Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-16 / 24. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.S, Vol. XX. No. 24. Thursday, June 16, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397. 3k\%\\V\\\\V\VV\VV^VVS\\\\\\\VVV\\\W\\%VV\\\\WVVVV\V\S\\\VW\\V\\V%V\\V\V\V\V\\\V\\V\W\\%\\V\\\VWWtVV\VVV\VV\%VYWa UJ ERŐ AZ AMERIKAI LÁTHATÁRON Újabb ötszázezer katonára van szükség Vietnamban figyelmét. Dr. Martin Luther King jr. segédei mondották, lehet, hogy Eastland szenátor ültetvényére is elmennek, hogy munkásait regisztrálásra és szavazásra serkentsék. Azt remélik a résztvevők, hogy a felvonulás felbátorítja a négereket a regisztrálásra. Jelenleg terveket dolgoznak ki, melyek szerint a felvonulás után polgárjogi szervezőket küldenek ki különböző vidékekre Mississippiben. James Meredith a sebesülésből való lábadozás után, a hét végén újból csatlakozik a zarándokúihoz. Julius elsején lép életbe a “Medicare” WASHINGTON, D. C. — Minden jel arra mutat, hogy julius elsején a 65 évesek és j azon felüliek nagy számban; kórházi kezelésre jelentkez-1 nek. Ez ugyanis az a dátum, amikor a “Medicare” érvénybe lép. Sokan elhalasztották mütétüket, mert nem tudták a költségeket fedezni. Országszerte 7,500 kórház működik, de a déli államokban lévő 2,000 kórház legtöbbje mindez ideig nem integrálta sem alkalmazottait, sem pácienseit s igy nem jogosult arra, hogy a “Medicare” Felmentették Oojackct WASHINGTON, D. C. —- John T. Gojack a United Electrical Workers Union-nak al- elnökevolt. 1955-ben vád aláhelyezték, mert nem volt hajlandó felelni az Amerikaelle- j nes Bizottság azon kérdésére.! hogy tagja-e a Kommunista Pártnak. Az alsóbb biróság j bűnösnek minősítette. A Leg-: felsőbb Biróság elvetette a vádat és szabadlábra helyezte j Gojackot. NYÍLT levél Kecseméthy László lelkész-szerkesztőhöz Ez a cime E. H. Neuwald írásának, amely lapunk jövő heti számában jelenik meg. Fontosnak tartjuk, hogy arra előre felhívjuk olvasóink figyelmét és arra kérjük őket, hogy ajánlják annak elolvasását barátaiknak, ismerőseiknek. Szétverték a buddhisták Amerika-ellenes tüntetését. — Gázbombát vetettek a felvonulók soraiba. — Véres harcok a hegyvidéken patok azon átjöjjenek, akkor újabb félmillió amerikai katonára van szükség.” Beszédében azt is mondotta, hogy a Ky-kormánynak men- *ie kell, mert a délvietnami (Folytatás a 14-ik oldalon) i ros vezető iparfejedelmei és I politikai vezetői előtt s be- I szédében többek között azt ! mondotta: “ha mi sikeresen | el akarjuk zárni Dél-Vietnam | határait, hogy megakadályoz- i zuk azt, hogy ellenséges csaNASHVILLE, Tenn. — Ben Sternberg amerikai altábornagy most tért vissza Vietnamból. Huszonhat hónapot töltött ott mint a 101-es hadosztály parancsnoka. Az altábornagy beszédet tartott a váAz elmúlt néhány év férgeiéből végre uj politikai erő lé pett az ország szinterére. Neve: "National Conference for New Politics" (Országos Konferencia Uj Politikáért). Röviden NCNP. Érdemes figyelni ezen uj mozgalom fejlődését. Az uj politikai erő magábafoglalja a demokrata párt balszárnyát, főleg azon részét, mely ellenzi a Johnson-kormány vietnami politikáját és nincs megelégedve a nyomor elleni harccal. Része ez uj pojitikai erőnek a mélyenszántó diákmozgalom minden árnyalata és egyik