Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

Pint, as 2nd Class .Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. XX. No. 26. Thursday, June 30, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-CW IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS C - SZENÁTUSI STÍLUSBAN Egységben folyt le a zarándokút Közel 20 ezren vettek részt a Jackson-i tüntetésen Ma már köztudomású tény, hogy Thomas J. Dodd szená­tort Drew Pearson és Jack Anderson újságírók azzal vádolták, hogy "szívességek ellenében nagyon értékes ajándékokat ka­pott nyugatnémet vállalatokat képviselő ügynököktó'l és hogy a politikai kampányára gyűjtött pénzt a saját zsebébe tette — anélkül, hogy az összeg után adót fizetett volna." A vádat most tárgyalja a szenátus erkölcsi bizottsága. Azok, akik ismerik az amerikai szenátus történetét, tudják, hogy az államhatalom ezen szerve bármit, bárkit és bármikor hajlandó felülvizsgálni — a szenátus tagjainak kivételével. Ha a helyzet mégis úgy alakul, hogy a vizsgálat elkerül­hetetlen, akkor a szenátus olyan módszert használ, mely csak egy eredményhez vezethet: A VÁDLOTT FELMENTÉSÉHEZ. A Dodd-ügy is ezt bizonyítja. James P. Boyd Jr. Dodd szenátor titkára volt hét éven keresztül, 1958-tól 1965-ig. E hosszú idő folyamán minden le­vél, minden dokumentum, mely Dodd szenátorhoz érkezett, vagy amit onnan küldtek ki, az kezén ment át. így érte­sült arról "a sokoldalú, ravasz, körmönfont csalásról", melyet Dodd szenátor elkövetett. Boyd titkár lelkiismerete úgy dik­tálta, hogy kötelessége e csalást napfényre hozni. Másolato­kat készített a levelekről és dokumentumokról és ezek alap­ján irta meg vádló cikkeit Pearson és Anderson. MOST A SZENÁTUS ERKÖLCSI BIZOTTSÁGÁNAK EL­SŐ DÖNTÉSE AZ, HOGY a BOYD TITKÁR ÁLTAL LEMÁ­SOLT LEVELEKET ÉS DOKUMENTUMOKAT NEM LEHET BIZONYÍTÉKNAK FELHASZNÁLNI. Sőt, a bizottság még tovább ment. Minden félreértés el­kerülésére: CSAK AZOKAT A DOKUMENTUMOKAT VESZI A BIZOTTSÁG FIGYELEMBE, AMELYEKET A VÁDLOTT HELYEZ A VIZSGÁLÓK ELÉ. Ez aztán igazságszolgáltatás! Méghozzá szenátusi stílus­ban! Képzeljük el, mi történne az országban, ha a csalók, tol­vajok, betörők, gyilkosok és egyéb bűnözők tárgyalásán a biró és az esküdtszék csak azokat a bizonyítékokat venné számí­tásba, AMELYEKET A VÁDLOTTAK MAGUK HAJLANDÓK A BÍRÓSÁG ELÉ BOCSÁTANI! A szenátus erkölcsi bizottsága pontosan ezt teszi a Dodd- ügyben. Minden jel arra mutat, hogy tüzetes vizsgálatra van szükség. Azt kell kivizsgálni, hogy milyen erkölcsi alapon működik a szenátus erkölcsi bizottsága. A hosszú zarándokút a né­ger polgárjogokért, az állami képviselőház, a Capitol épüle­te előtt fejeződött be Jackson- ban. Útközben egyre többen csatlakoztak a menethez, so­kan vasárnapi, ünneplő ruhá­jukban. Mindenki átérezte en­nek a zarándokúinak történel­mi fontosságát. A néger zarándokok tömeg- gyűlést tartottak a Capitol előtt, ahol többszörösen élje­nezték James H. Meredith-et, aki egyéni tüntetésével kezd-| te meg a felvonulást junius 5-én, de az országúton egy fajgyűlölő orvul lelőtte és megsebesitette. A néger pol­gárjogi szervezetek megfogad-, ták, hogy folytatják az általa megkezdett utat, amely a szo­lidaritás nagyszerű megnyil­vánulásával ért