Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-16 / 24. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday; June 16, 1966 Mi TönTtNU(#z ÓhAzA&AN Külföldön élő magyarok uj müvei i az Országos Széchényi Könyvtárban Az Országos Széchényi Könyvtár Hungarica- gyüjteménye lehetőség szerint mindazokat a könyveket, folyóiratokat, hírlapokat, kéziratokat, kottákat, térképeket, nyomtatványokat, metszeteket és egyéb dokumentumokat megszerzi, amelyeknek szerzője magyar származású, vagy maga a mü magyar vonatkozású, akár magyar, akár idegen nyelven jelent is meg. A külföldi szépirodalmi termésből a közelmúltban igy kerültek a könyvtár gyűjteményébe Magyar Miklós Montrealban, Székely Molnár Imre Torontóban, Kisjókai Erzsébet Cleve- landban, Bernáth William Chicagóban, Arnóthy Christine Párizsban megjelent másai. A nem szépirodalmi jellegű müvek közül többi között a nemrég elhunyt Gara László “Az ismeretlen Illyés” ci- xnü Washingtonban, Ferdinándy Mihály “Magyar portyák ibér földön” cimü Münchenben, Cs. Szabó László “A megszabadított száműzött” és “Az öreg Michelangelo” cimü Rómában, Szabó Zoltán “Szerelmes földrajz” cimü Washingtonban magyar nyelven megjelent, Biró Béla Iowa államban, Reiner Imre Chicagóban, Valkó László Washingtonban, Lengyel Emil New Yorkban és Münchenben idegen nyelven kiadott müvei kerültek a könyvtár Jlungarica-családjába. Európa minden részéből jelentkeznek a nemzetközi táborozásra A Nemzetközi Camping és Caravan Szövetség augusztusi magyarországi kongresszus és táborozása iránt mind nagyobb az európai országokban az érdeklődés. Már jelezték, hogy Angliából és Franciaországból csaknem ezren-ezren érkeznek. Nagy csoportok látogatnak el Magyarországra Olaszországból, az NSZK-ból és Ausztriából is. A kisebb államokból ugyancsak jelentős az érdeklődés: Luxemburgból például 40, Hollandiából pedig 60 karavánkocsi érkezését jelezték. A svédek nagy autóturával kapcsolják össze a magyarországi programot. Berlinen és Prágán keresztül látogatnak el a Balatonhoz. A spanyol és a gibraltári kempingezők képviselői is Magyarországra látogatnak. Csaknem 70 ország mintegy 700 fiatalja tanul magyarországi főiskolán A mostani tanévben 691 külföldi hallgató jár a magyar egyetemek és főiskolák nappali tagozatára. A legtöbben -— 257-en — az orvostudományi egyetemeken tanulnak, majd sorrendben a műszaki egyetemek következnek 234 hallgatóval. A tudományegyetemeken 125, a művészeti főiskolán 26, az agrártudományi intézményekben 22 a külföldi diákok száma. A sportjáról méltán hires Magyarország testnevelési főiskolája is nyitva áll külföldiek előtt. A nyelvi nehézségek ellenére 68 ország fiai és tányai tanulnak a magyar felsőoktatási intézményekben. A legmagasabb létszámmal egyes európai és Európán kivüli szocialista országok szerepelnek (NDK 73, Kuba 67, Bulgária 51, Vietnam 30, Mongólia 24). Jelentős számban tanulnak Magyarországon a fejlődő országokból (Ghana 55, Kenya 29, Jemen 24, Szudán 24, Szíria 22), de járnak magyar egyetemekre és főiskolákra az európai tőkés országok közül Angliából, Ausztriából, Finnországból, Franciaországból, Olaszországból és Svédországból jött hallgatók is. Miszeum lett az utolsó magyarországi bajómalom Egyetlen hajómalom hirdeti már csak Magyar- országon a régi magyar épitőmolnárok egykor külföldön is elismert munkásságát. Száz esztendeje a folyók víztükrén még egymást érték a hajómalmok. Lambrecht Kálmán könyve a magyar malmokról, a száz évvel ezelőtti korszakot idézve, még több mint 4,300 hajómalomról tesz említést. Századunk második felében azonban á hajómalom már csak tudományos értekezés megírásához kínálta a témát. A nemrégen elhunyt Kende Ferenc építészmérnök “A magyar hajómalom” cimü