Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-27 / 4. szám
Thursday, January 27, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Jiszéeéé&e/íke3&o$égi... Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. vmrwm mfmm m•m»•m•mmmmm ■■■■ ■ ■ TITimTIl ■ Hini BWr» |f MII MEJTB I1UBIII« Ul I11BIK« t ■!>— Vita a problémákról Nem tudjuk, hogy az alábbi kis verset annak Írója a lapunkban most folyó vitához irta-e, vagy sem, de mindenesetre arra kérjük olvasóinkat, hogy a humoros verset humornak vegyék, nem pedig célzásnak. Majomfaj összegyűlt A kókuszerdőben, Problémákat vitatni Jelenben, s jövőben. Egyik igy szól bölcsen, Hallgassatok csak rám, Természetes módon Mi élünk igazán. Mert a majom nem veri Soha az asszonyát, Részegségből sem csinál Családi nagy botrányt. Nem űzi be zárdába Felserdült leányát, Sem pénzért el nem adja Újszülött magzatát. A bölcs majom nem csapja Be a saját faját, Nem keríti el egy se A kókuszdiófát. Hogy elkerítve a gyümölcs Halomra rohadjon, S lopásra kényszerüjön A többi éhes majom. Ilyet csak az emberfaj, A magasabbrendü tesz, Míg megkülönböztetésül Szegény és gazdag lesz. Állítja e nemes faj, Hogy tőlünk erednek, Szégveljük is pirulva Mit napjainkba’ tesznek. Nézd a banánerdőket, Amint elfoglalták, Majom avagy emberfajt Onnan kitiltották. így folytatá tovább A gyülésvezető bölcs: Mindenkinek egyaránt Teremjen a gyümölcs. Senki se fogjon fegyvert, Kardot, vagy dorongot, Egymást ne öljük úgy, Mint ama bolondok, Kik mindent kerítenek Földön, vizen, égen, Fajtájuk milliója Azért pusztul éhen. Majd a gyűlés véget ért Az est is leszállott. És te, ember, hogy oldod Meg problémádat? A. VARJÚ Vancouver, B. C. VANCOUVER, B. C. — Az 1966. évre szóló naptárt én is megkaptam, már részben el is olvastam. Természetesen a naptárban is — akárcsak a lapban — először ismert Íróink, mint Rev. Gross, Neuwald, Rácz László, stb. Írásait olvastam el, de általában a naptár gazdag tartalmú anyaggal szolgál olvasóinak. Minden cikk és vers egyaránt tanító és szórakoztató. A lap^ szerkesztősége, valamint külső- és belső munkatársai kitűnő munkát végeztek a naptár ilyen nívós összeállításával és kiadásával. Fogadják valamennyien elismerésemet. A. Varjú Keressük a békés egymás mellett élést NEW YORK, N. Y. — Bár hiszem — és akarom hinni —, hogy a los-angelesi lapbizottságot a szülőhazánk iránti szeretet és legjobb akarat vezette, amikor Neuwald külmunkatársunknak a szülőhazánkban előforduló eseményekre vonatkozó egyes kitételeit kifogásolta és hogy azt cikkeiben nyilvánosságra hozta. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy nem osztom a nézetüket. Ha a lapbizottság és jelenlevők véleménye szerint előfordultak Neuwald cikkeiben olyan megjegyzések, amelyek ottani Lapbarátainkat a határozat közlésére indították, azok inkább mellőzhetők voltak, mint ártalmasak. Nem volt bennük a rendszerre vonatkozó semmilyen kritika, ami a reakciót romboló munkájában segitené, ami növelhetné a fasiszták azon reményeit, hogy még valaha visszajön a “régi jó világ” (a 3 millió koldussal és a “ki ad többet érte” árverésekkel). Ilyesmi nem volt! Ugyanakkor sok szépet és jót irt a munkásság és általában a nép helyzetének javulásáról, társadalmi előnyeiről és a gazdasági fejlődésről, megadva a legnagyobb elismerést mindazoknak, akik ezt ilyen rövid időn belül létrehozták. Nem tudom kitől eredt a gondolat a határozat hozatalára, mert ha figyelemmel olvassák a többi látogatók leveleit, azokban is találnak itt-ott hasonló észrevételeket, s az ilyen határozatok közlése még jobban felébreszti ellenségeink figyelmét és amikor az ország rohamos fejlődéséről a legtisztább képet tárják az olvasók elé, abban is szépitge- tést látnak és kétkedve fogadják. Kedves barátaink, keressük a “békés egymás mellett élést” kicsinyben is éppen úgy, mint nagyban. Szükség van arra mindenütt és mindenben, úgy a tagság érdekközösségében, mint szeretett és nagyon értékes