Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-09 / 23. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 9, 1966 SZÉLJEGYZETEK A magyar közmondás: "Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok", más nemzetiségek nyel­ven igy hangzik: A trancia: Egy veréb a kézben többet ér, mint kettő a bokorban. A francia: Egy veréb a kézben többet ér, mint egy lúd a levegőben. A friz: Egy madár a tűzhelyen annyit ér, mint sok a levegőben. Az olasz: Egy madár a karikában jobb, mint r.égy a fán. C • • Rév. James A. Pike, Kalifornia episzkopális püs­pöke, az egyház legfelsőbb testületétől tisztsége alól való felmentését kéri és a jövőben, Santa Bar­barában a "Center for the Study of Democratic Institutions” égisze alatt tanítói állásban fog mű­ködni. Azokat, akik Pike püspök múltját ismerik, a le­mondás nem éri váratlanul. Ő volt az, akit 1960- ban eretnekséggel vádoltak, mert egy cikkben olyasfélét mondott, hogy a bibliai József Jézus emberi apja lehetett. Az eretnekség vádját Geor­gia államban emelte 15 episzkopális lelkész, akik ragaszkodnak a “szűzi fogantatás” fogalmához. Egy év előtt Arizona államban megint az eret­nekség vádját emelte 15 lelkész Pike püspök el­len egyén; nézete miatt a Szentháromságról, a szű­zi fogantatásról, a megtestesülésről és a feltárna dásról. Ha a jelek nem csalnak, Pike “volt” püspökből jó, modern tanító lesz. • • • A budapesti sokoldalú, élénk MAGYARORSZÁG hetilap április 24—30-i számában "A múlt lexi­kona" c. cikksorozat "Weissék és mások" fejeze­te fájó sebeket tép fel szülőföldünk legsötétebb napjaiból. A cikk leírja "Chorin Ferenc és családja, a bá­ró Weiss család 10 tagja, báró Kornfeld Móric és családja s mások — összesen 32 személy" mene­külését Lisszabonba. A Reuter hírügynökség sze­rint "a lisszaboni vámhivatelnokck életükben még együtt annyi ékszert nem láttak", mint a náci Lufthansa repülőgép utasainál. A család 1937 és 44 között több millió doilárt helyezett el külföldi bankokban. • A szomorú és szégyenletes nem az, hogy a dús­gazdag család a gyilkos SS bandával kötött meg­állapodások alapján mentette a bőrét, hanem az, hogy Chorin Ferenc Lisszabonból Horthyhoz irt levelét igy fejezte be: "Maradtam még egyszer is­mételve hálás köszönetemet főméltóságu uram őszinte tisztelői szolgája" — ahelyett, hogy Portu­gália biztonságából segített volna felrázni a világ lelkiismeretét a magyar zsidó férfiak, nők és gyer­mekek százezreinek élete érdekében. Nem tették! A méregdrága Avenida Palace és az előkelő Curia fürdőhelyen a nap melegét élvez­ték, mialatt hitsorsosaik százezrei a kivégzőkam­rák pokoli tüzében égtek hamuvá! • © • A Berkeley Egyetem feje, Clark Kerr tagadja a vádakat, amelyeket a Kalifornia állami szenátus egyik albizottsága emelt intézménye, annak veze­tősége és a diákok ellen. Arra a vádra, hogy “kommunisták szivárogtak az egyetem vezetői közé”, Kerr azzal válaszolt, hogy az egyetem több mint 50 ezer alkalmazottja között az albizottság képtelen volt egyetlen egyet találni, aki tagja lenne a KP-nak. Kerr bizonygatása erőlködés volt. Tudhatja, hogy a szenátusi albizottság vádaskodó tagjai is tudják: a “kommunista” vád ez esetben is alapta­lan, de ez a legegyszerűbb mindenütt, ahol béke­mozgalmakat és a vietnami piszkos háború elleni tiltakozásokat akarják leértékelni. • • • A Consumers Report szerint 60 dollárért olyan 35 mm. fényképezőgép kapható, amely minden te­kintetben jobb mint egy másik, azonos modell, amelynek 85 dollár az ára. Egy 35 incses gáz-tüzhely, amelynek ára 249 dollár, minden tekintetben jobbnak bizonyult, mint egy hasonló modell, amelynek 325 dollár az ára. Egy mágneses hangfelvevő, amelynek ára 99 dollár, minden tekintetben van olyan jó, mint egy azonos modell, amelynek árát 180 dollárban szab­ták meg. Csupán szemléltető példák arra, hogy a vásár­ló közönséget hogyan fosztogatják azon felül, hogy a mindennapi élelmiszervásárlásnál a naponta emelkedő árakkal egyre