munkája dijat is nyert a Magyar Tudományos Akadémia 1956—57. évi műszaki tudománytörténeti pályázatán. Az utolsó hazai hajómalom most Ráckevénél horgonyoz a Dunán, nemrég állították helyre és alakították át ipartörténeti múzeummá. Fellendült Magyarországon a juhtenyésztés - 1965: 420,000 juh exportra Első ízben a közelmúltban exportáltak hajón pecsenye-bárányokat francia megrendelésre Magyarországról. Az első hajón 4,700 bárányt szállítottak a jugoszláv Rijeka kikötőből Marseillebe, ez azonban csak az első tétel, mert év végéig összesen mintegy 80,000 pecsenye-bárányt és vágóju- hot exportál Franciaországnak a magyar külkereskedelem. A bárányokat a Közép-hegység, az Alpe- sek és a Párizs környékének juhászai helyezik el, ahol még kb. két hónapig hizlalják őket. A magyar juhtenyésztés különben az elmúlt évek folyamán jelentős fellendülést mutat, s tiz év alatt több mint háromszorosára nőtt az állatállomány. 1935-ben 1,450,000 juhot tartottak nyilván az országban, 1950-ben 1,049,000-et, az utóbbi három évben pedig már 3 millió fölött volt számuk. A legutóbbi, 1965-ös állaíszámlálás adatai szerint több mint 3,400,000 juhot tenyésztenek Magyarországon. A juhtenyésztés fellendülésével párhuzamosan a vágójuh export is igen nagy fejlődést mutat. 1957-ben indult az eport, s akkor 14,000 darab juhot szállítottak külföldi megrendelésre, ezzel szemben tavaly már 340,000 darab vágójuhot vásároltak külföldi cégek Magyarországtól. Az idei megrendelések már 420,000 darabra szólnak. A legnagyobb mennyiségeket Görögországba, Olaszországba, Franciaországba és Líbiába szállítják, de más európai és több arab ország is vásárol kisebb- nagyobb tételekben merino fajtájú magyar vágó- juhokat. “Néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája * Dr. Ferenczy Miklós dunaalmási körzeti orvos, szenvedélyes amatőr-régész, érdekes adatokat tárt fel a dunaalmási református matrikulából. A több mint száz éves anyakönyvekből kiderült, hogy Csokonai Lillája a faluban élt és ott is temették el. Szerelmükről sok történetet tudnak a falubeliek, de arra, hogy ez “hivatalosan” is meg van örökítve, csak most derült fény. Dr. Ferenczy az 1844-es anyakönyvben lelt rá Vajda Julia második házasságára, ahol a menyasszony igy van bejegyezve: “Vajda Julia asszonyság, néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillája.” 22 országban fizetnek elő a Magyar Orvosi Hetilap-ra Az óhazai és a nagyvilágban élő magyarok közötti kapcsolat szimbólumaként esett szó az Orvosi Hetilapról a minap egy tudományos tanácskozáson Budapesten. A megállapítás találó volt, a magyar orvostársadalom patinás szakmai folyóiratát 22 országba 1,100 előfizetőnek kézbesíti a posta. Különösen sok példány jár az újságból az Egyesült Államokba és Izraelbe. Az Orvosi Hetilap egyébként a legnagyobb múltú hazai folyóiratok egvike. Markusovszky Lajos, a magyar orvostudomány nagy alakja alapította 1857-ben, ugyanő volt első szerkesztője több mint három évtizeden keresztül. Jelenleg a lap mintegy 12,000 példányban jelenik meg. Uj kukoricahibrid Újabb jelentős siker született a hazai hibrid kukorica nemesítésében. Az országos mezőgazdasági fajta- és termeléstechnikai minősítő tanács legutóbbi ülésén elismerte és a köztermesztés számára engedélyezte a martonvásári 502-es belte- nyésztéses hibrid kukoricát. A martonvásári 502-es a hasonló tenyészidejű hibridhez viszonyítva mintegy hat-hét százalékkal ad nagyobb termést és a szár erőssége, amely tulajdonság a betakarítási veszteségek csökkentése szempontjából különösen fontos, lényegesen jobb. öt év idegenforgalmi mérlege Száz országból négymillió vendég — 3,700,000 magyar utazott külföldre Az elmúlt öt évben Magyarország az