Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-08 / 36. szám
Thursday, September 8, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Kádár János interjúja a L PI amerikai hírügynökségnek ív. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára interjút adott Henry Shapi- ronak, az UPI amerikai hirügynökség tudósitójának. Kádár ez interjúban tiszta képet fest a magyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődéséről, a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról és a harmadik világháború veszélyéről. — A területi revízió kérdését esetleg hivatalosan nem vetették fel, de több bejelentés és jelzés történt kínai oldalról, hogy Kínának területi követelései vannak a Szovjetunióval szemben. Mao Ce-tung elnök állítólag azt mondta a japán szocialista képviselők egy csoportja előtt, hogy Kina a szovjet Távol-Kelet és Közép-Ázsia egyes területeit kínainak tekinti. Ugyanakkor nemrég bizonyos homályos utalások történtek a román sajtóban Besszarábia vonatkozásában. Kínától eltekintve mondható-e, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak, amelyek részt vettek a bukaresti konferencián, nincs egymással szemben területi követelésük? — A válaszhoz semmit sem kívánok hozzátenni. A deklaráció Európa biztonságával kapcsolatban hangzott el, és európai vonatkozásban értendő. Országaink részéről ez kellő megfontoláson alapuló, teljesen egyértelmű hivatalos nyilatkozat volt, s az ilyet mindig komolyan kell venni. Támogatják a nemzeti felszabadító harcokat — Összeegyeztethető-e a békés egymás mellett élés politikája a nemzeti felszabaditási mozgalom támogatásával ? A békés egymás mellett élés elvét J. F. Dulles, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere még nem olyan sok évvel ezelőtt “kommunista propagandának" nevezte. Az emberiség szerencséjére ezen már túl vagyunk, s ma már a népek és kormányok többsége — elvben úgyszólván mindegyik —- megértette, hogy egy uj világháborúnak nincs más alternatívája, mint a békés egymás mellett élés. A békés egymás mellett élés elve azonban nem a kizsákmányolt és kizsákmányoló, a gyarmatosító és az elnyomott, az agresszor és az agresszió áldozata közötti viszonyt szabályozza, hanem a különböző belső társadalmi rendszerű országok egymás közötti állami kapcsolatának alapja. Mi mindig is igy értettük, igy és ebben az értelemben ma is töretlen hivei vagyunk a békés egymás mellett élés politikájának. Más vonatkozásban a kizsákmányoltaknak, a gyarmati elnyomás alatt szenvedőknek, az agresz- szió áldozatainak, a nemzeti függetlenségükért harcolóknak pártján vagyunk, harcukat és harcuk támogatását törvényesnek tartjuk. Egyébként jogosan lehetne megkérdezni: a nemzeti felszabaditási mozgalmak elleni harc (Kongó, Jemen), a szuverén államok elleni fegyveres agresz- szió (Dominika, Vietnam) összeegyeztethető-e a békés egymás mellett élés politikájával? — Különböző országokban vannak egymásnak ellentmondó nézetek arra vonatkozólag, hogy mit is jelent a nemzeti felszabadító mozgalom. Ki határozza meg, hogy mi a valódi, igazi nemzeti felszabadítás, és egy adott területen melyik oldalt kell támogatni? Ha valaki őszinte szándékkal teszi fel ezt a kérdést, akkor teljesen világosan, egyértelműen lehet rá válaszolni. A nemzeti felszabadító háború egy népnek az a harca, amelyet a gyarmati iga alóli felszabadulásáért, vagy más sikon az önálló nemzeti lét biztosításáért, vagy fennálló állama szuverenitásának megőrzéséért viv. — Ez tehát értelmezés kérdése. A különböző csoportokra gondolok, például az arab országokban Irak, Szíria. Egyik csoport megdönti a másikat, de mindegyik azt mondja, hogy a nemzeti felszabadulásért harcol. — Amennyiben országon belüli kérdésről van szó, akkor ahhoz más országnak nincs köze, más országnak abba nincs joga beavatkozni. — Mi a Magyar Népköztársaság álláspontja a katonai tömbök kérdésében? Szükséges-e a jelenlegi viszonyok mellett a Varsói Szerződés további erősítése? — A Magyar Népköztársaság hive a katonai tömbök megszüntetésének. Országunk tagja a Varsói Szerződés Szervezetének. A dolog történetéhez azonban hozzátartozik, hogy előbb jött létre az Egyesült Államok kezdeményezésére az agresszív Északatlanti Szövetség, s azt követően a fenyegetett európai szocialista országok védelmi célból hozták létre a Varsói Szerződést. Ameddig a NATO fennáll, szükség van a Varsói Szerződésre s annak erősítésére. — Állítólag Románia egy sereg reformot javasolt végrehajtani a szervezetben. A bukaresti konferencia eredményeként elmondható-e, hogy az összes részvevő teljesen egyetért azzal, hogy fenntartják a Varsói Szerződést jelenlegi parancsnokságával, struktúrájával és működési rendszerével? — Teljes joggal mondhatjuk. — Egyöntetű véleménye a Varsói Szerződés tagállamainak, hogy a Varsói Szerződést erősíteni kell? — Igen. — Bocsássa meg nekem Kádár ur, hogy visz- szatérek erre a kérdésre, de annyi mindent Írtak már arról, hogy Románia esetleg kivonul a szerződésből, s semmiféle megbízható információ nincs. — Nos, most adtam önnek megbízható információt. Ott voltam, tudom. — Lehet-e koordinálni vagy integrálni a szocialista országok népgazdaságait? — A szocialista országok népgazdaságainak egyesítése, integrálása időszerűtlen kérdés, az nincs napirenden, ilyen tervvel, szándékkal egyetlen szocialista ország sem foglalkozik. — A KGST-országok és az Európai Közös Piac