Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-09 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 9, 1966 ' 10 Ml TokT€MK*z ÓhAíAbAN Uj gyógyintézet mozgásszervi betegek részére Az uj gyógyintézetet kiegészítő épületrészekkel, intézményekkel is ellátják. Az év végére készülnek el a kiviteli tervek, a jövő év elején kezdik az építkezést. majd a magyar múlt teljesebb megismeréséhez. E tudományos igényű munka során tanulmányozzák majd a kivándorlók letelepedésének, társadalmi és kulturális helyzetének körülményeit, történetét' is. A Történelemtudományi Intézet és a kutatómunka elvégzésére alakult munkabizottság azt tervezi, hogy a program végleges módszereinek kidolgozása után e több évig tartó tudományos munka sikeréhez külföldön élő magyarok is hozzájárulnak. Még ebben az évben elkészülnek a kiviteli tervek A budapesti Villányi úti Mozgásterápiái Intézet dr. Pető András professzor vezetése alatt, az ott alkalmazott különleges gyógymódok sikerei nyomán világhírnévre tett szert. Az intézetet gyakran keresik fel külföldről orvosok, és távoli országokból is hoznak ide másutt reménytelennek nyilvánított betegeket. Az intézet, amely mostani állapotában csak 150 beteget tud ellátni, régen túlnőtte kereteit és szükségesnek mutatkozik fejlesztése, a beteglétszám emelése érdekében uj intézmény létesítése. A beruházó szervek erre nézve határozatot hoztak, és Reischl Antal tanszékvezető egyetemi tanárt bízták meg az uj egészségügyi intézmény terveinek kidolgozásával. Az építkezés költségeire 70 millió forintot biztosítottak, és kijelölték a mindenképpen megfelelő területet is, a Kútvölgyi úti kórház melletti szabad területen, ahol több mint 20,000 négyzetméter áll rendelkezésre az építkezés megvalósításához. A Mozgásterápiái Intézetben gyermekeket, fel- nőttekeket, olyan hosszadalmas kezelésre szoruló betegeket ápolnak, akik vagy születésüknél fogva szenvednek mozgásszervi elváltozásokban, vagy baleset következtében bénultak meg. Nyáron a strandokon, fürdőkben könnyelműen végzett fejesugrások okoznak gerincsérülést, aminek kezelése sokszor éveket igényel. Más intézményeknél különböző gépekkel, segédeszközökkel pótolják a béna szervezetet. Pető András professzor az idegeknek más, reflexszel történő helyettesítésével ért el nemzetközi vonatkozásban is nagy eredményeket. Az intézetnek az is feladata, hogy országosan nyilvántartsa az ilyen fogyatékosságban szenvedőket és minél fiatalabb korban vegye őket kezelésbe, mert annál biztosabb és gyorsabb a gyógyulás. A mözgásszervi fogyatékosságban szenvedők számára nagyon fontos a jó levegő, a kellemes környezet, mert betegségük természeténél fogva sokáig egy helyhez vannak kötve. Ezért is esett a választás a Kútvölgyi ut és a Kútvölgyi lejtő közötti területre, ahol az uj gyógyintézetet ideális klimatikus környezetben valósíthatják meg. Reischl Antal professzor tervei szerint huszfőnyi csoportokba osztva helyeznék el az uj inézetben a betegeket. Az intézmény neve is megváltozna és jelenlegi elnevezését elhagyva, Mozgássérültek Nevelő Intézetére változik. A főépülettömbben 240 beteg helyezhető el. A beteg csecsemők édesanyjukkal együtt tizes csoportokban nyernek majd felvételt az intézetbe. Ily módon a hosszabb kezelésre szoruló kisdedet nem választják el az édesanyjától, az anya állandóan figyelemmel kisérheti gyermeke kezelését és segítséget is nyújthat abban. A kisded osztályt fülkére osztják, a többi betegszoba mozgatható falakkal megosztható. Miután sok beteg — gyermek és felnőtt egyaránt — esetleg évekig kénytelen az intézetben lenni, tanulószobákat, foglalkoztató műhelyeket is létesítenek, ahol a betegek legelőször megtanulják a szükséges testmozgásokat, majd a feladatok elvégzését. A 240 férőhelyes központi épület mellett külön épületben helyezik el az ambulanciát, ahol 300 bejáró beteg kezelésére rendezkednek majd be. Ezek számára is létesítenek foglalkoztató műhelyeket, az épületek között hat zárt gyakorlóudvart alakítanak ki. Az orvosi kar mellett dolgoznak az úgynevezett konduktorok, 18—20 éves érettségizett lányok, akik ezt az orvos-pedagógus hivatás között mozgó életpályát választották. 