véget. Útközben számtalan táma­dás érte őket és a szövetségi rendőrök és küldöttek csak minimális védelmet nyújtot­tak. (Folytatás a 2-ik oldalon) JOHNSON ENGEDETT A NYOMÁSNAK A POLGÁRJOGI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATBAN Johnson elnök és a kormány beleegyezett a polgárjogi tör­vény lakásügyi cikkelyének módosításába. Az eredeti ja­vaslat, amint azt Emanuel Celler demokrata képviselő benyújtotta, megtiltotta volna a diszkriminációt bármiféle lakóház eladásánál. Az ingat- 1 a n ügynökségek kijáróinak Olvasóink figyelmébe E heti lapszámunkban 3 cikkre akarjuk felhívni ol­vasóink figyelmét: 1. Paál Máthé leleplező cikke az Amerikai Magyar Szövetség botrányáról. 2. Kecskeméthy László lelkész nyilatkozata. 3. Neuwald külmunkatárs válasza. nyomására most a törvényho-| zók megengedik, hogy “fel- higitsák” az eredeti javasla­tot. Avval indokolják ezt, hogy igy több esélye van az egész lak ástöi-vény megszavazásé- [ nak. Az ingatlan érdekeltségek j azt akarják, hogy az egy- és két-családos privát lakóházak­ra ne vonatkozzon az uj tör­vény. Máskülönben a törvény jogot adna bárkinek, hogy: akinek faji, vallási megkülön­böztetés miatt nem adnak el ilyen házat, bepörölhesse a tu­lajdonost, az ingatlanügynök­séget, vagy a kölcsönt meg­tagadó bankot. A polgárjogi szervezetek élesen tiltakoznak a javaslat készülőben levő “felhigitása” ellen. KATONAI PUCCS ARGENTÍNÁBAN “NEM TETTÜNK ELEGET” Az Egyesült Államok és Kanada reform-zsidó hitközségé­nek képviselői országos konferenciát tartottak Toronto, Kana­dában. A vezérszónoklatot Jacob J. Weinstein, az Amerikai Rabbik Szövetségének elnöke mondotta el. Rabbi Weinstein többek között igy vázolta a helyzetet: "Mi rabbik, papok és tiszteletesek nem tettünk eleget azért, hogy a vietnami háború iránt egyre növekvő ellenszen­vet oly mederbe tereljük, hogy megválasztott képviselőink tudcmást szerezzenek róla. Ha az amerikai kormány továbbra is folytatja a Ky-kormány támogatását, mindannak ellenére, hogy ezt a kormányt a vietnami nép ellenzi, ha folytonosan felfokozza a háborút és ezáltal háborúba keveredünk Kínával, akkor Ázsia és Afrika népe, AZ ERKÖLCSI SÜLLYEDÉS VÉG­FOKÁRA JUTOTTNAK TEKINTI MAJD AZ EGYESÜLT ÁL­LAMOKAT." Weinstein rabbi nem ok nélkül mondta ezt a beszédet. A vietnami helyzet egyre jobban elmérgesedik, egyre több a ha­lott és Washington elszigetelődése egyre nyilvánvalóbb. Tettekre van szükség. U Thant, az ENSZ főtitkára Moszk­vába utazik azzal a szándékkal, hogy megkísérelje a harcban álló feleket a harctérről a tárgyalóasztalhoz vezetni. U Thant moszkvai útja csak akkor járhat sikerrel, ha az amerikai nép félre nem érthető módon tudomására adja a Johnson-kormány- nak, hogy támogatja U Thant hárompontos tervét: 1. Észak-Vietnam bombázását azonnal és feltétel nélkül be kell szüntetni. 2. Csökkenteni kell a délvietnami harcokat. 