legfontosabb hadosztálya a néger nép jogaiért harcolók sorából kerül ki. Az NCNP ötven jelöltet állit fel a novemberi választásokon, akik sikra szállnak a béke érdekében és követelik, hogy a dollármilliárdokat ne ártatlan milliók legyilkolására, hanem a nyomor elleni harcra fordítsuk. Az uj politikai erő legnagyobb hiányossága, hogy — ez- ideig — nem vert gyökeret az amerikai szakszervezeti mozgalomban. Ha ezt a hiányosságot orvosolnák, akkor létrejönne a harmadik politikai párt, a monopolium-ellenes néppárt. Ezért fontos, hogy minden haladó erőt mozgósítsunk az NCNP ctven jelöltjének támogatására. A szervezet félmillió dollárt óhajt a kampány folyamán arra fordítani, hogy eljusson programjával az ország lakosainak legszélesebb rétegeihez. MEANY SZENTESE A PÁPÁNÁL Az International Labor Office (ILO) az Egyesült Nemze-! tek azon szerve, mely a világ minden részében élő munkások problémájával foglalkozik. A szervezetben képviselve vannak a különböző országok kormányai, munkáltatói és munkásai. George Meany, az AFL-CIO országos, elnöke időnként azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai szakszervezetek nem vesznek részt az ILO munkájában, mert a szocialista országok szakszervezetei nem a munkásokat, hanem az országok kormányait képviselik. Fenyegetését eddig még nem váltotta be. Az ILO nemzetközi konferenciát hivott egybe a munkások és a munkáltatók közötti kapcsolat megvitatására. A konferencia elnökének a lengyel munkások egyik képviselőjét választották meg. Ez már több volt, mint amit Meany ur le tudott nyelni, vagy meg tudott emészteni. A hir úgy felbőszítette, hoqy kijelentette: az AFL-CIO képviselői nem vesznek részt a konferencián. Nagyon kellemetlen helyzetbe hozta ez Johnson elnököt, aki most arra törekszik, hogy jobb kereskedelmi kapcsolatot teremtsen az Egyesült Államok és a keleti népi demokráciák között. Meany magatartása azonban hátráltatja Johnson törekvését, ezért a kormány nagy nyomást gyakorol Meany urra és minden lehetőt elkövet, hogy az amerikai "munkásvezér" megváltoztassa álláspontját. íme, itt van az amerikai munkásmozgalom traqédiája: olyan vezetők állnak a mozgalom élén, akik szentebbek a pápánál, reakciósabb álláspontra helyezkednek, mint a munkáltatók képviselői. Tragédia ez nemcsak az amerikai munkás- mozgalom, nemcsak az amerikai nép, de az egész emberiség részére is, mert pl. a vietnami háború is elképzelhetetlen volna, ha az amerikai szakszervezetek élén olyan egyének állnának, akik nem a nagy trösztök, hanem az amerikai munkások, az amerikai nép érdekeit szolgálják. Érdemes azonban kihanqsulyozni, hoqy ebben a kérdésben sincs egység az AFL-CIO vezetői között. Walter Reuther az automobil munkások több mint eqymillió taqságu szakszervezetének országos elnöke, nyílt levelet intézett George Meanyhez, amelyben élesen elitélte az AFL-CIO elnökének azon határozatát, melynek értelmében az amerikai szakszervezetek bojkottálják az ILO konferenciáját. Reuther levelében kihannculvozta. hooy Meanv határozata "ÖNKÉNYES, A DEMOKRÁCIA ELVEIT MEGSZEGI ÉS ELLENKEZIK AZ AFL- CIO HATÁROZATÁVAL É$ IRÁNYVONALÁVAL." A Meanv és Reuther közti ellentét c*'ioán visszatükrözé- ze annak az elégedetlenségnek, mely az-AFL-CIO tagsága közt egyre jobban elterjed. . a a & a a a a a ka* a a