Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
Thursday, February 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Paál Máthé: NEVELÉS, MŰVELŐDÉS MAGYARORSZÁGON Talán sehol se ért el az uj Magyarország olyan nagy és átalakító eredményeket, mint éppen a nevelés és művelődés terén. A magyar faj bőven termelt ki kiváló tudósokat, Írókat, művészeket, de a régi feudális rendszer ezeket a kiváló fiait nem tudta értékelni. így az ország urai nemcsak a jó termelő erőket kergették ki a nyomor és szolgaság korbácsával, hanem a tanultak jórészét is, akiket a külföld szívesen fogadott és megbecsült. Nincs olyan ország, amelynek egyetemein, kutató intézeteiben ne találnánk magyar származású tudósokat. A mai magyar rendszer erején felül költ arra, hogy a magyar népet a kultúra legmagasabb fokára emelje. Számtalan külföldön élő kiváló magyarnak, amikor meglátogatta az évtizedekkel ezelőtt elhagyott szülőhazát, főleg az tűnt fel, hogy a magyar nép túlnyomó része állandóan tanul, művelődik és az ország bármelyik más országgal versenyre kelhet ezen a téren. A felszabadulás utáni években, egészen 1948-ig a fennálló nehéz körülmények miatt háttérbe szorult a nevelés ügye. Az oktatás ujvonalu átépítése az üzemek és az egész termelés és elosztás államosítása után vált égetően szükségessé, amikor a régi vezetők egy része nem volt hajlandó a termelés becsületes vezetésére. A megbízható régi szervezett munkások — bár kitűnő szakmunkások yoltak — egy egész üzem irányítására a legtöbb esetben nem voltak képesek, hacsak nem volt mellettük képzett mérnök. Ez azután rányomta bélyegét nemcsak a termelésre, hanem a dolgozók keresetére is. A kormány látva a helyzetet, nagy erőfeszítéseket tett, hogy a dolgozók esti iskolákban pótolhassák a hiányokat és főleg, hogy a munkás és parasztgyermekek tovább tanuljanak. Mig a felnőttek továbbképzése sikeresen folyt, nagy nehézségekbe ütközött rábírni a dolgozókat arra, hogy gyermekeiket tovább taníttassák, mert habár az nem került pénzbe, ezzel elestek a növőben lévő gyermekek keresetétől. A helyzet csak akkor javult, amikor az uj rendszer által nevelt ifjúság maga követelte a tovább tanulást szüleitől. A mezőgazdaság szövetkezetekbe tömörítésénél is súlyosan érezni lehetett a vezetőképes szakemberek hiányát, ezért fokozott mértékben megindult a közép- és felső iskolák építése és az ehhez szükséges tanerők nevelése. De valójában csak 1956 után indult meg a termelés vezetésének a javulása úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, amikor érvényesült Kádár János azon jelszava, hogy “aki nincs ellenünk, az velünk van”, aminek az az értelme, hogy aki becsületesen dolgozik, az nem ellenség, még akkor sem, ha elméletileg nem ért egyet a szocialista termelési rendszerrel. így kerültek vissza a termelés vezetésébe azok az értékes szakemberek, akikre addig bizalmatlanul néztek a dolgozók. Ez a bizalmatlanság azonban in- doktalanná vált azokkal szemben, akik az 56-os ellenforradalom idején minden csalogatás ellenére sem hagyták el hazájukat, nem szöktek meg. A kormány időt nyert, hogy a főiskolákon és azok esti és levelező tanfolyamain kinevelje az uj vezető gárdát, amely ma már képes betölteni azoknak a szakembereknek a helyét, akik öregség, vagy elhalálozás következtében kiesnek. Ma már nem kell agitálni azért, hogy a dolgozók gyermekei elvégezzék a középiskolát, a technikumot és az egyetemet, mert a főiskolákra háromszor annyian jelentkeznek, mint amennyi a férőhely és amennyi a szükséglet. Most folynak a viták az uj középiskolai reformról, melynek célja, hogy olyan szakdolgozókat neFORDULJON BIZALOMMAL ! JOSEPH BROWNFIELD í CÉGHEZ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási J ügyek és biztosítások f Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- * i rak, hanglemezek magyarországi beszerzői « Kérjen árjegyzéket! Uj cim: 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 \ veljen ki, akik nemcsak kitűnő szakmunkások lesznek, hanem megszerzik a magasabb műveltséget is, amire a mai technikailag fejlett termelésnél minden dolgozónak szüksége van. Ez a képesítés elegendő volna az egyetemi tanulmányokhoz is, de igy mindenki megismerné a fizikai munkát és megbecsülné azt, még ha azután szellemi pályára megy is. Hogyan áll a magyar népoktatás 1938-ban 1,140 volt az óvodák száma, 1964-ben 3,185. Ezekben a gyermekek száma 1938-ban 112 ezer, ma 187 ezer. Az óvónők száma 1938-ban 1,593 volt, 1964-ben 10,102. Ma 8 évig kötelező az általános oktatás. 