Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-22 / 38. szám

Thursday, September 22, 1966 AMERIKAI M 5 — HUNGARIAN WORD Kádár János interjúja a UPI amerikai hírügynökségnek VI. (Befejező közlemény) Be kell tartani a genfi megállapodásokat — Kelet és Nyugat álláspontja között az a kü­lönbség — bár nem vagyok hivatott arra, hogy ezt megállapítsam —, hogy a Nyugat azt állítja: a problémának része az egyesítés kérdése is, a Kelet pedig azt állítja, hogy nem. — A két Vietnam egyesítésének kérdése is mennyivel egészségesebb és egyszerűbb volna, ha a megoldását a két Vietnamra bíznák, mint ahogy az 1954-es genfi értekezlet ebben meg is állapodott. — Az észak-vietnami vezetők kijelentették, hogy addig harcolnak, amig az ország egyesítését el nem érik. Vajon ez nem jelent-e olyan prece­denst a megosztott országok számára, hogy kato­nai erőt kell felhasználni az ország egyesítésére? Gondolok Koreára, de Németországban is elkép­zelhető egy ilyen precedens hatása. — Az adott területekről nem kevés nyilatkozat elhangzását figyeltem meg. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság felelős emberei részéről elhangzottak olyan deklarációk, hogy mindent meg fognak tenni népeik egyesítéséért. Ezt teljes jogú és törvényes állásfoglalásnak tartom. Soha­sem hallottam azonban olyan nyilatkozatot, hogy ők az egyesítés érdekében fegyveres támadá­sokat készítenek elő. Az észak-vietnami nyilatko­zatok még a jelenlegi szituációban is ismételten hangoztatják, hogy az intervenciósok eltávolítá­sáért küzdenek, azért, hogy Dél-Vietnam népe maga dönthessen sorsáról. — Egy jelentésre hivatkoznék, amely szerint körülbelül egy hete Ho Si Minh megmagyarázta. hogy' miért segítik a dél-vietnamiakat, és akkor Wiielentette, hogy az ország egy, a nép egy, és egységei keii teremteni. — Ez igaz és helyes törekvés, de Ho Si Minh olyan értelmű kijelentést, amelyet ön említ, sem a szóban forgó beszédben, sem más beszédében tudomásom szerint nem tett. A hivatalos nyilat­kozatok ismételten utalnak arra, hogy a genfi megállapodást kell megtartani. A genfi megállapodást én helyesnek tartom, az a vietnami és általában az indokinai kérdést pon­tosan és világosan szabályozza. Teljesen egyetér­tünk azzal, hogy vissza kell térni az egyezmény­AMER1KAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $.................... összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényké­pét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább 0-t kérünk.) Itt küldök $...............összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fény­képes üdvözletért legalább $10-t kérünk. Kö­zölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a követke­zőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $........................-t. Név: .................................................... Cim: ..................................................... Város:.....................................Állam: Beküldő neve: ................................... Címe:.................................................... Név: Cim: . Város: hez, azt meg kell tartani. A megállapodásnak vi­lágos pontjai és tételei vannak a kérdések megol­dásának folyamatára is. Első pontja úgy szól, hogy az idegen csapatokat ki kell vonni egész In­dokinából, és az ott levő országok — beleértve Vietnamot és Dél-Vietnamot is — nem vonhatók be katonai csoportosulásokba. — Ez annyit jelent, hogy az észak-vietnami csapatokat és az USA-csapatokat is ki kellene vonni Dél-Vietnamból. — Tudomásom szerint Dél-Vietnamban semmi­féle észak-vietnami csapatok nincsenek. — Azt mondják, néhány napja Hanoiból volt egy jelentés, amely azt mondja, hogy bizonyos katonai egységeket vezényeltek Dél-Vietnamba. —Ilyen nem volt. Dél-Vietnamban a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabaditási Front csapatai har­colnak. — Nincsenek észak-vietnamiak? — Nincsenek. Vietnam megsegítése —Amikor a szocialista országok önkéntesek küldéséről beszélnek, Észak-Vietnamba küldésük­ről van szó­— Igen. — Nekem úgy tűnik, hogy Észak-Vietnamban nincs hiány katonákban. Mi jelentősége lenne ön­kéntesek küldésének, ha csak nem technikai sze­mélyzetről van szó? —Ez a nyilatkozat jelzi a segítő szándékot min­den vonatkozásban. Pontosan azt jelenti, hogy ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szükségesnek tartja és kéri, a nyilatkozatot tevő országok kormányai készek megengedni állam­polgáraiknak, hogy önkéntesként odamenjenek. Egyidejűleg az észak-vietnami kormány mostaná­ig többször reagált erre azzal, hogy hálás a fel­ajánlott segítségért, de ez idő szerint nem kéri önkéntesek odaküldését. A kérdés tehát világos, és az ezzel kapcsolatos jelenlegi helyzet szintén az. . — Azért kérdeztem, mert a nyugati sajtóban több olyan hir volt, hogy esetleg nagy harcoló gyalogsági egységeket küldenek Vietnamba. — Ez világos dolog és most attól függ, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szükségesnek tartja-e, és ha igen, milyen formá­ban, milyen méretekben önkéntesek küldését. — A jelentések szerint Malinovszkij marsall