mélyebben nyúlnak a zse­bekbe. lalaguer a győztes a dominikai választásokban A Dominikai Köztársaság elnökválasztásában Joaquin Balaguer jobboldali jelölt nyerte el a több­séget. Balaguer különböző miniszteri tisztséget töl­tött be 26 éven át, Trujillo diktatúrája alatt. Öt évvel ezelőtt, amikor Trujillot meggyilkolták, Ba­laguer az Egyesült Államokba menekült, azóta New Yorkban élt és csak egy évvel ezelőtt, a pol­gárháború után tért vissza. A köznépszerüségnek örvendő Juan Bosch jelölttel szemben Balaguer a washingtoni kormány diszkrét támogatását él­vezte. Juan Bosch Dominikai Forradalmi Pártja tagjai­nak és az egész népfrontnak, mely a volt elnököt támogatja, az a meggyőződése, hogy Mr. Bosch, aki 1962-ben a szavazatok 58.7 százalékát szerezte meg, most is egész biztosan győzött' volna, ha az ellenfél pártja nem csal a szavazásnál. A Domini­kai Forradalmi Párt tagjai készen állnak fegyve­res küzdelemre is, ha erre szükség lesz. Olyan nagy az elégedetlenség a választások kimenetele miatt, hogy Santo Domingoban és másutt elkese­redett tüntetések vannak napirenden. A katonaság és a rendőrség több helyen csak harci kocsikkal tudta szétzavarni a tüntetőket. A választást követő napon Juan Bosch rádióbe­szédben figyelmeztette követőit, hogy tartózkodja­nak a zavargástól és fegyelmezzék magukat mind­addig, mig a választások teljes eredményét meg nem tudják. A választás utáni sajtókonferencián azt a kér­dést tették fel a megválasztott dr. Balaguerhez, hogy támogatja-e a külföldi “béke”-csapatok jú­lius elsejével kezdődő kivonását, amint azt Hec­tor Garcia Godoy ideiglenes elnök ajánlotta. Dr. Balaguer először angolul válaszolt és kijelentette, hogy nem helyesli a csapatok azonnali kivonását. Azután spanyolul folytatta beszédétedé akkor már másképpen nyilatkozott. Azt mondotta, hogy a hon- szeretet szempontjából jobb, ha a csapatok minél előbb eltávoznak, de hozzátette, hogy evvel felme­rül a közrend fenntartásának kérdése. Szerinte a csapatok kivonásának kérdését “tanulmányozni kell.” A polgárháború után az amerikai államok “bé- ke”-csapatokat rendeltek ki a Dominikai Köztársa­Ha valaki a hivatalos statisztika olvasása révén szeretné megtudni, mennyi dollár értékben ad­nak el árucikkeket az amerikai vállalatok a Szov­jetuniónak és a többi szocialista országoknak, ak­kor hamis, a valóságnak nem megfelelő képet kapna. A hivatalos adatok szerint a szocialista országok 141 millió dollár értékű árut adtak el az Egyesült Államoknak. Ugyanebből a hírforrásból megtud­juk, hogy az Egyesült Államok 339 millió dollár értékű árut adott el a szocialista országoknak. Ezt mutatja a hivatalos statisztika. A valóság azonban az, hogy a szocialista országok sokkal na­gyobb mennyiségű amerikai gyártmányt vásárol­nak, mint azt a fenti adatok jelzik. Kereskedelem a "hátsó ajtón" keresztül A magyarázat egyszerű. A fenti szám csupán azt jelzi, mennyi dollár értékű árut szállítottak az Egyesült Államokból a szocialista országokba; az amerikai vállalatoknak azonban fiók-vállalataik vannak Franciaországban, Németországban, Bel­giumban, Angliában és igy tovább. így történik az például, hogy a Szovjetunió 280 ezer dollárért repülőtereken használandó felsze­relést vásárolt, mely segítséget nyújt a pilótáknak a gépek leszállásánál. A Szovjet a londoni Stand­ard Cables & Telephone Ltd.-tői vásárolja e fel­szerelést. Ez az angol vállalat azonban az amerikai International Telephone & Telegraph Co. fiókvál­lalata. Egy másik példa Egy Nyugat-Németországban, Bremenben lévő vállalat amerikai dohányt ad el a Német Demok­ratikus Köztársaságnak. Fizetésként keletnémet ipari gyártmányt kap, melyet a bremeni vállalat elad a nyugati piacon és az igy szerzett pénzből dollárral fizet a dohányért. Amerikai traktorok Franciaországból A Caterpillar Tractor Co. amerikai vállalat sok ezer dollár értékű traktort adott el Csehszlovákiá­nak és a többi kelet-európai szocialista országok­ságba, de