Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 30, 1966 SZÉLJEGYZETEK Irán régi vágyálma, hogy acélipara legyen, meg­valósulás előtt all a Szovjetek jóvoltából. Most fe­jeződnek be a tárgyalások, amelyek alapjában a Szovjetek nagy acél-komplex építését vállalják Is­fahan, közép-iráni város közelében. A komplex acélgyár, gép-szerszám-gyár és a szükséges mellék-egységekből fog állni, amelyért Irán természetes gázzal, ipari és mezőgazdasági ter­ményekkel fog fizetni. Az acél-komplex mellett a Szovjetek csővezeté­keket raknak le, amelyen át a déli szovjet köztár­saságokat fogják ellátni az iráni természetes gáz­zal. Ez lesz az első acélgyár Iránban, amely az első időszakban évi 5—600 ezer tonna acélt fog gyár­tani. A második időszakban ezt a mennyiséget egy­millió kétszáz ezer tonnára emelik. Az orosz kölcsönt, amelyre az építéshez szükség van, két és fél százalék kamat mellett 12 éven át fizeti Irán a természetes gázzal és egyéb termé­nyekkel. A Szovjetek ezzel a vállalkozással az egymás mellett élés szemléltető példáját nyújtják az egész világnak. • • • Kiderült, hogy az öldöklésen és a demokrácia exportálásán kivül még az amerikai életmód egyik formáját is a vietnami nép nyakába (illetőleg ha­jába) próbáljuk sózni. Egyetlen egy hónap alatt 150 ezer kanna haj­permetezőt (hair-spray) adtunk el a Post Exchanges révén, ami még az egyébként felületes ellen­őröknek is feltűnt. . . Hogy van az — kérdezték —, hogy nem tudunk elég bombát és elég fegy­vert szállítani, amikor 150 ezer kanna hajpomádéra van hely!? A második világháború alatt és után az ameri­kai katonák egy-egy csomag cigarettával vagy egy- egy rúd csokoládéval hódították meg a levert or­szágok kiéhezett nőit. Nyilvánvaló, hogy minden más mellett, a hóditás ára is felment. Ezért kell haj-permetező a Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikaiaknak. • © • A Közös Piac nyugat-európai hat országának egyetemein a múlt évben 101 ezer hallgató vég­zett, szemben az orosz egyetemekkel, amelyeken 345 ezer hallgató végzett. A hat országban 12 ezer tudóst avattak fel, Oroszországban pedig legalább 21 ezret. Nyugat-Németország mindössze 2,518 tu­dóst avatott fel és ott beismerten súlyos hiány mu­tatkozik ezen a téren. A nyugat-európai visszaesést magyarázza az a körülmény is, hogy amig Nyugat-Németországnak 48, Franciaországnak 40, Belgiumnak csupán 20 egyeteme van, addig a Szovjetekben 719 egyete­men oktatják a hallgatók sok ezreit. Jellemző az is, hogy amig az orosz egyetemek hallgatóinak 17%-a munkások gyermekei, addig a francia hallgatóknak csupán 12 és fél százaléka, a ném<>t hallgatóknak pedig csak 7 és fél százaléka kerül ki a dolgozók gyermekei közül. « • • Az élénk és változatos “MAGYARORSZÁG” pesti hetilap május 8-i számának “Gyomor és zseb” c. cikke szerint szülőföldünkön az egy főre jutó fogyasztás a múlt évben 13,702 forint volt. Ebből 4,912 forint élelmiszerekre, 1458 forint különböző italokra, közte 252 forint kávéra és teára (főként kávéra) ment. A nemzetközi összehasonlítás mutatja, hogy a magyar nép jól táplált, “de igen sok orvos hang­súlyozza, hogy a jól táplálkozás kezd tultápláltság- gá válni.” Az újság megjegyzi, hogy “ha soknak tűnik az élelmiszerekre kiadott 4912 forint, még több az (szeszes) italokra költött 1147 forint. Ez ugyanis annyit jelent, hogy nálunk mindenki (a csecsemő­ket is beleértve) havonta átlagosan közel 100 fo­rintot költ el alkoholra. Magyarán — a statisztikai átlagban egy négytagú család kasszáját az italok havonta átlagosan 400 forinttal terhelik.” Kormányellenes tüntetés Varsóban A New York Times hétfői tudósítása szerint Varsóban a rendőrség vasárnap kormányellenes katolikus demonstrációt vert szét. Senkit sem ért súlyos sérülés, de a Times szerint legalább két személyt letartóztattak. A tüntetés Stefan Wyszynszki érsek istentiszte­lete után kezdődött, ahonnan az egyház megbízot­tai irányították és uszították a hívőket a tüntetés­ben való részvételre. FÜGGETLENSÉGET PUERTO RIGÓNAK! A National Guardian folyóirat leközölt egy Puerto Ricoból küldött levelet. A levél írója olyan tényeket sorol fel, amelyekről kevesen tudnak. Ezért jónak látjuk azt teljes egészében leközölni. Roosevelt, P. R. — A Puerto Ricoi Köztársaság kapcsolata a U.S.