Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-08 / 36. szám

Thursday, September 8, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Rácz László: Argentina a gorillák karmában Ez év junius végén, a “gorillák”: a hadsereg és hadiflotta parancsnokai, ONGANIA generális ve­zetésével, jól előkészített államcsínnyel lemondás­ra kényszeritették Argentina alkotmányosan meg­választott köztársasági elnökét: ILIÁT. Mint az uj kormányzat kijelentette, évtizedes katonai dikta­túrára rendezkedik be. Rövid két év leforgása alatt, — Brazilia után — immár Latin-Amerika má­sodik legnagyobb állama: Argentina is a gorillák karmába került. Az uj katonai diktatúra, jól bevált módszerrel, azonosan feloszlatta a politikai pártokat és a par­lamentet. Felfüggesztette az alkotmányos szabad­ságjogokat. Szabad kezet biztosítva ilymódon a rendőri és katonai szerveknek, hogy tetszésük sze­rint bebörtönözhetik a terror-rendszernek gyanús vagy nyílt ellenzéki elemeket. Legelsőknek: több­száz kommunistát. Ennek utána megszüntették az egyetemek önkormányzati jogosultságát. A szabad­ság jogaikért tüntető egyetemi diákokat és taná­rokat Buenos-Airesben és másutt vérbe fagyva hagyták. A “nemzeti és keresztény megújhodást” hirdető diktatúra uj erőre ébresztette a csőcselék náci pogromakcióit is. Tudvalevőleg, még Peron generális uralma idejében — a világháború végé­vel —, számos német náci bűntettes talált Argentí­nában biztos menedékre. Ezek és vezetésük alatt álló argentínai szervezetek, most elérkezettnek lát­ták az időt, hogy bestiális támadásokat intézzenek izraelita vallásu polgárok ellen, (csakúgy, mint Horthy uralma idején az “ébredő magyarok” terroristái). Megkérdezhetnénk: hogyan tudott egy marok­nyi katonai parancsnok — mint jellemzően elne­vezték: gorilla — egy iparilag fejlett, kultúrában előrehaladott, hatalmas majd hárommillió négyzet- kilométert kitevő országot, szinte máról-holnapra a “vadság és barbárság” állapotába juttatni? Ho­gyan lehetséges, hogy a “keresztény kultúra védel­mének” álarcában, újabb nyílt katonai diktatúra rendezkedhessék be Latin-Amerikában? Feleletként különböző kórokozókra kell, hogy rámutassak. Elsőnek arra, hogy Argentína — csak­úgy, mint a két évvel ezelőtt hasonlóan a gorillák karmába jutott Brazilia — az Egyesült Államok imperializmusának kiadós gyarmatterülete. Az U.S. kormányának nyílt vagy hallgatólagos beleegyezése nélkül, a gorillák sem Brazíliában, sem Argentíná­ban nem tudták volna államcsínyüket az alkotmá­nyos kormányok ellen keresztülvinni. Brazíliában a gorillák az Egyesült Államok diplomáciájának nyílt támogatásával léptek akcióba Goulart köz- társasági elnök kormányának megbuktatására, mert ennek politikája veszélyeztetni látszott amerikai imperialista érdekeket. (Gordon mostani államtitkár — annak idején amerikai követ Bra­zíliában — volt letagadhatatlanul az értelmi szer­zője Branco generális államcsinyjének.) Az argen­tínai katonai puccsot megelőzőleg is — kétségtele­nül — titkos megbeszélések folytak Washington és Ongania generális csoportja közt, elképzelhető­en a brazíliai katonai diktatúra közvetítésével. Hiszen tudvalevő, hogy a washingtoni diplomácia már jóideje fegyveres katonai szövetséget sürget, un. “fegyveres békeerőt” Latin-Amerika országai közt, a “fenyegető kommunista forradalom” Már­tására. Ennek a javaslatnak néhány kormány, köz­tük Mexikó—Chile—Costa Rica — mereven ellen­szegült. Mert helyesen látják, hogy ez a meglevő katonai diktatúrák beavatkozását jelentené belső ügyeikbe. így egyelőre Washington meg kell elé­gedjék a két vezető dél-amerikai ország: Brazilia és Argentina szoros katonai egybemüködésével. Ezzel magyarázható az a kiadós pénzbeli támoga­tás, melyet az Egyesült Államok nyújtott az elmúlt két évben a csak szuronyokra támaszkodó brazíliai katonai diktatúrának (összegszerűleg több mint a többi latin-amerikai ország kapott két év alatt). Minden jel arra mutat, hogy ezt a támogatást On­gania gorilla kormánya sem fogja nélkülözni. Mert mindkét országban az U.S. imperialistái súlyos mil­liárdos befektetésekkel vannak