3. Tárgyalni kell a Nemzeti Felszabadító Front képvi­selőivel. A harmadik pontot az Egyesült Államok kormánya mind­eddig nem volt hajlandó elfogadni. Minden józan gondolko­dású egyén tudja, hogy nem lehet békét teremteni a Nemzeti Felszabaditó Front nélkül. Itt az ideje, hogy a magyar amerikai lelkészek, papok és rabbik szint valljanak és latba vessék erkölcsi befolyásukat! Arturo U. Illia elnök min­den kísérlete, hogy elejét ve­gye a katonai puccs kitörésé­nek, meghiúsult. Előbb elmoz­dította Pacual A. Pasterini ge­nerálist, a katonaság parancs­nokát, miután a generális le­mondásra kényszeritette fel­jebbvalóját, Eduardo Castro Sanchez hadügyminisztert. A katonai pucsot azzal az ürüggyel indokolták meg, hogy a kormány vezetői, fo­gadalmuk ellenére, peronista vezetőkkel tárgyaltak. A peronisták az utóbbi va lasztásokban előretörtek. A militaristák ezt annak tulajdo­nították, hogy Illia “kesztyűs kézzel bánt” a peronistákkal New Jersey állam demokratái ellenzik Johnson vietnami háborúját Trenton, N. J.-ben a demok­rata párt vezetői, tudomásul véve a vietnami háború ellen egyre erősbödő tiltakozást, ko­molyan arra gondolnak, hogy az őszi választásokban nem tá­mogatják Johnson elnököt. Jersey államban a demokrata párt egyik legbefolyásosabb vezetőjének az a szilárd meg­győződése, hogy a demokrata jelölteknek határozott állás­pontot kell elfoglalniok a há­ború ellen. Csak abban re­ménykedik, hogy az elnök még idejében “kihúz valami nyulat a kalapból”, hogy meg­akadályozza a republikánusok híveik körében és fölsorakoztassák őket a béke barátainak táborába. Igaza van Weinstein rabbinak: "nem tettünk eleget". Hozzuk helyre a mulasztást, amig nem késő. KUTYÁRA BÍZZÁK A SZALONNÁT Dr. Martin Luther King, Floyd McKissick és Stokely Car­michael néger népvezetők sürgönyben kérték Johnson elnö­köt, hogy küldje ki a szövetségi rendőrséget Philadelphia, Miss.-be, a polgárjogi felvonulók védelmére. Az elnök sürgönyválaszt küldött dr. King-hez, amelyben elismételte Johnson, Mississippi kormányzójának az elnökhöz tett ígéretét, hogy gondoskodik a törvény és a rend tisztelet­ben tartásáról és hogy az állam kellő védelmet fog nyújtani a felvonulóknak. Az elnök a sürgönyhöz azt is hozzáfűzte, hogy az igazságügyminisztérium polgárjogi osztályának veze­tője, John Doar, Mississippiben tartózkodik és a tüntetők ren­delkezésére áll. Közben a Mississippi-i hatóságok könnygázbombákkai ver­ték szét az éjszakai nyugovóra igyekező néger tüntetőket. ! győzelmét. “Ha bármelyik de­mokrata azt hiszi, hogy a viet­nami ügyet kirekesztheti a választási kampányból, az i álomvilágban él”, mondotta. A vietnami háború kérdé­se egyre nagyobb dilemmába kergeti a demokrata jelölte­ket. Egyrészt, tudomásul ve­szik, hogy népszerűtlen ügyet támogatnak, ha a kormány i vietnami politikája mellett fejtenek ki kampányt, más­részt még nem akarják az el­nököt “zavarba hozni” avval, hogy nyiltan megvonják tőle támogatásukat. ! Henry Helstoski képviselő mindeddig a kormány politi­kájának hűséges támogatója volt, most azon a véleményen van, hogy a U.S.-nek be kell szüntetnie Ézsak-Vietnam bőm bázását és az Egyesült Nemze­tekre kell bízni a háború fel­számolását. Ned J. Parsekian. független állami szenátor, akit Case republikánus szenátor el­lenjelöltjeként akar a demok­rata párt benevezni, arra gon­dol, hogy visszautasítja a je­löltséget, mivel kétségei van­nak a kormány vietnami po­litikájának helyességével kap­csolatban. A következő hetek­ben dönti, el, hogy támogassa- • e az elnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents