Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
Thursday, February 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Rácz László Három földrészt átfogó szövetség Havannában nemrégiben fejeződött be az a három földrészre kiterjedő anti-imperialista értekez-" let, melyen Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek mintegy 500 delegátusa vett részt. Az értekezletnek nagy jelentőséget kölcsönzött az a körülmény, hogy annak a szabad országnak fővárosában: Havannában jött össze, mely elsőnek rázta le magáról ezen a földrészen a szomszédos északi imperialista hatalom gyarmati igáját. Abban a Kubában, mely éppen most ünnepelte felszabadulásának hetedik fordulóját. Az úgynevezett “nagy sajtó” igyekezett világszerte az értekezlet óriási jelentőségét lecsökkenteni, hamár agyonhallgatni nem tudták. Mert lehetetlen volt tudomást nem szerezni arról, hogy ezen az anti-imperialista értekezleten az összes szocialista országok kormányai, köztük a két szocialista nagyhatalom: a Szovjetunió és a Kinai Nép- köztársaság hivatalosan képviseltették magukat. Az elhangzott nyilatkozataik és elfogadott javaslataik nem maradtak hatás nélkül a világpolitikai helyzetre. A delegátusok és megfigyelők között ott láttuk a három földrész valamennyi országának képviselőit. Köztük elsősorban a fegyveres anti- imperialista harcot vívó dél-vietnami, dominikai és kongói kiküldötteket. Hasonlóan nagy fontosságú volt azoknak a delegátusoknak a jelentése és javaslata, kik Latin-Amerika országaiból jöttek az értekezletre, a gerilla-harcosok képviseletében: Venezuela, Peru, Colombia és Guatemalából. Nem hiányoztak Indo Kina országainak kiküldöttei sem, kik között Észak-Vietnam, Laos, Cambodia és Thailand delegátusai ecsetelték az amerikai imperialista támadás borzalmait e hősies szigetországok ellen, melyek előzőleg már lerázták magukról a francia gyarmati igát. Nem volt olyan országa a három földrésznek, melynek képviselője ne helyeselte volna az értekezlet széles látókörű elgondolását: hogy a jövőben az imperializmus és annak újabb formája: a neo-kolonializmus elleni küzdelmet, egységes terv alapján, kölcsönös segítséggel kell folytatni. Az értekezlet majd két hétig tartó tanácskozásai során, négy külön bizottság beható tárgyalásai után mesz- szemenő határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a Szovjetunió küldöttségének ama konkrét javaslatát, hogy alakítsanak egy permanens — állandó — szervezetet, mely egységesítse a 3 földrészen folyó anti-imperialista harcokat. Az elfogadott javaslatok központjában áll a hősies vietnami anti-imperialista ellenállás iránti szolidaritás kfejezése. Valóban érthető volt az értekezlet kiküldötteinek lelkesedése, mellyel a Szovjetunió hivatalos küldöttségének kijelentését fogadták. “Hogy a Szovjetunió Vietnamnak — mint eddig, a jövőben is — a legmesz- szebbmenő segítséget fogja nyújtani az Egyesült Államok imperialista támadásával szemben. Beleértve e segítségbe a legmodernebb hadi felszerelések: távlövegek, repülőgépek, ágyuk és technikai szakértők átengedését. Hogy szükségesnek lát ezen felül egy nemzetközi segitő-alapot a vietnami nép megsegítésére, melyhez a Szovjetunió erejének megfelelőleg fog hozzájárulni.” Az értekezlet határozatot fogadott el a tekintetben is, hogy pénzbeli és anyagi segítség járjon mindazon országoknak is, melyek a gyarmati elnyomás alól való fel- szabadulásért harcolnak. Külön határozatok szólnak a latin-amerikai gerilla-harcosok megsegítéséről. Az imperialista szolgálatban álló nemzetközi polgári sajtó azzal igyekezett ezt a nagyjelentőségű anti-imperialista értekezletet befeketíteni, hogy ez csupán a “mérhetetlen gyűlölet kongresszusa” lett volna. A gyűlölet a gyarmati kizsákmányolás következményei: a tömegnyomor, éhség, analfabétizmus okozói ellen valóban kifejezésre is jutott a kiküldöttek felszólalásaiban. De mennyivel túlhaladta ezt, a szeretet, a kölcsönös segíteni vágyás kinyilatkozása a