országai közötti együttműködési rendszerben van-e valami lényeges különbség? — A két gazdasági jellegű tömörülés, a Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa és a Közös Piac, rendeltetésénél, természeténél fogva és módszereit tekintve is teljesei eltérő. Ami a KGST országait illeti, mint már mondtam, az adott országok gazdaságának sem kisebb, sem nagyobb mértékű integrálása nincs napirenden. — Igen, értem, nincs napirenden, de belátható időn belül sem kerül napirendre? — Nem. — Voltak híresztelések arról, hogy tervije vették a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszámának csökkentését vagy a csapatok visszavonását Magyarország területéről. E csapatok a Varsói Szerződés alapján vagy kétoldalú megegyezés alapján tartózkodnak Magyarországon? Lényegesnek tekintik-e a szovjet csapatok további itt-tartózkodását? —Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok a Varsói Szerződés alapján és a magyar és a szovjet kormány külön megállapodása alapján tartózkodnak itt. Közelebbről ez úgy értendő, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak és a Magyar Népköztársaságnak, mint szuverén országnak egyaránt egyet kell értenie ezzel. A szovjet csapatok további itt-tartózkodása az adott pillanatban — a magyar kormány megítélése szerint — helyes és szükségszerű, azonban ennek nem belpolitikai oka van. A szovjet csapatok itt-tartózkodásának alapvető indoka a nemzetközi helyzetben rejlik. Mivel ez a kérdés önöknél általában elég sok embert foglalkoztat, utalok arra, hogy a Varsói Szerződés országainak jelenleg számtalan érvényes kezdeményezése, indítványa van ezzel kapcsolatban, kezdve azzal, hogy a külföldön állomásozó csapatokat egyidejűleg saját nemzeti határaik mögé vissza lehetne vonni; végezve azzal — ezt éppen most, Bukarestben együttesen ismételjék meg a Varsói Szerződés országai —, hogy készek vagyunk tárgyalni a két szemben álló csoportosulás, a NATO és a Varsói Szerződés katonai szervezetének megszüntetéséről és a két szerződésnek és tömörülésnek felszámolásáról is. Jelenleg az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kérdése igy áll, s e kérdés csak a megnevezett viszonylatokban tárgyalható érdemileg. — Ez annyit jelent, hogy a híreszteléseknek — Nincs alapjuk. (Folytatjuk) • 12345678901234567890123456789012345678901234567890 • © • © oc A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 12345678901234567890123456789012345678901234567890 U3 w © oc A néger zendülések okai A nyári időszak meleg éjszakái úgy látszik ismét elősegítették a zendüléseket. Clevelandon, az amerikai magyarok fővárosában nemrégen négy embert öltek meg és 46-ot megsebesítettek. Ugyanakkor New Yorkban is egy embert öltek meg és 22 egyén sérült meg zavargásokban. Még hat más nagyvárosban voltak gyilkosságok, sebesülések és üzletrablások. De ezekkel a lista még nincs lezárva; az ország minden részében (főként az északi államokban) hasonló esetek voltak. A zendülést egyetlen helyen sem tudta a nagyon népszerűtlen rendőrség elfojtani. Sok esetben katonaságot hívtak ki a rend és béke helyreállítására. Az a kérdés merül fel, hogy lehetne a zendüléseket elkerülni. Harlem és Watts óta tudjuk az okát. Tudjuk, hogy főként az északi államok túlzsúfolt gettói idézik ezeket elő, ahol a házak teljesen leromlottak és ahol gyakran patkányok futkároznak éjszaka a kisgyermekek ágyában." A munkanélküliség olyan nagy a négerek között, hogy a fehér munkanélküliek számát kétszer, sok helyen háromszor meghaladja. Ehhez hozzájárul még az élelmiszer rendkívül magas ára, a parkok és játszóterek hiánya: Uszodák sehol nincsenek a néger gettókban. A rendőrséget a néger, a mexikói, a portorikói fiatalság soha sem tudta megkedvelni és sokszor a legkisebb tapintatlanság felrobbantja a kedélyeket. Hogyan lehetne ezen segíteni? Elsősorban orvosolni kell a hiányokat. Mi most 12 milliárd dollárt költünk közvetlenül a vietnami háborúra. De ebben nincs benne a sziámi csapatok és repülőterek fenntartása, a 7. flotta és a guami repülőflotta költségei. Mindezeket a költségeket együtt 24 milliárd dollárra becsülik. Legutóbb a városi szegény lakóvidékek helyreállítására 6 évre két milliárd dollárt kértek lakásépítésre és a patkányok kiirtására. Kevés remény van, hogy ezt az összeget megkapják. mert a pénz most a háborúra kell. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $................... összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényképét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $ 10-t kérünk.) Itt küldök $............... összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fényképes üdvözletért legalább $10-t kérünk. Közölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a következőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $.......................-t. Név: .......................'............................................ Cim: ...........^.........................'.............................. Város:.................................... Állam:............... Beküldő neve: .................................................... Címe:............................................................ Név:....................................................................... Cim:...................................................... . . ........... Város: . . . ;..................................................