érdekelve. Itt is, ott is, még nagyszerű profitlehetőségek mutatkoz­nak (hatalmas vízmüvek, elektrifikálás formájá­ban), melyeket csak a hamu alatt izzó nemzeti fel- szabadulást célzó anti-imperialista mozgalmak fe­nyegetnek. Ezért adnak Washingtonból szabad­kezet a gorilláknak, hogy mindenütt e földrészen vad erőszakkal nyomják el nemcsak a forradalmi megmozdulásokat, hanem a “társutasoknak” bé­lyegzett polgári-liberális kormányokat is. így kell értelmeznünk az alelnöknek H. H. Humphreynek hivatalos nyilatkozatát, melyet a “Szövetség a Ha­ladásért” akció 5-ik évfordulója alkalmából tett az Áss. Press sajtóügynökségnek: “A latin-amerikai országok jogosultak fegyve­res erőt alkalmazni egyenként vagy kollektive, minden olyan esetben, amikor a kommunisták kezükbe akarnák kaparintani ezt a földrészt.” Branco és Ongania generálisok éppen ezzel a mondvacsinált ürüggyel döntötték meg a polgári -demokrata Goulart és Ilia elnökök kormányát, amikor hire-nyoma sem volt kommunista támadá­soknak. Eltekintve az amerikai imperializmus bábásko­dásától, annak hogy az argentínai gorillák oly köny nyü szerrel diadalmaskodhattak, a magyarázata az argentínai munkásmozgalom végzetes elfajulásá- ban-tévutra jutásában keresendő. Mert a több mil­liós szervezett ipari munkásságnak csak kis része ismerte fel az osztálytudatos szervezkedés szüksé­gét. A legnagyobb részük a népcsaló — demagóg peronista szervezeteknek a tagja. Peron generális —: egy évtized előtti kormányzata idején — fő­ként felesége: Éva segítségével — ügyes alamizs- náskodással és főként nagyhangú ígérgetésekkel, hatalmas dolgozó és kispolgári tömegeket tobor­zott zászlaja alá, anélkül, hogy a belföldi uralkodó osztályok vagy a külföldi imperialisták hatalmát megdönteni szándékozott volna. De még bukása után is — mely ellenzéki katonai csoportok mun­kájának volt az eredménye — sikerült magát, mint a tőkés osztály áldozatát a félrevezetett munkás­tömegek előtt feltüntetni (ugyanakkor, amikor milliomosként a fasiszta Franco-kormány szives vendégbarátságát élvezi). A mostani katonai puccs vezetőinek ezért nem került nehéz munkájába, Peronnal és népcsaló szervezetének otthoni vezetőivel: Vándor és Alon­so nevű szakszervezeti vezérekkel megegyezésre jutni. Ezek azonosan kötelezték magukat, hogy a peronista szervezetekben összefogott munkások 2 év tartama alatt nem fognak bérmozgalmakat sem politikai akciókat indítani a katonai diktatúra ellen. Az áruló szakszervezeti vezetők még csak ellenértéket sem kötöttek ki ezért a se­gítésért. A történelem során találkozhatunk, megfizetett nép csaló vezetők részéről tömegeik elárulásá­val. Egy emberöltővel ezelőtt a hitleri nacional- szocializmus, éhező munkanélküliek millióit tudta félrevezetni Németországban hazug jelszavakkal, demagóg Ígéretekkel. Szülőhazánk munkásmozgal­mában is találkozunk hasonló árulással. Amikor a proletárdiktatúra bukása után a Peyer-Peidl veze­tése alatt álló szocdem pártvezetőség megállapo- dást-paktumot kötött Horthyék fehér terrorjával. Kiszolgáltatva — pár nyomorúságos parlamenti mandátumért, a földműves szegények millióit Hor­thy rendszere féktelen kizsákmányolásának és el­nyomásának. De mint a történelem bizonyítja, a dolgozó tö­megek félrevezetésének, a demagógiának időbeli határai vannak. Az argentínai gorillák is — ha nyu­godtan számolhatnak Washington türelmével és támogatásával — annál inkább félhetnek a ma még félrevezeti milliós peronista dolgozók felocsudásá- tól. Mert az argentínai munkás és paraszt töme­gekre vár a történelmi feladat, hogy — vállvetve a már ma is aktiv értelmiségi rétegekkel — kisza­badítsák magukat a gorillák karmaiból. Kosygin, szovjet miniszterelnök helyesli Bert­ram Russell angol lord és filozófus azon javaslatát, hogy az amerikai hadibünösöket nemzetközi bíró­ság elé állítsák. : APRÓSÁGOK y ■< ► Kovács Erzsi rovata < ^ ^ ^ ^ - i Most igazán olyasmiről irok, amihez értek. Való­ságos szakértő vagyok. Az aszpirinről van szó. Sokszor elcsodálkozom, vajon mit is csináltak az emberek, mielőtt feltalálták az aszpirint? Különös véletlen következtében, fejfájás