200 konduktor látja el a betegek kezelését, ezek közül 50 bennlakó. A teljes szakképzettséget nyert konduktorok egy része azután vidéki gyógyintézetekhez kerül. A ta- nuiókorban levő beteg gyermekek oktatását bejáró tanárok végzik. Ezért a főépület legfelsőbb emeletén tantermeket, tanári szobákat rendeznek be. Itt lesz a kollégium, a klubszoba, a szülői társalgó. A világ első ilyen természetű intézményében széles körű tudományos kutatás is folyik majd. A Bs; ;y méretű előadóterem az egyes beteg-szobákkal foglalkoztatókkal, ipari televízióval lesz összekötve, flg.' hogy előadás közben az orvosok, pedagógusok és orvostanhallgatók figyelemmel kisérhetik az áp dtak mozgását, viselkedését, tevékenységét Síi ilkül, hogy az illető erről tudomást szerezne. Kettős ünnepség Tiszaföldváron Sátrak és nagy, színes ernyők, lacikonyha és szabadtéri sörmérés, magyarruhás lányok, rezesbanda és több száz ember. Külső megjelenésre olyan az egész, mint valami népünnepély, vagy kivételesen jól sikerült búcsú. Pedig csupán rendkívüli, nyilvános és szabadtéri közgyűlést tart a tiszaföld- vári Lenin és Szabad Nép Tsz. A kivételes körülményekre azonban minden ok megvan. Olyat produkált most ez a falu, Tiszaföldvár, amire az országban még nem volt példa. A község egyik termelőszövetkezete, a Lenin, a legnagyobb tsz-ek kategóriájában az első helyet foglalta el a tsz-ek versenyében (amint mondani szokták első lett az elsők között), a másik tsz, a Szabad Nép pedig ugyanebben a kategóriában a negyedik helyre került. Méltán fordul tehát ide most az ország figyelme. Ezt hangsúlyozta nagy figyelemmel kisért ünnepi beszédében Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Elmondta, hogy egyszer járt életében Tiszaföldváron, mégpedig 1928-ban, mint vándorló diák. Felolvasta akkori naplójegyzeteit. Szőlős, tanyás Tisza menti falu, földesurak, nagybérlők, nagygazdák, napszámosok, cselédek és széles kisparaszti réteg. Mindehhez pedig feltűnően szorgalmas nép. Azóta — mint elmondta — sok minden megváltozott Tiszaföldváron. 1945-ben ezer család hétezer hold földet kapott, történelmi múlttá lett a nagybirtokosok és nagygazdák szerepe. A községben is győzött a nagyüzemi társas gazdálkodás. Abban pedig, hogy olyan kiváló eredményeket értek el, nagy szerepe van egy régi tulajdonságnak: az itteni nép példás szorgalmának. Idáig eljutni nem volt könnyű. A kollektivizálás előtt nagyon felkavarodott ez a község. Ezt követően húsz elnök, 18 főagronómus, 30 főkönyvelő váltotta itt egymást. A mai vezetők azonban 6—8 esztendeje a helyükön vannak és jól dolgoznak. A község tsz-einek életét a szövetkezeti demokrácia jellemzi. A vezetésben 18—25 ember vesz részt, jó munkamegosztásban és szoros összefor- rottságban a tagsággal, a néppel. Megvan itt a helye a vitának, amig a határozatok meghozataláról van szó, de rend van és fegyelem, amikor a végrehajtásról van szó. Megtalálták az itt legalkalmasabb szervezési és érdekeltségi módszereket, ezeket bátran bevezették, megtalálták az egyes vezetők helyét a munkában. így születhetett meg az országos elsőség. Elbizakodottságra azonban nincs ok. Van olyan mezőgazdaság a világon, amely országos átlagban is többet produkált, mint az itteni kiemelkedő ered mények. A továbbhaladás során arra van tehát szükség, hogy még többet termeljenek, még kevesebb emberi munkabefektetéssel. Ennek elérésére az országos körülmények ezután egyre kedvezőbbek lesznek — hangoztatta beszédének befejező részében Erdei Ferenc, a tiSzaföldvári kettős ván- dorzászló-átadási ünnepségen. Feldolgozzák a magyar kivándorlás Hazalátogató magyarok: Stephen Lóránt ' Érdekes vendége volt legutóbb Budapestnek: Stephen Lóránt amerikai iró. Most mint vendég tért haza rövid tartózkodásra, de a Gellért szállóbeli lakosztályának erkélyéről ismerősként köszöntötte-az eléje táruló gyönyörű panorámát: az élete innen indult el, szülővárosából, Budapestről. Lóránt