Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-08 / 36. szám

8

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, September 8, 1966

Mt TókTétUK «z ÓhAzAbAN

Esztergom és Komárom között: öt a negyvenen

Mielőtt a Duna Esztergom alatt gyors elhatározással délnek fordul, a partjához ragadó országút forgalma lelassul. Kéménysorok, házak, emberek, keresztutak fékezik le. Iparmedencéje, gyárakkal telerakott szigete van az országnak másutt is, ilyen füzére azonban nincsen több. Néhány kilométerrel Esztergom után Nyergesujfalu következik, a viszkózagyár kockái, szögletei, feljebb Lábatlan cementsilói, az Eternit szürke raktárai, ti csak azután pihen meg néhány kilométeren át az ut, hogy elfusson Almásfüzitő vörös csarnokai alatt Szőny olaj tankjai mellé. Az egész útvonal nincsen negyven kilométer. De ezen a Duna-sza- kaszon a magyar vegyipar és építőipar öt olyan üzeme sorakozik fel, amelyek mindegyike első vagy legfeljebb második helyen áll a maga ágazatában.

Számtalanszor elrohan mellettük az ember vai- suton, autón. Álljunk meg most legalább egy villámlátogatásra mindegyik telepen. Csak annyi időre, hogy mindegyikről feljegyezzünk három mondatot.

NYERGESUJFALU:

1. A Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen müszálüzeme 1942-ben épült müselyem- és celofántermelésre, és 1958-ban kezdte meg az NDK- tói vásárolt berendezésekkel a poliamid vágottszál, a danulonszál termelését.

2. Még nincs egy éve, hogy az uj, évi ezer tonna danulonselyem gyártására alkalmas szintetikus végtelenszál-iizem megkezdte működését, ennek berendezését az NSZK-ból vásárolták.

3. A harmadik ötéves tervben rekonstruálni akarják a viszkózaüzemet, és a szovjet cellulóz felhasználásával évi 20 ezer tonna vágottSzálat állít majd elő a jelenlegi 5 ezer helyén.

LÁBATLAN:

1. Amikor a második ötéves terv folyamán az egész öreg cementgyárat átépítették, sok méterrel beljebb szorították a Duna vizét, hogy a korábbi folyómederben hat óriás betonsilót helyezzenek el.

2. A rekonstrukció idején a cementgyárban a régi berendezések mindössze öt százaléka maradt a helyén, s ma már évente félmillió tonna felett van az üzem termelése.

3. Az ugyancsak lábatlani Eternit-üzemben fél- Rutomatikus csőgyár épült 62 millió forintért, s benne egy olyan olasz gép dolgozik, amely egy négy méter hosszú csövet tiz percnél hamarabb 'készít el.

ALMÁSFÜZITŐ:

1. Az 1950-ben még évi 60 ezer tonna timföld előállítására tervezett üzem a második ötéves terv végén 150 ezer tonnát gyártott, s ennek 80 százalékát exportálják.

2. A harmadik ötéves te ívben egymilliárd forintot ruháznak be Almásfüzitőn, s ezzel az üzem kapacitása megötszöröződik.

3. A gyár az első években 3,600 forintért állított elő egy tonna bauxitot, ma már ugyanez 2,500 forintba kerül.

r SZŐNY.

1. Szőnv az ország legnagyobb kőolajfeldolgo- »6ja, ahol 1961-ben felépült az első teljesen »szabadban telepitett automatikus desztillációs üzem, a “milliomka”.

2. 1964-ben egy holland cégtől vásárolt felszereléssel platinakatalizátoros benzinreformálót építettek, amely a 40—50 oktánszámú benzinből ezuperbenzint állit elő.

3. A Szőnyi finomító évente félmilliárd forint értéket exportál a szocialista országokba, Nyu- gat-Európába és a tengeren túlra.

*

Mindez Romáron megye negyven Duna-parti kilométerén.

** — Befejezték a vasúti pálya korszerűsítését

Tatabánya-Alsó és Komárom között. A korszerűsített pályán a napokban átfutott az első szerelvény.

