Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WOi^D E. H. Neuwald: KECSKEMÉTIG LÁSZLÓ LELKÉSZ VÉGLEG LELEPLEZTE ÖNMAGÁT Lapunk junius 9-iki számában “A Ku-Klux-Klan és a lelkész-szerkesztő” cimü cikkben ismertettem Kecskeméthy László ref. lelkész működését az általa szerkeszetett “Magyar Élet Californiában” c. kiadvány angol oldalain. Kimutattam, hogy az istenfélő lelkész, akinek jelszava: “magyarokat szolgálunk és amerikai barátokat szerzünk a magyar ügynek”, ezt az érdemes célt úgy véli elérni, hogy fogadott hazánk vezetőinek többek között a következő tanácsokat adja: “A kommunistákat ki kell telepíteni egy elhagyott Pacific szigetre.” “Érdekes lenne, ha kipusztitanánk a saját kommunistáinkat és “adjunk alkalmat, hogy a mi hírneves fehér csuklyás Ku-Klux-Klanjaink INTÉZZÉK EL” a Dominikai Köztársaságban életben maradt szabadságharcosokat. Ennek a cikknek a megjelenése után három nappal a New York TIMES-ban három-oldalas politikai hirdetés jelent meg, amelyért 20,880 dollárt fizettek és amelyet több mint 6,400 amerikai tanár, művész, tudós, tanító, iró, pap, ügyvéd és más értelmiségi csoport tagjai írtak alá. Az ország szine-java mutatott rá az igazságtalanságra, jogtalanságra és barbárságra, amelyet kormányunk Észak- és Dél-Vietnam bombázásával és a Vietnam^ nép tervszerű irtásával elkövet. Az aláírók ezrei felszólították áz amerikai kormányt, hogy szüntesse be a légi bombázásokat és katonai támadásokat, kezdjen tárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Fronttal és vegye fontolóra csapataink kivonását Dél-Ázsiából. Ezt a szenzációt keltő felszólítást Szentgyörgyi Albert, Gellért Hugó és néhányszáz pap, lelkész és rabbi társaságában egyetlen egy magyar lelkész irta alá: Kecskeméthy László. Miután ez a békét követelő felszólítás homlok- egyenest ellenkezik azzal a gyűlöletes, vérszomjas politikával, amelyet Kecskeméthy az általa szerkesztett kiadványban követ és hirdet -— lapunk WWWWVWWWWWWWVWWVWWXAA/WWW« viszont két hatalmas cikket irt a román kommunista kormány védelmében... mi ellenünk! És ilyen alak mer engem nyilatkozásra kényszeríteni. És ilyen alaknak akadnak “magyar” követői és újságjának előfizetői. És ilyen gyászmagyar, olyan jómagyar, mint a becstelen neve, mert híveim kérdésével fenyegetni! — Mit irt a “Magyar nép megmaradása érdekében” beadott kiáltványunkról? Ugy-e nem merte szóról szóra közölni, hogy olvasói is saját szemükkel meggyőződhettek volna arról, hogy én voltam az, aki igazán jót akar a magyar népnek és az, ön, aki mást akar, a magyar népnek árulója. Meddig? Meddig? Kérdezi. A feleletem az, hogy nem tovább: itt a vég kezdete és majd meglátja, ami jön. Itt még nincs jelen a vörös hadsereg, hogy megvédje az orcátlan, hazug, felelőtlen karakter gyilkosokat és bárgyú követőiket, de vannak titkos társaságok és hatóságok, akik hamarosan megadják ennek a gengszter társaságnak azt, amit már nagyon régóta nagyon kérnek. Úgy látszik, nem tudnak számolni, mert ha tudnának, akkor látnák, hogy a többség a mi oldalunkon van: a mérnökök, a művészek, a tanárok, az értelmiségek, akiket nem lehet hazugsággal félre vezetni, akiket nem lehet ócska kihívásokkal