európai turizmus egyik jelentős pontja lett: ez idő alatt több mint 100 országból mintegy 4 millió külföldi vendéget fogadott a magyar idegenforgalom. Az átutazók száma is magas volt: 2,300,000. Öt év alatt a kiutazók száma szintén jelentősen emelkedett: 3,700,000 volt. Az utazásokat elősegítették azok az intézkedések, amelyeket ez idő alatt léptettek életbe, például, a vízumok gyors kiadása s a vízumkényszer megszüntetése több országgal. A magyar idegen- forgalom vezetői a nemzetközi kapcsolatok további fejlesztését tűzték ki célul, s ennek eredményeképpen a közelmúltban írták alá a magyar-jugo- szláv idegenforgalmi egyezményt; idegenforgalmi megállapodás jött létre az Egyesült Arab Köztársasággal, s most azt vizsgálják, hogy szélesíthetnék a turistakapcsolatokat Ausztriával, Olaszor szággal, Indiával és Kuwaittal. Magyar néprajzosok utaznak Venezuelába Sűrűn fordul mostanság a posta Magyarország és Venezuela között. A levelek irói: Boglár Lajos, a budapesti Néprajzi Muzeum és Halmos István, a Magyar Tudományos Akadémia Népzene- kutató Csoportjának munkatársai, illetve dr. Baumgartner Jfános orvos, a trópusi betegségek specialistája, aki immár két évtizede gyógyít az Orinoco partján egy indián törzs településének kórházában. Az egyre sűrűbb levelezés oka, hogy a két hazai folklór-kutató a Wenner Gren Etnográfiai Alapítvány egyesztendős ösztöndíjával Venezuelába készül. A piaroa nevű indián törzs körében szándékoznak kultur-vizsgálatot folytatni. Dr. Baumgartner János pedig, aki az indián néprajz ismert kutatója, s nem kevesebb, mint nyolc indián nyelven beszél, leveleiben az expedíció programjának megszervezéséről számol be, a két magyar kutató felkészüléséhez nyújt segítséget. A magyar orvos egyébként két esztendővel ezelőtt otthon járt az óhazában, több mint kétszáz darabból álló indián néprajzi gyűjteményt vitt magával, és azt a budapesti Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. Matyó népművészeti cikkek négy világrészbe Négy világrész sok országától érkeznek megrendelések Mezőkövesdre. Csupán 1966 első három hónapjában több mint 350-féle matyó népművészeti cikket exportáltak: sokezer mezőkövesdi és szentistváni motívummal díszített hímzett diszpárnát szállítottak Norvégiába és Hollandiába; a kivarrott táskák Olaszországban kapósak, Franciaország és Nyugat-Németország pedig a díszes szalvéták, asztali futók, szettek, tűpárnák, kefetartók iránt érdeklődik. Dániai s ausztriai cégek nagymennyiségű könyvborítót és hímzett kézimunkadobozt kértek. Kanadában nagyon népszerűek a virágmintás kötények a hozzájuk való kendővel; Afrikában divatos viselet a hímzett stóla. Változatlanul sokat rendelnek a külföldi cégek a hagyományos exportcikkekből: a finoman díszített selyemblúzokból.A legtöbbet Svájcba szállítják s Anglia is érdeklődik a szép blúzok iránt. Az utóbbi időben Japán is belépett a matyó népművészeti tárgyak vásárlói közé. Érdekes következménye a legutóbbi olimpiának, hogy a japán közönség megkedvelte a világversenyek során forgalomba hozott mezőkövesdi dísztárgyakat. Tokióból azóta is rendszeresen érkezik megrendelés: szívesen vásárolják a könyvborítókat, matyó táskákat, teritőket, alátéteket, tűpárnákat és a hímzett selyemblúzokat. I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ I 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! II (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J < J Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] j i Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország J J! minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva < '.MWWi/tfMWWWWWWMWVWftWWWWUUUWVVW, NYUGDÍJBA MENJÜNK? NEM! !! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK!