Megjelenik a külföldi magyar gyerekek olvasókönyve

A budapesti Kossuth Nyomdában megkezdték a külföldön élő magyar gyerekek számára szerkesztett, “Szülőföldünk” cimü olvasókönyv nyomását. E szépkivitelii és tartalmas könyv megjelentetésével a külföldi magyarok régi kérése teljesült. A több, mint 400 oldalas, ötszinnyomással készült olvasókönyv segítséget nyújt a magyar nyelv elsajátításához, illetve annak nyelvi és irodalmi tökéletesítéséhez. ,

A “Szülőföldünk” főszerkesztője Beöthy Ottó, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, a szerkesztésben pedig a magyar szellemi élet számos kiválósága vett részt. A többszáz illusztráció Reich Károly müve. A szerkesztők úgy válogatták össze a könyv anyagát, hogy abban a különböző korosztályok egyformán megtalálják a szórakozást, s közben tanuljanak, gyarapítsák szókincsüket, Magyarországgal kapcsolatos ismereteiket. A könyv lépésről-lépésre a magyar ABC kedves, rajzos képein, az irás-olvasás megtanulásán kezdi és elvezet a magyar iradalom, költészet, zene, a klasszikus és mai modern irók megismertetéséig. A gyerekek olvashatnak a magyar nép történelméről, múltjáról és képet alkothatnak az ország jelenéről is. Bemutatja Magyarország legjellegzetesebb tájait, a magyar vidék szépségeit, nevezetességeit. Színes utleirások ismertetik a Duna, a Tisza vidékét, az Alföldet, a Balatont, a vadregényes Bakonyt és az ország fővárosát, Budapestet.

A magyar mesekincsből vett szemelvények a nép álmainak világára nyitnak ablakot és a magyar mondavilág hősei is helyet kapnak a könyvv lapjain. Számos népszokást, versikét, dallamot idéz a könyv és a kották alapján —, amelyeket szintén mellékelnek — könnyen megtanulhatják a gyerekek a rpagyar népdalokat, ünnepi rigmusokat, a karácsonyi énekeket, húsvéti köszöntőket.

Az irodalomi szövegek, versek Mikszáth-tól Szabó Pálig, Petőfitől Juhász Ferencig olyan irodalmi szókincset adnak, hogy szinte észrevétlenül sajátítják el a gyerekek a magyar nyelv színeit, nagy-nagy gazdagságát. A szövegeket ugyanis kisérő -szómagyarázatokkal, a nyelvtani sajátos- ságök ismertetésével egészítik ki, rávezetve igy az élő, helyes magyar szóhasználatra azokat is, akik ritkán beszélik a nyelvet, vagy Magyarországtól távol, külföldön tanulják meg beszélni, s már alig vagy egyáltalán nem ismerik a nyelv fejlődését, szabályait. Arany János “Családi kör” cimü versét olvasva — a mellékelt szómagyarázat segítségével — könnyen megtanulhatja példáiul a gyerek, mit takarnak ezek a kifejezések: pitvar, üszköt csóvál, gyéren szól, stb. '

Az ősszel megjelenő könyvet a Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat a magyar könyveket árusító külföldi boltok utján terjeszti majd, de közvetlenül is küld megrendelőinek. A “Szülőföldünk” megjelentetésének hírére máris számos, külföldön élő magyar szülő melegen érdeklődik a könyv iránt, amelyből gyerekei megtanulhatnak hibátlanul, szépen beszélni magyarul, megismerhetik az óhaza irodalmát, kultúráját, történelmét.

is* — Az első szilvapálinka próbaszállitmány

a napokban indul Kanadába a Magyar Likőripari Vállalattól, amely már több mint 50 országba exportálja készítményeit.

C-K9

v* — Csongrád megyei paraszt küldöttség látogatott Szabolcs-Szatmár megyébe, hogy három napon át tanulmányozza a gyümölcstermelés nyírségi módszereit. A 35 tagú küldöttség tsz-tagok- ból áll, és futóhomokos területeket kívánnak hasznosítani a szabolcsi tapasztalatok alapján.