lapunk érdekében! Gencsy Margit Sírnak az unokák NEW JERSEY. — Megkaptam az 1966. naptárt, amely igen szép, úgy a külső boríték, mint a belső tartalom. Csak az a sajnálatos, hogy szép amerikai fiaink véreznek Vietnamban, ott szenved a négy unokám apja. Még októberben elvitték, de bizony nem a legjobbakat Írja. Azt Írja, hogy nem a vietnami néptől kell félni, mert azok szegények, de a mi amerikai katonáink, a négerek és fehérek nem akarnak összetartani. Nem lehet semmi jót várni ettől a háborútól, igy sírnak a gyermekei és félnek, hogy nem fogják látni az apjukat többé. Sajnálom, hogy nem tudok olvasókat szerezni lapunknak. Küldök $3-t, a naptárra és megemlékezésül szeretett férjemre. Békés, boldog újévet kivá- nok, öreg olvasójuk: J. R. Az Isten az igazságban lakozik DUQUESNE, Pa. — A naptárt még csak nagyjából néztem át, de egy fejeim a szemembe tűnt: “Találkoztam az Istennel”. Nagyszerűen van megírva, mert bizony nagyon kevesen vagyunk, akik ezen az alapon ismerjük az Istent. A legtöbben még ma is rettenetes büntető bírónak képzelik el az igazságot, az Istent és félnek tőle, de nem félnek rágalmazni embertársaikat. Az ilyenfajta ember bármelyik valláshoz tartozik, csakis az egyház parancsai szerint tud Istenről, pedig az Isten ott lakozik az igazságban és csak ezen a módon láthatjuk őt lelki szemeinkkel. Másképpen Mózes sem láthatta, mert a fogalom láthatatlan, de érezhető. A templomosok ezért neveznek engem Istentelennek, Istentagadónak, mert én csakis ilyen módon ismerem az Istent. Nem várok vasárnaptól vasárnapig, hogy mit fog a pap mondani: mit szabad és mit nem szabad. Már lassan megvénhedek és tudok különbséget tenni, a jó és rossz között; csak az egyik szerint élek, cselekszem. Persze akadhatnak olyan egyének, akik nem értenek meg és képesek volnának máglyára vinni érte. Szarka János A NAPTÁRRÓL MIAMI, Fia. — Büszkélkedhetünk mi, öreg olvasók, hogy még kapunk naptárt minden évben a Magyar Szó szerkesztőségétől, amely minden alkalommal jobb és jobb. Mónusné CHICAGO, 111. — Köszönöm én is a naptárt, sokat ér benne a nyugdíjasoknak a kórházi és orvosi biztosításról szóló bő felvilágosítás, mert ha valaki nem érti meg magyarul, annak a gyermeke megmagyarázhatja neki az angol szövegből, melyet szintén voltak szívesek közölni. Itt küldök érte három dollárt. A. Eberhard! NEW BRUNSWICK, N. J. — Én is megkaptam a naptárt és habár nem jól látok, azért elolvasom benne a cikkeket. Különösen szeretem a magyar- országi helyzetről szóló Írásokat, mert azt látom belőlük, hogy szépen építik az országot, úgy az ipart, mint a mezőgazdaságot és hogy napról napra fejlődik a szocializmus, amelyet mindig többen megértenek és a fiataloknak is van több alkalmuk tanulni, mint a régi világban ..........J. Rád és neje PHILADELPHIA, Pa. — Vajon lehet-e papírra vetni, mit jelent az amerikai magyaroknak a munkás naptár, amelyben olyan sok jó és szép van és amely nem hasonlítható egyetlen magyar Íráshoz sem Amerikában? Jólesik olvasni egy ilyen naptárt, amikor rádióban, televízióban és újságokban nem kapjuk azt, amit a munkásság elvár. Három csoportnak jár köszönet, a Magyar Szó szerkesztőinek, a lap külmunkatársainak és a lap előfizetőinek, a munkástársaknak, munkástársnőknek, kik a lapot támogatják minden erejükkel, azt a lapot, amely hozzásegít bennünket, hogy tisztán lássunk és gondolkozzunk. D. Rosenthal Neuwald sok másról is Írhatott volna FARMINGTON, Mich. — Több levelet láttam E. H, Neuwald magyarországi cikkeivel kapcsolatban, amiket egyesek nem helyeselnek, nem mintha nem az igazságot írná, hanem inkább azért, mert miért éppen ő Írja meg ezeket a dolgokat? “Szólj igazat, betörik a fejed!” Neuwald az igazat írja akkor, amikor a fiatal Gerő mérnökről ir és sok másokról. De még sem igazságos, mert sok mindent elhallgat, amit meg kellene írni. Gerő mérnök csak egy ember, aki talán nem dolgozik úgy, ahogy kellene, de hol vannak azok az ezrek, akik nem dolgoznak