Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-27 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 27, 1966 Vidor Perlő: A SZOVJET TERV EMELI AZ ÉLETSZÍNVONALAT A Szovjetunióban való látogatásom alatt október ben összehasonlítottam az életszínvonalat azzal, amit 1960-ban tapasztaltam. Az emberek jobban öltözködnek és jobb szabású ruhákat hordanak. Az üzletekben több hús és gyümölcs van. Több üzlet, vendéglő és falatozóhely van. Sokkal több családnak van tisztességes lakása, amelyben a konyhát és a fürdőszobát nem kell másokkal megosztania. A gyárakban, amiket meglátogattam, a fizetések az öt évvel előbbinél kb. 20%-kal magasabbak voltak. Az árakat az akkorinál valamicskével magasabbnak találtam. Sokat hallottam és olvastam a vidéken fennálló nagy áruhiányról, úgy intéztem tehát, hogy az Ukrajnán és Georgián keresztül hajthassak, a falvakban és kis városokban gyakori megállóval. Akármilyen kicsi vagy nagy ukrajnai faluban ma már van községi vegyeskereskedés (Selunivermag), amelyben meglehetős választék van a gazdasági tipusu ruhafélékben, méteráruban, cipőben, tartós használati cikkekben, konzerv és más készételekben. A falusi családok természetesen maguk termelik a főzelékfélét. Sok helyen van kis vendéglő és teázó is. A gazdag georgiai vidékek kisvárosaiban több, nagyobb és áruval bővebben ellátott üzlet van. Gyakran járó autóbuszok szállítják naponta a farmerek ezreit a nagyobb városokba. Georgiában Tbilisibe olcsó helikopterszolgálat is van. A moszkvai közgazdászok szerint a falusi üzletek közép Oroszországban, ahol nem voltam, az utóbbi egy-két év óta sokat javultak. A mostani látogatásom óta a vidéki üzletek árait, a városi üzletek árai nak megfelelően redukálták. A szovjet életszínvonal emelését annak ellenére érték el, hogy az ipari, de különösen a mezőgazdasági növekedés meglassult. A Kosygin-Brezsnyev kormány mindjárt kezdetben sikert ért el azzal, hogy a termelés nagyobb részét fordította a fogyasztók kielégítésére és ebben még messzebb szándékoznak menni 1966-ban. 1965-ben a tervek, az 1959—64. évi átlagos 3%- os növekedéshez hasonlítva, az egyszemélyre eső jövedelem 7%-os emelkedését Írják elő. A lakosság jövedelmének emelkedése túlhaladta a 7%-ot, elérte a 10%-ot. (fejenként 8%-ot), és az árak csökkentek. A fogyasztók bevásárlásai 9%-kal, a házépítkezés 7%-kal, a kormány népjóléti költekezése — a szovjet valóságos jövedelem számottevő része — 11%-kal emelkedett. A reálbérek átlagban 5.5%-kal emelkedtek, a tervezett 4.5% helyett és az alkalmazás is nagyobb lett, mint ahogy tervezték. Az 1966. évi tervek az egyszemélyre eső reálbérek további 6.5%-os emelkedését írják elő, beleértve a kollektiv gazdálkodók reálbérének 12%-os emelését. , Eiáreláthatóan az árufogyasztás is 7.4%-kal emelkedik, különösen a tartós fogyasztási árukban. A házépítkezés további 11.6%-kal megy fel. A köztulajdonban levő mosodák, javítóműhelyek és más szolgálatok 17%-kal növekednek és a vidéken is annyira elérhetők lesznek, mint a városokban. Hogyan valósítják meg ezt a gyors fejlődést? v0 A kormány egyelőre a fogyasztási cikkekre helyezi a fősulyt. Például az 1966. évi terv az ország összjövedelmének 6.4%-os emelését Írja elő, ennek 6.8%-a árufogyasztásra irányul. Az országos befektetéseket is nagyobb mértékben irányítják közvetlenül a fogyasztók kielégítésére. így a költségvetésben a befektetés 6%-kal emelkedik, de ebben mind a fogyasztócikkek, mind a mezőgazdasági befektetések több mint 15%-ot tesznek ki. v0 A hajlékonyabb üzemvezetési rendszer megengedi a raktárokban felhalmozott kevésbé népszerű áruk olcsó kiárusítását. Az ilyen és más hasonló módszerek bevezetésével 1965-ben az átlagon felül 2 milliárd rubel értékű árut adtak el. Még több ilyen bevételre lehet számítani 1966-ban, amint a gyárak és a kereskedelmi intézmények közvetlen kapcsolata kiterjed. v0 Több élelmiszert és árut importálnak külföldről az országba. Az