Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
Thursday, June 2, 1966 Bódog András: AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Michigan ünnepelhet Államunk, Michigan az elmúlt hetekben ünnepelte meg önmagát a michigani héttel. De meg is érdemelte az ünneplést. Nem is kell nagyon megerőltetnem emlékezetemet, csak az elmúlt pár hónap néhány nevezetesebb eseményére kell gondolnom, hogy mint michigani lakos, elhencegjek államunkkal. Kora tavasszal, néhány évi szünet után legesleg- először bennünket látogattak meg azok a titokzatos repülő és világitó csészealjak és mindenki láthatta is ezeket, különösen, ha akarta is meglátni. A szomszédos Dexter nevű kisvároskánk neve egyenesen a világsajtóba repült, Magyarországról és Izraelből is kaptam értesítéseket róla barátoktól, akik el sem akarták hinni nekem, hogy jómagam nem szaladtam le azt a pár mérföldet, hogy személyesen megtapasztaljam a más csillagból jövő látogatókat. Igaz, hogy mindig ingoványos vagy egyébként hozzáférhetetlen területek fölött röpködtek, úgyhogy a legkiváncsibb szemtanuk, sőt maga a rendőrkapitány sem tudott a közelükbe férkőzni. Hát gondoltam, inkább elhiszem nekik látatlanba, mintsem hogy belegázoljak a mocsárba, ahová maguk a rendőrök sem mertek bemenni. Különben is nem nagyon érdekelnek az olyan csészealjak, akár repülnek, akár nem, amelyeken nincs egy kávéval megtöltött csésze. A fő az, hogy közeli városkánk neve bejárta a világsajtót, de amikor már a szomszédos Ohio állam megirigyelte Michigan dicsőségét és ők is kezdték látni mindenfelé a csészealjakat (az utánozó majmok) — mi beleuntunk a háromnapos csodába, vagy pedig a Vénusz lakók adták fel a dolgot. Annyi bizonyos, a csészealjak egyelőre kimentek a divatból, miután megszolgálták Michigan dicsőségét. Az adóvallomásokról Sajnos az érdekesebb michigani csodák elkerülték a világsajtó figyelmét. Például az a kis apróság, hogy éppen akkor, április első felében, amikor a jó polgárok Michiganen kivül és belül jövedelmi adóvallomásaikkal küszködtek, no meg nem utolsósorban az adóval kapcsolatos keserves dollárjaikat kellett, hogy tömködjék a vietnami feneketlen zsákokba — éppen akkor kiderült egy-két biróról, majd az állami törvényhozás egy vagy több tagjáról, továbbá Detroit város egy volt polgár- mesteréről, hogy éveken keresztül elfelejtették adóvallomásaik benyújtását és persze a megfelelő dollárok befizetését is. Hiába, aki mindig csak a köz ügyével van elfoglalva, annak nincs ideje, meg könnyen el is felejtheti az ilyen magán apróságokat. Gondolható, hogy ezekről a dolgokról szóló hírekkel az ország hírlapjai nem nagyon erőltették meg magukat — de úgy lehet csupa hazafiasságból, nehogy követésre méltó gondolatokat ültessenek a keservesen adózó polgárok fejébe. Mert azt még sem volna illő elmagyarázni a jópolgár Pé- terpáloknak, hogy az ő dollárjaikat jobban szemmel tartják az adóhatóságok, mint a társadalom támaszainak ezreseit. De akadt Michigannek még nagyobb dicsekedni valója is a lansingi nagy állami egyetem vietnami különítményével kapcsolatban. Erre különösen büszke lehet az állam szőröstül-bőröstül. A Michigan State University Ne tessék azt hinni, hogy a lansingi állami egyetem, hivatalos néven Michigan State University, afféle szedett-vedett diplomagyártó főiskola, amilyenből több mint elég van amugyis az országban. Ez az egyetem az állam három nagy és jónevü főiskoláinak egyike, 20,000-nél több diákot dajkál, mezőgazdasági fakultása például az ország legjobbjai közé tartozik, ha ugyan nem a legjobb. EgyMÉG MINDIG KAPHATÓ A Fáklyavivők A két darab 12 inches lemez ára, szállítással együtt $5.50 KÉRJEN HANGLEMEZ KATALÓGUST! A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 szóval tekintélyes és komoly intézmény, amely megérdemli a Tudományegyetem nevet. Hát bizony erről a “Tudományegyetem”-ről kezdődött el a suttogás vagy 5—6 évvel ezelőtt, hogy a Saigonban tartott politikai tudományos fakultása kémkedéssel és egyéb hasznos munkálatokkal foglalkozó alvállalata