Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-16 / 24. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 16, 1966 Próbálkozzunk a poloskákkal! A NAPALM-BOMBÁK NEM HOZTÁK MEG A KÍVÁNT EREOMÉNYT ■Bi»«. . Irta; LUSZTIG IMRE Ma már mindenki tudja, hogy az amerikai bombázókról több bombát szórtak Vietnam népére, num amennyit a második világháború alatt Európára dobtak. A bombák mindenféle fajtáját kipróbálták már: kicsiket, nagyokat, robbanó, valamint napalm-bombákat egyaránt. A jelek szerint a bombázás nem hozta közelebb az amerikai győzelmet a Vietcong fölött. .................. Ne higyjék lapunk olvasói, hogy a fenti cim valami tréfa, vagy talán sajtóhiba. Sem az egyik, sem a másik. Az amerikai hadügyminisztérium kutató osztálya azzal az ajánlattal jött most, hogy az amerikai katonák Vietnamban legyenek felszerelve poloskákkal. Nem egyszerű házi poloskákról van szó, melyek régente a budapesti lakásokban éjjelenként ébren tartották a lakosokat, hanem egy különös poloskáról. A hadsereg részére szükséges poloskák körömnagyságuak kell, hogy legyenek, ezenfelül jó szagló érzékkel kell rendelkezniük. De még ez sem elég. Szükséges, hogy a poloskák tudjanak különbséget tenni szagok és szagok között, meg tudják különböztetni azok szagát, akik tartályban viszik őket az ellenség szagától. A hadsereg kutató tudósainak elképzelése ugyan is az, hogy ezek a poloskák, amikor megérzik az ellenfél szagát két blocknyi (kb. kétszáz lábnyi) távolságból, akkor egy “nyikkanással” tudomására adják a katonáknak, hogy a bokorban ellenség rejtőzik. Nem találjuk az ellenséget A Vietnamban lévő amerikai hadsereg vezetői arról panaszkodnak, hogy nem tudják, hol van az ellenség. Minden lehető módszert megpróbáltak már, hogy felfedezzék hollétét, de eredmény nélkül. A repülőgépek, helikopterek sem bizonyultak meglepőnek. Próbálkoztak farkaskutyákkal is, de ez is hasonló “eredmény”-re vezetett. Voltak, akik ajánlották, hogy a kutyákat nagyobb számban kell felhasználni, de ugylátszik ezt a tervet elvetették, mert a kutya húsát nagy élvezettel fogyasztják a vietnamiak, tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalon harcolnak így kénytelenek lesznek most igénybe venni a poloskák segítségét. Ám ez sem olyan egyszerű probléma! Mert szükséges, hoey a poloskákat éhesen tartsák, különben nem “nyikkannak.” A jól táplált, kövérhasu poloska oda se nyikkan, legyen a bokorban akár Vietcong, akár maga Ho Chi Minh! Szóval a poloskákat éhesen kell katonáinknak a tartályban a harc színhelyére vinni. Igen ám, de az is fontos, hogy a poloska ne legyen olyan éhes, hogy abba belebetegszik, mert a beteg poloska talán azért nyikkan majd, mert beteg és nem azért, mert Vietcong van a sűrűben. Tehát olyan érzékeny egyensúlyt kell fenntartani a poloskák éhezése és jó karban tartása között, mely megkívánja a tudósok személyes közbenjárását. Mi azonban biztosra vesszük, hogy a hadügymi- nisztériumi kutatók, akik ezt a poloska hadi-elméletet kidolgozták, nem hajlandók a harctérre menni és ott demonstrálni tervük kivihetőségét. Attól tartunk tehát, hogy a poloska-elmélet alkalmazása sem fogja meghozni a Vietcong feletti győzelem lehetőségét. Próbálkozzunk kártyákkal Vannak, akik kételkedve fogadják a poloska- haditervet. Ezek közé tartozik egy amerikai kártyagyár tulajdonosa, aki a következő tervet terjesztette az amerikai hadvezetőség elé: Kérdés: Hogyan lehet megnyerni a vietnami háborút? Második kérdés: Igaz-e az, hogy a vietnami nép nagy százaléka babonás? Válasz: Igen. (Ez persze a kártyagyáros válasza.) Nos, ha ez igaz, akkor ők a pikk ászt (Ace of Spade) a halál jelének tartják. Nekünk tehát nem kell mást tennünk, mint hogy több millió pikk ászt ledobunk Vietnamra és amikor a Vietcong katonák felveszik a kártyát, azonnal megadják magukat és vége lesz a háborúnak. Az amerikai hadügyi tanács nagy figyelemmel hallgatta a kártyagyáros hadi tervét, azután több órán át gyűlésen tárgyalta az ügyet minden szempontból, majd végül elfogadta