Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 2, 1966 Victor Perlő: MENTSÉK MEG A BAJKÁLT ÉS A HUDSONT A hófödtb Sayan csúcsoktól a Barguzinsky hegyláncokig 336 folyó vize ömlik a 400 mérföld hosz- szuságu Bajkál tóba. A tiszta, mélyvizü tó annyi vizet tartalmaz, mint a mi Nagy Tavaink közül 5 együttvéve. A Bajkál bőségesen ellátja halakkal a burját és orosz halászokat, elég vizet ad az Angara ioiyonak egy nagy vízerőmű ellátására és a turistáknak a leggyönyörűbb kilátást nyújtja. Mesesze- rü táj kínálkozik itt üdülőhely céljára és mint ilyent, még alig vették igénybe. Egy felséges októberi napon G. I. Galazy, a baj- káli Limnológiai Intézet (tó- és folyamtudomány) igazgatója keresztül vezetett bennünket a Bajkáli Múzeumon és körútra vitt az intézet hajóján. Elmondta nekünk, hogy a tervbevett fa-zuzalék és papirmalom felépítése a szennyeződés veszélyével fenyegeti a Bajkált. A szovjet konzervációs szakértők már évek óta küzdenek ellene. Elérték azt, hogy elbocsátották a minisztert, aki a terveket in- ditványozta, de a terv maga még mindig napirenden van. A nemrég tartott pártkongresszuson Mikhail Sholokhov élesen feljajdult a tó beszennyezése ellen. A helyes konzervációs politika megszegéséért leginkább azok a vezetők felelősek, akik kerületükben az ipart a legnagyobb méretben akarják kiterjeszteni, tekintet nélkül a tágabb meggondolásokra. A tudományos munka elégtelensége is az egyik ok. M. Lavrentiev, a Szibériai Tudományos Akadémia tudósa irta: “. ...nagy felelősség terheli a tudósokat a Bajkál problémájáról adott kitérő és ellentmondó véleményükért. Az ott felépítendő zúzalék- és papirmalom tervei nem kielégitőek. Ezeknek a gyáraknak a kivitelezése a Bajkál be- szennyezcdését idézné elő és elpusztítaná az erdőt olyan helyen, ahol ennek nem szabad megtörténnie. . . A tudósok és mérnökök kötelessége, hogy olyan javaslatokat tegyenek, melyek garantálok a Bajkál megóvását.” Egyes szovjet tudósok azt ajánlják, hogy a széleskörű természetvédelem elveivel ellenkező terveket el kell vetni, vagy pedig az üzemeket másutt kell felépíteni, még akkor is, ha ez nagy veszteséggel jár. Mások azon a véleményen vannak, hogy lehet olyan technikai megoldást találni, amellyel el lehet kerülni a szennyeződést. Közben pedig a Bajkál tó sorsa forog a kockán. • Magasan, a Marcy hegység oldalában, a parányi, Felhők Könnyének nevezett tóból (Tear-of-the- Clouds) csörgedezik a Feldspar patak, a keleti Egyesült Államok legnagyobb, leggyönyörűbb folyójának, a Hudsonnak az eredete. De egy népszerű dal arról szól, hogy a Hudscn nagy részét már szennyezéssel megrontották. A. Consolidated Edison társaság Indian Point-i atomenergia fejlesztő üzemének salakja már elpusztított sokmillió sügért (halfajta, striped bass). A természetvédők nagyméretű kampányt inditottak, hogy megakadályozzák egy másik hasonló Con Edison telep felépítését a Storm King hegyeknél és hogy hosszú időre biztosítsák a Hudson folyó védelmét. Ottinger, Westchester-i képviselő, R, Kennedy szenátor támogatásával benyújtotta a “Scenic HudMegvan önnek a következő könyvek egyike? Magyar Remekírók első kötete? Magyar Remekírók második kötete? Geréb József válogatott Írásai? Rácz László Porszem a viharban crmü könyve? Ha hátralékban van előfizetésével, s most beküldi hátralékának összegét, a fenti könyvek közül megkapja azt, amelyiket kívánja, csupán jelezze, hogy melyik könyvet óhajtja. Töltse ki az alábbi szelvényt még ma! Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hátralékomat az Amerikai Magyar Szóra $..................... összegben. Kérem küldjék meg részemre .......................... ................................................................. cimü könyvet Név:............................................... ................................. Város: ........................