Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-30 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 30, 1966 ma Ml TorTcWKaz ÓMzAbAN Más sokfelé aratják az őszi árpát A hónap végére már az első búzatáblákon is beérik a termés b. 1 A korai kitavaszodás, a tartós meleg májusi, júniusi napok következtében a növények fejlődése mintegy két héttel megelőzte a naptárt. Az ország egyes vidékein a repce, a borsó betakaritásával egyidejűleg hozzáláthattak az őszi árpa rendrevá- gásához is. Tolna megyében a bátaszéki Buzakalász Tsz-ben már a kombájnok is megkezdték a beta- karitást. A szakemberek szerint már nincs sok idő hátra, hogy mindenütt megkezdhessék ezt a nagy munkát. Az Alföldön junius 15-ig befejezték az aratás előtti gépszemléket, az északi tájegységeken pedig junius 20-ig végeztek ezzel a munkával. A szemléken bebizonyosodott, hogy a nagyarányú alkatrészhiány ellenére, megfelelően kijavították a kombájnokat, az aratógépeket és a szállitó jármüveket. Sok helyen maguk állították elő a hiányzó alkatrészeket, s néhányból még tartalékokat is képeztek. Most már az üzemek nagy részében kijelölték azokat a táblákat, ahol megkezdhetik majd az aratást a gépek, a legtöbb helyen gondoskodtak a kombájnok kiszolgálásáról, rendbe hozták a kom bájnszérüket, és megállapodtak a gabonatárolási, -raktározási kérdésekben is a terményforgalmi vállalatokkal. Nagy munka a gabona betakarítása, de a tsz-ek és állami gazdaságok vezetői jól tudják, csak úgy lesz sikeres az esztendő, ha az aratás megfelelő előkészítése mellett nagy gondot fordítanak a növényápolásra, a zöldség- és a gyümölcsszedésre is. Az értékesítési tervek teljesitéséhez rendkivül fontos, hogy sehol se hanyagolják el az eper, a málna, a ribiszke, cseresznye, meggy és a zöldségfélék szedését. A következő napokban a gépek kezelőire, a kombájnszérük dolgozóira vár a feladat, hogy ami megtermett, azt biztonságba helyezzék. Most az aratás küszöbén még egyszer felülvizsgálják gépeiket, hőgy zavartalanul dolgozhassanak majd. Hajdú mdgyében elsőként a hajdúböszörményi Béke Tsz kómbájnosai kezdeményezték a betakaritási versenyt. Sipos Elemér, Feleki Gábor és Szendrei Sándor váltótársaikkal együtt vállalták, hogy kombájnonként 100 vagon termést takarítanak be. Az lyen vállalásokat csak akkor lehet teljesíteni, ha az üzemek vezetői mindenütt megfelelően csopor tositják a gépeket, egyszerre több kombájn dolgo zik egy táblán, mert igy a szállitó jármüveket is jobban, ki tudják használni. A szakemberek véleménye szerint a következő hét végén, a déli részeken már mindenütt meg kezdik az őszi árpa aratását, s julius elejére be érik a búza is. Jó felkészüléssel elérhető, hogy sehol se legyen kapkodás, mire a kenyérgabona betakarítása lesz soron. A baranyai óvodák ötéves fejlődése Húsz százalékkal több férőhely, ötven százalékkal több étkező gyermek Az óvoda ma már falun sem fényűzés — ezt a megállapítást erősbitik azok a számadatok, amelyeket a Megyei Tanács művelődésügyi osztálya kiadott. Az elmúlt öt évben, ugyanis több mint húsz százalékkal növekedett a férőhelyek száma a baranyai óvodákban. Sőt, a hozzájuk tartozó személyi ellátottság ennél is jobban javult, mégpedig 27.5 százalékkal. így az elmúlt évben már négy és fél ezer baranyai kisgyermek kaphatott óvodai elhelyezést. Igaz, a baranyai óvodák kis lészámu- ak — következik ez a kisközséges települési formából—, egv óvodára átlag csak két gyermek- csoport jut. A gyermekcsoportok személyi éllátott- sága azonban megfelelő, hiszen átlag három csoportra- jut két dajka. Javult az élelmezésben részt vevő gyermekek aránya is. Tavaly már a'gyermekek 61 százaléka vett részt az étkezésben. E téren öt év alatt 50 százalékos a növekedés. Ezek az apróságok összesen 759,909 “élelmezési nanot” vettek igénybe, ha minden napra egy étkezőt számítunk. ÉDnen ezzel összefüggésben állandóan csökken az idénynapközik száma. A falu egyre inkább igényli, hogy a kisgyermekek ne csak a nagy mezőgazdasági munkák ideién, hanem állandó napközi otthonos óvodákba járjanak. Ezért az elmúlt