áruk és rendelkezésre álló szolgálatok gyors kiterjedése szolgáltatja az alapját az uj “incentiva” rendszernek, amelyet nagy méretekben az év közepén vezetnek be. Ha az élelmiszer és könnyűipar munkásait meglehetős haszonrészesedéssel jobb teljesítményre serkentik és evvel anyagot, munkát és felszerelést takarítanak meg és a fogyasztónak nagyobb értéket szolgáltatnak, a munkásoknak is lesz mire költeniük a haszonrészesedést. Ez lesz az egyik fontos tényező — habár nem az egyetlen •—, amely meghatározza, hogy a tömegek megértik- e az uj rendszert és az a munkaminőség és teljesítmény javítására vezet-e, az üzemvezetőktől kezdve a gyári munkásokig. Kell, hogy sikerre vezessen, ha az életszínvonal évi 6—7%-os emelkedését fenn akarják tartam. Előbb-utóbb a javulást úgyis a gyorsabb általános növekedésre kell alapozni, a régi rendszer helyett. “A szovjet költségvetés békés irányzatú”, ez a cime Harry Schwartz cikkének a N. Y. Times-ban (12/12), amelyben a Szovjetunió 1966. évi tervét analizálja. Pedig Johnson háborús politikájának nyomán a szovjet katonai költségvetést 5%-kal emelték, ami nagy terhet ró az országra. Nagyon épületes ellentét van a Szovjetunió és a U.S. jelenlegi helyzete között. A szocialista társadalomban működő Kosygin—Brezsnyev kormány a lehető legminimálisabban emeli a katonai költségvetést a háborút kiterjesztő Pentagon politikájával szemben. A szovjet kormány úgy gondolja, hogy az ország gazdaságának van elég fedezete erre és arra is, hogy tovább folytassa az életszínvonal emelését. A Johnson-kormány viszont a nagytőkések külpolitikáját folytatja. Az ország jövedelmét még a vietnami szükségleteken túl is a háborús költségvetés kiterjesztésével növeli. A háború kiterjesztését arra használja fel, hogy ennek révén redukálja a népjóléti programját és a tömegek életszínvonalát mindenütt lenyomja. • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • I A SZÁMOK BESZÉLNEK I írja: Eörsi Béla I ’• 12345678901011121314151617181920212242233456789097 « Milyen hatása lenne a vietnami fegyverszünetnek gazdasági életünkre? Van-e remény vietnami fegyverszünetre? Ezt nem tudjuk eldönteni, de kétségtelen, hogy erős hatása lesz gazdasági életünkre. Elsősorban remélhetjük a fegyverkezés azonnali csökkentését, sőt esetleg a Szovjettel való viszonyunk lényeges javulását, amely talán jobb gazdasági (export-import) lehetőséget nyújtana. A szegénység elleni harcot és a nevelésügyi támogatást teljes mértékben tudnánk folytatni, anélkül, hogy adóemelésre kényszerülnénk. Mindamellett kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a fegyverszünet (de már a tárgyalások kezdete is) könnyen gazdasági visszaesést okozhat, A gazdasági történelem azt mutatja, hogy az ilyen események megbontják a termelés ütemét; a gazdaságnak át kell rendezkedni hirtelen uj, békebeli termelésre- is, de ez nem megy minden zökkenő nélkül. A tőkés termelés válságokkal jár. Lord Keynes, angol baloldali gazdasági tudós — különben a kapitalizmus orvosának is hívják — tudatában volt annak, hogy gazdasági visszaesés nélkül nem lehet tőkés termelést elképzelni. Az ő orvossága az volt, hogy a legnagyobb tőkével biró üzem, tehát az állam, adjon munkaalkalmat, hogy a nagy válságot elkerülje (mint amilyent a világ 1929—1939-ben elszenvedett). Az utolsó 20 évben négy gazdasági válság volt az Egyesült Államokban. Az 1948—1949-iki válságot a II. világháború befejezése okozta, ez azonban késve jött, mert az 1946—47-es esztendőkben olyan áruéhség volt, hogy a válság elmaradt. Amikor a háború alatt f APRÓSÁGOK í 1 ► r % * | ► Kovács Erzsi rovata < \ '.Jk-J*. Í.AA.A.A.A -L.