. Töredezve, félelemben és dacosan adta meg a feleleteket. Majd igy .folytatódott a párbeszéd: — Visszajössz az iskolába holnap? Igen. — Még akkor is, ha a rendőrök nem védenek meg? — Még akkor is. Senki sem fog engem visszatartani, hogy ebbe az iskolába járjak. Ha kell, inkább meghalok a szabadságomért! Mindez az Ur 1966-ik évében Grenada, Miss.-ben történt. í bfé’-jL'A' A/VNCRIKAI _ .yffa.ejtfGt.r' Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: N—*' York városban, az Egyesült Államokban és If^tSStSában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- be egy évre ÍZ dollár, félévre $6.50.