öt év alatt az idénynapközibe beirt gyermekek száma 32.1 százalékkal csökkent. Érdekes, hogy emellett a kiadások összességében nem csökkentek az idénynapköziotthonokra. Oka: az otthonok számának csökkenésével egyidejűleg nőtt a megmaradt otthonok ellátásának színvonala. A siklósi járásban például tavaly 23 ezer forintot fordítottak felújításra, a pécsváradi járásban 7 ezret beszerzésre. Érdekes megfigyelni a sásdi járás óvodáinak fejlődését. Ők például már azzal az igénnyel jelentkeztek, hogy a meglévő és időszakos étkezést nyújtó óvodák egy részét is alakítsák át állandó napközi óvodává. A Megye Tanács előreláthatólag teljesiti is kérésüket, mégpedig a megye területén működő napközi otthonos óvodák itt-ott még kihasználatlan férőhelyeinek átcsoportosításával. Az eredeti 334,000 forintos beszerzési előirányzat a megyében 144,000 forinttal növekedett, mégpedig a takarékossági intézkedések révén. Ennek legnagyobb része a sásdi járás óvodáinak felszerelését javította. így ott a 13 óvodából 9 már teljesen gépesített. Megyei viszonylatban csak tavaly félmillió forintot fordítottak az óvodák felújítására. Ebben a munkában csupán a mohácsi járásban akadtak nehézségek, valamint Mohács városban, ahol az árvíz utáni károk helyreállítása erősen lefoglalta az építési kapacitást. Községfejlesztési alapból pedig tavaly közel egymillió forintot kaptak a baranyai óvodák, mégpedig beruházásra mintegy félmilliót, felújításra közel 300 ezer forintot, a többit pedig a hiányzó felszerelések beszerzésére, A magyar alumíniumipar nagy fejlesztési programja Hét uj bauxitbányát nyitnak. — Tervezik az ország legnagyobb timföldgyárát. — Uj alumínium- hengerművek épülnek Magyarország legnagyobb természeti kincsének, a bauxitnak további hasznosítására a következő öt évben is nagy összegeket ruháznak be. E fejlesztés összhangban áll h magyar-szovjet timföld- és aluminimumegyezménnyel, amelynek értelmében évről-évre növekvő mennyiségű timföldet szállít Magyarország a Szovjetunióba, s onnan éppolyan arányban növekvő mennyiségű, 1980-ban már 165 ezer tonna aluminium-tömböt kap vissza. Magyar- országnak tehát elsősorban a bauxitbányászatot, a timföldgyártást és a feldolgozó ipart kell fejlesztenie, s a rendkivül nagy energiaigényű kohósitást a Szovjetunió segítségével oldja meg. A következő évek során hét uj bauxitbányát tárnak fel Magyarországon. A Bakony-hegységi Ha- limbán létesítik az ország legnagyobb és leggazdaságosabb bauxitbányáját. Nyirád térségében három bányát nyitnak, mig a továbbiak a Fejér-üie- gyei bauxit lelőhelyek területén kezdik meg ráüti-‘ kájukat. Fejlesztik a timföldgyártást is. 1949-ben még 31,000 tonnát állítottak elő a magyar üzemek, tavaly pedig már 263,000-et. A fejlesztés számadatait figyelembe véve a magyar timföldgyárak kapacitása a harmadik ötéves terv során (1966— 1970) eléri a 460,000 tonnát. Ennek érdekében az Almásfüzitői Timföldgyárat több mint 900 millió forintos beruházással a jelenlegi évi 155,000 tonna teljesítményről 280,000 tonna kapacitásúra bővítik. E munkálatokkal 1969-re készülnek el. Az Ajkai Timföldgyár termelése 80,000 tonnáról 130 ezer tonnára növekszik, s a bővítési munkák a jövő év végére fejeződnek be. Az ország legnagyobb timföldgyárának tervein is dolgoznak már, amely szintén Ajkára települ. Az előzetes tervek szerint ez a hatalmas mü 1971-ben kezdi meg a termelést, majd fokozatosan bővítik és maximális kapacitásának elérése után évente félmillió tonna timföldet állít majd elő. Emlékezzünk régiekről ... Roger! us ni ester Kerek 700 esztendeje — 1266 tavaszán — hunyt el Spalatóban a Rogerius mester néven emlegetett középkori krónikás, aki a tatárjárásról szóló Carmen miserabile — Siralmas ének — cimü müve révén a magyar irodalomnak és Magyarország történelmének is nevezetes alakja. Nem volt magyar származású, de hosszú magyarorszási tartózkodása és Magyarországon írott magyar tárgyú müve révén honfitársunknak tekintjük. Müve a magyarországi tatárjárás legfőbb forrásmunkája. A XIII. század elején született, apuliai származású