Állam: .... Zip szám: . . son Riverway” javaslatot, mely a belügyminisztérium hatásköre alá vonná a Hudson völgyét, a minisztériumnak joga lenne megakadályozni, hogy az ipar vagy a városok kárt tegyenek a természeti kincsekben. Hivatalba lépésének első hét éve alatt Rockefeller kormányzó ellenállt a konzervációsok- nak, most utóbb természetvédő hírnevet keres magának, de konzerváció-ellenes lépésekkel. A múlt évben gyenge hatáskörű bizottságot állított fel fivérének, Laurencenek vezetése alatt. Az idén levelet irt Johnson elnöknek, amelyben ellenezte az Ottinger-Kennedy javaslatot, ennek nyomán Johnson megengedte, hogy a javaslat elbukjon. Ugyanakkor saját, komplikált javaslatát szorgalmazta háromoldalú bizottság felállítására (N. Y., N. J., USA) New York állam felügyelete alatt, végrehajtó erő nélkül. Két héttel ezelőtt a newyorki törvényhozó testület ezt megszavazta. Nálunk a konzervációt kiskaliberű, helyi politikusok ellenzik, akik nem akarják, hogy bárki beleavatkozzon a csatornázási és gyárépitési engedélyek kiadásába. De legfőképp a nagyüzemek ellenzik, melyek már hosszú idő óta pusztítják a természeti kincseket a minél gyorsabb profit érdekében. A sajtó mai hírei jellegzetesen arról számolnak be, hogy a vegyi ipar képviselői és szószólói egész U Thant beszéde a szabók konvencióján U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára egy órás beszédet tartott az Amalga mated Clothing Workers Union konvencióján. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ főtitkára egy amerikai szakszervezet előtt beszéljen. Alant köz lünk kivonatokat U Thant beszédéből. Nincs olyan hatalmas ország a földön, amely képes lenne a világot rendben tartani, mely képes lenne saját akaratát a világra kényszeríteni. Ha képesek vagyunk megoldani az atom és az ür problémáit, miért ne tudnánk megoldani az emberiség élelmezésének problémáját? Szükséges, hogy ilyen problémák' megoldására törekedjenek a nagy nemzetek. Emeljük a nemzeti tekintélyt Véleményem az, hogy az a nemzet, amely ilyenfajta problémák megoldását teszi főcéljává, csak emelheti tekintélyét. Az emberiség jövendő vezetői azok lesznek, akik ilyenfajta problémák megoldásán fáradoznak. Az utolsó 20 esztendőben olyan kormányok működését figyelhettük meg, melyek a múlttól eltérően, uj ösvényen haladva, az emberiség javát szolgálják. Reméljük, hogy egyre több kormány tér majd erre az útra. A vietnami problémáról Minden bizonnyal elvárják tőlem, hogy arról a kérdésről beszéljek, mely ma mindenkit a legjobban érdekel: a vietnami problémáról. Nem akarok most bíráskodni, nem akarok arról beszélni, hogy ki bűnös, vagy ki ártatlan, ki felelős, mik a tények és mik az elképzelések ebben a tragikus helyzetben. Sokkal fontosabb kérdés most az, hogy utat és módot találjunk arra, hogyan lehet véget vetni a tragédiának? A világ egyre nagyobb feszültséggel szemlélte a háború kiterjesztését. Egyre több katonát, egyre hatásosabb gyilkoló eszközöket, több bombázót, hadihajót összpontosítottak e szerencsétlen ország területén és a megborzadt világ egyszerre csak ráeszmélt, hogy ez a “kis háború” nemzetközi méreteket öltött. A világösszeütközéstől való félelem talán még mindig gátlólag hathat a hadműveletek kitervezésénél, de fennáll a veszély, hogy azok kerülnek felül, akik katonai győzelmet óhajtanak, szélnek eresztik a józanságot és higgadt meggondolást. Amint a háború elmérgesedik, a nemes célok, melyeket mindkét fél állandóan emleget, a háttérbe szorulnak. Minden jel szerint a “demokráciáért” folyó harc Vietnamban elvesztette lényegét. Az utolsó 20 évben egyik idegen állam csapatai a másik után hatoltak be Vietnam területére és uralták az ország életét. Ilyen körülmények között nevetséges arról beszélni, hogy az ország lakosságát az érdekli, hogy a demokrácia, vagy a kommunizmus kerekedik-e felül. Tény az, hogy a jelen helyzetben Vietnam népét csak az érdekli, hogyan védheti meg nemzeti függetlenségét, nemzeti létét. Ha ezt a konfliktust nem fejezzük be hamarosan, veszélyeztetjük Vietnam népének fennmaradását. Itt nemcsak e nép életéről van szó, hanem arról is, hogy milyen a