1,200 iskolával kevesebb van, mint 1938-ban volt, ami úgy történt, hogy a régi, rozzant egytantermes iskolák helyébe modern nagy iskolák épültek. Mig 1938-ban a tantermek száma 18,400 volt, addig 1964-ben 31,570. A tanerő száma 1938-ban 26,107, 1964-ben 62,108. A tanulók száma is ilyen változást mutat, mert mig 1938-ban a tankötelesek 78%-a járt iskolába, addig 1964-ben 99%-a. Gyakorlati oktatásban a VII. és VIII. osztályok tanulóinak 82%-a részesült. Egy tanerőre 1938-ban 42 tanuló jutott, 1964-ben 23. Az általános iskolába nemcsak gyermekek, hanem felnőttek is járnak, egyrészt, hogy megtanulják a betűvetést, másrészt, pótolják azt, amit a régi rendszer nem adott meg nekik. Ezeknek a száma 1964-ben 92,694 volt, a nyolcadik osztályt ezek közül 40,975-en végezték. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy tovább tanulhassanak a középiskolák esti tanfolyamain, miközben elvégzik napi munkájukat. A középiskolák Ezeknek száma 1938-ban 285 volt, 1964-ben 593. A tantermek száma 1938-ban 2054, 1964-ben 5,310. A tanerők száma 1938-ban 3,504, 1964-ben 11,564. A tanulók száma 1938-ban 52,349, 1964-ben 417,- 446. Ebből 180,000 esti, vagy levelező tanfolyamot végző felnőtt dolgozó. A nappali tagozaton tanulók 93%-a gyakorlati oktatásban is részesült; 1938- ban a leányok közül 34%, 1964-ben pedig 57%. Felsőfokú oktatás A felsőfokú tanintézetek (egyetem, tanítóképző, technikum, szakiskola) száma 1938-ban 16 volt, 1964-ben 108. Az oktatók száma 1938-ban 1,724, 1964-ben 7,588. A tanulók száma 1938-ban 11,747 (ebből 14% nő), 1964-ben 91,923 (42%-uk nő): 33 ezren esti, vagy levelezési tanfolyamon tanulnak és ezek a kormánytól a lehető legnagyobb támogatást kapják, úgy munkabeosztás, mint vizsga előtti fizetett szabadság tekintetében. így ha egy-két évvel később végzik is el a főiskolát, teljesen egyenjogúak a nappali iskolák hallgatóival. A hallgatók 94%-a ösztöndíjban vagy rendszeres pénzbeli támogatásban részesül. 47%-uk diákotthonban lakik és 78%-uk a menzán étkezik. Sza k m u n ká s-ké pzés A szakmunkás-képző iskolák száma 576, 208 tanulóotthonban 35,540 tanuló lakik. Az oktatók száma 8,260, a tanulóké 163,892. Van 19 gyermekvédő otthon, 116 nevelő otthon és 107 gyógypedagógiai intézet, melyekben kb. 67,000-en vannak. A rendes tanítókon kívül 159 gyógypedagógus működik a 3—18 éves gyermekek nevelésében. A régi rendszerben nem voltak hasonló intézmények, hacsak az árvaházak szomorú intézményeit nem vesszük számításba, ahonnan a szerencsétlen gyermekeket gazdag parasztokhoz adták ki, akik fizettek a “lelencekért”, ezek viszont ingyenes munkaerőt szolgáltattak. Most viszont kész, tanult emberekként hagyják el az intézetet és hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak. A természet, orvosi, agrár, műszaki és társadalomtudományi intézetekben összesen 20,187 dolgozó működik, akik a fenti tudományágakban végeznek értékes kutatásokat. Népművelés Az iskolán kívüli további művelődést és egyszersmind nemes szórakozást nyújtanak a szinielőadá- sok, hangversenyek, mozik, múzeumok nemcsak Budapesten és a nagy városokban, hanem a vidéki városokban és a falvakban is. A megyei városok mindegyikében van színház, a nagyobbakban kettő is. Budapesten két operaház, 16 színház van, melyek ma már a dolgozóknak nyújtanak lehetőséget a szórakozásra. Ez meg is látszik a kultúrintézményeken, melyek nem konganak az ürességtől, hanem állandóan tele vannak és nincs olyan színház, vagy hangversenyterem, ahová az előadás napján jegyet lehessen kapni, mert azt már napokkal előbb meg kell váltani. Két színtársulat teljes felszereléssel járja az országot, a falvakbán is elsőrangú előadásokat tartanak, a faluhelyeken ezenkívül mindenütt vannak nagy csoportok, melyeknek bérletjegyük van a közeli város színházaiba és időközönként autóbusszal csoportosan mennek az előadásokra, muzeum-nézésre, különösen a téli szezonban. 1964-ben a színházlátogatók száma több mint 8 millióra rúgott. Ma már nemcsak rádió van, hanem televízió is; nemcsak a városokban, hanem a falvakban is sűrűn látni a televízió-antennákat. A televíziót 1960- ban hozták működésbe, nagyrészt magyar gyártmányú készülékekkel, mely nagyon jó, úgyhogy külföldön is keresett árucikk. 1964-ben 213 ezer televíziót adtak el az üzletekben. A műsor nagyon nívós, naponta adnak elő teljes színdarabot. A hangversenyek is napirenden vannak. 1964- ben Budapesten 862, vidéken 2,375 hangverseny volt, melyeket Budapesten 485 ezren, vidéken 821 ezren látogattak. A hangversenyeken gyakran lépnek fel külföldi, köztük amerikai művészek. A film színházakban Budapesten 31 millió, a városokban 28 millió, a községekben 52 millió látogató fordult meg és a filmszínházak száma 4461. Az előadott filmek között 11 amerikai volt. A múzeumok száma az országban 132, melyeket 1964-ben 5 és fél millió látogató keresett fel. ✓ Fontos szerepet játszik a könyv- és más sajtótermék kiadása. 1938-ban 815 mü jelent meg 17 millió példányban, 1964-ben 21,532, 70 és fél millió példányban. 18 amerikai könyvet adtak ki magyar fordításban, 522 ezer példányban. Több mint 12 ezer könyvtár van az országban, melyekből 50 % millió könyvet kölcsönöztek ki. 24 napilap. 41 heti, 33 hetenkénti és 194 havi lap van az országban, melyeknek példányszáma 32 ezertől 752 ezerig terjed. Csak az 5 budapesti napilap 1 millió 400 ezer példányszámban jelenik meg naponta. Nem feledkezhetünk meg az állandó cirkuszról sem, melynek 1964-ben 1 millió 300 ezer látogatója volt. Az amerikai televízión is gyakran láthatjuk a magyar cirkusz előadásait. A magyar sportéletről is meg kell emlékezni, habár ez nem tartozik ide szorosan. 18,768 sportegyesület van az országban, melyeknek taglétszáma több mint 1 millió 600 ezer, vagyis beleértve a csecsemőket, minden 6-ik ember tagja ^valamilyen sportegyletnek. Könyvet lehetne betölteni a magyar sport-teljesitményekkel. A magyar' sportolók elismerten a legjobbak közé tartoznak a világon. Sem kulturális, sem sportteljesítmények terén nem kell szégyelni magyar származásunkat. INNEN-ONNAN Újabb betonlábakon álló útszakasz épül Tihanyban, a volt Park Szálló — a jelenlegi Szabadság- harcos üdülő — mellett, ahol lebontják a hosszú kőkerítést, és az utat kiszélesítik. A szélesített úttest egyik oldalát az egyenetlen terepviszonyok miatt — betonlábakra épitik. A munkával a fürdőidény kezdetéig végeznek. iS Fiatal mezőgazdasági szakemberek tanácskozását rendezték meg Miskolcon. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy többet kell foglalkozni a tsz-fiatalokkal; már az általános iskola felső tagozataiban tanulókkal meg kell szerettetni a mezőgazdasági munkát. C+~!> Évente 230 ezer dollárral csökkentik az importot — korszerű gépek üzembe állításával — a miskolci December 4. Drótmüvek. A géppark bővítéséhez, illetve az üzemfejlesztő munkához az idén hozzáfognak. is* Méteres hóban telel a Bükk-fennsikon Magyar- ország egyetlen hegyvidéki ménese, a csipkéskuti lipicai ménes. A lovak szőre, a hideg időhöz alkalmazkodva, vastagabb lett, izomzatúk erőteljesebben fejlődik, s nehézség nélkül tipornak ösvényt a szügyig érő hóban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldök lapom megújítására $...................-t, mert nem akarok hátralékban lenni. Kérem, nekem is küldjék meg Rácz László: “Porszem a viharban" cimü könyvét. Név:............................................................................ Cim:............................................................................ Város:............................................Állam:.............