**. MIAMI, Fia. — Ha valaki nyugtalankodna, hogy mi is történt azokkal az arisztokratákkal, akik Castro elől elszöktek — pardon, elmenekültek — hát meg akarom nyugtatni, hogy megtaláltam őket. Miamiban álltak meg mindjárt, nemcsak azért, mert ez volt legközelebb, hanem azért is, mert az éghajlat is hasonló és főleg azért, mert Miamiban van úri élet és úri társaság. Az egyik itteni újság leközölte a leghíresebb havannai család fényképét. Ezek voltak a leggazdagabbak Kubában és szépségükért is híresek voltak. A képen csak a pénz látszik rajtuk. Ez a San Pedro család. Mind jó egészségben vannak, kicsempészték magukkal a pénzüket is. Van itt egy igazi grófnő, akinek a férje a gróf Covadonga a XIII-ik, vagyis Utolsó Alfonso spanyol király fia volt. De ezeket az arisztokratákat, akik itt maradtak Miamiban, lenézik, mert az igazi gazdagok Palm Beach-re mentek lakni. Ott van az amerikai arisztokrácia is: a dollár arisztokrácia. Felsorolja az itteni újság, hogy milyen egyszerű életet kénytelenek élni szegények itt, de mindennap imádkoznak és halálukig reménykednek, hogy visszamehetnek majd Kubába. Már majd csak megtelik Amerika a világ minden részéből ideszökött arisztokratákkal! Emlékszem, hogy megbámultam valamikor régen, amikor Amerikába jöttem, hogy fényes egyenruhás generális állt egy éjjeli mulatóhely előtt. Valódi orosz FORDULJON BIZALOMMAL I JOSEPH BROWNFIELD 1 CÉGHEZ AZ IKKA éS IBUSZ KÉPVISELETE i Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási { ügyek és biztosítások I Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- * rak, hanglemezek magyarországi beszerzői t Kérjen árjegyzéket! Uj cim: 1484 THIRD AVENUE \ New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI összegyűjtött pénz elfogyott, gazdasági visszaesés jelentkezett ,amelyet Truman kormánya a koreai háború segítségével mesterséges prosperitássá alakított át. Eisenhower idejében három gazdasági visszaesés volt, amit a Cadillac-kabinet milliomos republikánus tagjai ósdi gondolkodásának köszönhettünk, akik mindenáron deficit nélkül akarták a kormány kiadásait szabályozni. Ez volt 1953—54 (koreai fegyverszünet), 1957—58 és 1960—61-ben. Azóta a Kennedy-, valamint a Johnson-kormány — egyelőre— elkerülte a gazdasági visszaesést, amelyet deficites államháztartás utján előidézett pénzbőséggel (infláció) ért el. Eisenhower 7.1% munkanélküliséget hagyott örökségül, amely most 4.1%-ra csökkent a vietnami háború hatására. A Kennedy- és Johnson-kormány emellett hitt az adó csökkentésében is és 1964-ben 11 és félmilliárd dollárral csökkentették (2 részben) az adót és igy a gazdagok még gazdagabbak lettek. Ki lehet-e kerülni a gazdasági válságot? Tervnélküli, anarchikus gazdasági rendszerben lehetetlen. De Lord Keynes gondolata helyes. A válság káros hatását munkaalkalmak teremtésével enyhíteni lehet. Amerikában az utolsó 10 esztendőben az áradások rengeteg kárt okoztak. A Missisippi és Ohio folyók szabályozása nagyon időszerű lenne. Észak-Kaliforniának évente majdnem 100 millió dollárnyi kára van a folyók szabályozásának hiányában. Az Eisenhower-kormány ideje alatt fel is vetődött ez a kérdés. A kongresszus megszavazott többszáz milliót erre a célra, de Eisenhower megvétózta ezt a törvényt (1958-ban). Igaz, hogy ez nem is segített volna a munkanélküliségen, mert a tervekkel nem voltak elkészülve. Az ilyen terveket most, a prosperitás alatt kellene elkészíteni oly részletességgel, hogy ha a vietnami fegyverszünetet megkötik, az egész nemzetre kiható komoly és szükséges közmunkák kezdeményezésével az esetleges gazdasági visszaesést (recession) enyhíteni lehetne. generális volt. Aztán ’56 után a saját fülemmel hallottam, amikor egy magyar úri ember összeütötte a bokáját, mélyen meghajolt, megcsókolta a kezét egy hölgynek és azt kérdezte tőle: “Méltóságos asszony elhelyezkedett már?” Véletlenül tudtam meg, hogy valaki beprotezsálta egy amerikai családhoz cselédnek, de csak könnyű munkára. Már nagyon kevés arisztokrata, igazi vérbeli arisztokrata van a világon. Ha véletlenül valami nagy dolog történne Angliában és a drusszámnak szaladni kéne, ő is biztosan ide jönne. Hát ha véletlenül addigra én meggazdagodom, majd felveszem a kedvest könnyű munkára.