a tervet. Több millió pikk ászt rendeltek, ledobták azokat Vietnamra, de ugylátszik, hogy a szél iránya megváltozott, mert sokkal több kormánykatona ment át a Viet- conghoz, mint amennyi Vietcong a kormánycsapa- tokhoz. Szóval, amint látjuk, ez sem vált be. Kíváncsian várjuk, mennyi ezekhez hasonló haditervet fognak még kidolgozni hadvezéreink, mielőtt belátnák, hogy a vietnami népet nem lehet sem poloskákkal, sem pikk ászokkal legyőzni! VILÁSSZOCIALIZMUS LESZ-E VILÁGKAPITALIZMUS HELYETT? | Irta: VICTOR PERLŐ A népszerű baloldali-liberális gazdasági iró, Robert L. Heilbroner tüzetesen foglalkozik “Az amerikai kapitalizmus jövőjé”-vel a Commentary folyóirat áprilisi számában, melyben ilyen tárgyú uj könyvéről számol be. Az a meggyőződése, hogy a kapitalizmus biztos lábakon áll, “mint a nyugati világ uralkodó rendszere, ezen évszázad hatraievő idejében és még jó ideig a következő évszázadban” és a legtöbb helyen ezt a rendszert sohasem fogja szocializmus felváltani. Véleménye szerint a kommunizmus, vagy a “radikális nemzeti kollektivizmus a következő egy-két generáción belül meglehetős tért fog hóditani” a fejlődőben levő országokban és a “kommunizmus ‘hódításai’ a következő egy-két évtizeden belül” lesznek a legsikeresebbek. Aztán “nemzetközi stabilizációra lesz a legnagyobb kilátás, mikor a legrosszabb már lezajlott és azok az országok, melyek a kommunizmust választják... ezt már megtették.” Általában a kapitalizmus még jó két generáción át megmarad, “azokban az országokban, ahol most szilárd alapokon áll,” melyekbe, úgy látszik beleszámítja az iparilag fejlett kapitalista országokat. Heilbroner nem várja, hogy ezalatt a kapitalizmus alapvető kiváltságaiban és kizsákmányolásában változás áll be, habár elismeri, hogy ezek ? kpr>i+oU«sf.a társadalomnak jellegzetességei. Amit 9 megjósol, az nem a szocializmus, hanem egy tech- noKr cud társadalom irányában fejlődő evolúció ■— erről egy későbbi cikkben majd többét Írunk. Heilbroner helyesen húz párhuzamot, hc-íi amint a feudalizmust a kapitalizmus követte, éppúgy a kapitalizmust szocializmus követi. De helyte- ]pniu ovf kén7Pü. hogy az utóbbi folyamat valahol félidőbea megáll és a világ, nagyobb, része kapitalista marad. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átváltozást történelmileg a technikai fejlődés határozta meg, mely a régi rendszert időszerűtlenné tette és megakadályozta a fejlődést. Ez még sokszorozottabb mértékben vonatkozik a múlt évszázad technikai fejlődésére, mely a termelést és sok más emberi tevékenységet, magát a tudományt is szocializálta, ill. társadalmi jellegűvé tette. A kapitalisták azon előjoga, hogy ezt a tudományosan előrehaladott, csodálatos termelési szerkezetet saját meggazdagodásukra használják fel, a haladás elé sokkal nagyobb akadályokat gördít, mint annak idején a feudalizmus tette. Heilbroner sokat elismer ebből, de Tiem ismeri el a következményeit: A szocializmus, a politikai szervezet és a gazdasági irányítás felhasználásával szocializálja a termelést, teljesen logikus átmenet keretében. A munka kizsákmányolásának teljes megszüntetése az emberiség többségének előnyét szolgálja, ez serkenti a világtörténelemben a legnagyobb politikai erő megteremtését a kapitalizmus legyőzésére és a szocializmus felállításának megszervezésére. Heilbronernek azon teóriáját, hogy a szocialista rendszerek elterjedése korán véget ér, szembeállítjuk a társadalmi változások időrendjével, melyben a Kommunisa Kiáltvány dátuma zérónak számit: A történelmi események A kommunista mozgalom kimagasló évei: 0 A Kommunista Kiáltvány, a világ kommunista mozgalmának kezdete (1848). 69 Orosz Forradalom, az első életbenmaradt szocialista rendszer (1917). 