megfélemlíteni. — Kedves együgyü kihívóm, ha még eddig nem világosította fel senki, most vegyen tudomást arról, hogy a lelkészek minden vasárnap délelőtt nyilvánosan nyilatkoznak és az újságot is minden tagnak olvasás végett elküldik. így megítélhetik, mikor mond a lelkészük igazat. De, ha akad kételkedő és olyan tudatlan, bárgyú egyén, aki azt ne értené, akkor feltétlen önhöz küldöm jelmagyarázat végett. Végül: a nyilasság, náziság, antiszemitizmus vádját, mint minden más ócska hazugságát rám nem húzhatja: 1937-ben jöttem el Magvarországról. mert sem a zsidó gyilkolást, sem a háborút nem fogadtam el. Ezért azután nagyon vigyázzon magára, hogy csakis az “igazat” mondja rólam. Kecskeméthy László SZERK. MEGJEGYZÉS: Neuwald külmunkatár- sunk iránti tiszteletből közöljük a fenti cikket, mivel ő ígéretet tett, hogy az a lapban meg fog jelenni. Különben ilyen jellegű írásokat a Magyar Szó nem közöl. junius 23-i szamában NYÍLT LEVÉL formájában szólítottam fel a lelkészt, hogy nyüatkozzék, mikor mond igazat: amikor egyháza tagjaihoz és kiadványa olvasóihoz beszél, vagy amikor az amerikai kormányhoz intézett felszólítást a magáévá teszi? Felszólításomra Kecskeméthy László László tanú (vagy “body-guard”?) kíséretében személyesen nyújtotta át Nyilatkozatát, amely ebben a lapszámban jelenik meg. Felhívom a MAGYAR SZÓ olvasótáborának a figyelmét arra a körülményre, hogy én az említett cikkben és a Nyílt Levélben egyetlen egy goromba, durva, sértő szót nem használtam. Idéztem Kecskeméthy kifejezéseit, kérdéseket intéztem az olvasókhoz és a lelkészhez és az olvasótáborra bíztam, hogy az olvasottakról alkossa meg a véleményét. Ezzel ellentétben a düh-rohamban irt Nyilatkozat hemzseg a goromba, durva és sértő kifejezésektől, mint: árulók, hazug propagandisták, diktátorok börtönőrök, zsarolók, gyilkosok, badarság, barbárság, alvajárók, együgyüek, becstelen, gengszter, zsarnok, arcátlan, felelőtlen, ócska, bárgyú, maszlag, tudatlan, gyaezmagyarok, undorító vörös ló, megzavarodöttak, elme zavar, agyuk megbomlott. Tulajdonképpen ezzel be is fejezhetném ezt az írást, mert joggal mondhatnám, hogy ki ily nyelvezetet használ, azzal nem vitatkozom, mert én nem vagyok hajlandó a csatornába süllyedni, ahonnan az “igazságot, a szeretetet és Krisztust” emlegető lelkész a nyelvét öltögeti. Az ő stílusa, ami angolul “csatorna-irásmódnak”, (gutter-style) neveznek, nem az én stílusom, nem a MAGYAR SZÓ stílusa. Ha ezt tenném, na ezzel befejezném ezt az Írást, akkor Kecskeméthy könnyen szabadulna és ezt ő nem érdemli.' Olyan leckét érdemel, amelyre emlékezni fog, ha máskor nyilatkozik és akkor lelkészhez és emberhez illő hangot használ és elva- kultságában nem leplezi le önmagát, ahogyan a Nyilatkozatában tette és ahogyan a következő sorokban kimutatom. Az önmagát “választott magyar és keresztyén vezetőnek” nevező Kecskeméthy az amerikai politikát elitélő és békét követelő felszólítás aláírását azzal a suta magyarázattal próbálja elkendőzni, hogy “Szentgyörgyi, Gellért és Fritchman társutasok mint báránybőrbe bujtatott farkasok furakod- tak a békenyilatkozatba.” Hozzátehette volna, hogy a többi 6,400 aláíró is “befurakodott” oda, ahol