— Megindult a rendszeres autóbuszforgalom

a hegyek közé zárt két borsodi település, Sima és Baskó, valamint a községektől mintegy 20 kilométernyire fekvő erdőbényei vasútállomás között.

Cf-s

V0 — Szobrot állítanak Tarpán Esze Tamásnak. Az ünnepélyes szoboravatásra a tervek szerint szeptemberben kerül sor.

GYERTYAFÉNYNÉL VIZSGÁLJÁK a tokaji •■xamorodnit a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság pincészetében, mielőtt a különleges szűrőbetétekén át a palackozó gépekbe kerül

(Jentetics László felvétele)

MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN

A szülőföld és az emigráció sok irányú kapcsolatát jelzi a levél- és csomagforgalom kétirányú áramlása is. Azelőtt inkább csak jöttek a csomagok, ma már jönnek is, mennek is. A budapesti “Tempo” szolgálat évi forgalma 25—30,000 küldemény, s 1965 karácsonya előtt több mint

15.000 ajándékcsomagot továbbítottak külföldre. Nagy sikerük van az úgynevezett “Magyar izek” összeállításoknak. Ezekben a csomagokban jellegzetes hazai élelmiszereket, italokat, fűszereket küldhetnek a magyarországi hozzátartozók külföldön élő rokanaiknak.

Nemcsak a kapcsolatok ápolását, hanem a “tájékoztatást” is szolgálja a barátok, családtagok levelezése. Már ezrével indítja útnak a Magyar Posta a fehér és kék borítékokat a világ minden tájára Ausztriától Ausztráliáig. Kanadától Chiléig. És ugyancsak ezrével érkeznek már a levelek Magyarországra is: tudósítanak, beszámolnak és főleg sokat kérdeznek.

Ezerszámra megy a csomag a “Kultura” lemez- és könyvesbolt hálózaton, valamint a népművészeti boltok utján is. Jellemzője az utóbbi éveknek, hogy nemcsak a klasszikus magyar szerzők müveit keresik a külföldön élő magyarok, hanem a kortársirodalom iránt is erősen megnőtt az érdeklődés.

1,5 millió könyv

Nagy példányszámban fogyott el például Fejes Endre Rozsdatemető, Sántha Ferenc: 20 óra cimü regénye, Szabó Magda, Lengyel József több müve. A magyar könyvek iránti érdeklődésre jellemző, hogy a Canadian Library Association egyetlen évben 14 helyen mutatta be könyvtár- helyiségeiben a magyar könyveket. Több kiállítást rendeztek a magyar közösségek is. A “Kultúra” antikvár részlege olyan könyveket szállít a külföldön élő magyarok részére, melyek komoly segítséget nyújtanak munkájukhoz. Magyarországról egyébként a múlt évben mintegy

2.800.000 könyvet szállítottak külföldre és ebből másfél millió magyar nyelvű volt.

Nagy a kereslet az emigráció körében a magyar lapok iránt is. 300 féle magyar nyelvű újságot és folyóiratot exportál a Kultura a világ minden részébe. Nyugatra több mint 40 országba szállítanak folyóiratokat. A külföldön élő magyarok elsősorban Tükör, a Magyarország, a Ludas Matyi, a Nők Lapja, az Ország-Világ és a Füles cimü lapokat szeretik. A Ludas Matyinak például 36,000 külföldi előfizetője van főként Kanadában, Izraelben, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Igen népszerűek a magyar Qualiton hanglemezek is.

Igen erős — bár láthatatlan — az a szál, amely a Magyar Rádió “Szülőföldünk” adásához köti a kivándorolt magyarokat. Évente mintegy tízezer levél bizonyítja: ezt az adást világszerte sokan hallgatják. Kiugró sikere volt például annak a pályázatnak, amelyen a pályázóknak fontossági sorrendbe kellett állitaiúok nyolc olyan érvet, amely magyarországi nyaralás mellett szólhat, Erre a pályázatra 40,000 levél érkezett.