a A -rí a A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A» EGYRE TÖBBEN MENETELNEK A POLGÁRJOGI ZARÁNDOKUTON Útközben regisztrálási kampányra mennek A mississippi-i polgárjogi zarándokút vezetői elhatározták, hogy eltérnek a James Meredith által eredetileg kitervezett útról, ehelyett a leg- reakciósabb un. Delta-vidékre mennek, ahol a néger lakosságot szavazási regisztrálásra buzdítják. A zarándokutat június 6-án James Meredith kezdte el, aki 1962-ben az első néger hallgató volt a Mississippi Egyetemen. Az volt a szándéka, hogy bátor kiállásával a déli négereket regisztrálásra serkentse, de zarándokúba második napján az utszélen lesből lelőtték és sebesüléssel napokig kórházban feküdt. Ezt követően, a polgár jogi szervezetek vezetői egységes erővel magukra vállalták a zarándokút tovább folytatását és a megindult menet azóta is állandóan növekszik. (Lapzártakor már majdnem í 300 főből állt a menet.) A Delta vidékre való elté- - rés nagy lelkesedést keltett a polgárjogi dolgozók között, j Azt a vidéket ugyanis úgy is- j merik, mint a “White Citizens * Council” fajgyűlölő szervezet szülőhelyét és a polgárjogok ellen harcoló Eastland szenátor otthonát. Az eltérő miatt egy héttel tovább tart az ut | és Jackson, Miss.-be csak jun. i 26-án jutnak el. A megváltozott tervek szerint 25—30 fö- I bői álló kis csoportokat kül- i denek ki a menetből az ültet- j vényekre, hogy regisztrálásra hívják fel a néger munkások által biztosított betegeket befogadja Richard Loughery a Washington Hospital Center igazgatója azt mondotta, hogy a “Medicare” érvénybeléptetése az eddiginél még sokkal élesebben felszínre hozza a kórházak műszaki berendezésének és orvosi karának teljes elégtelenségét. Lapunk, az Amerikai Magyar Szó cikksorozatban ismerteti a “Medicare” előnyeit és hiányosságait. Ezen cikksorozatot a következő lapszámban kezdjük. Kisérje figyelemmel ezeket a cikkeket. Lázonganak Chicagóban a nyomorgó portorikóiak Rendőrkutyákat uszítottak a lázongókra CHICAGO, III. — Lapzártakor érkezett a hir, hogy újabb lázongás tört ki a város por- torikói negyedében. A rendőrség támadása többet megsebesített és 29 személyt letartóztattak. • CHICAGO, 111.—Véres lázon1 gás tört ki a város nyomorban élő portorikói lkkosai között. Nincs tiszta kép arról, hogy | mi robbantotta ki a lázadást,! de egyesek szerint a rendőrök j beavatkoztak két portorikói j veszekedésébe s ebből keletkezett a véres összeütközés. Ezrek vettek részt a Iá-: zongásban, mely a város észak | nyugati részén zajlott le. A nyomorban élő portorikóiak, a kilátástalan helyzetük okozta keserűséget ezúttal úgy nyilvánították. hogy felgyújtották a rendőrök gépkocsijait. Öszszesen négy rendőrautót tettek igy tönkre. A rendőrök könnygázbombát dobtak a lázongok soraiba és rendőrkuíyákat uszítottak az utcán hömpölygő, férfiakból, nőkből és gyermekekből álló tömegre. A kutyák sok egyént megharaptak, egy- néhánvan kórházi kezelésre szorultak. A tűzoltókat is kirendelték a lázongok leverésére. A tüntetők egy csoportja kiragadta a tűzoltók kezéből a vízcsövet és a rendőrök ellen irányította. Több mint száz rendőrnek négy óránál tovább tartott a lázongás letörése. A város portorikói valamint néger lakosai között nagy a munkanélküliség. Ez az egyik oka a lázongásnak.