semmit, csak a népet tartják tudatlanságban? Ezek a papok, vagy 4,000 katolikus pap és nem tudni, hány ezer más vallásu. Neu- waldnak egy szava nincs ezekről, akiket a kormány fizet abból a pénzből, amit a munkásságnak kell kiizzadni. Vannak bizonyos felekezetek papjai, akik dolgoznak a gyárakban, vagy a mezőkön, vasárnap a templomban imádkoznak, ezeket a kormány nem segíti (pl. Jehova Tanúi, Pünkösdiek, stb.) így kellene cselekedni a többi vallásokkal szemben is. Lehetséges, hogy sok munkás nem dolgozik, ahogy kellene, mert úgy gondolkozik, hogy miért ölje magát a munkával, amikor az a sok ezer pap semmilyen hasznos munkát nem végez. Amellett vagyok, hogy Neuwald csak folytassa tovább a munkáját, Írjon a magyarországi tapasztalatairól, ne kiméljen senkit, még ha püspökökről van is szó, vagy harangozó papról. Zsurzsa József Vélemény Rev. Gross naplárcikkérő! YOUNGSTOWN, 0. — Olvastam Rev. Gross cikkét az 1966-os Naptárunkban. Megegyezem vele, hogy lapunk nagyon göröngyös utat taposott egész életében és ennek ellenére még mindig fiatal. Nem is szabad megöregednie, mert még csak most jönnek a legnagyobb harcok. Bármilyen nehézségekbe kerül is, nem engedjük nyugdíjba menni. Azt csak az öreg emberek tehetik meg, nekik van joguk, nem úgy, mint az öreg asszonyoknak. Mert mig él az ember, addig enni kell és az asszony, bár nyugdíjban van is, mégis dolgoznia kell, hiába nyikorognak a csontjai. No de a tréfán kívül, Rev. Gross cikke nagyon megható volt, szinte könnyeztünk, amikor olvastuk. Mint angolul mondják: “I couldn’t do it any better myself!” Báthoryné Kritizálom a helytelenül kritizálókat SO. GATE, Cal. — Én is a los-angelesi lapolvasók táborához tartozom, habár a los-angelesi lap- gyülésen, ahol a 40 olvasó megjelent, nem vettem részt. Az EHN cikkei ellen felhozott kritikát nem helyeslem; ez már a második eset, hogy helytelen kritika hangzott el a los-angelesi lapolvasók nevében, pl. Figyelő ellen is. Hogy ilyesmi többé ne történjen, ajánlom a négy aláírónak, hogy ezután ha valamelyik cikk ellen van kifogás, konkréten a lapon keresztül tegyék meg észrevételeiket, hogy igy másoknak is alkalmuk legyen gondolkodni afelett, hogy helyes-e a kritikájuk, vagy nem és más is tudjon arra választ adni. Mivel már országszerte megkritizálták a négy aláírót, most én kérdezem, mikor EHN visszajött magyarországi körútjáról és arról beszámolót tartott a los-angelesi Munkás Otthonban és a kérdésekre került a sor, miért nem emeltek szót akkor? Pedig valamivel többen voltak jelen, mint negyvenen, ha nem is mind lapolvasók. De tény és való, hogy EHN beszámolóját a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel fogadták. Vagy talán azt kell gondolni, hogy az EHN elleni kritikát könnyebb lesz meglepetésszerűen a lapolvasók gyűlésén elfogadtatni, talán rosszakaratból, vagy pedig helytelen megértésből? Akármi történt, a négy aláírónak be kell ismernie, hogy tévedett és eszerint visszavonni a kritikájukat, amiért a Magyar Szó olvasótábora a legnagyobb elismeréssel és bizalommal tekint majd a los-angelesi gerinces, jó munkástársakra. Igaz. hogy a tévedés beismerése fáj, de csak a kapitalista rendszerben. A szocializmusban az ilyesmi gerincességet jelent. A külmunkatársakat is felkérem, hogy ne vegyék zokon még a helytelen kritikát sem, mert mindig akadnak a lapolvasók között olyanok, akik helyesen megértik a külmunka- társak Írásait. Hiszen maga EHN is megjegyezte egyszer, hogy örül, ha kritizálják, mert igy tudja, hogy cikkeit többen is olvassák. Bacsó János iiiüksskiRsk joga van, k’iick isiire CALIFORNIA. — Úgy látom, hogy a los-angelesi levél közlése nem volt célszerű. Az ilyen személyelleni leépítésnek, ami nem az első eset, semmilyen gyakorlati értelme nincs. A los-angelesieknek joguk van nézetüket nyilvánítani, de a szerkesztőségnek szintén joga van nem adni nyílt publicitást, mert ebben az esetben az többet árt, mint használ. A. Newman ■ft..'-" JL