viszony a nagyhatalmak között. nap amellett érveltek, hogy ellenezzék New Jerseyben a legelemibb légszennyeződés elleni intézkedést. • A szovjet természetvédők küzdelme előnyösebb. A helyi hivatalnokok és a gyárvezetők végeredményben a munkás kormánynak felelősek, mely a konzervációt és a gyors iparosítást egyformán fontosnak tekinti. Ennek ellenére a Szovjetunió természetvédelme mégis súlyos kárt szenvedett. Nálunk az ipar vezetői, a kapitalisták gyakorolják a legfőbb befolyást a kormányra és a konzerváció ellen nagy hatalmat tudnak felsorakoztatni. Amellett más rossz körülmények is vannak. Rockefeller uszítja Johnsont, hogy minél több pusztítást vigyen végbe Vietnamban. Johnson viszont közreműködik Rockefellerrel, hogy megvédje az itthoni ipari kizsákmányolókat. Azt hiszem, nem véletlen, hogy azok a politikusok ,akik a természetvédelem mellett állnak ki, a vietnami kérdésben is békéltetőbb állásponton vannak. A konzervációért folyó harcot mindkét országban győzelemre kell vinni. Különösen az Egyesült Államokban, a közönségnek minden eddiginél nagyobb mértékben kell résztvennie ebben a küzdelemben, tekintetbe véve az ellentábor erejét. Az amerikai konzervációsok mérhetetlenül elősegítenék saját ügyüket, ha elveiket nemzetközileg alkalmaznák és csatlakoznának a békemozgalom soraihoz. Az ENSZ szerepe Ilyen súlyos körülmények között mindenki elvárná, hogy az ENSZ próbálja megoldani a problémát, hozza a tárgyaló asztalhoz a harcban álló feleket. Sajnálatos tény az, hogy az ENSZ mai összetétele ezt lehetetlenné teszi. Noha az ENSZ, mint független szervezet, nem töltheti be ezt a megbízást, az ENSZ kötelékében lévő államok mindnagyobb számban aggódnak a fejlemények elmérgesedése felett. Ezen országok képviselői meggyőződtek arról, hogy katonai erővel nem lehet békét teremteni Vietnamban és ha nem fejezzük be a háborút időben, akkor az korlátlan háborúvá válhat. Teljesen megegyezem ezzel a nézettel és ezért saját kezdeményezésemre javaslatokat terjesztettem a harcban álló és az érdekelt országok képviselői elé. Kihangsúlyozom, hogy e tragédiából csak úgy tudunk kilábalni, ha visszatérünk a genfi egyezményhez, leépítjük a háborús lépéseket és tárgyalásokat kezdünk a ténylegesen harcban álló felek között. . Ha ezt az utat követjük, akkor talán még van lehetőség arra, hogy egyezmény jöjjön létre az érdekeltek között, beleértve az öt nagyhatalmat (Kínát is). Ne legyenek illúzióink, hogy csupán az ENSZ főtitkárának közbelépése megoldást hoz létre. Szükség van minden béke-erőre A megoldás azok kezében van, akik hatalmon vannak és felelős állásaikban döntést hozhatnak. Ha valóban békés megoldást óhajtanak elérni, az ENSZ készen áll minden lehető segítséget megadni. Ezért szükséges, hogy minden békeszerető ember latba vesse minden erejét, hogy a háborúskodó felek szükségét érezzék a harcok befejezésének, mielőtt még túl késő. Záró szavaimban az amerikai szakszervezetek vezetőihez óhajtok szólni. Az amerikai szakszervezetek szava nagy jelentőségű az amerikai életben, mert ők képezik az ország legnagyobb szervezett erejét. Felszólítom a szakszervezeteket, hogy erejük, befolyásuk nagy részét arra használják fel, hogy olyan világot teremtsenek, melyben a valódi demokrata elvek érvényesülnek és olyan körülmények válnak valóra, amelyekért az amerikai szak- szervezeti mozgalom a kezdettől a mai napig harcolt. A béke mindenkinek a problémája A béke megteremtése nem csupán a diplomaták munkakörébe tartozik. Minden egyénnek, aki 'gyermekét egy szebb és jobb világban akarja felnevelni, részt kell vennie a békéért folyó harcban. • A konvenció delegátusai hosszantartó tapssal fogadták U Thant beszédét és ezzel tüntettek a Johnson-kormány vietnami politikája ellen, a békéért. Hr************************************** Amerikaiak agyonlőttek egy kubai katonát a Guantanamo hadibázis közelében. ^^Vt/(/WVVVV/WVVVVWWVVVVVWAW<VWVWWW*n<WVVVWW\/VMWVWWWWVVVVVWVVVVWWV “NINCS OLYAN HATALMAS ORSZÁG A FÖLDÖK...”