-al nem saját akaratából történt. Puerto Riconak teljes joga van a függetlenséghez. Majdnem tökéletes példája az olyan országnak, amely egyedül áll a maga nemében. Nincsen sem kisebbségi, sem vallási, sem faji problémája (oly integráltak vagyunk, amilyen csak lehet). Három évszázadon keresztül Puerto Rico spanyol uralom alatt volt és éppen elérte önállóságát, mikor kitört a spanyol-amerikai háború. A U.S. megszállta és azóta is katonai hatalma alatt tartotta az országot. A U.S. kongresszus törvényei Puerto Ricora is vonatkoznak, mindazonáltal, hogy a puertoricoi nép nincs képviselve a kongresszusban. Csak egy kormánybiztosa van ott jelen, aki felszólalhat, de nem szavazhat, még olyan ügyekben sem, amelyek a szigetországot közvetlenül érdeklik. Az úgynevezett köztársaságnak csak korlátolt helyi hatalma van és nincs szava olyan fontos ügyekben, mint a külpolitika, a honvédelem, a be­vándorlás, a pénz és bankügyek, munka- és bér­kérdések, postaügyek, hajózási, rádió, televízió, távközlekedés, vám, igazságszolgáltatás, kereske­delem, katonai szolgálat, stb. A cukor és más me­zőgazdasági termelés a U.S. törvények szerint tör­ténik, a U.S. érdekeknek megfelelően. A fogyasz­tási cikkek 90 százalékát a U.S.-ből szállítják, a U.S. piac által szabott árakon, amerikai hajókon, magas szállítási költségekkel, mert Puerto Rico nem használhatja más ország hajóit. Egymillió puertoricoi lakos kénytelen volt kivándorolni az Egyesült Államokba az utóbbi 30 év alatt. New Yorkban, Chicagóban és más nagyvárosokban má­sodrendű polgároknak tekintik őket és ugyanannak az előítéletnek, megkülönböztetésnek és bántalma­zásnak vannak kitéve, mint a' négerek. A puertoricoiak között mélyen begyökerezett a politikai, a faji és a gazdasági demokrácia hagyo­mánya és képesek magukat függetlenül kormá­nyozni. A függetlenség nemcsak Puerto Rico szá­mára lenne hasznos, de nagyban hozzásegítene ah­hoz, hogy a világ népei, különösen Latin-Ameri- kában, újból bizalommal tekintsenek az Egyesült Államokra, mint olyan országra, amely sem poli­tikailag, sem gazdaságilag nem óhajt más orszá­gok fölött uralkodni. Leonard S. Schläfer EGYSÉGBEN FOLYT LE A ZARÁNDOKÚT (Folytatás az első oldalról) Meredith kijelentette az összegyülteknek: “Ettől a naptól kezdve, itt a szabadság ügye lesz a kima­gasló kérdés.” Martin Luther King, azt mondotta, hogy a néger jogok megvalósulása iránt támasztott reményeit a valóság ijesztő képe romba döntötte. Túl gyakran látott olyan négereket, akik a nyo­mor miatt pusztultak el, “a prosperitás mérhetet­len tengere közepette” és túlsók igazságtalanságot tapasztalt a négerekkel szemben, a törvény alkal­mazásában. De kifejezte abbeli reményét, hogy “még itt, Mississippiben is az igazság kerekedik máj felül” mindenki számára. A felvonulók a szónokokat kitörő éljenzéssel ünnepelték. Különösen megtapsolták Stokely Car- michael-t, a Student Nonviolent Coordinating Com­mittee elnökét, aki kijelentette: “a négereknek ebben az országban olyan erős bázist kell felépí­teniük, hogy minden alkalommal térdre kénysze­rítjük őket (a fehéreket), amikor velünk kikezde­nek.” Lawrence Guyot, a Mississippi Freedom De­mocratic Party vezetőjének beszédét harsányan helyeselték, amikor ezt mondotta: “a négerek, mi­kor megszületnek, három dolgot kell, hogy tudo­másul vegyenek: a fehér felsőbbrendűség rendsze­rét, a neokolonializmust és a feketék hatalmát.” Ugyanígy éljenezték dr. Alvin Pousaint, a Medical Committee for Human Rights szószólóját, amikor ezeket mondotta: “A polgárjogi mozgalom többet tesz a négerek lelki egyensúlya érdekében, mint bármi más.” A felvonuláson résztvevő különböző szervezetek programja egymástól különbözik és mindegyik más és más jelszót használt. A CORE követői a “Freedom Now” (szabadságot