közben, éppen két aszpirin lenyelése után olvastam az asz­pirinről az újságban. Az aszpirint 1899-ben fedezték fel és azóta is a legjobb, a legolcsóbb és legelterjedtebb fájdalom­csillapító. Az aszpirin előtt is valószínűleg fájt az emberek feje, vagy más fájdalmuk is volt. ősapáink bizonyá­ra doronggal verték fejbe azt, akinek a feje fájt és ez valószínűleg használt is. Később, amikor már egy kicsit civilizálódtak, éles kövekkel kis lyukakat vágtak a szenvedők fejébe, hogy azon a lyukon a rossz szellemek eltávozzanak. A piócákkal való vérszivás nagyon régen elter­jedt gyógymód volt. Valamikor a gyöngyök külön­leges orvosságnak bizonyultak. Gyöngyökkel ete­tett piócáknak igen magas ára volt. De mindenkor a legnagyobb sikert a varázslók aratták. Ráolvasás­sal, csontok dobálásával, mindenféle ijesztő álar­cokkal, füstöléssel próbálták — sok helyen egyes vad törzseknél még ma is — gyógyítani a betege­ket. 1730-ban egy angol kuruzslónő 5,000 fontért adta el titkos receptjét a gyógyulásra vágyó embe­reknek, akik ezrektől szedték össze a pénzt. A re­cept égetett tojáshéj, szappan és csiga-bigából állt. Itt, Amerikában igen régen a pálinkát hasz­nálják fájdalomcsillapítónak. Valamikor olvastam a magyar falukutatók könyvében, hogy két orvos volt az egyik faluban. Az egyik a boros, a másik a poros orvos. A boros mindenre bort adott, a poros mindenre port. Valószínűleg aszpirint. Biztos va­gyok benne, hogy a boros orvos volt népszerűbb. Diósgyőrben jobban oldotta meg az egyik or. vos. Ő port irt elő — biztosan aszpirint — de azt nemcsak úgy egyszerűen kommendálta, hanem pontosan előírta, hogy félpohár vörös borban kell bevenni, vagy három nagy kanál fehér borban. Ha valamelyik csak azt irta a receptre hogy vizben kell bevenni, akkor a nagyapáméi szomszédja, a Lihi bácsi beállt egy dézsa vízbe és egy üveg bor segít­ségével lenyelegette az aszpirint. Amerikában évente 37 tonna aszpirint gyárta­nak. Naponta 2,800,000 aszpirint fogyasztanak el az emberek. Ha minden jóból úgy kivehetném a részemet, mint az aszpirinból, akkor nem fájna a fejem. Tavaly 177 millió ember utazott repülőgépen A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) jelentése szerint 1965-ben a világ légifor­galma újabb rekordszintre emelkedett. A rendsze­res légijáratok összes szállítási teljesítménye 3.7. milliárd tonnakilométerrel, vagyis 18.7 százalék­kal 23.4 milliárd tonnakilométerre növekedett. Az utasok száma 155,000.000 főről 177,000,000 főre, az utaskilométerek száma pedig 171 milliárdról 200 milliárdra ment fel, vagyis 16 százalékkal nö­vekedett. A légifuvarok 3.92 milliárd tonnakilo­méterről 4.97 milliárd tonnakilométerre, illetve 27 százalékkal emelkedtek, a légiposta teljesítménye pedig több mint egyötödével, 910 millió tonnaki­lométerről 1,100,000,000 tonnakilométerre nőtt. A felsorolt adatok tanúsága szerint a légiközle­kedés továbbra is nagy fejlődésben van. A nem­zetközi légiforgalmi vonalak igénybevétele gyor­sabban emelkedett a belföldi vonalakénál. A for­galom biztonsága szempontjából a világ légiközle­kedése az 1965. évi igen kedvező volt. A halálos esetek száma az utaskilométerek számának emel­kedése ellenére is az előző évi szinten maradt és minden 300,000,000 utaskilométerre csupán egy halálos balesetet szenvedett utas jutott. Ez a há­ború utáni évek legkedvezőbb baleseti arányát je­lenti. JAHAICA “• ” í REFRIGERATION S TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j <8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók |; Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- 'j lanykáiyhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — j Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia J hFVi'FZn FIZETÉSI FELTÉTELEK! I....................................................... RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! [ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] I Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] • Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j [ minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
Thumbnails
Contents