ő, egyedül, a “magyar és keresztyén” Kecskeméthy képviseli azt, amit a felszólítás hirdet, ő egyedül állapítja meg, hogy ki bujt milyen bőrbe, ki a társutas és ki furakodott! Az a körülmény, hogy a nevemet hol Neuwald- nak, hol Neumannak írja és ezért engem “idegen nevűnek” és másutt “becstelen nevűnek” nevez, mutatja, hogy a nácik és nyilasok ellen BESZÉL, de pontosan az ő módszerüket követi, akik az idegen nevüeket” haláltáborokba hurcolták és ott “elintézték.” Kecskeméthy egyelőre CSAK “Pacific szigetre telepíttetné” és “érdekesnek” találná azok KIPUSZTITASÁT, akiknek a neve nem t-h-y- nal végződik és a keresztnevük nem Csaba. Egon, vagy Töhötöm. Persze ezt is kizárólag “Krisztus kegyelmének, igazságának és szeretetének” a nevében. Kecskeméthy Nyilatkozatával azt bizonyítja, hogy ő gyűlöli a kommunistákat és gyűlöli az uj magyar rendszert, amely 20 év alatt többet épített, mint a régi "úri" rendszer 200 év alatt; amely embert csinált a munkásból és a béresből és milliókkal rendbe hozta a templomokat, hogy azokat zavartalanul látogathassák a hívők Gyűlöletének újabb bizonyítására nem volt szükség, mert ezt a lelkész ur folyton bizonyítja azzal, hogy rendszeresen és következetesen rágalmazza szülőföldünket és annak vezetőit. Magyarországon 1965-ben 2,- 135.512 külföldi járt, évről-évre többen látogatják ezt a kis országot és tanúskodnak amellett, hogy a Kecskeméthy-féle rágalmak alaptalanok. Az uj Magyarország képviselőit az Egyesült Nemzetekben az a megtiszteltetés éri, hogy fontos szervek élére éppen őket választják. Az olvasóinkat “alvajáróknak, bárgyúknak” és bennünket “együgyüeknek, tudatlanoknak” nevező tudós, okos lelkész nekem ajánlja, hogy “tanulmányozzam a történelmet”, hogy meglássam: “az igazi keresztyének mindig ellene voltak a háborúnak és mindig a nép javát és üdvösségét munkálták.” Nekem, sajnos, nincsen jelenleg időm a történelem tanulmányozásához, mert sok időmet a Kecskeméthyk, a nyilasok, a lövészek leleplezése köti le. De az emlékezetem hátsó rekeszeiből előszedem azt, amit régen tanultam és arra a következtetésre jutok, hogy nem nekem, a tudatlannak, hanem a tudós lelkésznek van arra szüksége, hogy tanulmányozza a történelmet. Az un. “keresztes hadjáratokban”, akik gyermek “hadsereggel” vonultak a pogány török ellen és százezreket vittek a vágóhidra, nem keresztények voltak? A 30-éves háborúban, amelyben németek, osztrákok, franciák, svédek, spanyolok és dánok irtották egymást, nem keresztyének, vagy keresztények gyakorolták a gyilkolás véres mesterségét? Dél-Amerikában a bennszülötteket mészárló hódítók nem keresztények voltak? Egy példa Kecskeméthy állításainak a cáfolására: amikor Bolíviából a 17-ik század végéig a spanyol keresztények hétmillió kilogramm ezüstöt raboltak és minden kiló ezüst kitermelése egy rabszolga életébe került — ez is a “nép java és üdvössége” munkálása volt? Vajon Afrikában és Ázsiában a színes népek “javát s üdvösségét” munkálták-e a keresztény hódítók, amikor leverték őket, gyilkolták és rabságba hurcolták őket, országukat gyarmattá süllyesztették és kegyetlenül kizsákmányolták? A mostani Egyesült Államok területén ugyan milyen egyházhoz