azonnal), az SNCC barátai a “Black Power” (hatalmat a feketéknek) jelszavakat kiáltották. A nézeteltérések ellenére megteremtődött közöttük az az egység, amellyel Mississippiben először ilyen nagy méretű, népsze­rű, jelentős felvonulást tarthattak. Újabb terv a ciprusi válság megoldására Carlos Bemar des, az ENSZ-főtitkár ciprusi meg­bízottja megbeszélést folytatott Zs. Tumbas görög külügyminiszterrel, s ezzel befejezte athéni látoga­tását. A megbeszélés végén Bernardes kijelentette az újságíróknak, hogy tájékozódott Görögország ciprusi álláspontjáról. Mint hangoztatta, küldeté­séről csak azután nyilatkozik, miután tárgyalt Ma- kariosz elnökkel is. Bernardes athéni látogatását kommentálva a gö­rög sajtó megjegyzi, hogy az ENSZ-főtitkár egy különmegbizottja ismertette a görög vezetők­kel U Thant tervét a ciprusi kérdés ideiglenes megoldására. Az Eleftheria cimü kormánylap sze­rint Bernardes indítványozta a probléma ideiglenes megoldását és Ciprus függetlenségének szavato­lását a Biztonsági Tanács állandó tagjai által. Ber­nardes 5—10 évre szóló tervet javasolt, amelyhez hozzátartozna Ciprus függetlenségének szavatolá­sa, a zürichi és londoni szerződések felülvizsgálá­sa, valamint a sziget demilitarizálása. Carlos Bernardes különmegbizott Athénból visszaérkezett Nikosziába, ahol kijelentette az új­ságíróknak, hogy elégedett a török és a görög kor­mányhatóságokkal folytatott tárgyalásaival a cip­rusi kérdés rendezéséről. Megállapította, hogy Tö­rökország és Görögország egyaránt őszintén érde­kelt a ciprusi probléma békés megoldásában. Kodály-fesztivál Torontóban Torontóban, a Royal Conservatory Summer School Kodály fesztivált tart julius 4-től 23-ig, amelyen Kodály Zoltán maga is jelen lesz. A világ­hírű magyar zeneszerző a zeneiskolában bemutatja saját énekkórus tanítási mórszerét, amely Carl Orff módszerével együtt, egész Európában forra­dalmi változásokat hozott létre a gyermekek zene­oktatásában. Kodály Zoltán három előadást is fog tartani. Julius 7-én ünnepség keretében átnyújtják neki a Torontói Egyetem tiszteletbeli oklevelét és a CBS külön Kodály-programmal tiszteli meg a mestert. E programban a torontói Festival Singers énekesei szerepelnek, Fenyves Loránd hegedűs és Starker János csellista kíséretével. Pekingben halálra ítélték a merénylőt A Kínai Népköztársaság legfelsőbb népbirósága jun. 13-án halálra ítélte Jang Kuo-csinget, aki kés­sel le akart szúrni két külföldi állampolgárt. Jang Kou-csing április 29-én egy pekingi áru­házban késsel rátámadt több külföldire, és megse­besítette Bakari Traorét, a baráti látogatáson Kíná­ban tartózkodó mali ujságiró-küldöttség vezetőjét, továbbá Bruno Mahlow-nak, az NDK nagykövetsé­ge első titkárának feleségét. A merénylőt az utcán elfogták. Az ítélethirdetéskor a bírósági tárgyalóterem­nek használt legnagyobb pekingi sportcsarnokban 13 ezer ember volt jelen, és ott voltak a mali nagy- követség és az NDK nagykövetsége képviselői is. A vádlott elismerte, hogy merényletét azért kö­vette el, mert nemzetközi méretű botrányt akart előidézni. A beterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság elnöke a vádlottat golyó általi halálra Ítél­te. Az ítélethirdetés után Jang Kuo-csinget a vesz­tőhelyre vitték, azonnali kivégzésre. A legfelsőbb népbiróság elnöke zárószavában rá­mutatott a törvényesség érvényesülésére, és hazá­ja nevében sajnálkozását fejezte ki a két megsebe­sült külföldi személynek. A kínai állami vezetők — mondotta — szintén sajnálkozásukról biztosítot­ták a Mali Köztársaság és az NDK nagykövetségét. Megszűnt Angliában a cigaretta hirdetése a rá­dión, televízión és a mozikban. Ez jelentős lépés a helyes irányban. Erről még csak álmodni sem lehet itt, az Egyesült Államokban.- _ AMCRIKAI , .jjfcit/ifcicr' o^O­Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 fcnt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10,00, félévre §5.50. Minden más külföldi ország- be egy évre 12 dollár, félévre §6.50.G^^^^L^ggS=Í 2

Next

/
Thumbnails
Contents