három földrész anti-imperialista harcosai számára. Csak igy érthető meg, miért adta Fidel Castro széles horizontú üdvözlő beszédében az értekezletnek, a három földrészt átfogó szolidaritás nevét. Ennek a harcos és mélyenjáró havannai összejövetelnek történeti jelentőségét hirtelenében nem lehet eléggé lemérni. De az imperialista hatalmak és zsoldosai máris tisztában vannak nagy jelentőségével. Azonosan próbálkoznak is ellenintézkedésekkel. Bizonysága ez annak, hogy a havannai értekezlet határozatai elevenükbe vágtak. Az Egyesült Államok már mozgósította “gyarmatügyi minisztériumát” az OAS (Amerikai Államok Szervezetét). Peru és Bolivia képviselői tizenöt másik latin-amerikai ország képviselőivel egyetemben, tiltakozást jelentettek be, a Szovjetunió kiküldöttének ígérete miatt, hogy testvéri segítséget nyújt valamennyi anti-imperialista küzdelem számára Latin- Amerikában is. A gorillák egyenesen az Egyesült Nemzetek akcióját kérik a szovjet állam ellen. Azzal a ravasz indokolással, hogy ez “beavatkozás a latin-amerikai országok belügyeibe.” Elfelejtve, hogy nem tiltakoztak, amikor az Egyesült Államok tengerészgyalogsága betört a Dominikai Köztársaságba. És azt is, hogy kétszázezer amerikai katona és a U.S. hadiflottája hosszabb ideje gyilkolja- bombázza a bennszülött lakosságot Vietnamban. Majd 40 évvel ezelőtt a gyarmati iga alatt nyögő népek képviselői a három földrészről, BrüsszelAz év végével Guatemala úgy néz ki, mint valami nagy haditelep. Hadi törvényszék Ítélkezik, a halálbüntetés gyakori, amellett, hogy átlag 20 évi börtön jár még a kisebb bűnözőknek is. Mind gyakoribb a gazdagok elrablása és a nagy váltságdíjak kifizetése. Emiatt is halálbüntetést akarnak kiróni minden elfogott személyre. Ezeket az emberrablásokat a legsikeresebben a FAR nevű partizánok (Fegyveres Forradalmárok Hadoszlopa) hajtják vég re, de inkább meghalnak a harc közben, minthogy - fogságba kerüljenek, ahol hosszabb kínzások mellett esetleg egy néhány hónappal később halnának meg. 1965-ben 103 összeütközés volt, melyeket a lapokban ismertettek, hét törvényes kivégzés és vagy nyolc “fogat fogért”, ill. rendőrök, katonatisztek, valamint szigorú bírák elleni kivégzések. Némely kivégzést — bármelyik oldalról történik is — mint öngyilkosságot könyvelnek el, mint pl. a Forradalmi Párt szervezőjét, elnökjelöltjét is agyonlőve találták lakásán és a rendőrség szép simán öngyilkosságnak nevezte a dolgot, habár a család és a pártvezetőség gyilkosságnak tartja és vizsgálatot követel az ügyben. De hiába. A kisebb rablásoknak is csak kis részét közlik a lapok, vagy jelentik be a rendőrségen, mert amint egy innen menekülni akaró magyar asszony mondta — akit már háromszor kiraboltak — any- nyit tesz a rendőrség, mint valamikor otthon a sóhivatal. Ő is csak egyszer jelentette be kirablását. A decemberi esetek: dec. 1. Szabadon engedték Rafael Sabbaghot 250,000 dollárt követelve, 100 ezret kifizettek. Dec. 2. Dr. Orazio Coulteri Bru- cerit üldözte a rendőrség, a costa-ricai nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan nyomtalanul eltűnt. Dec. 3. Ismeretlen egyének rendőröknek öltözve megtámadták és kirabolták az egyik gazdag földbirtokost. Dec. 5. Juan Jose Fallat, a mezőgazdasági bank elnökét a FAR 250,000 dollár ellenében szabadon engedte. Dec. 7. A rendőrség minden zónában házról házra megy, igazoltatja a lakosságot, forradalmárok után kutat. Különösen a 10. és 9. zónákban tartanak razziát éjszakákon át, melybe a katonaságot is bevonják. Ezekben a zónákban vannak a legszebb házak és állítólag a FAR csapatai is. Dec. 8. Ezen a napon agyongépfegyverezték Izabel állam Morales nevű városának polgármesterét és az állam bíróját, aki kegyetlenségeket követett el a partizánok ellen, de még a gyanúsított rokonszenvezők ellen is. Sok esetben 20 évi börtönt szabott ki az ilyen elfogottakra. A FAR csapataira fogják a kivégzést. Dec. 10. Edwin Zarno Vas- quez üzletében nagy bombarobbanás volt, nagy károkat okozva. Dec. 12. Manuel Mario Herrera fiát, Teddit elfogták, 250,000 dollárt követeltek érte, dec. 24-én 60 ezer dollár ellenében hazaengedték. Az öreg Herrera a fényes Palace szálloda tulajdonosa és mint a lapok Írták, nagy hasznot hajt be naponta uzsorakamatok fejében. Az uzsora-kölcsö- nökön itt nagyon sokat csinálnak, $10 után hetenként $1 kamatot számítanak. Dec. 14. 25,000 dollárt tűztek ki két partizán fejére. Marco Antonio Yon Sosa és Luis Turcio persze nem adnák fejüket még ennyi pénzért sem és mint benfentesek mondják, nem igen akad, aki megpróbálná ezt az összeget megszolgálni. Dec. 15. Már a második bomba robbant Sr. Alberto Ma- rasiegos üzletében, aki reakciós család tagja és a politikában is vezérkedik. Ugyanezen a napon a kadétiskolában bevezették a partizánok elleni harc tanítását, eddig Amerikába küldték az ilven harcokra kiválasztott tiszteket. Dec. 19. Valóságos háború folyt le a partizánok és a katonaság által támogatott rendőrség között. Az egyik súlyosan megsebesített partizán, Vinicio Berganza Bocaletti pár nap múlva belehalt sebeibe, vagy mert elfogták. Azt is jelentették, hogy a partizánok által használt és összelőve hagyott öt autóban vérnyomokat taben jöttek össze az első anti-imperialista értekezletre. Ez alkalommal még egyedül a Szovjetunió képviselői szólalhattak fel egy olyan ország nevében, melynek dolgozói kezükbe vették az állam- hatalmat. Havannában már az egyetlen latin-amerikai ország: Kubán kívül, nagyszámú szocialista állam kiküldöttei biztosíthatták -a gyarmati iga alatt senyvedő osztályos társaikat szolidaritásukról. Brüsszelben még India, Kina, Indonézia és Egyiptom kiküldöttei angol-francia-japán és holland imperialisták kíméletlen elnyomásáról tudattak. Havannában Kina kiküldötte, már mint szocialista nagyhatalom képviselője ígért segítséget anti-imperialista harcosoknak. Ha az elmúlt négy évtized óta a történelmi fejlődés ilyen ezermérföldes léptekkel haladt előre, mennyivel nagyobb bizalommal, optimizmussal nézhetünk a havannai határozatok beteljesedése elé. láltak. Azt nem írták meg, hogy a rendőrök és katonák közül mennyi sebesült meg, csak azt, hogy a katonák nem viselkedtek gyáván. A harc több mint két óra hosszat tartott. Dec. 20. Motoros partizánok összelövöldöztek egy néhány rendőrt a 9-es zónában. A kereskedők panaszkodnak, hogy könytelenek üzleteiket este 7 órakor bezárni, mert terrorizálják őket és nem tudja őket senki megvédeni. Még az ünnepek alatt sem... Tudósitó Magyarországról importált hanglemez a legszebb ajándék, Nincs olyan ember, aki ne szeretne kedveskedni valamivel önmagának, rokonának, vagy barátjának MOST ITT AZ ALKALOM! A magyar munkásmozgalom legszebb dalai, művészi kivitelben; Budapest legkiválóbb művészei, dalárdái és zenekarai részvételével megjelent a Fáklyavivők első és második hanglemeze A két darab 12 inches lemez ára, szállítással együtt $5.50 A Magyar Szó ügyvezető bizottsága egyöntetűen remeknek tartja a lemezeket Kiadóhivatalunk hajlandó a lemezeket üdvözlő kártyával a küldő nevében továbbítani, melyet a megrendelő beküld rendelésével együtt. Megrendelheti a Magyar Szónál magyarországi rokonai részére is, amit ottani megbízottunk juttat el részükre Gyönyörű cigányzene, operett, népdal, klasszikus lemezek is rendelhetők Kérjen katalógust! Amerikai Magyar Szó 130 East lóth Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék el a FÁKLYAVIVÖK két hanglemezt az alanti címre, vagy címemre. Itt csatolok érte $5.50-t (szállítási költséggel együtt). Kanadai rendelésnél $6-t kell küldeni Nevem: .................................................................. Címem: ................................................................. Küldjék a lemezt a következő címre:............. V__________________ ___________ ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI Ma/WWVVWWWIWWMIWWVWWIWWWWWftWMIWWWVWAIWVVWMWWWWWWWVVVVVW^ EL- VAGY LESZÁMOLÁS GUATEMALÁBAN ?