ezeknek többsége abból a 7 ezer főnyi U.S. katonaságból áll, mely annakidején a polgár­háborúba erőszakosan beavatkozott. Háfeorusllenes hangulatban folyt le a polgárjogi konferencia (Folytatás az első oldalról) mány képviselőinek manőverezésével tudták meg­akadályozni, hogy a konferencia kimondott hatá­rozatban a kormány vietnami politikája és hábo­rúja ellen forduljon. E célból Arthur J. Goldberg, a U.S. ENSZ képviselője, több ülésszakon szemé­lyesen is megjelent. Mr. McKissick sajtókonferencián kijelentette, hogy a konferencia nem más, mint szemfényvesz-, tés. A felsorolt panaszok között megemlítette, hogy a kormány milliárdokat költ a vietnami háborúra, ugyanakkor itthon óriási nyomorterületek vannak. A konferencián ajánlott egyik javaslat felhívja a kormányt, hogy “első számú feladatának tekintse egyenlő alkalmak megteremtését kisebbségi polgá­rai számára. . . és szüntesse be vietnami beavatko­zását.” A konferencián a szervezetek kiküldöttei többek között a következő határozatokat fogadták el: V* A kongresszus előtt levő polgárjogi törvény- javaslat gyors kivitelezését. ]/• A rendőrség munkáját ellenőrző polgári bi­zottságok felállításában a szövetségi kormány na­gyobb közreműködését. v* Az FBI vegyen részt polgárjogi ügyekben és azonnal tartóztassa le a törvény megszegőit. v* A tervbizottság ajánlatainak kivitelezését he­lyezzék előnybe más programokkal szemben. A javaslatokban ajánlották uj középitkezések megkezdését, a munkalehetőség biztosítását, az is­koláztatásban, lakásügyekben és igazságszolgálta­tásban újabb erőfeszítések kifejtését. Több ülés­szakon ellenvetés nélkül elfogadták a CORE hatá­rozati javaslatát, mely elitéli a kormány hanyag el­járásait polgárjogi ügyekben és az 1964-es polgár­jogi törvény értelmében a deszegregáció gyorsabb ütemü keresztülvitelét szorgalmazza. nak. De a traktorokat nem az Egyesült Államok­ban a vállalat Peoria, Ill.-ban lévő gyárában gyár­tották, hanem a franciaországi Grenoble-ban és onnan szállították rendeltetési helyükre. A Fiat—szovjet egyezmény Egy másik kirívó példa, hogy amerikai vállala­tok milyen kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le szocialista országokkal, a nemrég kötött egyez­mény a Fiat olasz autóvállalat és a szovjet autó­érdekeltségek között. Az egyezmény értelmében a két fél együttműködik nagy autógyár felépítésé­ben a Szovjetunióban. A gyár termelőképessége 2,000 autó lesz naponta. A hírek arról számolnak be, hogy amerikai vállalatoktól vásárolnak majd 50 millió dollár értékű gépfelszerelést. A mesterséges gátakat le kell rombolni A szocialista országok (Lengyelország és Jugo­szlávia kivételével) kereskedelmi kapcsolata az Egyesült Államokkal nincs egészséges alapokra fektetve, még pedig azért, mert az Egyesült Álla­mok akadályokat gördít az egészséges kapcsolatok felvételének útjába. Azokból az országokból ide­hozott árucikkek után, melyekkel az Egyesült Ál­lamok normális kereskedelmet folytat, az árucik­kek árának 15%-át kell vámként lefizetni. A kelet­európai szocialista országokból idehozott árucikkek után viszont a vám nem 15%, hanem 45%, ami olyan kedvezőtlen, hogy szinte lehetetlenné teszi a hathatós kereskedelmet. Ez a helyzet mindkét félre káros. Johnson ajánlata Johnson elnök javaslatot terjesztett a kongresz- szus elé, melynek lényege az. hogy az elnök fel­hatalmazást kapjon, hogy bármelyik országnak megadhassa az előnyt, hogy árucikkei után a be­hozatali vám 15% leeyen. Noha a javaslat törvényre emelése elősegítené a jelenlegi vámtörvény helyes módosítását, való­iában, arra volna szükség, hogy a törvény egyszerű­en kimondja: minden állam árucikkei után egyfor­ma behozatal« vámot kell fizetni. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS JLÖFIZETÖI mftMVUUVWWVUWWWtAMVVUUVVVWWMVWUVMAilUVVUWUWVVWWWWVWWWUVUUiajVWtAAMWWWVUWUUUWWtnM A “HATÉI) AJTÓN” KERESZTÜL RONYOUTJÜK LE A SZOCIALISTA ÁLLAIOKKAL VALÓ KERESKEDELMET

Next

/
Thumbnails
Contents