tartozó hódítók irtották a bennszülött indiánokat és vették birtokukba országukat? És ha Kecskeméthy lelkész ur képtelen történelmi távlatokba tekinteni, akkor azt kérdezem, hogy a két világháborúban nem keresztények irtották egymást? Nem keresztények irtják most Vietnam szerencsétlen népét?. . . Kinek kell a “történelmét tanulmányozni”, mielőtt könnyelmű kijelentéseket tesz, nekem, a tudatlannak, vagy a tudós lelkésznek?! Hatmillió ártatlan zsidót és a más vallásuak százezreit nem a keresztény németek hurcolták kivég» ző táborokba? A bakklövések további sorozatára, amelyet Kecskeméthy Nyilatkozatában elkövet, nem mutathatok rá, mert azzal túl sok helyet foglalnék le. De rá kell még mutatnom egyik kitételére, amellyel ez a tudós és “választott keresztyén vezető” végleg leleplezte önmagát. : » Azt nyilatkozta Kecskeméthy, hogy "... itt a vég kezdete és majd meglátom, ami jön." És most tessék jól idefigyelni, azzal folytatja, hogy "...vannak titkos társaságok, akik (!) hamarosan megad» ják... a gengszter társaságnak azt, amit már nagyon régóta kérnek." Kecskeméthy László lelkész-szerkesztő, aki folyvást a “názáreti Jézust” és “Krisztus szeretetét” emlegeti; aki a KKK gyilkos banditáival szerette volna “elintéztetni” a dominikai szabadságharcosokat, most tudtomra adja, hogy "vannak titkos társaságok, akik (!) megadják a választ..." Amióta a “lövészek” egyik gyáva képviselője telefonon át megfenyegetett, de azelőtt is, tudtam, hogy vannak “titkos társaságok”, amelyeknek, (nem "akiknek" tudós, magyar lelkész ur!) tagjai fegyverkeznek és időnkint “elintéznek” nekik nem tetsző egyéneket, de nem tudtam, hogy kik a felbujtók, a színfalak mögött manipulálok. Egyikük a szentéletü lelkész személyében jelentkezett. írásban adta tudtomra, hogy vannak ilyen “titkos társaságok” és a figyelmeztetés következtében eddigi óvintézkedéseimet tagjaiknak esetleges támadása ellen megkétszereztem. Ezzel kapcsolatban ez a mondanivalóm: Ha egy ilyen “titkos társaság” tagjai engem “elintéznek”, a vigaszom az, hogy az elintézés jó ügy szolgálatában ért. Több mint fél századon át küzdöttem a dolgozók jobb jövőjéért és szülőhazánk boldogulásáért. Már “elintézés” nélkül sincsen sok időm hátra. Kecskeméthy lelKesznek üzenem, hogy Nyilatkozatának kéziratát visszakértem a szerkesztősége tői és azt a los-angelesi Magyar Munkás Otthon páncélszekrényében fogjuk őrizni. Ha netalán bekövetkezik, amit ön kilátásba helyezett, ha "majd meglátom, ami jön" és ha netalán bekövetkezik az “elintézésem”, akkor Kecskeméthy Lászlónak a törvény előtt kell majd eskü alatt válaszolnia arra, hogy MELYIK TITKOS TÁRSASÁG taqjaira célzott 1966 junius 18-án személyesen átadott nyilatkozatában? Egyébként fenntartom a Nyílt Levélben tett állításomat: a büvészi hckusz-pókuszt, amit eddig csinált, tovább folytatni nem lesz módja. A Ku-Klux-Klan gyilkosainak beajánlása UTÁN, 6.400 tisztességes ember felszólítását irta alá a BÉKÉÉRT. UTÁNA Nyilatkozatában “titkos társaságok” fenyegetésével lép a nyilvánosság elé. Ha ezt a legutóbbi szereplését kell elfogadnunk az ön való lénye tükrének, akkor igaz, amit fentebb állítottam: Ember igy még nem leplezte le önmagát!