a jóhirnevü CIA szervezetnek. De ez a suttogás sokáig csak olyan baloldaliszagu lapfélékben jelent meg. Ezekről tudjuk, hogy szeretnék befeketíteni még a mennyei angyalkákat is, ha ezek a CIA fizetésében állnak. Pár hónappal ezelőtt azonban egy vallásos katolikus folyóirat piszkálta fel ezt a dolgot és most már az érdekeltek és újságok sem ülhettek rá egészen a fülükre; maga az egyetem elnöke is kénytelen volt nyilatkozni és persze kijelentette, hogy ő nem tud a dologról és ennélfogva biztosan kitalálás az egész dolog. Csak annyi igaz az egészből, hogy az egyetem politikai fakultása Saigonban nyitott fiókot, mert a dél-vietnami rendőrség tagjait elfogta a szomjúság a politikai tudományok irányában. Minthogy pedig úgyszólván vallásos kötelezettség, hogy aki szomjuhozik, annak ital adassák — ezért kellett a politikai tudományok tanárainak egy részét Saigonba telepíteni, hogy kiképezhessék a szomjas rendőr-diákokat. De mert a professzorok száma kevésnek bizonyult, “illetékes körök ajánlatára” az egyetem felvett a tanításra kívülálló, de szakavatott egyéneket is. Körülbelül ennyit mondott az egyetem elnöke, amikor már nem lehetett kitérni az izgágáskodók elől. Szerintem az egyetemi elnök túlzott szerénységgel beszélt. Már a michigani hétre való tekintettel is illett volna jobban kiemelnie az iskola nagy teljesítményét. A politikai fakultás ugyanis olyan nagyszabású tudományos bizonyítékokkal szolgáló kísérletezést hajtott végre, aminőre még nem volt példa a politikai tudományok történetében. Eddig még mindig csak azt tehette a szegény politikai professzor, hogy felült a katedrára s elmagyarázta a diákoknak, hogy a bankárok rendszerint nem szeretik, ha pénzüket és hatalmukat valami forradalom elveszi:; a nagy földbirtokosok és gyárosok szive sem állja, amikor istentelen agitátorok a földet és a termelőeszközöket a dolgozó nép kezébe adják és hogy ez miért van igy, meg hasonlók. Eddig azt is csak elméleti alapokon tudták tanítani, hogy akinek pénze van, annak társadalmi és politikai hatalma is van és ennélfogva ur a nép fölött, amelyet egyébként is trágyadombnak tekint, nem egészen alaptalanul, mert semmi sem trágyázza jobban a pénzt, mint a mindenféle népség vére és csontja. De mint mondtam, mindez csak elmélet volt és maradt. Az igazi modern tudományos szempont ugyanis kevés hasznát veszi a tapasztalatoknak, amelyeket igy is, úgy is lehet magyarázni; mint például demokráciának lehet mondani a washingtoni külügyminisztériumban Bolíviát vagy Perut, még ha ezen országok eltérő véleményt is hangoztatnának, már tudniillik, ha az ottani demokrácia csendőrsége megengedné, hogy kinyissák a szájukat. Milyen más dolognak bizonyul az, ha az egyetem politikai fakultásának különítménye kiszáll a helyszínre és üres vitatkozás helyett tudományosan megcáfolhatatlan kísérletezést hajt végre egy kis ország szőrén-bőrén. A tudomány nevében a fakultás kihalászott egy amerikai kolostorból egy senkit, akiből azzal lett valaki, hogy őt és családját a tudós professzorok a CIA vezénylete alatt Dél-Vietnam élére tették. Csak egy kis pénz kellett hozzá, az ilyesmi pedig akad szép számmal a CIA aprópénzes bukszájában. így lett Diemből országdiktátor, fivéréből rendőrminiszter, a másik fivérből pedig az ország katolikus érseke. Egy ilyen kis banda, néhány támogatóval az ország élére tudott kerülni, minden huzavona nélkül, mert mögöttük állt a pénz, nem is az övék, hanem az én adómból, a te adódból a CIA pénztárába csúszott dollárok. Persze a politika “professzorai” mellesleg egy nagyszerű rendőrséget is kiképeztek a tudományokban (és persze fizettek is), nem tudni, hogy pontosan milyen tantárgyakban, de ha a dél-vietnami rendőrség teljesítményeiből Ítélünk, a tantárgyak között kinzástan, villannyal való vallatás, bikacsöktan és tudományos lassú kivégzéstan szerepelhettek, heti három órában egyenként. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megmondjuk, hogy akadt a professzorok között olyan, aki minderről keveset, vagy semmit sem tudott. Legfeljebb bukást érdemelne a politikai tudományból az ilyen ártatlan lélek, ha már nem szúrta ki a szemét, hogy az úgynevezett Tudományegyetem nevét és tekintélyét feláldozta és vele együtt a tudományos becsületességet pénzért eladta és prostituálta magát, hogy “falazzon” a CIA piszkos munkájának. Hát igy joggal ünnepelhette meg Michigan sa- játmagát az elmúlt hetekben. És büszkén emlegethetné a Michigan State University jó munkáját is, ha nem szégyelhetné magát. • A Michigan State University elnöke ugyan hangsúlyozta védekező nyilatkozatában, hogy a vietnami politikai különítmény működése a Diem-kor- mány bukásával véget ért (azóta pedig sok viz és vér folyt le Vietnam folyóin), de szerintem ez semmit sem von le a dicsőségből. Igaz, hogy az efajta tudományos CIA-müködés nem egyedülálló, mert nem egy alapítvány, egyetem, egyesület és szervezet részben, vagy egészben szolgálatában áll, de amennyire csak tudni lehet, ez az első alkalom a történelemben, hogy egy egyetem fegyvereket vásárolt és terroristákat képezett ki “tudományos” alapokon. Nem utolsó dolog az sem, hogy tudományosan bebizonyították, hogy milyen könnyű megindítani egy nagy háború lavináját. Ezidősze- rint csak huszegynéhánymillió szerencsétlen vietnami és félmillió amerikai életébe megy ez a kis játék, de ha igy haladunk tovább, megtörténhet, hogy egy atombombás világháború lesz a vége és betetőzése államunk nagy egyeteme nagysikerű “tudományos” munkájának. Az SNGG nem vesz részt a Fehér Ház-i konferencián A Student Nonviolent Coordinating Committee (militáns polgárjogi csoport) központi bizottsága kijelentette, hogy nem vesz részt a Fehér Házban junius 1-én és 2-án megtartandó polgárjogi konferencián. A központi bizottság nyilatkozata kifejtette, hogy a négerek alkotmányos jogainak biztosítását Johnson elnök nem gondolja komolyan és hogy a szövetségi kormány semmit sem tett a négerekkel és a polgárjogi önkéntesekkel szemben elkövetett bántalmazások, bebörtönzések és gyilkosságok ellen. A nyilatkozat továbbá kimutatta azt is, hogy “a konferenciát azért hívják össze, hogy az ország tekintélyén esett sérelmet helyreállítsák, amely Vietnamban, a Dominikai Köztársaságban, Kongóban, Dél-Afrikában és a Harmadik Világ (szines- bőrü) egyéb részein a U.S. beavatkozásai révén állt elő. Nem működhetünk közre a Fehér Ház abbeli törekvésével, hogy fekete amerikaiakat használjon fel arra, hogy kiigazítsa a tekintélyén esett csorbát.” A nyilatkozat a következő magyarázatot fűzte a határozathoz: “Szervezetünk ellenzi a vietnami háborút, ezért lelkiismeretünk nem engedi meg, hogy a vietnami háború legfőbb politikai irányadójával az országban leüljünk a polgárjogokról tárgyalni, mialatt égbekiáltó módon keresztül gázol a szinesbőrü vietnami nép polgárjogain.” A nyilatkozat ezekkel a szavakkal fejezte ki az SNCC szervezet uj, az eddiginél militánsabb függetlenségét: “A fajgyűlölet alapját nem a feketebőrü amerikaiak mai vagy múltbeli viselkedése szolgáltatja. A fajgyűlölet gyökerei onnan erednek, hogy az európaiak és a fehér amerikaiak mindent megtesznek, hogy kizsákmányolják és leigázzák anyagi érdekekért Afrika leszármazottad. Az afrikaiaknak és leszármazottaiknak ezt az egyetemes kizsákmányolását ma a hatalmon levő, nagybefolyásu amerikaiak viszik tovább. “A fekete amerikaiak kizsákmányolása mellett, fehér Amerika a feketék leigázott helyzetéért a felelősséget a leigázókról a leigázottakra hárítja. A Fehér Ház-i konferencia, különösen azáltal, hogy a néger családot tekinti a legfontosabb problémának, melyet Amerikában meg kell oldani, a felelősségnek ezt az elhárítását még csak kihangsúlyozza.” SSSSXSCSSMSSSSOCSS XSOeX*3SSS%JS£Se£SS3SSS3S3SSJ£SSS*JSS3 VIGADÓ - MAYOR j RESTAURANT \ az elegáns West Side-i magyar étterem '* CLIFTON HOUSE 127 West 79th Street, New York, N.Y. 10024 Telefon: TR 4-4525 és EN 2-7500 Legkitűnőbb konyha. Külön helyiségek partyk, esküvők stb. céljaira. — HÉTFŐN ZÁRVA ELLENTMONDÁSEGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI x