76 A Mongol Népköztársaság megalapozása, az első ázsiai szocialista ország (1924) 97—100 Kelet-Európábán és Észak-Koreában oly kormányokat állítanak fel, melyek a szocializmust építik (1945—48). “Madarat tolláról, embert barátjáról” Már megírtuk lapunk hasábjain, hogy Dodd szenátor pert indított Drew Pearson és Jack Anderson újságírók ellen. Eredetileg azzal vádolta őket, hogy “hamisan rágalmaztak, amikor azt írták, hogy én (Dodd szenátor) a politikai kampányra adott pénzt a saját költségeim fedezésére fordítottam és a kapott pénz után nem fizettem adót.” Ezt volt az eredeti vád. Dodd ur, ügyvédjén keresztül most megváltoztatta a vádiratot és visszavonta a fenti vádat. Azzal indokolja ezt a “változást”, hogy igy gyorsabban kerül az ügy döntésre. Drew Pearson és Jack Anderson viszont azt állítja, hogy a szenátor e változással bevallotta, hogy “a mi eredeti vádunk a szenátor ellen megállja a helyét.” Dodd szenátor eredetileg ötmillió dollár kártérítést követelt vádlóitól. Ugyanakkor, amikor Dodd szenátor megváltoztatta eredeti vádiratát, a kártérítési összeget is csökkentette ötmillió dollárról két millióra. Csak igy könnyedén eldobott három millió dollárt a szenátor ur. A bíróság most folytatja az előkészületeket a tárgyalásra. Ezzel kapcsolatban mindkét fél farmit kihallgatják és tanúvallomásaikat jegyzőkönyvbe veszik. A minap James P. Boyd tanúskodott. Boyd volt Dodd szenátor jobbkeze, titkára 1965 májusáig. Nyolc évig szolgálta a szenátort ebben a tisztségben. Tanúvallomásában uj adatokat hozott napfényre és eskü alatt vallotta, hogy Dodd szenátor 1961-ben gyakran találkozott Michael Struelens- sel, aki regisztrált ügynöke volt Moise Csombe- nak, a kongói Katanga tartomány miniszterelnökének. Köztudomású, hogy 1961-ben a Kennedy-kor* mány Kongó központi kormányát támogatta. Csőmbe, mint Katanga miniszterelnöke fegyveres hadjáratot indított a központi kormány ellen. Amikor tehát Dodd szenátor Csombéval szűrte össze a levet, valójában az amerikai kormány hivatalos külpolitikája ellen cselekedett. Az is köztudomású, hogy a kongói kongresszus megfosztotta Csombét képviselői állásától, mert az utolsó pár esztendőben állandóan távol volt az országból. Dezertőrnek minősítették. Az sem titok, hogy Lumumba, haladó szellemű kongói miniszterelnök meggyilkolásában is nagy szerepe volt Csombenak. Ilyen személyiségek érdekében szorgoskodott Dodd szenátor, minden bizonnyal nem szerelemből, meggyőződésből, hanem jó ellenszolgáltatásért. Ez az a szenátor, aki síkra száll a magyar “szabadságharcosok” érdekeiért. Hogy is mondja a közmondás? “Madarat tolláról, embert barátjáról.” 101 A Kinai Népköztársaság megalapozása, mellyel a világ legnépesebb országa a szocializmus útjára lép (1949). 106 A Vietnami Demokratikus Köztársaság felállítása (1954). 111 A kubai forradalom győzelmet arat — (1959). 110—118,6 ázsiai és afrikai országban szocializmus felé haladó kormányokat alakítanak, melyek megmaradtak (1958—66). A tartós sikerek mellett a mozgalom súlyos visz- szaeséseket is elszenvedett, a párizsi Kommün, az első sikeres szocialista forradalom elpusztulásától kezdve — a nemrég lezajlott ellenforradalmakig Indonéziában és Ghánában, valamint a szakadás a kommunista világmozgalomban. De a szocializmus felé haladás iránya túlszárnyalja ezeket a visszaeséseket, egyre gyorsabb, egyre nagyobb területeken elért eredménnyel. 69 év kellett az első döntő győzelemhez, 28 év a következő fontos győzelmekhez (kellő tisztelettel elismerve Mongólia 1 milliós népének közbeeső sikeres vívmányát), ezek után minden néhány évben a mozgalom szocialista győzelmeket könyvelt el. A rendszerek szocialista átalakulása világszerte nem lassul, amint azt Heilbroner állítja, sőt egyre nagyobb lendülettel fejlődik, amint a munkásszervezetek és a nemzeti felszabadító mozgalmak növekszenek, amint a U.S. imperializmusa elleni fel- soradozás kiterjed, amint a fennálló szocialista országok viszonylagos gazdasági, politikai, katonai és erkölcsi ereje növekszik, Washingtonban és Jeruzsálemben egyszerre jelentették be, hogy az Egyesült Államok taktikai katonai repülőgépeket ad el Izraelnek. Ez az első ' eset, hogy Amerika katonai gépeket ad el Izraelnek. Az ÉAK kormánya “veszélyes és nyílt amerikai állásfoglalásnak” minősiti az uj fejleményt.