olasz pap volt, s 1233-ban került Magyarországra. Nagyváradon, kanonoki stallumban érte a tatárok betörése, ami számára is — mint annyiaknak — a bujdosás, a menekülés, a nyomorúság, majd a tatár rabság keserves hónapjait jelentette. A rabságból sikerült megmenekülnie, s igy átvészelte a nehéz időket. A tatárok kivonulása után az újjáéledő országban soproni főesperessé nevezték ki. Itt ii’ta meg emlékiratát, amely azonban jóval több, mint egyéni élmények sorozata. Avatott történetírói tollal a társadalmi-politikai viszonyokra a világjelentőségü történeti eseményekre is kiterjed a figyelme. Később zágrábi kanonok lett, s 1249-ben innen került a spalatói érseki székbe, amelyet halálig betöltött. Julius elsején megérkezik az alföldi földgáz a Dunai Vasműbe Az uj vezetéket összekapcsolják a zalai és budapesti vezetékkel Nagy eseményre készülődnek az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. A tervek szerint jul. 1-én kapcsolják az ország földgázvezeték-hálózatába a legújabb távvezeték-rendszert: a 190 kilométer hosszúságú dél-alföldit. Ez Kardoskuttól indul el — átbújik a Tisza, a Körösök és a Duna medre alatt, alábukik a vasúti pályáknak, a müutaknak, s eljut egészen Adonyig. Itt a Dunántúlon ágazik el három irányba: fel Kereszthegy felé, ahol a budapesti körvezetékbe torkollik, északnyugatnak, a Kápolnásnyék—Székesfehérvár vonalon, s le délnek, Dunaújvárosba. Az első íöldgázszállitmánynak 12 nap múlva meg kell érkeznie a Dunai Vasműbe. A nagy jelentőségű munkáról Marek János, a Kőolajvezeték Vállalat főmérnöke elmondotta: — A hálózatot teljes hosszúságban lefektetjük, a vizenyős területeken azonban néhány rövidebb szakaszt még nem tudtunk összekötni, mert a sár megbénította erőgépeinket. A hónap elején befejeztük a Duna két ágának medre alatt másfél méter mélyen húzódó vezeték lefektetését. Jeleneg Szentes és Csongrád térségében küzdenek az enyhe zöldárral a folyamkotrók, mélyítik a viz alatti árkot. Még néhány nap, s nagy teljesítményű lánctalpas traktorok drótkötélre veszik, áthúzzák a folyamon az előre összehgesztett acélvezetékeket. A tröszt szakemberei számítottak arra, hogy a nedves, mocsaras területeken meg kell várni, míg kiszárad a talaj, s emiatt egyes szakaszokat esetleg nem sikerül időben összekötni. Ezért az uj vezetéket a Dunántúlon összekapcsolják a zalai hálózattal és a budapesti körvezetékkel is. S ha a délalföldi vezeték üzembe helyezése valóban késne, akkor ezen a ’’kerülő utón” a budapesti körvezetéken keresztül a kardoskuti helyett átmenetileg hajduszoboszlói földgázt kap a Dunai Vasmű. — Ennek viszont az a feltétele, hogy az adony—• kápolnásnyéki összekötő szakasz az eredetileg tervezettnél két-három hónappal hamarább elkészüljön. Ezért nagy erőket csoportosítottunk ide, s az építkezést néhány napon belül befejezzük — mond ta Kelemen Sándor, a tröszt gázipari főosztályának vezetője. A Dunai Vasmű az utolsó kohászati üzem Magyarországon, ahol a gazdaságos földgáztüzelésre térnek át. A szakemberek számítása szerint a Dunai Vasmű földgázigénye jövő év végére éri el maximumát: óránként 25,000 köbmétert. A. Z. Szent Márkus kenyere... A pesti marcipán karrierje ,A marcipán 555 esztendő óta a világ egyik legkedvesebb csemegéje. Perzsiából indult világhódító útjára. Úgy igazi, ha cukorból, mandulából, narancshéjból és néhány csepp rózsaolajból keverik, bár akkor sem mondtak le róla, amikor valamelyik hozzávaló éppen hiányzott. A velenceieknek any- nyira ízlett, hogy marcipanisnak, Szent Márkus kenyérnek nevezték el. Magyarországon először Mátyás király udvarában szolgálták fel, ma pedig minden édességboltban árusítják. Van olyan nap, hogy 10—15 mázsa is elfogy. Az édesipar illetékesei esküsznek rá, hogy a nagy mennyiség ellenére izre és minőségre ugyanolyan jó a marcipán, mint amilyent annakidején Mátyás király evett. Legfeljebb nem annyira lágy, de ez a korszerű tartósító--és kötőanyagoknak köszönhető. A Budapesten ma népszerű márkás Arany-dessert tömény marcipán, s ugyanúgy készül, ahogy,az 555 éves receptben előírták.