István Budapesten végezte iskoláit, a huszas évek közepén azonban kiment Berlinbe. Kitanulta a filmoperatőrséget, nevéhez fűződik például az egyik nagy német film, a Conrad Veidt főszereplésével készült “Paganini” fényképezése. Ezenkívül nagyszerű filmriportokat, interjúkat küldött a budapesti lapoknak. A harmincas évek elején a Münchener Illustrierte Zeitung főszerkesztője lett. Érdekes, újszerű képeslapot szerkesztett, de nem sokáig, mert a nácik hatalomrajutása után a haladó gondolkodású újságírót koncentrációs táborba vitték. A hit- lerizmus első éveiben még hatása volt annak a nagyarányú külföldi megmozdulásnak, amely elérte Lóránt István szabadonbocsátását. Rövid budapesti tartózkodása után Londonban telepedett meg, ahol hatalmas siker kisérte “Hitler foglya voltam” cimü könyvét, amely elsőnek leplezte le a náci koncentrációs táborok szörnyűségeit. Azután két képeslapot is indított: a Picture Post uj utat nyitott a képeshetilapok között, a Liliput pedig havonta megjelenő népszerű magazin volt. Stephen Lóránt most már hosszú ideje az Egye-1 sült Államokban él, Massachusetts állam Lenox nevű városkájában, ahol megnősült, a felesége irodalomtörténész. Stephen Lórántnak több könyve jelent meg Amerikában, magyar létére ő irta az egyik legjobbnak Ítélt Lincoln-életrajzot, s megírta Pittsburgh történetét is. Budapesti látogatása során nemcsak a régi emlékekkel s a régi barátokkal találkozott, hanem adatokat is gyűjtött uj könyvéhez, a Magyarországról szóló regényes “élet rajzához”, amelyben régi emlékeit és uj benyomásait örökíti meg. 750 éves Gönc Ünnepségsorozat kezdődött a községben A múlt héten Göncön, az egykori Abauj vármegye hajdani székhelyén, a hires kajszibaracktermő- körzet központjában, nagyszabású ünnepségsorozat kezdődött a helység fennállásának 750. évfordulója alkalmából. A megyei, az Encsi Járási Tanács, valamint a szomszédos községek küldötteinek részvételével ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a háromnegyed ezredes évfordulóról, majd helytörténeti kiállítás nyílt. A miskolci Herman Ottó Muzeum munkabizottsága által összeállított dokumentumokból kiderül, hogy II. Rákóczi Ferenc hajduvárosi rangra emelte Göncöt, mely hosszú ideig megye- székhely volt. Beírta nevét Gönc a magyar művelődéstörténetbe is: itt élt és itt fordította magyar nyelvre a teljes bibliát a XVI. században Károlyi Gáspár, a gönci gyülekezet lelkipásztora. történetét Az elmúlt száz esztendőben többmillió magyar vándorolt ki az országból, s szóródott szét a világ szinte minden tájára. Nagyrészük Amerikában és Nyugat-Európa országaiban él, s többségüket ma is rokoni és baráti, kulturális és nyelvi kapcsolat szálai fűzik az óhazához. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi elnökségi ülésén elhatározta: Törtélenemtudományi Intézete megindítja a kivándorlás történetének kutatási munkáit, hiszen e magyarok életútja és sorsa szorosan hozzátartozik a magyar nép történelméhez. A kutatás részletes programját most dolgozzák ki a tudományos és társadalmi szervek képviselőiből alakult munkabizottság tagjai. Az az elképzelés, hogy a különböző időszakok kivándorlásainak körülményeiről monográfiákat készítenek, tudományosan vizsgálva a kivándorlás folyamatát. Az adatok összegyűjtése és feldolgozása hozzájárul A dél-ausztráliai Woomeránban május 24-én sikeresen felbocsátották az ELDO (Európai Rakétafejlesztési Szervezet) 104 tonnás óriás rakétáját. A háromlépcsős rakéta első fokozatát Nagy- Britannia, a másodikat Franciaország, a harmadikat Nyugat-Németország készítette. Az 1961-ben alapított ELDO-nak ez a három ország, valamint Olaszország, Hollandia, Belgium és Ausztrália a tagjai. I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ I 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! II (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J iJ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- j j > Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ! '^MtfUVl/lAAnAnAn/WUUl/UVVMWUWWIMUIAnAA/WUM