Magyarországon kijelentette, hogy a kínaiak aka­dályozzák az Észak-Vietnamba küldött fegyver- szállítmányokat. A kinaiak ézt a vádat kategori­kusan visszautasították. Mi a véleménye erről? Lehet-e az Észak-Vietnamnak nyújtott katonai és gazdasági segélyt növelni anélkül, hogy a ki­naiak együttműködnének vagy legalábbis nem akadályozzák a szállítást? — Lehet,és ez meg is történik. — Lehet-e kiutat találni a vietnami helyzetből tárgyalások utján? —Mindig vallottuk, hogy tárgyalások utján kell megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket, s ez ter­mészetesen vonatkozik a vietnami helyzetre is. Vietnamban azonban ma már nem egyszerűen valamilyen vitás kérdésről van szó, hanem arról, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnamban gvar- matositó háborút folytat, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen pedig minden nemzetkö­zi joggal szemben álló fegyveres agressziót követ el napról napra. Azt már sokan megértették, hogy az Egyesült Államok semmit sem fog fegyverrel elérni Viet­namban a politikai és katonai kudarcon kiviil, ha pedig tárgyalni kíván, nincs számára más lehe­tőség, mint tudomásul venni a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság négy és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front öt pontját, s azo­kat a tárgyalás alapjául elfogadni. Az Egyesült Államok harc és tárgyalások nél­kül is és egyedül lezárhatja az egész ügyet: vonja ki intervenciós csapatait Dél-Vietnamból, szün­tesse be agresszióit, és abban az órában béke les2 egész Indokínában. Az uj világháború elkerülhető _ Milyen lehetőségek vannak a harmadik vi­lágháború elkerülésére? — Ma az emberiséget a békeszerető erők fölé­nye, vagy ha udvariasabb akarok lenni, akkor azt mondom, hogy az erők egy biiOTi'/f/s fajta egyar.- sulya védelmezi egy uj világháború kirobbantá­sától. Ez azonban végső fokon és önmagában nem tudja az emberiséget megmenteni a harmadik vi lágháboru fenyegetésétől. Megnyugtató helyzet a világon csak akkor lesz, ha a különböző kérdésekben érdekelt felek a meg­egyezés őszinte készségével látnak hozzá a problé­mák megoldásához. Ezenkívül szükség van a nem­zetközi jog tiszteletben tartására, az agressziótól való tartózkodásra, az országok szuverenitásá­nak tiszteletben tartására. A nagyobb baj és vész. elkerülésére — ez most akut kérdés — szükség van a vietnami nép ellen folyó agresszió haladék­talan abbahagyására. Szükséges az atomfegyver továbbterjesztésének megakadályozása, a fegy­verkezési verseny beszüntetése, a leszerelés meg­oldása. Ezek közül együk sem könnyű kérdés, de nem­csak a népek sorsáért őszintén aggódnak, ha­nem minden épeszű embernek, éljen a föld bár­mely országában, mindent meg kell tennie egy uj világháború megakadályozására. Én személy szerint hiszem, hogy meg is fogják tenni, ezért bízom abban, hogy az emberiség megmenti önma­gát egy újabb, harmadik világháborútól. Pártunk, kormányunk meg a magyar nép a maga részéről, ami tőle telik, mindent megtesz ennek érdekében. — Nincs több kérdésem, de talán Kádár ur kí­ván még valamit mondani. — Megismétlem, hogy van egy' kérdés, amely" közös minden nép és minden ember számára: a harmadik világháború kitörésének megakadályo­zása. A megoldás módja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Hogy ez a maga valóságában és teljességében va­lóra válhassék, nem utolsósorban az szükséges, hogy a különböző társadalmi rendszerben élő or­szágok emberei jobban ismerjék és értsék egy­mást. Ennek előmozdítására sokféle tényező jöhet szóba, kezdve a sajtó megfelelő munkájával, egé­szen a turisták kölcsönös látogatásáig. Ezért fo­gadtuk el az önök hírügynökségének kezdeménye­zését, hogy' ez az interjú létrejöjjön. Ha ez egyj hajszálnyival is elősegíti a vélemények, a való­ságos helyzet kölcsönösen jobb megismerését, ak­kor nem sajnálok egyetlen percet sem tőle. Ami az Egyesült Államok népét illeti, azzal ne­künk semmi bajunk. Az amerikai népnek azt kí­vánjuk, hogy munkája révén boldoguljon, társa­dalmi viszonyait belátása szerint rendezze. Lehet­ségesnek tartjuk és jó is volna, ha a Magy'ar Nép- köztársaság és az Egyesült Államok viszonya is rendeződnék. Ezt kívánom, önnek pedig köszö­nöm munkáját. Ugv mondják, az önök hírügynöksége bizonyos értelemben korrekt szokott lenni. Ha igy' lesz, jó lesz. | WW\/WVWWWMW\<V\AA/WV\A/WWWWW^> Rendszeres szovjet személyhajójáraf Hongkongba A napokban nyitja meg a szovjet tengerhajózás uj állandó járatát, amely a távol-keleti Vlagyivosz­tok szomszédságában levő Nahodka kikötőből Hongkongba vezet. Az uj személyszállitó-járaton a szovjet polgári hajózás egyik legkényelmesebb óceánjárója, a Bajkál fog közlekedni; néhány nap alatt szállítja utasait a 2600 mérföldes útvonalon. ÚJBÓL KAPHATÓ!------]| I Rózsa Imre: j! “MÉGIS TAVASZ” || cimii kitiinö kis verseskönyve, <j szép kemény kötésben í| CSAK 75 CENT jj Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ < Kiadóhivatalától ( 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címen j WWVWVWVWVWWWVWWViMWWVWWW

Next

/
Thumbnails
Contents